Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

Hogyan gazdálkodnak? ! MEGVÁLTOZOTT gazda­ságirányítási rendszerünkben közismerten előtérbe került mindenütt az érdekeltség', a [jövedelmezőség fokozása. Egyetlen vállalatnál, szövet­kezetnél sem lehet már kö­zömbös a költségek alaku­lása. Kétségtelen, hogy azok nyernek, akik ésszerű taka­rékosság mellett dolgoznak, minél hatékonyabb munkára törekszenek, eszközeiket, le­hetőségeiket a legjobban hasznosítják. Vajon mi a helyzet Heves megyében? Kérdésünkre három gaz­dálkodó szervezetnél, a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat gépüzeménél, a Heves megyei Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatnál, il­letve az Egri Bútoripari Szö­vetkezetben kerestünk vála­szokat a napokban. Mint Soós Illés, a petőfi- bányai gépüzem vezető köny­velője — egyebek mellett — elmondotta: természetesen a mind nagyobb gazdaságosság a cél nálunk is. A jobb gép­kihasználás végett éppen e hónap elsejétől szakosítot­ták hárommúszakos terme­lésre például az oszlopgyár daraboló-lyukasztó berende­zését. Nem mindegy ugyan­is, hogy a 4,1 millió forintos beruházás hogyan kamatozik. S hasonló véleménnyel van­nak nyilván a kisebb szer­számgépekről is. A nagy rekonstrukció so­rán — többi között — új csarnok született már az osz­lopgyártás számára is, de a termelés meglehetősen fnesz- szire került az alapanyag tá­rolási helyétől. A távolság miatt jelentősen drágultak az anyagmozgatási költségek, ami persze nem állandósul­hat. Így nemrég a „raktárt” áttelepítették az üzem szom­szédságába. Még nem „komp­lett” a terv, ám máris nyer­tek. Ha azonban sikerül majd a továbbiakban egy ügyes darut is bekapcsolni a mun­kába, sokkal nagyobb lehet a siker! Emellett — ésszerű szer­vezéssel — a személyszállítá­si költségeket is iparkodnak szüntelenül csökkenteni: egy- egy távolabbi munkahelyre a legtöbbször maximális utas­létszámmal megy a gépkocsi, kerülik az üresjáratokat. Je­lentős a gépüzem egész mun­katerületén mutatkozó ha­szonanyag-felhaszná lás. Egy-egy esetleg elfekvő al­katrész, vagy az itt-ott talál­ható különböző anyag felku­tatásában, hasznosításában külön is érdekeltté vannak téve a szocialista brigádok. Versenyszempont ez a javá­ból! Dr. Polgáry László, a ta­nácsi villanyszerelő vállalat főkönyvelője ugyanekkor ar­ról beszélt, hogy korábbi el­képzeléseik nagy része kezd „beérni” ebben az esztendő­ben. Az eddigiekben ugyanis inkább csak a feltételeit pró­bálták megteremteni a ké­sőbbi jobb eredményeknek. A széles körű gépesítéssel, a fegyelem erősítésével — ha­tásosabb munka- és üzem- szervezéssel — iparági szin­ten is előkelő helyre sike­rült kerülniük a termelé­kenység javításában. Az idén egy-egy munkástól már több mint 535 ezer forint értékű termelést várnak, s a válla­lati dolgozók átlagteljesít­ménye sem lesz sokkal keve­sebb 260 ezer forintnál.! MEGNÖVEKEDETT gép­müparkj uk karbantartásához önálló műhelyt teremtettek, ami a szállítási költségeket csökkenti, másfelől pedig az <*v egyik „újszülötte”, az ön­álló anyaggazdálkodási cso­port, illetve g gondosabb raktározás segít a takarékos­ságban. Jól bevált és a to­vábbiakban is hasznosnak látszik a nyugdíjasokból szer­vezett munkabrigádok ese­tenkénti foglalkoztatása. Az egyes távoli munkahelyeken — ahová eddig drága pén­zért utaztatták állandó em­bereiket, s ahol számukra megfelelő szállásról kellett gondoskodni — így most már helybeli emberek dol­goznak egy-egy célfeladaton. S meg kell mondani azt is, hogy nagyon becsületesen, rendkívül