Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
Hogyan gazdálkodnak? ! MEGVÁLTOZOTT gazdaságirányítási rendszerünkben közismerten előtérbe került mindenütt az érdekeltség', a [jövedelmezőség fokozása. Egyetlen vállalatnál, szövetkezetnél sem lehet már közömbös a költségek alakulása. Kétségtelen, hogy azok nyernek, akik ésszerű takarékosság mellett dolgoznak, minél hatékonyabb munkára törekszenek, eszközeiket, lehetőségeiket a legjobban hasznosítják. Vajon mi a helyzet Heves megyében? Kérdésünkre három gazdálkodó szervezetnél, a Mátraalji Szénbányák Vállalat gépüzeménél, a Heves megyei Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatnál, illetve az Egri Bútoripari Szövetkezetben kerestünk válaszokat a napokban. Mint Soós Illés, a petőfi- bányai gépüzem vezető könyvelője — egyebek mellett — elmondotta: természetesen a mind nagyobb gazdaságosság a cél nálunk is. A jobb gépkihasználás végett éppen e hónap elsejétől szakosították hárommúszakos termelésre például az oszlopgyár daraboló-lyukasztó berendezését. Nem mindegy ugyanis, hogy a 4,1 millió forintos beruházás hogyan kamatozik. S hasonló véleménnyel vannak nyilván a kisebb szerszámgépekről is. A nagy rekonstrukció során — többi között — új csarnok született már az oszlopgyártás számára is, de a termelés meglehetősen fnesz- szire került az alapanyag tárolási helyétől. A távolság miatt jelentősen drágultak az anyagmozgatási költségek, ami persze nem állandósulhat. Így nemrég a „raktárt” áttelepítették az üzem szomszédságába. Még nem „komplett” a terv, ám máris nyertek. Ha azonban sikerül majd a továbbiakban egy ügyes darut is bekapcsolni a munkába, sokkal nagyobb lehet a siker! Emellett — ésszerű szervezéssel — a személyszállítási költségeket is iparkodnak szüntelenül csökkenteni: egy- egy távolabbi munkahelyre a legtöbbször maximális utaslétszámmal megy a gépkocsi, kerülik az üresjáratokat. Jelentős a gépüzem egész munkaterületén mutatkozó haszonanyag-felhaszná lás. Egy-egy esetleg elfekvő alkatrész, vagy az itt-ott található különböző anyag felkutatásában, hasznosításában külön is érdekeltté vannak téve a szocialista brigádok. Versenyszempont ez a javából! Dr. Polgáry László, a tanácsi villanyszerelő vállalat főkönyvelője ugyanekkor arról beszélt, hogy korábbi elképzeléseik nagy része kezd „beérni” ebben az esztendőben. Az eddigiekben ugyanis inkább csak a feltételeit próbálták megteremteni a későbbi jobb eredményeknek. A széles körű gépesítéssel, a fegyelem erősítésével — hatásosabb munka- és üzem- szervezéssel — iparági szinten is előkelő helyre sikerült kerülniük a termelékenység javításában. Az idén egy-egy munkástól már több mint 535 ezer forint értékű termelést várnak, s a vállalati dolgozók átlagteljesítménye sem lesz sokkal kevesebb 260 ezer forintnál.! MEGNÖVEKEDETT gépmüparkj uk karbantartásához önálló műhelyt teremtettek, ami a szállítási költségeket csökkenti, másfelől pedig az <*v egyik „újszülötte”, az önálló anyaggazdálkodási csoport, illetve g gondosabb raktározás segít a takarékosságban. Jól bevált és a továbbiakban is hasznosnak látszik a nyugdíjasokból szervezett munkabrigádok esetenkénti foglalkoztatása. Az egyes távoli munkahelyeken — ahová eddig drága pénzért utaztatták állandó embereiket, s ahol számukra megfelelő szállásról kellett gondoskodni — így most már helybeli emberek dolgoznak egy-egy célfeladaton. S meg kell mondani azt is, hogy nagyon becsületesen, rendkívül ügyesen! A vállalat pénzgazdálkodása szembetűnően zavartalanabbá, kiegyensúlyozottabbá vált, a régebbinél kevesebb hitelt kell igénybevenniük. Ennél pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy jó úton járnak... Kelemen Istvánná, az említett egri ipari szövetkezet főkönyvelője szintén munka- és üzemszervezési „stratégiájukat” hangsúlyozta. Gyártás- és gyártmányfejlesztési témákat emlegetett: részben olyanokat, amelyek már beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt pedig olyanokat, amik hatása inkább csak a második félévben érződik. A gépek átcsoportosításával, munkájuk folyamatosabbá tételével csökHatalmas gabonatároló épül Baján kentik az eddigi veszteség- időket, kárpitosüzemükben részben megvalósítják a szalagszerű termelést az önköltség javítása érdekében. Például a kézi szegelést a praktikusabb, gyorsabb pisztolyok használatával tettéli sokkal eredményesebbé. Ugyanekkor elkezdték tmk-részle- gük fejlesztését is, ami a későbbiekben feltétlenül megmutatkozik majd az üzemzavarok elkerülésében. Több berendezésük — így a nagy teljesítményű, hidraulikus présgép, vagy a hengercsiszoló — a szövetkezet mindennapi munkájában csak kevésbé van kihasználva. Éppen ezért kapcsolatot teremtettek a helyi testvérüzemek, az Agria Bútorgyár, a BUBIV gyáregységének, sőt, a távolabbi, mezőkövesdi ktsz vezetőivel is, szívesen vállalnak tőlük bérmunkát, A kooperáció is minden bizonnyal további forintokat hoz az egri szövetkezet „konyhájára”! Röviden: ezek a tapasztalatok, Egészséges szellemű iparkodással találkoztunk mindhárom helyen. Túlzás lenné azonban azt állítani, hogy máris teljesen elégedettek lehetünk. Itt-ott ugyanis az az érzése az embernek, hogy a gazdálkodás felelősei nem eléggé aprólékosak, alaposak, nem merülnek el eléggé gyakran még a fontosabb kérdések elemzésében sem. Egy bizonyos távolságon belül vagy túl, olykor még tájékozatlanabbak, kevésbé képesek felmérni, sőt, néha még felbecsülni is egy-egy intézkedés hatását, ennélfogva nem is számolnak komolyabban vele. JÓLLEHET, az igazán eredményes taktikánál mindig, mindent pontosan mérlegelni kell! Gyón! Gyala Új módon élő, dolgozó emberek Látogatója van a tsz-nek. Fiatal asszony magyaráz mosolyogva, s a többiek egyetértéssel figyelik. Közben ]e nem. veszik szemüket a közöttük csetlő-botló apróságról. A mama boldogan újságolja: már azt is mondja... A többiek bólogatnak, már, vagy leendő családanyák maguk is. S a látogató egy a brigádból, aki most ugyan nem dolgozik, gyermekgondozási segélyen van, de egy pillanatra sem érzik kívülállónak. Hozzájuk tartozik most is, mint másfél-két évvel ezelőtt, amikor még ott kapált, hajlongott velük egy sorban. A brigád nagy erő. Magához vonzza az ideiglenesen távollevőket is. Tulajdonképpen a brigád története, annak a kapcsolatnak története, amely Ösz- szefűzi a dolgozókat a távollevőkkel, amely a gondokat igazán közössé tette, mint ahogy közössé vált a munka öröme is. Igazság szerint ettől szocialista a szocialista brigád. Számolgatunk. Hány esztendeje is , hogy az apci szocialista asszonybrigád versenybe szólította a tsz- asszonyokat? Arra hívta fel őket, hogy alakítsanak szocialista munkacsapatokat, brigádokat. A hatvaniak álltak a felhívás elé. S azóta nyolc szocialista brigád működik a kertészetben. A brigádok naplóján a hármas jelszó: „Szocialista módon...” . DOLGOZNI. A legjobb brigádként a Béke-brigádot emlegetik, ök dolgoznál? együtt a legrégebben. S ha van is már személycsere, volt aki átkerült ' máshová, s ifjabbak jöttek a helyére, a szellem a brigádban maradt a régi. Szeretnek dolgozni, s tudnak is. Most már ezüstkoszorús brigád lettek. Nekik is. mint a többi brigádnak, szerződése van a szövetkezettel. ők vállalják a tervezett mennyiség termelését, a gondos munkát, hogy mindig készen állnak, ha a szövetkezetnek szüksége van rájuk, a szövetkezet vállalja, hogy egész éven át biztosítja a munkát. Télen is. így jön össze a fizetéses szabadsághoz szükséges munkanapok száma, s a jelentős kereset. Nemcsak mennyiségre, minőségre is törekednek, s ez a saját zsebükre is megy, mert a bevétel 40 százaléka a brigád keresete. „Dajkálják” is a növényeket. ... TANULNI. A fiatalok . szakmunkás- tanulók. Az utánpótlás már a mezőgazdasági szakiskolában nevelődik, s ha jó esze van az új munkáskislánynak, a brigád maga is biztatja, tanuljon tovább. A Béke-brigádból Fodor Ilonka technikumba jár. Az idősebbek a téli estéket használják fel az ismeretgyarapításra. Kertészeti tanfolyamokat szerveznek, itt az újabb és újabb technológiai eljárásokkal ismerkednek. Mert minden év hoz valami újat a mezőgazdaságban is. Olyan újat, amelynek alkalmazása mázsákat jelent egy-egy terménynél. S nekik fontos ez is. Tanulnak politikai körökön, eljárnák a nők klubjába, ahol megint csak újabb dolgokkal gyarapszik tudásuk. ... ÉLNI, Talán ebben van a legtöbb, ami új. Mert szorgalmasan dolgozni azelőtt is tudtak a hatvani parasztasszonyok. Sok minden tartozik ebbe a fogalomba: új módon élni. Az is, hogy a brigád idő« tagjait már kímélni igyekeznek, új munkakörbe teszik, de úgy. hogy ne kerüljön ezzel alacsonyabb nyugdíj- kategóriába, éppen a _nyugdíjévéi? előtt. Azt is jelenti, iiogy törődnek egymással, na beteg valaki, hogy akac! segítség ilyenkor még a ház körüli munkában is, az pedig természetes, hogy a közös munkában is pótoúii Igyekeznek. Eljárnak együtt kirándulni. A Duna-kanyar. a Tisza-part, Zsóri-xürdo megszokott állomásai a szövetkezeti brigadkiránduia- soknak. Ilyenkor az egész család megy. Moziba is elellátogatnak együtt, csapatosan, amikor össze tudjak egyeztetni az otthoni munkát és a közös mozit. És még egy. Az élethez ma már hozzátartozik a társadalmi munka. Segítettek a Mezó Imre utcai óvodánál —amihez a tsz is hozzájárult. Valahogy úgy alakul körülöttük az egész élet —, ők maguk is úgy alakítják —, hogy abban helye van az. egymással törődésnek is. A jó értelemben, vett törődésnek. Visszaidézve az, elmúlt éveket, négy-öt esztendeje lehet, hogy igazán elkezdődött a szocialista brigádmozgalom szervezése a hatvani szövetkezetben. S ez alatt az idő alatt gyökeret is vert. Hogy az új így növekedett, terebélyesedett, abban benne van az, hogy az asszonyok is akarták, hogy a vezetők is törődtek velük. Nem sajnálták a fáradságot értékelésre, a pénzt jutalmazásra, ösztönzésre. S az eredmény: több termék, új módon élő emberek. Nem lebecsülendő eredmény ez öt esztendő alatt. Deák Rózsi Vámosgyöitali is akad gondja A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 1974. szeptemberében fejezi be az új kétezer vagonos gabonatábláé építését „ {MXI-Joto — Horváth Péter Jelű, — Olyan csendes a község, .mintha mindenki kirándulni ment volna. Az utcán csak mutatóban akad egy-egy ember, de a járművek is inkább a Jászság felé tartanak. Csak a vasútállomás környékén nincs pihenés egy pillanatra sem. Szerelvény szerelvényt ér, a tolatásnak sincs se vége, se hossza. Szerencsére a sorompót elég gyakran nyitják fel. A házikertekben a burgonyát permetezik, gyomlálgat- nak. A férfiak zömét a MÁV köti le, viszi őket el az ország különböző részébe. Vasutasközség Vámosgyörk, ez talán a legfőbb meghatározója. NÉGY KOMBÁJN ES 900 HEKTAR Az aratásra készülnek a termelőszövetkezetben. Négy kombájn vár arra, hogy beálljon az első táblába, aztán legalább egy hónapon át vágja, csépelje a kalászosokat. Lesz munkája mind a négynek, hiszen a búza 590, az őszi árpa 100, a sörárpa pedig 170 hektáron díszük most még. Nem lehet baj a gépek körül: a gépüzemben szétszedték. rendbe tették a három régebbi kombájnt. A negyedik vadonatúj. Alkatrészt tudtak annyit előteremteni, amennyi kellett a javításokhoz. Üzemanyaggal sem le- . hét fennakadás, mert már egy tárolójuk van. a másikat pedig most teszik földbe. A gépen' a legjobb szakemberek ülnek rnajd. Felváltva dolgoznak naponta 16 órán át. így szokták meg. ez a gyakorlat Vámosgyör- kön. Augusztus elejére már nem akarnak kint látni lábon egyetlen darabka földön sem kalászost. Kézi aratás? Szó sem lehet írnia. Egjtiiiemjja ou>w umber hozzá. Annyi a férfi, amenyi a gépekhez és az állattenyésztéshez kell. Mutatóban még dolgozik egy „gyalog-brigád” is, a kertészet és a kevéske szőlő a munkahelyük. Aztán nincs tovább. Legfeljebb az a néhány nyugdíjas, járadékos, aki még időnként be-benéz, hogy gyűjtsön pár íorintocskát a nyugdíj mellé. A gép csinál mindent Vá- mosgyörkön a szövetkezetben. Az ember csak irányítja, kiszolgálja, ellenőrzi a különböző szerkezeteket. AZ A BIZONYOS EGYMILLIÓ Amikor a főkönyvelővel, Kiss Bélával számolgatjuk, milyen eredmények várhatók az idén, az első pillanatokban elhangzik a hatalmas összeg: a kalászosok termése legalább egymillióval ér majd kevesebbet, mint tavaly. Száraz volt az ősz, ilyen lett a tavasz is. Hiába készítették elő a földet, adtak rá műtrágyát, a nedvesség hiánya miatt a gondoskodás nem térült meg a kellő mértékben a kalászokban. Az utóbbi napok esője tette teltebbé a szemeket. Nem oda Buda! Keseregni nem elég, tenni is kell valamit. , Honnan varázsolják elő azt a bizonyos milliót? Korábbi években is segített rajtuk hasonló helyzetben, hogy a lucernából és a vörösheréből is magot fogtak. Az idén is ezt tervezik. Mellé még a korábbi mennyiségen túl felvásárol tali fiata) marhákat hizlalásra. Negyvenet akarnak értékesíteni így terven felül. Bíznak benne, a milliós hiányt sikerül pótolniuk az említett módon. GÉP ES CSAK A GÉP Kevés az emberi kéz Vá- muwu örkofl * tft*»bea. amv tehát más megoldás, mint gépesíteni. Az a bizonyos iparszerű termelés náluk csak a kukoricára vonatkozhatna, de hát abból is csak 115 hektárt ültettek be. Nem nagy terület ez. Igaz, emberi kéz a kukoricában sem csinál semmit: gép teszi földbe a magot, géppel gyom tálán ítanak, géppel törik le a kukoricát — két adapterük van hozzá —, géppel szárítják a szemeket, géppel szállítják a raktárba, majd géppel dolgozzák fel abraknak. Tavaly még a szárítónál lapátolni kellett a termést, az idén már a silóból berendezéssel juttatják a szemeket a szárítóba. A tsz-elnöke. Széchy Kálmán éppen a villamos berendezések és tartozékok beszerzése ügyében járta meg aznap kétszer is az utat Ecsédre. Ott a külszíni bányát szerelik le, akad tehát olcsón sok olyan dolog, amire nekik a tsz-ben szükségük van, de kapni sem lehet egykönnyen az üzletekben. Naponta legfeljebb száz- százhúsz ember dolgozik a gazdaságban. Ök termelik az évi 24 millió forint értéket. Gondoljuk el, mennyi jut egy-egy személyre. Ezek után furcsán nangz'k, hogy például a gyomtalanítás a vegyszerrel drágább es nem is olyan hatékony, mintha gyalogmunkások végeznék el, de hát emberi kéz — egyszerűen — nincs. Több nincs, ilyen munkára nincs. Sót: egyre kevesebb lesz. Igaz, jelentkeznek már a tsz-be a fiatalok >s, mert látják, jól lehet keresni. Ezért talán újból „divatba jön” a mezőgazdaság a vasutas Vá- mosgyörkön is. Persze, ez már nem a kapás, vas-villás mezőgazdaság, hanem annál egészen masabb. Gépesített éüaááoük --------- . E GY KIS KÖZGAZDASÁGTAN Minden számítgatás nélkül tudják: náluk a kertészet ráfizetéses üzem. Kérdés: meddig lehet ezt még így csinálni? Hiszen az sem igaz, hogy azzal a néhány holdnyi paradicsommal és paprikával a község lakosságának az ellátását biztosítják. Legfeljebb csak segítik ezt a törekvést. A többi üzemágat nem szokás nagyító alá venni, hogy ennyi a kiadás, ennyi a tiszta haszon. Csak a szűkített önköltségeket mérik, de ,ezek „csalnak”, hiszen a teljes költség jóval nagyobb. A házi használatra alkalmazott költségmérés . előírás ugyan, mégsem kifogástalan módszer. Nagyjából mégis tudják, hogy a távolabbi jövőben is a termelés a búza, az árpa, a kukorica, a lucerna körére szűkülhet, az állattartásban pedig megmaradnak a mar- hahízlalás és a tehenészet mellett a sertésnél és a baromfinál. Azt is el kell azonban dönteniük, hogy malacokat értékesítsenek-e vagy hizlalják is a sertést. Ha a hizlalással is foglalkozni akarnak, akkor erre még a korszerű körülményeket meg kell teremteniük. Az a bizonyos teljes költség és a tiszta nyereség kiszámítása még hátra van. Annyit azonban tudnak Vá- mosgyörkön is, hogy a népgazdaságnak is az az érdeke, olyat termeljenek, amin nyereség is van, mert a ráfizetés e népgazdaságnak is kára. ★ A-z aratási előkészületeknél kezdtük. aztán kikötöttünk a közgazdaságtannál Ez már a megváltozott mechanizmus következménye Vátnosgyőrkön is. G. Molnár Ferenc .Mwwm&k j tail imúu£ ifík, jssa.4%
