Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 131. szám ARA: 80 FILLER 1973. június 7„ csütörtök Folytatódik a KGST -ülésszak Koszigin: „Ki kell aknázni a szocialista országok testvéri együttműködése nyújtotta előnyöket" Kádár János fogadta A. N. Seiepint PRÁGA: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának prágai XXVII. ülésszaka szerdán délelőtt további küldöttség­vezetők felszólalásával foly­tatta munkáját. Beszédet mondott Piotr Jaroszewicz lengyel, Ion Gheorghe Mau­rer román és Lubomir Sirougal csehszlovák mi­niszterelnök, valamint dr. Anton Vratusa, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökhelyettese. Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára délután baráti be­szélgetésen fogadta a KGST ülésszakán résztvevő dele­gációk vezetőit — közöttük Fock Jenőt, a Miniszterta­nács elnökét —, valamint Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát. Jelen voltak még Vasit Bilak és Josef Kempny, a CSKP KB el­nökségének tagjai, a köz­ponti bizottság titkárai. Gustáv Husák szívélyesen üdvözölte a vendégeket, majd beszédében hangsú­lyozta a XXVII. tanácsülés jelentőségét a szocialista gazdasági integráció Komp­lex Programjának teljesítése szempontjából. A megbe­szélés során eszmecserét tartottak az ülésszak napi­rendjén levő kérdésekről. Közös érdekként hangsú­lyozták annak szükségessé­gét, hogy a szocialista gaz­dasági integráció előnyeit, mint fontos tényezőt haté­konyán ki kell aknázni va­lamennyi résztvevő állam népgazdaságának fejlesztése, az egész szocialista világ­rendszer gazdaságúnak erő­sítése érdekében. hudvik Svoboda hadsereg­tábornok, köztársasági elnök a prágai várban fogadta Alekszej Koszigin miniszter- elnököt, a szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes és ba­ráti megbeszélésen jelen volt Lubonuf Strougal cseh­szlovák miniszterelnök és (Folytatás a 2. oldalon.) Több fontos javaslat Véget ért az áruszállítási jogi ankét Szerdán véget ért Szegeden a belföldi árufuvarozás es szállítmányozás jogi problé­máinak megvitatására össze­hívott országos tanácskozás. A céljáról és az eredményei­ről dr. Papp Endre kandidá­tus, a Közlekedéstudományi Egyesület fuvarjogi állandó bizottságának elnöke elmon­dotta az MTI munkatársának, hogy hasonló jellegű ankét az elmúlt évtizedben nem volt hazánkban, bár azóta sok új jogi probléma merült fel. A tanácskozáson ezekkel kap­csolatban kidolgozott javas­latokat a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület juttatja majd el az illetékes hatóságokhoz. Kiterjednek ezek többek kö­zött a darabáruíuvarozás új helyzetének megfelelő jogi szabályozására. A • MÁV ugyanis 1971. január 1-től n szüntette a belföldi da­ra aruk felvételét. Ez a fel­adó' most a VOLÁN-ra há­rul Ezt a nagy horderejű vál­tozást nem kövelte megfele­lő jogi szabályozás, s ennek hiánya főként a fuvarozási határidők túllépésének elbí­rálásánál okoz. nehézségeket a bírói gyakorlatban. Javas­lat készült a veszélyes áruk közúti fuvarozási feltételeit meghatározó új jogszabály kiadására is. A kémiai fejlődés sok új, a fuvarozásra fokozottan ér­zékeny anyagot hozott létre, köztük sugárveszélyes, és ön- gyúlladó anyagokat is. Ezeket részben közutakon szállítják. szállítások feltételeit a vt*üt, a hajózás ec a posta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet szakszervezeti küldöttség vezetőjét, A. N. Selepi:»t, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnökét. Az elvtársi, baráti eszmecserén részt vett Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. (MTI-foto — Vigovszki F. felv. — KS) A fejlődés üteme egyenletes Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága 'Szerdán délelőtt tartotta- ülését a Parlamentben az or» szággyűlés kulturális bizott­sága. A részt Vevő képvise­lők megtárgyalták a Műve» lődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, a Magyar Tudományos Akadé­mia, valamint a Magyar Testnevelési és Sporthivatal 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelen­tést. Az előterjesztésből egye­bek között kitűnik, hogy a kulturális ágazatban a fej­lődés mind a központi, mind a tanácsi intézményeknél meghaladta a korábbi évek fejlesztési ütemét. Különösen figyelemre méltó — szögez­ték el az ülésen — az óvodai hálózat bővülése, amelynek jelentőségéhez szociál. és né­pesedéspolitikai ' szempontból •nem fér kétség. Az óvodai helyek száma 1972-ben orszá» gosán csaknem 15 ezerrel növekedett. ' A közmüvelődési-müvésze- 11 intézmények tevékenysége 1972-ben tovább élénkült. A tanácsok fejlesztési alapjuk­ból több mint 200 millió fo­rintot fordítottak a közmű- .velődési és kulturális intéz­mények fejlesztésére, korsze­rűsítésére. Négy művelődési központ, tizenhat művelődési ház és ugyanennyi klub­könyvtár építése fejeződött be a múlt esztendőben. Az ifjúsági törvény szelle­mének megfelelően több he­lyen — városokban és közsé­gi településeken egyaránt — létesítettek ifjúsági klubo­kat. A közművelődési könyv­tárak könyvállománya 18,6 millióról 20,1 millió kötetre emelkedett. A múzeumokban több mint 14Ó0 kiállítást ren­deztek, amelyeknek csaknem 8 millió látogatójuk volt. A könyvkiadásban a tematikai összetétel kedvezően alakult. A művek összpéldányszáma minden korábbinál gyorsabb ütember) és nagyobb mér­tékben emelkedett. . i 33 MsrSnazdasáBi viláfltükör összeállításunk a 3'. ol­dalon. Merre van Tdrökarszág? Munkatársunk pótfoglalko­záson vett részt a honi ál­talános iskolában.N Erről ír a 4. oldalon. Tiidásitétiik jelentik Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. Nemzetközi öntözési és vízrendezési konferencia részvevői a Kiskörei Vízlépcsőnél A kilencedik európai re­gionális öntözési és vízren­dezési konferencia részvevői — huszonöt európai és ten­gerentúli ország képviselői — a budapesti tanácskozás be­fejezése után vidéki tanul­mányúton vettek részi. Szerdán felkeresték az Al­föld nagy vízügyi létesítmé­nyét, a Kiskörei Vízlépcsőt. A vendégeket Mátrai István, az Országos Vízügyi Beruhá­zó Vállalat főmérnöke tájé­koztatta a vízlépcső főművei- ről, rendeltetéséről. Ismertet­ték a vízlépcsőhöz kapcsoló­dó, háromszázezer hektár te­rületre kiterjedő öntözőrend­szer megvalósításának és hasznosításának terveit. A vendégek ezután látogatást tettek a Közép-tiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerületé­nek öntöző telepein, a halas­tónál. A kisújszállási Búza- kalász Tsz-ben a megye leg­korszerűbb modellgazdasági öntözőrendszerét tanulmá­nyozták. r I)r*. Hornos Gyula kolio* ém gépipari miniszter sajtótaJékoKtatófa Egy új szakma első szakmunkásai A központi fejlesztési prog­ramokban részt vevő válla­latok fejlődnek, a leggyor­sabban — mondotta szerdán a Parlamentben tartott saj­tótájékoztatóján dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. Az utóbbi években a közúti járműipar, a mű­szer-, a híradástechnikai és vákuumtechnikái ipar terme­lése nőtt a legdinamikusab­ban. s gyorsütemű fejlődésük tovább tart. A közúti jármű­ipar -jelenleg 2,7-szer annyit termel, mint 1965-ben. A szá­mítástechnikái program vég­rehajtása is a tervezett ütemben halad, sőt, az öt­éves terv során valószínűleg túl is teljesítik a programban megszabott célokat. Napi­rendre került az integrált áramkörök tömeggyártásának megszervezése. Az Egyesült Izzó és a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet szoro­san együttműködik a gyár­tás előkészítésében, s az ötö­dik ötéves terv időszakában rá is térnek a tömeggyártás­ra. A továbbiakban hangsú­lyozta a miniszter, hogy a gépipar és a kohászat negye­dik ötéves exporttervének időarányos részét lényegesen, túlteljesítette. Tavaly a szo­cialista országokba 25, a tő­kés államokba pedig 20 szá­zalékkal több árut exportál­tak, mint az akt megelőző évben. Felhívta a vállalatok figyelmét a miniszter, hogy a KGST-országokkal erőtel­jesebb ütemben folytassuk az alkatrészek, építőelemek, részegységek szakosítását. • Az ötödik ötéves terv elő­készületeiről szólva a mi­niszter a tervező munka alapelveként említette, hogy a gépipar növekedési üteme a nemzetközi tendenciáknak megfelelően továbbra is érje el. de lehetőleg haladja túl az ipar átlagos növekedési ütemét. Alapvető feladat a gyártmányszerkezet további átalakítása és a gazdaságo­sabban értékesíthető termé­kek arányának növelése. A gépiparon belül a következő öt évben is a közúti jármű- gyártás, a híradástechnikái és a vákuumtechnikai ipar, a számítástechnikai, valamint az automatizálási eszközök és berendezések gyártása fej­lődik a leggyorsabban. Elő­térbe kerül a szerszám- és készülékgyártás, a szerszám­gépipar. az alkatrész-és rész- egységgyártás. Az öntvény­éi kovácsolt termékek gyár­tásának, a légtechnikai be­rendezések élőálli tilsának fejlesztése, műszaki színvo­nalának emelése Mivel a lét­szám bővítésére 1975. után sem lehet számítani, a ter­melést kizárólag a termelé­kenység javításával növelhe­tik. Korszerű, nagy termelé­kenységű gépeket helyeznek majd üzembe, meggyorsul az elöregedett, a korszerűtlen berendezések selejtezése, cse­ré je^ Az ország első dohányipari szakmunkásai vették át teg­nap délután az Egri Dohánygyárban, ünnepség keretében szakmunkás-bizonyítványukat. A negyvenhat új szakmunkás egyike. Domboróczki Sándorné, aki jelesen vizsgázott a két- esztendő szakmunkásképző tanfolyam anyagából. (A vizsgázó szakmunkásokról szóló riportunkat lapunk harmadik oldalán kiMljük.) (Foto: Puskás Anikó) már megállapította, az autó­közlekedés viszont még nem oldotta meg a fontos jogi szabályozását. (MTI) !

Next

/
Thumbnails
Contents