Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

MŰSOROK,; RÁDIÓ 8.20 9.00 9.2ä 10.05 10.31 11.09 13.20 12.35 14.00 14.20 14.35 15.10 15.40 16.05 16.25 16.50 17.05 17.25 17.50 18.11 18.48 19.25 19.35 20.35 21.08 21.38 22.20 22.40 23.00 23.30 Ö.10 8.05 9.03 9.39 12.03 12.33 13.03 13.20 14.00 18.10 18.42 18.52 19.39 20.28 21.19 21.40 22.00 22.30 23.15 KOSSUTH Nóták. A modernség ellent­mondása. IV. operarészletek. Meseregény. XXL rész. Csajkovszkij: l. szvit. Csenszlovák—magyar közös Madach-müsor. Ki nyer ma? íVlelódiakoktél. Thomas Mann: Üt a teme­tőhöz. Dalok. Operettrcszletek. Zengjen dalunk! Brahms: Változatok egy Haydn-témara. Kiport. • Bartók nyomában. Fúvószene. Beethoven-dalok. Riport. Magyar muzsika tegnap es ma. A XX. század nagy írói. Zenéről tíz percben. Kritikusok fóruma. Zenekari hangverseny. Sanzonok. Brezsnyev a Fehér Házban. Nóták. Brahms: Üj szerelmi dalkeringők. Versek. Tánczene. Zongoraművek. Zenésjáték­részletek. PETŐFI Kamarazene. Tánczene. Riport. Könnyűzenei híradó. Áriák. Miskolci stúdió. Rácz Aladár cimbalmozik. Ifjúsági randevú. Schumann: IV. szimfónia. Könyvismertetés. Népi muzsika Riport. < Petőfi: Bolond Istók, Rádióváltozat. Áriák. Ki volt Rettenetes Iván? Zenés anekdoták. Könnyűzene. Operettrészletek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Betyárnóták. Mezőgazdasági körkép. Választ vár a hallgató. Pár perc dzsessz. Sport. Konez Zsozsa- lemezeiből. Közben: Jegyzet. sav 17.28 17.35 18.10 13.40 19.15 19.30 20.00 21.25 *22.05 22.15 MAGYAR Hírek. Tuen Túliak Társasága. Rólad van szó! Aratás előtt. . Beszélgetés dr. Poós Gáborral, a MÉM eted miniszterhelyettesével. Esti mese. Tv-hiradó. Végzős szlnésznövendékek műsora. Jogi esetek. Tv-híradó. Svédország—Magyarország férfi kézilabda-mérkőzés II. télidő. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Az Ezüst-tó kincse (Winnetou) Színes, szinkronizált NSZK— jugoszláv film. egri brödv (Telefon: 14-01) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: Filmbarátok napja Csatorna Lengyel film. Rendezte: Andzrej Wajda. EGRI KERT Este fél 9 órakor: Az Ezüst-tó kincse (Winnetou) GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4. háromnegyed 6 órakor Felszállás! engedélyt kérek Este 8 órakor: Plusz mínusz egy nap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor: A betyárkapitány Fél 6 és este fél 8 órakor: A kalóz menyasszonya GYÖNGYÖSI KERT A betyárkapitány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kakuk Marci FÜZESABONY A rend gyilkosai Egerbo Az Eielmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Heves me­gyei Bizottsága a legutóbbi ülé­sén a Mátravidéki Cukorgyá­rakban végzett szakszervezeti munkáról tanácskozott. Bucholcz Tibor és Vícla János, a napi­rend etóadói elmondották, hogy a párt. a kormány és a SZOT által kiadott határozatok meg­szabták a vállalatok gazdasági és mozgalmi m ..kajál, egyúttal tehát a szakszervezeti munkát is. A továbbaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen fontos az üzemi szocialista munkaverseny, illetve a gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek egyeztetése. Szó esett arról Is, hogy az 1013-as párthatározat nyomán — ez a nők gazdasági, társadalmi és szociális helyzetét hivatott javítani —. az EDOSZ- hoz tartozó vállalatoknál már 1971-ben 8 százalékkal több a nők jövedelme, amely az elmúlt évben ismét növekedett. Elmon­dották továbbá a napirend elő­adói, hogy a felsőbb szintű ha­tározatok egyértelműek, végre­hajtásuk nem okozott gondot az érintett vállalatoknál. A ta­nácskozás a sütőipari vállalatok dolgozóinak bér- és jövedelem- politikai helyzetelemzésével ért véget. . Váradi Anna Hatvanból A MÁV hatvani vontatá­si főnökség , szakszervezeti bizottsága a napokban tar­totta meg a soron következő ülését. A napirenden a nő­bizottság munkájának érté­kelése szerepelt. A vitaindító előadást Katona Józsefné, a nőbizottság vezetője tartotta, s egyebek között elmondotta, hogy javult a yasutas nők jövedelme. Mint említette, volt olyan dolgozó nő is, aki több mint 400 forint fizetés- emelést kapott az elmúlt idő­szakban. Foglalkozott a to­vábbiakban a nőbizottság tá­mogató, segélyező tevékeny­ségével is: a rokkantsági nyugdíjak segélyezése címén két nőnek küldtek rendsze­resen kisebb-nagyobb össze­geket. Szó esett arról is, hogy az idén — mint eddig min­den esztendőben —, külön meghívják a nyugdíjas vas­utasokat a közelgő országos ünnepségükre. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Ahogy a termelőmunka ered­ményessége nemcsak a techno­lógiától az irányítási rendszer­től. nanem a képzett, vagy a betanított munkások hozzáérté­sétől és a munkahelyi akti­vitásától függ, 'ugyanúgy a po­litikai mozgalmi tevékenység eredményességét sem csupán a politikai szervezetek munkájá­nak a színvonala határozza meg. ''Döntő ebben az esetben az is a munkások, a dolgozók poli­tikai és az ideológiai felké­szültsége, tájékozottsága. Tulaj­donképpen ennek a tájékozott­ságnak a kiszélesítése a célja annak a kezdeményezésnek, amelynek a terveit az Izzó gyöngyösi gyárának szakszerve­zeti bizottsága állította össze. Bár ez már a jövő évi okta­tási feladatokat fogja össze. Ér­demes azonban égy pillantást vetni a mostani eredményekre: a nemrégiben véget ért szak- szervezeti politikai oktatás kü­lönféle előadásait az üzem 465 dolgozója hallgatta meg. a kö­zépszintű vezetőbb továbbkép­Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a E.icsy-Zsi- lins7ky utcai rendelőben. <Te~ lefon: 11-190 Rendelés gyerme­ke U -'észére is. , ^vöngyösön: 19 órától péntek « reggel 1 óráig a Jókai 41 í wr.*fn SlaHí rendelőben.’ (Tele- ; ttom: 117-17 J i ősén pedig 118-en vettek részt. Az előadók a világpolitika idő­szerű kérdései , mellett átfogó képet adtak a vállalat szerve­zeti formájáról, a munka- és üzemszervezési feladatokról, s a dolgozók jogairól, valamint kö- • feleségeiről is. Csefán József Hevesről A Hazafias Népfront járá­si és a Heves nagyközségi elnöksége, valamint a TIT járási vezetősége közösen hozta létre ,a helyi műszaki értelmiségi klubpt. Az ala­kuló1 ülésen, amelyen részt vettek a nagyközség műszaki szakemberei megválasztották az új klub. vezetőségét. Egy­ben meghatározták a- klub programját, benne azt a te­vékenységi ' feladatkört, amellyel elő szeretnék