Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

EILAG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 134. szám ÁRA: 1,— FORINT 1973. június 10., vasárnap V^AA/VWV\W\AAAA/VW\AA/WNAAVWNAA/VWAA^AA/SAA/\AAA^AA/WWSAA/V^WWWWVV\VWWV\V\AA/WWWV'A EGYSÉGBEN A ki igazán szí­vén viselte a magyar nemzet sor­sát az mind százado­kon át elmaradásun­kon kesergett és ’ szomjasan áhította a kort, amelyben egyszei í majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdú- ! láson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolga- I Ságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú ! óriás”-nak nevezte az ipar nélküli magyar- ' Ságot, Berzsenyi a paraszti szövetkezésben i kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a j gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabad­ságharc hajnalán írta le: ^Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgál­nak az események hulláma között...” 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesí­tett pártjának hangja nyomán lobbant for­radalomra a magyar nép elkeseredése, sza­badságvágya, felemelkedési törekvése. Eb­ben a forradalomban már a munkásosz­tály messzemenő céljai fejeződtek ki Az 1919-es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magába kel­lett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, s kommunista párt és a szociáldemokrata párt vezetői egyre több jelét adták együtt­működési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorú­zása 1941. november 1-én, a Népszava hí­ressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi- szobomál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „Soha nem. fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad- Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociálde­mokrata vezetés alatt álló szakszerveze­tekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk mesz- szebbre hallatszott a földalatti agitáció és Illegális röpiratak hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együtt­működésének is köszönhetjük.. Ismernünk kell a magyar munkásmoz­galomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredmé­nyeként 1948. június 12-én a két nagy mun­káspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra, az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egye­sítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amely­re hazánkban egyedül a szervezett mun­kásság és egységes pártja volt -képes. Is­mernünk kell az előzményeket, hogy lát­hassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácso- • lódott, merítve a Tanácsköztársaság nap­jaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fa- sizmus elleni éles és súlyos osztályküzde­lem, majd a felszabadulást követő politikai ütközeteik tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad ta­pasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hat- ványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelvé, a marxizmus —leninízmus szellemében cselekedett, ami­kor eszmeileg, poli­tikailag és szerveze­tileg egyaránt őrkö­dött ezen az egysé­gen. Nemcsak a ha­zai, hanem a nem­zetközi munkásmozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkás- osztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az öt­venes évek elején ilyen helyzetbe kerül­tünk. Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi '-tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóra váltá- ; sán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őr- • zi a marxizmus—leninizmus elveit, mara- • déktalanul élvezi a dolgozó tömegek cse- ; lekvő támogatását. Miközben az MSZMP ; .megtisztította politikáját mindenfajta tor- < zulástól, végérvényesen kialakult a mun- ; kásosztály teljes politikai, eszmei, szerve- j zeti és cselekvési, egysége. J Még nekünk is, akik benne élünk, a vál- < tozás oly ütemét jelenti a most megidézett 5 negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha < visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt < a lerongyolódott, kifosztott magyar Ipar és < megsokszorozta a háború előtti termelést. 5 Sorsfordulón "esett át mezőgazdaságunk is. < Ma hatszor annyi mérnök kerül ki szegye- < temekről, mint a kapitalizmus idején. Ha- 5 zánkban, ahol egykor mindenfajta népbe- i tegség tizedelte az embereket, ma több or- 5 vos jut egy lakosra, mint az Egyesült Álla- 5 mokban. 