Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Dzsessz. 8.47 A temetkező. Hangjáték, lu.üi) Füvószene. 10.20 Közgazdaság egyszerűen. ju.30 Zenekari hangverseny. 11.05 üperettdalok. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.00 Magyarán szólva, 12.15 Meiotíiakoktél. 14.02 Jegyzet. 14.12 A munkáskórus-fesztivál dalai. 14.20 magyar néprajz. 14.25 ÚJ Zenei L'jsag. 15.04 Petöfi-káléudárium. 15.10 Csak fiataloknak! 16.UÜ 168 óra . . . 17.30 Csehov-jelenetek. 17.54 .v rádió lemezalbuma. 10.30 Nótacsokor. 20.20 Hazugok. Rádiójáték. 21.32 Chopin: h-moll szonáta. 22.20 Beat. 23.05 Zenekari muzsika, o.io Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Verbunkosok. 8.30 Hándel-muvek. 9.03 Opera részletek. 9.44 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.03 Jelképek erdején át..; 12.30 Versenyművek, 13.03 Körmikrofon. 13.30 Kórusmüvek. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvos! tanácsok, 15.05 Zongoraművek. v 15.27 Falurádió. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Miska Elman hegedül. 16.38 Egy rádiós naplójából. 17.40 Ahol tilos volt a csillagjóslás. 18.10 Egy asztal mellett.,; 18.40 Zenés útibeszámoló. 19.39 A lápi ember. 20.18 Haydn: Philemon és Baucis. I. felv. opera. 21.09 Népi zene. 21.50 Ritmus és melódia. Szolnoki Rádió Hét végi kaleidoszkóp Könnyű hangszerszólók. Víz —• víz — víz . . . Tollvégen. Szerkesztik a hallgatók. MAGYAR 9.30 10.00 10.40 11 40 15.18 16.30 16.35 17.10 J7.35 18.20 19 :5 19.30 20.00 21 10 21.40 16.36 17.05 17.35 18.4Ö 20.00 22.13 Politikai tanfolyam a honvédség részere. Téka. i elevarieté. Kék fény. Természetbarát. Ama tor fi lm esek műsora . Illírek Klubról klubra. S zó — mi -• sió . . . Nyitott boríték. i abuia. muvízió. I Tv-fc íradó. Francis. Magyarul beszélő amerikai film. fv-híradó. Weöres Sándor: A holdbér; csónakos A Thylia Szinh- /. előadása felvételről. POZSONYI F úvós/one. Kapitány a nagybácsim. Tv-sorozat. I. A rejtélyes felirat titka. A szövetségi bűnügyi központ nyomoz. Aranylakodalom. Cseh filmvígjáték. Híradó. Ü: ágyat vetnek a Bene-pataknak (Tudósítónktól.) Az Egri Közúti Építő Vál­lalat egyes számú építésve­zetőségének Visontán dolgo­zó kollektívája már a hideg téli hónapokban megkezd­te a Bene-patak medréneK korrekcióját. Dózerek, kotrók, nagy tel­jesítményű Wolvo rakodógé­pek segítették a hetven dol­gozót a nehéz és sürgős munkában Június 30-ra vállalták, hogy a nyugati külfejtés mi­előbbi megnyitása érdeké­ben új mederbe terelik a patak vizét. A küszöbönál­ló határidő előtt, a munka finisében a legilletékesebbet, Tóth Mátyás főművezetőt kérdeztük meg: tudják-e tel­jesíteni vállalásukat? Megtudtuk, hogy hol ha­ladnak a Bene-patak me­derkorrekciója első ütemé­nek munkálatai. Az eddig az Abasár és Visonta kö­zötti, úgynevezett Felső-ré­ten folyó patak új medre Márkáz felé, az erőmű irá­nyában — a már új nyom­vonalra helyezett út mentén — kerüli meg a nyugati külfejtés határait, majd a falut kikerülve, közvetle­nül Visonta felett folyik a Vár-patakba, Eddig mintegy ötvenezer köbméter földet mozgattak meg az építők. Négyezer négyzetméternyi mederlapburkolat és a nagy esésű patakmedret bélelő kétezernyolcszáz négyzetmé­ter hálóvasalt vasbetonsur- rantó is elkészült már. Négy helyen a vasbeton- surrgntók és a mederlapbur­kolat között esztétikailag is igen szép, terméskőből ké­szült surrantó és víziária di­cséri az értő munkáskeze­ket, A közel 16 millió fo­rint értékű munka minden részletét, fázisát a vállalat saját dolgozói oldanak meg. A munka horderejét be­szédes számok mérik: több mint ötszáz köbméter sze­relőbeton került a vasbe­ton burkolat alá, a keverő­telep eddig több, mint tíz­ezer mázsa cementet dolgo­zott fel. És mennyi mun­kát, erőfeszítést emésztett meg az új út mentén futó Bene-patakra rakott vasbe­ton tartógerendás hidak épí­tése! Július elsején egyéb­ként a Bene-patak meder­korrekciója második ütemé­nek munkálatait kell elkez­deniük. T. Mányi Judit A szerelemben a férfi a tehetségtelenebb partner Á fajok és nemek közti különbségek tudományos vizsgálatának eredményei A NORMÁLIS emberek szellemi képességei között, jelentős különbségek vannak. A szellemi képességeket in­telligencia-tesztekkel mérik, az intelligencia-hányados (rövidítve IQ) Nagy-Britan- nia lakosságánál átlag 100, piusz-minusz 15 elhajlással. Az IQ nagyságát részint ge­netikai, részint, környezeti tényezők befolyásolják. Ezért értéke egyes esetekben 55 alatt, és 200 fölött is lehet. Ki lehet számítani, mekkora dif­ferenciálódást okoznak egy­felől az örökletes, másfelől a környezeti tényezők egy adott társadalmi csoportban, bizonyos időszakban. Kiszá­mították például, hogy az an­gol iskolásgyermekek közötti szellemi különbségek tíz év­vel ezelőtt kb. 75 százalék­ban okozták örökletes ténye­zők és 20 százalékban kör­nyezeti tényezők (5 százalék a hibaszórás). Azóta a hely­zet megváltozott. A genetikai színkép a nemzetközösségi tagállamokból való beván­dorlás révén lényegesen ki­bővült, másfelől a szociális gondozás fejlődése jóvoltából egyes környezeti ártalmak csökkentek. Jelenleg az örök­letes tényezők szerepe bizo­nyára nagyobb, mint tíz év­vel ezelőtt. Megkezdődött a munka az ifjúsági építőtáborokban [j mos t Kecskemét közelében a Helvéciái Állami Gazdaság Hámán Kató Ifjúsági Építő­táborából június 18-án reg­gel 6 órakor 260 budapesti középiskolás, 110 leány és 150 fiú indult munkába. > A fiatalok a budapesti l.< Képünkön: A budapesti I. István Gimnázium IV/A. osztályos leánybrigádja sző­lőt kötöz. (MTI Foto, Karáth Imre felvétele.) Ez nem azt jelenti, hogy az egyes csoportok között kü- különbségek vannak. Semmi­féle bizonyítékot nem isme­rünk arra nézve, hogy az. Angliában élő négerek ke­vésbé intelligensek lennének, mint a társadalom többi ré­sze. Más a helyzet az Egye­sült Államokban A faj és az intelligencia-hányadok kö­zötti összefüggésről régóta heves vita folyik. Újabban a tényeket illetőim megegye­zésre jutottak, bár értelmezé­süket továbbra is vitatják Megállapították nevezetesen, hogy a négerek IQ-ja átlag 15 ponttal kisebb, mint a fe­héreké. Ez a különbség le­het genetikai vagy környeze­ti tényezők eredménye vagy mindkettőé, vagy kölcsönös egymásra hatásuké Az IQ különbsége eredhet örökle­tes tényezőkből, másfelől a négerek és a fehérek genetikai szempontból kü­lönböznek egymástól. De ha ebből azt a következ­telést vonnánk le, hogy ép­pen a genetikai különbségek okozzák az átlagos intelli­gencia-hányados különbsé­gét, logikai hibát követnénk el. ha SZOMSZÉDOM napon­ta legyőz a sakktáblánál, et­től még nem tekintem magá­mat rosszabb fajta embernek nála. Ha az amerikai nége­rek az IQ-tesztben rosszabb eredményt érnek el, mint az amerikai fehérek, akkor ezt lényegtelen körülménynek kell tekinteniük. És ha a né­ger hátrányos helyzetben van a teljesítmény- és verseny­szellemű nyugati társadal­makban, amelyeket a fehér ember a maga számára épí­tett, akkor ez ne késztesse arra, hogy elvesse ezt az élet­módot, és követelje a társa­dalom átszervezését, amely­ben él. Mindeddig a faji különbsé­gekről beszéltünk, ezek azon­ban csak fokozati különbsé­gek. Igazi minőségi különb­ségek a nemek között van­nak. Minden biológiai kü­lönbség közül a nemi különb­ségek okozták a legtöbb em­beri szenvedést. A férfi magasabb és erő­sebb. mint nő. Nemcsak na­gyobb izomtömege van, ha­nem izomrostjai alkalma­sabbak a nagy megterhelés elviselésére. Az a tény, hogy férfiak testileg erősebbek a nőknél, a férfi uralom első számú tényezője volt. már- rsnk azért is. m rl gyakorla­tilag lehetővé tette. A nemek közötti szellemi különbségek is rtagyon lé­nyegesek, bár egyik nem fö­lényét sem jelentik. A fér­fiaknál nagyobb a szellemi differenciálódás, mint a nők­nél, ezért statisztikailag több közöttük a gyengeelméjű és a különösen kiváló elme. Megjsmerőképességük sem egyforma. A nőknek jobban sikerülnek a verbális intelli­genciát mérő tesztek, mint a férfiaknak a tér-idő-tó^z- tek. Ezen az alapon azt vár­hatnánk. hogy a férfiak na­gyobb arányban képviselhe­tik magukat a mérnökök kö­zött és kisebb arányban a politikusok között, mint aho­gyan a térfiak és nők társa­dalmi számarányából követ­kezne. Ha ez nem így van, akkor ennek az az oka, hogy a politikusok nem tehetsé­gük alapján választódnak ki. A férfiak és nők közötti kü­lönbség egyetlen Ismert lé­nye sem igazolhatta a/1 a diszkrinv sáolót, amely a nő­kéi sújtja. MOST TÁLÁN MAR jobb időket élünk, de a régebbi korokban, legalábbis az eu­rópai kultúrában, a nők ál­landóan mindenféle rágalom, vád és támadás áldozatai voltak. Miért? A nők kevés kivétellel a férfiak érző szí­vű, szerető, gondos élettár­sai voltak. Férfitársaitól so­hasem várhat a férfi annyi gyöngédséget és gondosko­dást, mint egy asszonytól. Miért vádolták hát a prófé­ták és a szentek, a teológu­sok és a filozófusok minden elképzelhető bűnnel a nőket? Háborgásukat a nők nemisé­ge váltotta ki, az a terület, ahol a nő kevésbé érthe:ő, mint egyébként, az a terület, amelyet a férfiak sohasem tudtak igazán átérezni én megérteni. Ha már a férfiak a nemi­ség terén nem tudják felven­ni a versenyt a nőkkel, ho­gyan gyógyulhatnának ki irigységükből? Csakis úgy, ha tudatosítják és elfogad­ják helyzetüket. Hiszen bele­nyugodtak a nők sok más előnyös helyzetébe: a nők to­vább élnek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, nem kötelesek részt venni a há­borúkban és veszélyes vállal­kozásokban. Ha a férfi belát­ná, hogy a szereimben ke­vésbé tehetséges partner es hajlandó lenne tanulni a nőktől ezen a téren, a fér­fiak és nők psziehoszexuális kapcsolatai egészségesebbé válnának. Egyes dolgokban a férfi lenne kiválóbb, más dolgokban a nő. Akkor talán a férfiak lehetővé tennék, hogy a nők elérjék a telje# egyenlőségüket. A nők egyre jobban felszabadulnak a há­zi feladatok alól, aktívabb szellemi életet élhetnek. Hoz­zájárulásukra az emberiség szellemi erőfeszítéséhez nagy szükség van. A BIOLÓGIAI különbsé­gek mindig osztályrészünk lesznek. Minden változatra szükségünk van, nemcsak a faj életerejének megőrzése végett, hanem kultúránk sok­rétűsége, életünk gazdagsága érdekében is. Lássuk meg különbségeinkben létünk színességét, és úgy szervez­zük meg a világot, hogy ki­használhassuk a különbsé­gekben rejlő lehetőségeket. 'AAAAAA/WWWVW vWVWvW'v (New Statesman) . vVVVWWW 4AAA/VVV \ \ \ 'v/NZVV^NA/VVNA/VVVV EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33> Fél 4 és fél 6 órakor A leszámolás napja Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm Este 8 órakor: Az utolsó völgy Színes angol kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor: Két pisze meg az autóstopp Szinkronizált lengyel ifjúsági film Fél 6 és este fél 8 órakor Queimada Színes olasz film. Főszerepben: Marlon Brando. EGRI KERT Este fél fl órakor Az utolsó völgy Színes angol kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Scherlock Holmes magánélete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Jó estét. Mrs. Campbell GYÖNGYÖSI KERT A fogoly ítéletre vár hatvani vörös csillag FéT- 8 órakor A harmadik nekifutás F.ste fél a órakor Kecskeszarv 'V A NT. KOSSUTH A korona elrablása, avagy újra a' bosszúállók FÜ££SABONY Lázadá« a Bountyn T—XT. PÉTÉRVAsARA Jöttem, láttam, lőtten» Ilyen ez a krónika ... ■ORVOSI r ÜGYELET-----| E gerben: szombaton délutál órától hétfő reggel 7 óráig. Bajcsy-Zsilinszky utcai rendele ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 8—9.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24-73). Ren­delési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén. (Bajcsy-Zstlínsz- kv utca). Héttőn 10 órától kedd reggel 7 óráig a Bajosy-ZsiHnsz- ky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig Az or­vosi ügyelet helve: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyeiét: vasár- • nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123­50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő regge. ■ óráig, a ven- < delőintézetben. nv Ton: 10-04.) < Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—-12 óráig a rendelőinté­zet. gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvost ügyelet 8-10.30 őrá- 1#, a rendelóintezetbeu. Bonyolult dolog a hivata- bürokráeia. Ma már egyre ívesebb ilyen jellegű hazai urcsaságról számolhatunk te, ezzel szemben számos kiemelkedő külhoni históriá­val találkozom. Mindjárt ei is mondom a legfrissebbet: Az ausztráliai posta tiszt­viselői néhány nappal ez­előtt új ÉRTÉKLEVELET KAPTAK ,-i következő nem mindenna­pi utasítással: „Ha a levélben található pénz összege nem egyezi!; az utalványon feltüntetett számjeggyel, értesítsék az illetékeseket, de a levelet ne bontsák fel!’' Az ausztrál postatisztvise­lők most tanácstalanok, s várják az úiabb utasítást arról, hogyan alkalmazzák az előbbit... Még egy intézkedésről is beszámolok, ezúttal aaonban ez a SZERELMESEK VÉDELMÉBEN született, amelyet a magam részéről csak helyeselhetek. Elvégre ki gondoskodjék a szerelmesekről, ha nem a hatóság. A minap Aldridge angliai város rendőrsége megtiltotta a vadászatot a város melletti erdőben. A rendőrség szóvivője új­ságíróknak kijelentette, hogy a festői tájakon, festői er­dőkben bizalmas kettesben sétálgató) szerelmeseket meg keli védeni a véletlen bal­esel éktől. Oly szép intézkedés, hogy meg kellett írnom ... Néha előfordul, hogy bi­zonyos bonyodalmakat idéz elő egy-egy bélyeg. Királyi bonyodalmakat is. mint az az alábbiakból kiderül. Svédországban ünnepük van a HIBÁS BÉLYEGEKET GYŰJTŐ filateli6tákr.ak, A VI. Gusztáv Adolf ki­rály kilencvenedik születés­napjára kiadott bélyegsoro- zal egyik címlelébe ugyanis hiba csúszott. A bélyeg ha­talmas virágcsokor előtt áb­rázolja az agg királyt. Leg­alábbis ennyit lát rajta az avatatlan szem. A bélyeggyűjtők nagyítója és kritikus szeme azonban kiderítette, hogy a király zakója a bélyegen „nőiesen”, vagyis bal oldalra gomboló- dik. S ez még nem minden! Baj van a királyi frizurá­val is: a választék, amely valójában a jobb oldalon van, itt a bal oldalra ke­rült. A filate!isták kapkod­ják a bélyeget, a bélyegke­reskedőknek szépen hoz a konyhára a hibás címlet, a király pedig alighanem szív­ből derül az elhibázott bé­lyegen. Mi mást tehetne. Hiszen „csak” király... Heti krimink se marad­hat el. Igazi, eredeti ame­rikai bűnügyi történet; Buffalo amerikai városban két betörő — minden lel szerint „amatőr” — elhatá­rozta, hogy KIRABOLJA A BANKOT. Maszk gyanánt nylonha­risnyát húztak a fejükre. Be is léptek, és ráfogták revol­vereiket a tolóabiak mögött ülő hölgyre ezzel a felkiál­tással: Hand up! — Kezeket fel! — azaz rablótámadás. — Elő a pénzzel! — követelték erélyesen, egy pillanatra sem tévesztve szemük elől a kiszemelt asszonyt. A pénzről jelen esetben azonban szó sem lehetett. Nem törtek be a buffalói le­gények semmilyen bankba, hanem a városi könyvtárba tévedtek. Nos, nem iratkoztak be ol­vasónak ... (Böngészte: Réoész Tibor) 1973. junius 23., szombat István Gimnázium tanulói, akik a gazdaság kunbaraesi szőlőjében dolgoznak majd, illetve erdőtelepítésnél se­gítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents