Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

I

MAI

műsorok:

KOSSUTH

*.20 Régi melódiák.

9.00 Harsán a kürtszó!

9.35 Népek zenéjéből.

30.05 Irodalmi évforduló- naptár.

11.51 Filmzene.

12.20 Ki nyer ma?

12.35 Melódiákoktól.

13.45 Törvénykönyv.

14.00 Petőfi él...

Középisk. vetélkedő.

15.15 Éneklő ifjúság.

15.24 Ciginydalok.

15.47 A munkáskórusfesztivál dalai.

15.53 petőfi-kalendárium.

16.10 Jegyzet.

16.20 polkák.

16.2* világirodalmi könyvszemle.

17.05 Zongoramüvek.

17.43 Van,új a Nap alatti

18.00 Könnyűzenei híradó.

18.30 A Szabó család.

19.25 Szimfonikus zene.

20.30 Nóták.

21.10 A szocialista költéssé*

rtasrviaL

22.25 A DIFK négy é«v * Beszélgetés.

22.35 Tánczene,

22.45 A XX. szásad gondolatai.

23.00 Kamarazene.

23.34 Operamuzsika.

0.10 Könnyűzene.

PETŐFI

8.05 Két szimfónia,

9.03 Barokk zene.

9.52 Könyvek, tájad« emberek.

12.03 Népdalok.

12.18 Áriák.

13.03 Bartők-kót usmflvefc. %'

13.19 Múzsák és lantosok. Randevú kettőtől — hatigáw

18.10 A Biblia világa.

IX. rész. .A

KU* Britten: Négy tengert közjáték.

18.49 Virágénekek.

19.00 Költői est.

20.35 Mit lett vele?

21.05 Operettrészletek.

22.00 Schumann-müvek.

23.15 Népi zene.

Szolnoki Rádió

Hétfői hullámhosszwnfc.

Zenés aktuális riportmüs«

9.00

17.13

17.20

18.15

18.50

19.15 19.30

• 20.00

21.15 22.05

reá

MAGYAR

Iskola-tv,

Hírek.

Hogy otthonunk legyen Z Riportfilm.

A DIFK megalakulásának évfordulóján A festészet kalandja.

XIII. rész.

Játék a betűkkel.

Esti mese.

Tv-híradó.

Labdázók. Tv-játék. Tnterfórum ’73.

Tv-híradó.

POZSONYI

Az emberi szervezet titkait kutatták

9.30 A furfangos diák.

Tv-játék.

16.35 Telesport.

18.05 Trója felfedezője.

18.30 Dalok.

19.00 Híradó.

22.00 Három almisszürke ló. Tv-film.

A gyakorló orvosnak, akivel mindennapi életünkben nap mint nap találkozunk, az a feladata, hogy megóvja az ember egészségét, megelőzze a bajt, vagy ha az bekövetkezett, meggyógyítsa a beteget. A lehető legtökéletesebben kell ismernie az emberi szervezet normális funkcióit, hogy a betegnél tapasztalt elváltozásokból következtem tudjon a bajra. Az emberi szervezet működésének minden részletét, mozgató rugóját azonban még ma sem ismerjük tökéletesen.

E bonyolult mechanizmus működésének megértéséért dolgoznak a kísérletező orvosok. Számuk jóval kevesebb, mint a gyógyítóké, s ez így is van rendjén. Magas szintű kutatómunkájuk nélkül azonban el' sem képzelhető a korszerű orvostudomány. Tevékenységük az alapkutatásokhoz tartozik ugyan, — tehát kutatásukkal a hétköznapi életben nem találkozunk közvetlenül —, de kísérleti eredményeik a gyógyító orvosok munkájához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.

Dr. Stark Ervin egyike új akadémusainknak, akiket a Magyar Tudományos Akadémia májusban tartott 133. közgyűlésén választottak meg. Sokéves kutatómunkát ismert el és jutalmazott a megtisztelő cím, s ezen az életpályán fontos állomást jelent az a héhány esztendővel ezelőtt kezdődött periódus, amely óta dr. Stark Ervin a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének igazgatójaként tevékenykedik.

Stark akadémikussal a Intézet munkájáról beszélgettünk.

— Kísérleteiket állatokon

végzik. Miért?

— Az emlős állatok alapvető életfunkciód megegyeznek az emberek-ével — válaszolta dr. Stark Ervin. — A1 kísérletek során a kutatónak a jelenségeket tetszés szerinti feltételek között kell vizsgálnia és ezeket azonos körülmények között többször is megismételnie. Ilyen módon emberen csak igen ritkán és korlátozott mértékben végezhetők kísérletek, sőt bizonyos problémák feltárása céljából egyáltalán nem fordulhatunk ehhez a megoldáshoz. Ezért munkánk jellegét így határoznám meg: emberközpontú kutatást végzünk kísérleti alanyaink mégis állatok.

— Milyen főbb területeken folytatják kutatásaikat?

— A kormány tudomány- politikai irányelvei intézetünk munkáját is alapvetően meghatározzák. Kutatási kapacitásunknak mintegy hat- va.n-hetven százalékát a bioreguláció kutatási programjában való részvétel köti le.

— Mi a bioreguláció?

— Az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa. Az élő szervezet egyik legfontosabb jellemzője a belső szervek működésének állandósága. A szükségletekhez, a változó körülményekhez

rendkívül gyorsan és zökkenőmentesen tudunk alkalmazkodni. Mondjuk, húsz fok hőmérsékletű szobából kilépünk az utcára, ahol mínusz tíz fok van, vagy hirtelen rossz hír „kólint fejbe” bennünket, — ilyenkor ideg- rendszerünk, vérkeringésünk, belső elválasztási mirigyeink és egy sor más szervünk működése a szükségletek és körülmények szerint változik. Mindez számos, hihetetlenül pontosan és összehangoltan működő szabályozó mechanizmusnak az eredménye. Eaek egyike a hormonális úton történő szabályozás. Kutatásaink egyik fő kérdése: a hormonális szabályozás mechanizmusának

megértése.

— Milyen kísérletekkel keresnek választ ezekre a kérdésekre?

— Ahhoz, hogy az alapvető törvényszerűségeket megértsük, a hormontermelés szabályozó mechanizmusait

nemcsak a szervezetben, mint egészben, hanem a szervek, a sejtek szintjén, sőt a sejt alatti szinten is vizsgáljuk. Már régen megállapították, hogy a szervezet gyors

alkalmazkodóképességében döntő szerepet játszanak a mellékvesekéreg által termelt hormonok. Most azt vizsgáljuk, hogyan történik az ideg- rendszerben e hormonok termelésének szabályozása.

Nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogyan szabályozza a központi idegrendszer az agyalapi mirigy működését — ami persze önmagában is nagyon fontos kérdés —, hanem

például arra is, mi az oka annak, hogy a hormontermelő mirigyek sejtjei mindig bizo: nyos meghatározott működést végeznek. Vannak olyan sejtek, amelyek csak osztódnak, szaporodnak, mások pedig specifikus munkát végeznek — hormonokat termelnek.

— Milyen munkakapcsolatuk van a kórházakkal, klinikákkal, és hogyan segítik a gyógyszerkutatást?

— Az intézet megalakulása óta feladatának tekinti, hogy módszertani segítséget nyújtson a tudományos témák kidolgozásában, és hogy együttműködjék mind a hazai, mind a külföldi tudományos kutatóintézetekkel. Foglalkozunk a biológiailag aktív vegyületek kutatásával is, és ezen belül intézetünkben gyógyszervegyészeti kutatómunka is folyik. Az elmúlt három év során a korábbinál is elmélyültebb kapcsolatokat alakítottunk ki a magyar gyógyszeriparral is. Együttműködési szerződéseket kötöttünk az általuk javasolt kérdések megoldására. A munkánk során feltárt új összefüggések így válnak a gyakorlati orvostudomány hasznára.

Varga Zsuzsa

Római katonai tábor

6Óbudán, a Fényes Adolf utcában házalapozás közben, III. századi épületek maradványai kerültek elő. A Budapesti Történeti Múzeum régészei megállapították, hogy a napvilágra került falrész az egykori római katonai tábor egyik bástyájának része. A Flórán téren mélyépítési munkák során megtalálták a katonai tábor erődítményét is. Képünkön: leletmentés a Fényes Adolf utcai feltárás színhelyén.

(MTI-foto — Csikós Gábor felv. — KS)

Komphaj ó j árat Leningrad—Hamburg között

A leningrádi személyforgalmi kikötőbe befutott a TT-Linie Hamburg hajózási vállalat komphajója. A vállalat ezzel megindította a rendszeres közlekedést az NSZK ' és a Néva-parti város között

— A komphajón 300 utas .és 90 gépkocsi foglalhat helyet — mondotta az APN tudósítójának Heinz Kereten, a cég vezérigazgatója. — A járat hetenként közlekedik majd Leningrádba. Üfközben megáll Bornholm szigetén, első két útján pedig ellátogat Gdansk lengyel kikötőbe is. E balti-tengeri útvonalon októberig összesen 4000 turistára számítunk.

Az autóval és autóbusszal érkező nyugatnémet turisták

a komphajó kikötőjéből tovább folytathatják útjukat a Szovjetunió nagy városaiba: Moszkvába, Tallinba, Kijev- be. a Fekete-tengerhez és tovább, Jerevánig.

Az NSZK leningrádi főkonzulja, Alfred Blumenfeld az APN munkatársának kijelentette :

— Több mint fél éve működik Leningrádban az NSZK főkonzulátusa. Meg. kell állapítanom, hogy azok az optimista elképzelések, amelyeket a Szovjetunióval fenntartott üzleti, kulturális, idegenforgalmi és egyéb kapcsolataink javulását illetően 1972. novemberében ’a főkonzulátus megnyitása alkalmával Ulrich. Sahm 'úri- rál, az NSZK moszkvai nagykövetével együtt kifeje1 AAWA^VWAVAMAV.

EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33)

Fél 4, íél 6 és este 8 órakor ; Scherlock Holmes magánélete .

Színes, szinkronizált angol fümvígjáték.

EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4, fél 6 és este fél * órakor

A fogoly ítéletre vár

Nyaralás előre nem várt bonyodalmakkal. Színes szinkronizált olasz film.

EGRI KERTMOZI Este 8 órakor A vénlány

... és az agglegény. Színes francia—olasz filmvlgj áték. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Farka»vér

Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor Kakuk Marci GYÖNGYÖSI KERT Hyppolit, a lakáj HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tengeri farkas HATVANI KOSSUTH Támadás hegedűszóra HEVES

Petőfi *73 FÜZESABONY

Csajkovszkij I—n.

+ ORVOSI

I ÚGYElEr I

Egerben: 19 órától szerda;

reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefoni! u-iO). Rendelés gyermekek ré-- szere Is. 1

Gyöngyösön: 10 órától szerda < reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. Diám alatti rendelőben. (Tele- ‘ Mg': 117-27.)

Már más években is volt olyan tapasztalatom, hogy amíg szabadságon vagyok, a munkafegyelem jócskán

meglazul az osztályon. Ám még sohasem történt olyasmi, mint az idén.

Visszatérve a szabadságomról (amit egy „Pueblo” típusfaháznak nevezett kutyaólban töltöttem) gömyed- ten léptem be az irodába (a kempingházban hozzászoktam az alacsony ajtófélfához!), lelógó ökleim elegánsan súrolták a fekete parkettát, amely azóta nem volt felkefélve, amióta Ne- mezszőnyeggöngyölitő Stella, a néhai sztriptíztáncosnő a takarítónőnk.

Megyek befelé — és mit látnak szemeim? Cilka Múová, a titkárnőm reprezentációs konyakkal élesztgeti sofőrünket, a szívtipró Fucsinlt.

— Éppen most tudta meg szegény — újságolta Cilka —, hogy négy életképes gyér-, mek facér apja lett.

— Ejnye, Fucsini — korholtam a nőtlen atyát —, igazán jobban ügyelhetett volna a forgalomkorlátozásra! Elvégre sofőr!

Ugyanakkor megindított az a gondoskodás, amellyel a titkárnőm viseltetett Fucsini iránt, és meg akartam ’ cirógatni az arcét. Erre beleharapott a kezembe. Akkor vettem csak észre, hogy az orra szinte szénné van égve.

— Hívja be a csoportvezetőket! — utasítottam Cil- kát.

Ezúttal hosszabb ideig kellett várnom, mint általában, amivel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy máskor keveset várok. Végül megjelent a két csoport- vezető: Viola és Eszter.

Pirosak voltak, mint a paprika, és messzire eltarJozef A. Tallo:

Szabadság után

tották a kezüket fantaszti-,

kusan apró minisortjuktól, amely az égvilágon semmit sem takart eL

— Hölgyeim — mondtam gálánsán —, nem kell pirulniuk, én mindig megértéssel viseltettem a divat iránt. Ne szégyelljék magukat, most ilyen a divat Foglaljanak helyet.

, — Nem vagyunk szégyenlősek — suttogta Viola merev arccal.

— Nem tudunk leülni — mondta Eszter. Mosolyogni akart, de a fájdalom eltorzította az arcát.

— Hölgyeim — mondtam rosszat sejtve —, maguk nyilván a nudista strandra jártak. Máskülönben le tudnának ülni.

Lehorgasztották a fejüket, nem szóltak egy szót sem.

— Maguk azt égették le — folytattam mélyen felháborodva —, amit a nők általában takargatni szoktak a nyilvánosság előttf Ehhez azonban semmi közöm. De hogyan fognak most dolgozni ?

— Állva is megy —-i felelte bátortalanul Eszter.

— No jó, tegyük fel, hogy megy. De nehezén. És roppant kényelmetlen. Ez nem koktélparti, hogy sétálgatnának a helyiségben. Hogyan fognak állva gépelni, hogyan fogják állva festeni és lakkozni a körmüket a lábukon? Azsúrozni, pliszírozni és paszírozni? A tyúkszemüket gyógyítgatni ? Hogyan fognak állva endlizni, kötni és horgolni, csevegni kávézás közben, flörtölni a nőtlen atyákkal?...

— Azt lehet — védekezett Viola —, úgysem mer hozzánk nyúlni senki...

— Hát rendben van! Akkor munkára fel! Menjenek át az öreg Kocurikhoz és

lasztmányában is benne ülünk.

— Üljenek csak, üljenek, ha van min — jegyeztem meg epésen, mert már felbőszített a szabadság utáni használhatatlanságuk —, nekem azonban olyan hozzáértő munkaerőkre van szükségem, akik képesek elintézni az elintézendőket. Nem kívánom, hogy minden nő

csinálják meg á hó ' végi mérleget.

— Ezt nem. kívánhatja “tőlünk osztályvezető kartárs — sziszegték rémülten, miközben hallható volt, hogyan repedezik a nyakukon a leégett felhám. — Az öreg . Kocurik meg szokta paskol- ni a fenekünket, és ebben a szituációban, beláthatja, ez túlságosan fájdalmas lenne. Különben is yéd bennünket a kollektív szerződés meg a Vöröskereszt, aminek a vá- tudjon gyorsírni, vagy beszéljen idegen nyelveket,

vagy tíz ujjal gépeljen, hiszen én sem . tudok. Nem kívánom magúktól, hogy a vállalat érdekében együtt Igyanak a vendégekkel, hogy vízvezetéket javítsanak, hogy durva, faragatlan ügyfelekkel vitatkozzanak. A maguk fegyvere végtére is a báj, a szívélyesség, a kedvesség. Maguk meg sikonganak és sziszegnek itt, mint a Papin- fazék.

— ön túloz, osztályvezető kartárs! — mukkant meg

Múová.

— Dehogyis! Nem teszek maguknak szemrehányást.

zésre juttattunk, maradéktalanul megvalósulnak. A Hafnburg és Leningrad közti rendszeres közlekedés megindulásával a két város még inkább partnerré válik a népeink közötti kölcsönös megértés szolgálatában.

A leningrádi városi tanács tervbizottságának elnöke, •Mihail Filonov elmondotta: A leningrádiak úgy vélik, a múlt 6Úlyos terhe nem akadályozhatja meg, hogy ma gyakorlati lépéseket tegyünk a barátság erősítésére. Az európai béke, a ..hidegháború” eltemetése, a jószomszédi viszony erősítése, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további fejlődése Leningrad minden lakosának egyetértésével találkozik. Jurij Kuznyecov

amiért igyekeznek elhoréani felserdült unokáik viseltes sortjait — döftem meg őket leégett lényük legsebezhetőbb pontján —, istenem,

sok mindent kibír az ember. Volt háború, volt jegyrendszer,' jégverés is, buzgár is, mégis itt vagyunk. (Maguk, hölgyeim, azonban rontják a vállalat teljesítményét. Vegyük csak a szülési szabadságot ... De ezenkívül van itt egy csomó egyéb is: férjhez mennek, elválnak, és ráadásul még le is égetik magukat, hogy minél jobban tessenek a férfiaknak... Értsék meg, nekem olyan dolgozókra van szükségem, akik egyenértékűek a férfiakkal. Apropó, hol van Antalik?

Síri csend ülte meg az Irodát, az egyetlen himne* mű csoportvezető nem jelentkezett.

— Antalik kórházban van — törte meg végül a csendet a titkárnőm.

— Mi történ*.? »

— Tartóshullámot akart csinálni magának és megégett az egész feje.

Heves szédülés fogott el. „Éppen a karjukba esek” — villant át rajtam zuhanás közben. Még hallottam egy rémült sikolyt, aztán a puha női karok helyett fejjel a betonra huppantam.

A Szívtipró Fucsini ugyanis jó darabon felszaggatta a parkettát felindultságában, amikor értesült róla, hogy nőtlenül is apa lett és egyszerre négy leégett anyától született gyereke.

Szlovákból fordította: Zahemszky László

JUS73, június 3., ke«M