5 Az eredményekben oroszlánrésze van a i magyar munkásosztálynak, amelynek ősz- tagai mindig a munka frontjának az élvo- s nalában voltak, amikor áldozatot kellett S hozni azért, hogy a döntő lépéseket megte- £ hessük. Ez csendül ki az MSZMP közpon- $ ti Bizottsága 1972. novemberi határozatából > is, amely ismételten megerősítette: az or- > szágot formáló harc legelső soraiban a | munkásosztály halad, s ennek a kormány > céltudatos intézkedésekkel nyomatéket is ? adott. A munkásosztály tettekkel felelt csa- ? tályhű pártja határozatára. -J A szocializmus azonban nemcsak több £ bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, s hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és i autót jelent, hanem mindenekelőtt új tár- > sadalmi viszonyokat: az egyén és a közös- í ség új, harmonikus kapcsolatát A kommu- > nista szombatok, az egyre terebélyesedő { szocialista-brigáximozgaloirL, az üzemek, > műhelyek, termelőszövetkezetek belső de- > mokráciája, s közéletünk más, ma még ki- i bontakozóban levő megannyi szocialista. vívmánya nemcsak a termelést, hanem a ? kulturálódást és ezzel együtt a szocialista | életformát, az emberek közösségi formáló- z dását is szolgálja. 5 IX i tudja hányán álmodoztak a magyar > **■ munkásosztály soraiban mindarról, < ami ma már a szocializmus elévülhetetlen < vívmánya? Sokan közülünk nem érhették < meg ezt a napot, a két munkáspárt egye- < sülésének negyedszázados jubileumát Fáj, < hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén < gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosz- 5 tályunk, a magyar nép oly sok kiváló har- S cost nevelt és adott az igaz ügynek, amely- > nek letéteményesei, örökösei, folytatói va- > gyünk. Pártunk szervezetei és tag j ad, a ma- z gyár kommunisták abban a szilárd meg­győződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocia- - lizmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. Kőszegi Frigyes \AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA\ŐAAAAA)I lAAAAAAo tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA, A pénzügyi mérleg az országgyűlés plénuma előtt Mint jelentettük, az Elnö­ki Tanács június 14-re ösz- szehívta az országgyűlést. Esztendőről esztendőre visz- szatérő, hagyományos témá­ja a nyári ülésszakoknak az előző év pénzügyi program­jának, a zárszámadásnak elemzése. A mostani ülés­szakon — a napirendi javas­lat szerint — ugyancsak az államháztartás elmúlt esz­tendei költségvetésének vég- Mtejtását, tapasztalatait vi­tatják meg a képviselők. A képviselők már kézhez kapták a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelen­tést, amely megvonja a mö­göttünk levő esztendő pénz­ügyi mérlegét, összeveti a terveket és a megvalósult eredményeket A jelentés tartalmazza va­lamennyi, a költségvetéssel kapcsolatban levő gazdálko­dó egység elmúlt évi tevé­kenységének tapasztalatait, s közli a helyi mérlegek nép­gazdaság! szintű összegezé­sét is. Az 1972-es állami költség- vetés végrehajtásának tapasz­talatait az elmúlt napokban nyolc parlamenti állandó bi­zottság, valamint a terv- és költségvetési munkacsoport vette górcső alá. Az ülés­sorozaton félszáz képviselő fűzte hozzá véleményét a ki­adások, a bevételek alakulá­sába*. ................... M A Bemutatjuk a megyei tanácstagokat Mai lapszámunkhoz négy- oldalas, színes mellékletet adunk, amelyben bemutat­juk Heves megye tanácsá­nak tagjait és tisztségvise­lőit. Kéháuy gondolat Heves megye közrendjéről, közbiztonságáréi Pálinkás Vereine, r eztL, a Heves megyei Rendőr-fő- kapitányság vezetőjének cikkét közöljük a 3. olda­lon. Izzás siker — Algírban Az Izzó gyöngyösi gyárá­nak kollektívája készítette azt a berendezést, amely sikert aratott az idei algíri műszeripari kiállításon. Er­ről számolunk be a lap 3. oldalán. On például a bét végén mit csinál? Munkatársaink erre az aktuális kérdésre kerestek választ, összeállításunk a 6. oldalon található. Csoportkép zsenikkel, tudorokkal Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár ritkaságait mu­tatja be olvasóinknak munkatársunk írása la­punk 7. oldalán. Dr. Dimény Imre: „Ámít ma Defkeh látunk, az legfőbb törekvéseink megvalósulása .. Felavatták a detki sör-palackozót A miniszter az új üzem dolgozóival beszélget (Foto: Pérl Márton) Szombaton délelőtt ünne­pélyes külsőt öltött a Vison- ta melletti Detk község. Már a reggeli órákban megérkez­tek az első vendégek, közöt­tük dr. Dimény Imre, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizottság első tit­kára, Nagy László, a megyei tanács osztályvezetője. Varga Pál, a Söripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, és dr. Géczy József, a me­gyei tanács gyöngyösi járási hivatalának ; elnöke. A ven­dégeket fogadták a község párt-, tanácsi, termelőszövet­kezeti és társadalmi szervei­nek vezetői, élükön Szabó Imre tsz-elnökkeL A termelőszövetkezet iro­daházában Szabó Imre tsz- elnök nyújtott tájékoztatást a szövetkezet múltjáról, eredményeiről és terveiről. Ezt követően a vendégek, élükön dr. Dimény Imre miniszterrel a Kőbányai Sörgyár és a detki tsz kö­zös beruházásban megvaló­sult sörpalackozó üzeméhez sétáltak, ahol a miniszter ünnepi 6zavak kíséretében felavatta az ország első vál­lalati-termelőszövetkezeti kö­zös létesítményét. Az avatóünnepségen meg­tudtuk, hogy a termelőszö­vetkezet a néhány év múlva kieső, bányaművelés alá ke­rülő mintegy 1400 katasztrá- lis holdnyi területe termelé­si értékének pótlására hozta' létre három-három millió fo­rintos közös beruházással a sörpalackozót. A térvek sze­rint mintegy évi 2—2,5 níil- lió forint tiszta jövedelmet jelent majd a közös gazda­ságnak a sörpalackozó üze­meltetése, s egyidejűleg mint­egy 50 dolgozót tud helyben, korszerű munkahelyi körül­mények között foglalkoztatni, A söripar szempontjából is jelentős a detki sörpalacko­zó üzembelépése: napi 240 hektoliter palackozott sörrel javítja a megye, főleg a Mát­ra ellátását. A vendégek ezután megte­kintették a detki szövetkezet szőlőtelepítéseit, majd elláto­gattak a közös gazdaság hús-, zöldségüzleteibe, megtekin­tették az úgynevezett „ötö­dik üzemágat”, a termelő- szövetkezet által fenntartott impozáns községi művelődési otthont Dr. Dimény Imre összegez­te végezetül a nap élmé­nyeit és eseményeit. Hangsú­lyozta, hogy bár először járt a Heves megyei Detken, de mint mondotta: — Amit ma Detken lá­tunk, az pártunk és kormá­nyunk legfőbb törekvéseinek a megvalósulása... Utalt a miniszter arra a nagy változásra, amely a ma­gyar faluban az elmúlt egy­két évtized alatt végbement, s kiemelte, hogy Detk az or­szágosan is elterjesztendő eredmények és tapasztalatok színhely^. Különösen fontos­nak nevezte ayt a gyakorla­tot, hogy a községben nem­csak a gazdasági jólét, a munkahelyi körülmények mi­nél jobb megteremtésére tö­rekedtek, hanem igyekszenek — és kézzelfogható eredmé­nyekkel — az emberek szel­lemi igényeit is figyelembe venni és színvonalasan kielé­gíteni. Ebben a munkában jut jelentős szerep annak az úgynevezett „ötödik üzem­ágnak” — a népművelésnek —, amely i a miniszter véle­ménye szerint az egyik leg­gyorsabban megtérülő üzem­ág. Együttműködés hosszú távon Heves megye vezetőinek látogatása Újpesten Heves megye és Újpest — a főváros IV. kerületének — pártbizottsága, tanácsa és társadalmi szervei között már korábban több irányú, eredményes kapcsolat jött létre. Pest és Buda egyesíté­sének 100 éves évfordulója kínálta az alkalmat, hogy ezeket a kapcsolatokat még- inkább kiszélesítsék és rend­szeresebbé tegyék. A közös, kölcsönös munkát elősegí­tendő dolgozták ki azt az együttműködési megállapo­dást, amelynek aláírására ez év február 3-án került sor plgerben. Az együttműködés — az ötéves tervekhez iga­zodó középtávú terv alap­ján —, a városrendezés, az ipar, kereskedelem, egészség­ügy, kultúra és az idegen- forgalom főbb területeire terjed ki. Az együttműködési megál­lapodás aláírása óta immár több, min' négy hónap telt el, s ez idő alatt számos konkrét kezdeményezés tör­tént Heves megye és Újpest kapcsolatainak fejlesztésére. Különösen kulturális téren jelentkeznek értékelhető eredmények. A budapesti napok Heves megyében ren­dezvénysorozat keretében ke­rült sor a munkásmozgalmi veteránok hatvani találko­zójára, amelyen az újpesti veteránok is részt vettek. „Budapest 100 éve” címmel Hevesen volt dokumentum­kiállítás. S Hatvanban van már az az anyag is, amelyet az újpesti és a hatvani gyermekek közös rajzkiállí- íásán mutatnak majd be. Sor kerül ez évben a köz- művelődési program sorában közös koncertre, munkások és írók találkozójára, irodal­mi színpadi estekre, film­vetítésekre, képzőművészeti kiállításokra, s a Heves me­gyei régészeti ásatások be­mutatása kapcsán a honis­mereti szakkörök közös tú­rájára. ősszel pedig Heves megyei napok eseményeinek lesz színhelye a főváros IV. kerülete irodalmi színpadok, művészeti együttesek bemur tatkozásával. Az együttműködési megál­lapodás óta eltelt időszak eredményeit a napokban kö­zös tanácskozáson értékelték Újpesten, amelyen Oláh Györgynek, a megyei párt- bizottság első titkárának és. Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének ve­zetésével részt vettek Heves megye párt- és tanácsi ve­zetői, Megyénk küldöttségét az újpesti párt- és tanácsi vezetők tájékoztatták az , együttműködés további ter­veiről. A . tanácskozás befe­jezése után megyénk veze­tői látogatást tettek Újpest nagyobb ipari üzemeiben, la­kótelepi építkezéseken, és a kerület kereskedelmi hálóza­tával ismerkedtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents