Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
\ Tőumótiző l(j diát Walter Chiarí betért egy venetói kertvendéglőbe, ahol grillcsirkét rendelt. A csontokat egy mellé szegődött kutyának dobálta, aki farkcsóválva köszönte meg az adományt. A színész ismét arra járt, és betért a vendéglőbe. Ugyanannál a felszolgálónál rendelte meg a grillcsirkét, aki pár nappal előbb kiszolgálta. Walter Chiari nem kis csodálkozására a felszolgáló a következőkképen adta le a konyhában a rendelést: ■ — Egy grillcsirkét sült krumplival. Megint itt van az a vendég, aki csonttal együtt eszi a csirkét. Egy falusi család televíziót vásárol. Első este a család valamennyi tagja leül a készülék elé és nagy élvezettel nézi a műsort. Egyszerre a nagymama váratlanul felkel, kikapcsolja a készüléket és megindul a szobája felé. — Mit csinálsz, nagymama? Miért zártad el a készüléket? — méltatlankodnak a többiek. — Mert be kell vennem a gyógyszert és semmiképpen sem akarom elmulasztani a folytatást! „Körülbelül 2500 évvel ezelőtt — mondta Tinó Buaz- zelli — Hérodotosz azt írta. hogy a Szahara déli felében kutyafejű emberek, hosszú szarvú szamarak stb. élnek. Nyilvánvaló, hogy Hérodotosz, akinek nem álltak rendelkezésére valóságos adatok, a képzelőerejére támaszkodott. Éppen ezért nevezzük őt az emberiség első igazi történetírójának”. Alfred Charles Kinsey, a neves amerikai szexológus, az Institute For Stex Research megalapítója, egy interjú keretében a következőket mondta: „Pácienseim egy része azért keres fel. mert nem el házaséletet, a másik fele viszont azért, mert él”. Gaia Germani, olasz1 színésznő Nápolyba érkezve taxiba ül. A taxi vezetője azonnal vadul száguldozni kezd, bravúros ügyességgel vágja át magát a kaotikus forgalmon. — Tudja, kérem — szólal meg rettegve a művésznő — hogy már két alkalommal felment a járdára és kis híján elütött két járókelőt? — Nem hittem volna, hogy a statisztikai hivatalban dolgozik — mondja némi megvetéssel a taxi vezetője. Egy férfi és egy nő beszélget, a kávéház teraszán: — Elárulnád — kérdi a nő —, miért nem veszel magadnak autót? — Ugyan minek? Minden barátomnak van autója. — Micsoda válasz. Ezen az alapon neuem sem kellene férjhez mennem! — önnek alapos torokgyulladása van — mondja az orvos. — Nagyon kell vigyáznia magára: kerülje tíz esőt, ne menjen az utcára, ha hideg vagy túlságosan meleg van és köd esetén feltétlenül maradjon otthon. — Ha jól értettem, doktor úr — szól közbe a páciens — csak abban az esetben léphetek ki az utcára, ha egyáltalán semmilyen idő sincs. A feleség meglátogatja a börtönben férjét: — Ne légy már olyan megátalkodott! Mondd meg, hová rejtetted azt a lopott pénzt? Ha nem tudom befektetni valamibe, ki tudja, ér-e még valamit 1980-ban. — Egy csókot, csak egyetlen kis csókot! — könyörög a fiú a lánynak. — Hagyj békén! — utasítja el méltóságteljesen a lány. — Nem szeretem az igénytelen férfiakat! A neves amerikai regényíró, Nathaniel Hawthorne fia maga is író volt. Apa és fia regényeit gyakran összecserélték. Egy napon valaki így szólt a fiúhoz: — Mr. Hawthorne, olvastam a „Skarlátbetű” című regényét. Micsoda ragyogó alkotás! — Ez igaz, különösen, ha meggondoljuk, hogy a mű születésének idején én mindössze négyéves voltam! A család ötéves szemefé- nye megkérdi: — Anyu, mi az ökör? — A tehén férje, kisfiam. — És a bika? Az anya néhány pillanatig habozik, mire a férj közbeszól, — A bika, kisfiam, a házibarát. Vasúm jegy Skóciában Nagy-Brltannla közlekedési minisztériumának évente ötmillió font kárt okoznak a „potyautasok”. Ezek a legtöbb esetben hamisított jegygyei utaznak, minthogy az utóbbiakat nagy mennyiségben gyártják a nyomdaipari tanulók. Érthető módon, ez a skótokat izgatta a legjobban. Ezért Skócia vasútállomásain elektronikus ellenőrző rendszert helyeztek üzembe, amely a peronra lépéskor ellenőrzi a jegyeket. A mágneses code-dal ellátott jegyeket be kell illeszteni az ellenőrző berendezésbe. Ha a jegy valódi, a berendezés azonnal visszaadja tulajdonosának és kinyitja előtte a csapóajtót, a hamis jegy viszont benne marad a készülékben és tulajdonosa nem juthat be a peronra. A „skót rendszeri” Nagy- Brilannia összes vasútvonalain be akarják vezetni. GYÖKKÉ' ZOLTÁN: Vízparton Halcsontvázak szikkadnak a fűben, hangya-hadseregnek ostroma után. Kopoltyúk lezárt rácsai között átzuborog a langyos délután. Térdig vízben felhúzott szoknyájú füzek öblítik hálóingüket. Vízfenékre süllyed az árnyékuk, Vajon ki kötött a nyakukba követ? Vastag Idomú szoborként állnak a fogak közt csendet őrlő tehenek. Legényt szaggatnak izzó homo.,.a, ventillátor-farkuk űzi a legyet. Árnyékába húzódik az erdő, a délibáb lépcsői leomlanak. Füttylasszót dob nyakamba egy rigó, gyűjtésként ég el bokor tövén a nap. Csillag-pikkelyek száradnak az égre: libegve száll le a tájra az este. Hold-ejtőernyője a fákon akad. Por és harmat ül a levelekre. Tokaji bor a diplomácia szolgálatában Kevesen tudják, hogy Tokaj-Hegyalja nagy hírű borai, az aranyszínű aszú és szamorodni hajdan fontos szerepet töltött be a diplomácia szolgálatában. A történetírók feljegyzése szerint nagyobb értéke volt a pénznél és a kitüntetéseknél. Szerintük a királyok, fejedelmek és diplomaták a barátságok elnyerése .és politikai céljaik megvalósítására gyakran vették igénybe a tokaji borokat. II. Rákóczi Ferenc fejedelem például nemcsak a szabadságharc költségeinek egy részét fedezte a Hegyalján termett borokból, hanem számos fejedelmet is megnyert velük a haza ügyének. A feljegyzések szerint a szabadságharc ügyének megnyerésére ötven hordó márkás tokaji bort ajándékozott Nagy Péter cárnak, Golovkin és Mencsi- kov hercegnek. Hasonló célból küldött tokaji borokat XII. Károly svéd, Erős Ágost lengyel, Anna angol és XIV. Lajos francia királynak barátságuk elnyeréséért. A diplomácia szolgálatába állította a tokaji borokat Mária Terézia királynő is. Amikor a Tokajban működő orosz borfelvásárló bizottság a cári udvar kérését nem tudta teljesíteni, a magyar királynő hatszáz butélia tokaji bort ajándékozott Erzsébet cárnőnek. Ilyen nedűt küldött XIV. Benedek pápának is, aki az aszubort megízlelve állítólag így sóhajtott fel: „Áldott áZ a föld, amely téged termett, - áldott az asszony, amely téged küldött és áldott legyek én, aki téged iszlak”. A történetírók szerint I. Ferenc József császár és király a tarcali királyi pincékből minden évben óramű pontossággal küldött aszubort Viktória angol királynő születésnapjára. Az angol udvar Tokaj aranyának ízét így jellemezte: „Olyan, mint amikor a hársvirág, akácvirág és a legyézőfű illata átalakul zamattá.” A legérdekesebb .feljegyzés Rudolf osztrák—magyar trónörökös lakodalmához fűződik. Az osztrák császári udvar a menyegzőre kiváló minőségű tokaji bort kért báró Vay Miklós koronaőrtől, aki a Rákócziak golopi pincéjéből kétszáz félliteres palack 1701-es évjáratú aszút küldött. Amikor az udvar a számlát kérte, a magyar báró mosolyogva mondta: a Habsburgok nagyon gazdagok, de a borért nem adhatnak annyit, amennyi annak áz értéke, fogadják tehát el hódolata jeléül. Ketten álltunk a lift előtt egy ismeretlen férfival. A várakozás idegtépő volt, percenként néztem az órámat, de a lift nem jött. A falon a naptár a 2000. évet mutatta. — Biztos, hogy megnyomta a gombot? — kérdeztem. — Természetesen — mondta készségesen az ismeretlen. — Akkor hát majd csak ideér — sóhajtottam. Hallgattunk, vártunk. Most az ismeretlen szólalt meg: — Mit szól az új szabadnaphoz? — Szerintem várható volt. — Igazán jó ötlet ez a csütörtök. — Valamikor hogy örültünk a szombatnak! — Persze, hiszen amikor bejött a szabad szombat, már érdemes volt két napra elutazni víkendre. — Hát még amikor megadták a pénteket! Három nap alatt már messzebbre is mehetett az ember... A lift még mindig nem jött. Semmi jel nem mutatott arra, hogy valahol közeledne. — Négy szabád- nap már komoly dolog — jegyeztem meg. _ Négy napra m ár külföldre is érdemes elutazni. JANUSZ OSEKA: A lift — Igaza van — helyeselt buzgón az ismeretlen. — És mindez ® technika fejlődésének köszönhető. No meg a gépesítésnek, a komputereknek. Az automata gépsorok már lassan mindent elvégeznek az ember helyett. — Még nem is olyan régen senki se hitte volna, hogy ez ÍQV lesz ... Mit gondol, talán hamarosan megkapjuk a szabad szerdát is? Elgondolkoztam. — Nincs kizárva! Ha ez így megy tovább, ki tudja, nem lesz a kedd is szabadnap? — Gondolja? — csodálkozott az ismeretlen. — Tehát szabad lesz a vasárnap, szombat, péntek, csütörtök, szerda és kedd? — Miért ne? A technika ilyen rohamos fejlődése mellett minden lehetséges. A lift még mindig nem jött. — Mi lehet a lifttel? — kiáltottam fel türelmetlenül. — Mennyi ideje várunk már? — Körülbelül négy órája — nézett órájára az ismeretlen. — Négy órája? Disznóság! — Semmi disznóság — vetette ellen az ismeretlen. — Mi más lenne? Négy óráig várni a liftre? — Nem is olyan borzasztó. Egyenesen fejlődés, remek találmány. Hogy úgy mondjam, eredmény! — Eredmény? Hogy rossz a lift? — örült ez, va{jy gúnyolódik velem? De nem, az ismeretlen komolyan beszélt. — A lift egyáltalán nem. rossz — nyugtatott meg. — Ez egy speciális, lassított járású lift, « modern ember igényét teljesen kielégítő iegkorszerűbb találmány. — Találmány? És mire jó ez a lassított járás? — kérdeztem gyanakodva. — A lassított járás következtében a liftrengeteget késik. Már négy órája várjuk és könnyen lehét, hogy ugyaneny- nyit kell várnunk. — De kinek jó ez? — Hogy-hogy kinek? Mindenkinek — magyarázta az ismeretlen. — Mit csinálnánk ezzel a rengeteg szabad idővel, ha nem kellene mindenütt várni? Vasárnap szombat, péntek csütörtök, szerda, kedd — és mind szabadnap. Volt valamelyes igazság a szavaiban, A sorállás meg a várakozás nem a legjobb eszköz-e, hogy agyonüssük vele azt a rengeteg szabad időnket? Ámbár én a cselekvés híve vagyok. Még nem edződtem eléggé hozzá a várakozáshoz. Otthagytam az ismeretlent a Liftnél és elindultam gyalog « lépcsőn. Haza, <* százhetvenedik emeletre. Ford.: Z. H. M. Egerszalók A Laskó patak mellé, a Templom bérc alá települt Szalók község neve elé megkülönböztetésül került az Eger patak, illetőleg Eger város neve. A Szalók helynév ugyanis igen gyakori hazánkban, s már ezért is elő- név társult a megnevezéshez. A legismertebb helynevek: Tiszaszalók, Abádsza- lók, Nemesszalók, Nagysza- lók, Pórszalók, Egerszalók stb. A besenyő, illetőleg a török származású Szalók nemzetség adott nevet e községeknek. A Szalók helynév . tehát személynévi eredetű. Az 1240-es évektől kezdve Zalák, Zaloch, Zalouk, Szalók alakváltozatokban gyakran emlegetik a Heves megyei falu nevét is okleveleink. A régi földrajzi tankönyvekben, a néprajzi leírásokban a község „jó bortermesztéséről”, „termékeny szántóföldjeiről”, népének múltbeli nehéz életéről olvashatunk érdekes sorokat. Szalók mint búcsújáró hely is bekerült a „híres” faluk sorába. Erre utal Eger város jegyzőkönyvében olvasható e néhány sor is: .......Mária t iszteletire Szalókra Proces- sióval légyen kimenetel” (1756). Egy sajátos szalóki szólás is beszél arról, hogy a falu Mária-kegyhely is volt A szólásmód nagyon tömören, érzékletesen rögzíti azokat a néprajzi, vallástörténeti vonatkozásokat, amelyek éppen a szalóki búcsúhoz, a szalóki Mária-képhez kötődtek. Még nem hullott ki a környék népének nyelvi tudatából ez a szólás: Majd belenő, mint a szalóki Szűz Mária. Azt azonban már kevesen tudják, hogy e szólás valóságháttere egy régi szalóki szokás. Az első házban, a tiszta szobában kis polcra helyezett, 60—70 cm nagyságú Mária-szobrot gyakran öltöztették cifra ruhákba. Néha hosszúra, bőre sikerült ez a ruhácska, s ilyenkor a gúnyolódó akadékoskodók- nak megnyugtatására hangzott fel az idézett mondás. Ma már majd megjavul, jobbra fordul, stb. általánosabb értelemben élnek e szólással. A falu szegényeinek es summás sorsban élő embereinek nehéz életéről vall a csúfolkodó szájon felhangzó szólás: Szalókon a búcsúkor is tökkáposztát főznek. Csak helyi szójárásként értékelhetjük ezt a hasonlatot: Tetszik neki, mint a szalókiak- aak a zöld szilva. A fehérgatyás szalókiak „ragadék- jelzővel” is gyakran emlegették a falu embereit, inkább dicsérő, mint gúnyolódó szándékkal. Élnek a szalókiak s a szomszéd faluk népének nyelvhasználatában olyan szólások is, amelyek keletkezéséhez helyi események, egyszeri történések, furcsa viselkedésformák vagy éppen csak tréfás indíttatású ráfogadások adtak alapot: Égbe jár, mint Fischer lovai (Büszke, dölyíös ember). Ügy van vele, mint Csirke Gyuri a lepényei (Nem tud választani). Kinőtte magát mint a szalóki templomcsengő (Felpendült, megerősödött). A régi iskolák gyakorlatában versbe, rigmusba szedték a helyneveket. A nép ezeket utánozta ilyen játékos, gunyoros változatokban: Szalók, Szólát, Verpelét, üssed Baktat, hadd menjek. — Kál, Kompolt, Kápolna, Kerecsenéhez vágódna; üerajén úgy megijedne, Egerszalókra esne. Dr. Bakos József \ \\-NAAAAAAAAAA>V\ VWVVVAMMAAAAAMAMWiMAAA^ Lehet tíz dekával több ? (Foto: Zeit im Bild)