segí­teni a település várossá fej­lődését, A résztvevők megál­lapodtak abban, hogy ezen­túl minden hónap első hét­főjén találkoznak, s kicseré­lik tapasztalataikat. Tóth Mária Ecsédről Megkezdődött az ősz! árpa aratása az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet tábláin. A hét elején kigördültek a kom­bájnok. hogy learassák a közeli határba*' levő több mint 400 hold termését. A tsz vezető szakemberei egyébként a pró­bavágások után úgy ítélték meg a várható termést, hogy feltét­lenül betakaríthatják a terve­zett mennyiséget. Nagy Piroska Karácsondról Az elrhúlt években szinte minden végrehajtó bizottsági ülésen szóba került a könyv­tár ügye. Ez is mutatja, hogy a község vezetői foglalkoz­nak az intézmény munkájá­val. támogatásával. Megál­lapították, hogy ma már szűknek bizonyul az olvasó­terem. A problémát csak úgy tudták megoldani, hogy most a szomszédban levő if­júsági klub helyiségét hasz­nálják erre a célra. Gondot fordítanak a könyvtár állo­mányának a fejlesztésére is: mintegy 20 eiper forintot költ­het a könyvtáros a legújab­ban megjelent irodalom be­szerzésére ebben az évben. Felszerelést, bútortr a me­gyei könyvtártól igényeltek, mert erre is nagy szükség lenne, hogy korszerűbben, igényesebben elégíthessék ki a lakosság kulturális igé­nyeit. Szeretnék mind köze­lebb hozni az olvasókat a könyvekhez, ezért különféle irodalmi műsorokat, író-ol­vasó találkozókat tartanak a község könyvtárában. Leg­utóbb például Baranyi Fe­renc költőt látták vendégül, akit az olvasók nevében Dán Cyuláné köszöntött. A nyári programokról sem fe­ledkeztek meg: erre az idő­re külön tervet készítettek. Baranyi Imre A Himalájától délre I. Szilveszter a Kovalam-ööölben v: A régi India. Sziklatemplom Mahabalipuramban, a tengerparton. Mintha valami nagy gép zakatolna. Az egyenletes dü­börgés, süvítés fölébreszt. A szobában forró, erős szél fúj, csapkodnak a nyitott ablak­szárnyak. Persze, a ventillá­tor. Az ablak alatt nyolc-tíz méterrel a tenger veri a szik­lákat. Harminc-harminckét fok lehet, pedig a nap csak most kelt föl a dombok mö­gött. Átsüt a pálmákon, su­garai megtörnek a víztükör fölötti párán, olyan a világ, mintha arany celofánon át nézegetné az ember. Decem­ber 31-e van. Szilveszter nap­ja. Reggel fél 7 óra — és haj­nal. Mert — hiába a meleg, a pára, a ventillátor — itt, India legdélibb részén, Hé­ráiéban mégiscsak tél van. A nappalok megrövidülnek, — tíz-tizenkét órán át van csak világos. Szolgáltnak tilos! Ébred a szálloda. Egy eme­lettel lejjebb a'nyugatnémet turistacsoport fekvőtámasz- versenyt, majd utána sörreg­gelit rendez. Odébb, a ki­sebbik ház erkélyén az in­diai gyárigazgató félmeztele- nül, jógaülésben a tengert né­zi. Felkelnek a szolgák is. Éjjel ott aludtak (sofőrök, felszolgálók, takarítók) a két ház között, pokrócaikba csa­varva, a betonon. A lakosz­tályokba nem léphetnek be. A Kovalam-öbölbeli Bel Air szálloda házirendjének első pontja kimondja: „A vendé­gek gépkocsivezetői és szol­gái semmi körülmények kö­zött nem lakhatnak a szállo­da szobáiban, és nem étkez­hetnek a közös étkezőhelyi­ségekben”. A tengerzúgásos. ventillá­tor kavarta reggel új zajok- kai telik meg. A vizen hosz- szú sorban halászok barkái A főiskola elvégzése után egy kis hivatal alkalmazott­ja lettem. A gyakorlati idő végén behívatott a főnö­köm. — öntől szeretném tudni, miért nem jött be ma Dán- dara? — Talán valami terve van vele? ... — próbáltam elte­relni a figyelmét. Az igazság ugyanis as volt, hogy Dandara kora rég­gel vadászni ment, s meg­kért, hogy erről senkinek egy mukkot se szóljak. — Igen, igen, Dandáréra lennék kiváncsi, hisz együtt dolgoznál nemde? — Ó. kérem, éppen az imént volt bent. De külön­ben is. tudnék en valami rosszat mondani tála? — Természetesen. — Ugyan! jö az az ember, akinek a munka a mindene, önmagával még Cink nem is törődi£. C. Dorzsgotov: Alkalmassági vizsga — Na. ebből elég! Ne fa­lazzon, tudom, hogy Danda­ra ma be sem tette ide a lábát. Ezért először is tudni szeretném, hol van az a csavargó. Másodszor pedig tiszta képet akarok kapni magáról. Maga fiatal szak­ember, szer tném ha ná­lunk maradna. Csakhogy, tudja, én Hzárőlhg az őszin­te munkatársakat szeretem Tehát halljam: — De kérem, hát nem hisz nekem? — kérdeztem csalód,ottan. — Dandara igenis bent volt! — Sajnálom. Hol van Dandara? Utoljára kérdenél — Kár. hogy ennyire fél­reismeri munkatársait. Es­küszöm, a nap még fel sem kelt. ám Dandara már be­jött a hivatalba/ Főnököm keze ökölbe szo­rult. — Gyűlölöm a hazug frá­tereket! — ordította és meg­ragadta a váltamat. Eltorzult arca foP-ói fok­ra közeledett. Annyira meg­ijedtem. hogy eszméletlenül rogytam a székre Amikor magamhoz tér­tem. főnököm éppen vizel spriccelt az arcomba. Úgy rémlett. hangja szinte a föld alól szól hozzám: e — Bocsáss meg. drága ba­rátom. Nem bírtam magam­mal. De ez egyrészt a te hi­bád is. Hisz előttem itfivcs titok: tudom, hogy Dandara lóg a munkából. No, mondd meg csak szépen, hol van? Lehelethalkan suttogtam: s~ Dandara bent volt,,. vonulnak. A szálloda keríté­sén túl, az úton a kígyóbűvö­lő rikoltozik fejhangon. A turistákat hívja. Azok ott­hagyják reggelijüket és fény­képezőgépeikkel a vékony kis ember köré gyűlnek. Egy rúpiáért előbújik a kosárból a kobra, és engedelmesen ring a síp hangjára. Tízért előkerül egy monguz is. A kis, menyétszerű ragadozó föllendíti üvegmosókefe-far- kát, a kígyó csuklyájának ug­rik, himbálózik egy kicsit, az­tán eltöri a gerincét. Még egy tízesért az egyik sörbaj­nok megkapja a kobrát. Ez India? India minden kelléke együtt van^. úgy látszik, ezen a reggelen. A meleg, a pára, a tenger, a kókuszdió, a kí­gyóbűvölő* a baksis, s az ámuldozó európai. E kéthe­tes Neckermann-turisták nem is kívánhatnak többet. Hét- három nap itt a Bel Air ho­telben mindenkit meggyőz­het arról, hogy India éppen olyan, mint ahogy képzele­tében él. A Trivandrumtól (a keralai fővárostól) idáig vezető autóút mentén végig deszkabódés üzletek, remek kézművesek munkáival tele. és gyümölcsökkel, és agyag­edényekkel, és tarka szánk­kal, és ócska lábasokkal tele. S áz út mentén koldusok, be­tegek, meztelen kisgyerekek, guggoló, munkátlan férfiak. A szállodában pedig érződik a hatalmas kontraszt: a felül levők és az alul levők élet- körülményei közötti, száza­lékban szinte ki sem fejezhe­tő különbség. Mindent meg­kap itt a turista, és a minde­nen felül még ritka aján­dékot a nejének, s a szolgák hátborzongatóan udvarias, kínosan tapintatos alázatát^ önmagának. Érezheti: milyen Főnököm ekkor felléleg-i zetl és könnyedén a telefon < hoz lépett. _ | Néhány pillanat múlva be-\ lépett Dandara! Elszörnycd-i tem. de szememmel intet-i tem neki. hr-gii nrm árultam$ el. Vúliamr« tette a kezét & — Bocsáss met ké-'tek.i Nem mentem Vucifizni, csu-i pá-n edenoriztu-m a megmz-> hatóságodat. > . Fel akartam ugrani, deX nem volt er óm. < — Gratulálok — mondtat elégedetten a iónököm. —< Megbízhatóságból kitűnőiéi vizsgáztál. Most már tudjuk,< hogy a-mi em berünk vagy* számíthatunk rád. Fenome-i nális! Előnyösebb besorolást^ kapsz! Ezzel egyidejűleg4 megkapod >első feladatodat:> Dandáréval elutazunk há-i rom napi a vadászni... Kér-i lek. erről senkinek egy árvaj mukkót se! i nyomot hagytak az angolok itt az országban. Hogy a gyarmati múlt öröksége nem csupán a nemzetgazdaság­ban, a nyelvben, az étkezési szokásokban, az életritmus­ban érződik, hanem mélyen beleivódott az idegrendszer­be. Oly mélyen, hogy szinte már örökölhető. Az első nap megismeri az idegen ezeket a hagyományokat, és ezt az In­diát. Csak azt nem szabad hinnie, hagy ez az indiai ha­gyomány és ez India. Élő ruhafogas A dzsaipuri maharadzsa szállodát csinált egyik pa­lotájából. Hálótermeiben, vendégszobáiban vékonypén- zű turisták alszanak, a für­dőkben szolgák mosdatják a messziről érkezetteket, az örömök kertjében lányok várnak a férfiakra. A kü­lönbség talán csak annyi a maharadzsa és e turisták kö­zött, hogy a palota mostani urai nemtetszésük jeleként nem vághatják le a szolgák karját, s ha valaki a lányok szolgáltatásaira igényt tart, ezért készpénzzel kell fizet­nie. Kevés még a turista (e hatvanszor nagyobb ország­ban, évente csak háromszor annyi idegen fordul meg, mint hazánkban). Meg kell őket becsülni. Itt, a Bel Air hotelben minden az ő érdekükben van. Szinte még a tenger is azért ilyen meleg, ilyen barátsá­gosan hullámzó, hogy ked­vüket leljék benne. A terasz­ról látni, fürdik a turista- nyáj fiatalabbik része, öt­ven méternyire tőlük fiatal indiai pár. A férfi leveti in­gét. asszonya karjára akaszt­ja és begázol a hullámok kö­zé Tíz-tizenöt percig ugrál, bukdácsol a vízben, a nó a parton áll, mint valamilyen eleven fogas. Akkor a férfi kegyesen int, a nő vigyázva, nehogy nedves legyen az ing, úgy, ahogy van, száriban, a tengerbe megy. Egy kicsit ő is fürödhet. — Még száz év, mire a nők itt egyenjogúak lesznek a férfiakkal — dörmögi mellet­tem az alsó szoba egyik lakó­ja. Aztán felnevet: — Persze, itt van Indira Gandhi is. Mi­csoda ország! Férjére igazgatja az inget az asszony, mennek hazafelé. Ne(d talán fogalma sincs: India az egyik ország, ahol viszonylag a legtöbb nő dol­gozik a legfelső politikai ve­zetésben. az egyetemeken, a tudományos, a gazdasági élet. központjaiban. Micsoda or­szág? Nagy ország. S az álta- lánositáshoz nem elég a futó benyomás. Kereszty András (Folytatjuk) JjéwMM ® Fordította: Bargté RozáliaJ i#73. június csitortafe

Next

/
Thumbnails
Contents