ügyesen! A vállalat pénzgazdálkodá­sa szembetűnően zavartala­nabbá, kiegyensúlyozottabbá vált, a régebbinél kevesebb hitelt kell igénybevenniük. Ennél pedig mi sem bizo­nyítja jobban, hogy jó úton járnak... Kelemen Istvánná, az em­lített egri ipari szövetkezet főkönyvelője szintén munka- és üzemszervezési „stratégiá­jukat” hangsúlyozta. Gyár­tás- és gyártmányfejlesztési témákat emlegetett: részben olyanokat, amelyek már be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt pedig olyanokat, amik hatása in­kább csak a második félév­ben érződik. A gépek átcso­portosításával, munkájuk fo­lyamatosabbá tételével csök­Hatalmas gabonatároló épül Baján kentik az eddigi veszteség- időket, kárpitosüzemükben részben megvalósítják a sza­lagszerű termelést az önkölt­ség javítása érdekében. Pél­dául a kézi szegelést a prak­tikusabb, gyorsabb piszto­lyok használatával tettéli sok­kal eredményesebbé. Ugyan­ekkor elkezdték tmk-részle- gük fejlesztését is, ami a későbbiekben feltétlenül meg­mutatkozik majd az üzem­zavarok elkerülésében. Több berendezésük — így a nagy teljesítményű, hid­raulikus présgép, vagy a hen­gercsiszoló — a szövetkezet mindennapi munkájában csak kevésbé van kihasználva. Éppen ezért kapcsolatot te­remtettek a helyi testvérüze­mek, az Agria Bútorgyár, a BUBIV gyáregységének, sőt, a távolabbi, mezőkövesdi ktsz vezetőivel is, szívesen vállalnak tőlük bérmunkát, A kooperáció is minden bi­zonnyal további forintokat hoz az egri szövetkezet „konyhájára”! Röviden: ezek a tapaszta­latok, Egészséges szellemű iparkodással találkoztunk mindhárom helyen. Túlzás lenné azonban azt állítani, hogy máris teljesen elége­dettek lehetünk. Itt-ott ugyanis az az érzése az em­bernek, hogy a gazdálkodás felelősei nem eléggé aprólé­kosak, alaposak, nem me­rülnek el eléggé gyakran még a fontosabb kérdések elemzésében sem. Egy bizo­nyos távolságon belül vagy túl, olykor még tájékozatla­nabbak, kevésbé képesek fel­mérni, sőt, néha még felbe­csülni is egy-egy intézkedés hatását, ennélfogva nem is számolnak komolyabban ve­le. JÓLLEHET, az igazán eredményes taktikánál min­dig, mindent pontosan mér­legelni kell! Gyón! Gyala Új módon élő, dolgozó emberek Látogatója van a tsz-nek. Fiatal asszony magyaráz mo­solyogva, s a többiek egyet­értéssel figyelik. Közben ]e nem. veszik szemüket a kö­zöttük csetlő-botló apróság­ról. A mama boldogan újsá­golja: már azt is mondja... A többiek bólogatnak, már, vagy leendő családanyák maguk is. S a látogató egy a brigádból, aki most ugyan nem dolgozik, gyermekgon­dozási segélyen van, de egy pillanatra sem érzik kívül­állónak. Hozzájuk tartozik most is, mint másfél-két év­vel ezelőtt, amikor még ott kapált, hajlongott velük egy sorban. A brigád nagy erő. Magához vonzza az ideigle­nesen távollevőket is. Tulajdonképpen a brigád története, annak a kapcso­latnak története, amely Ösz- szefűzi a dolgozókat a távol­levőkkel, amely a gondokat igazán közössé tette, mint ahogy közössé vált a munka öröme is. Igazság szerint et­től szocialista a szocialista brigád. Számolgatunk. Hány esz­tendeje is , hogy az apci szocialista asszonybrigád versenybe szólította a tsz- asszonyokat? Arra hívta fel őket, hogy alakítsanak szo­cialista munkacsapatokat, brigádokat. A hatvaniak áll­tak a felhívás elé. S azóta nyolc szocialista brigád mű­ködik a kertészetben. A brigádok naplóján a hármas jelszó: „Szocialista módon...” . DOLGOZNI. A legjobb brigádként a Béke-brigádot emlegetik, ök dolgoznál? együtt a leg­régebben. S ha van is már személycsere, volt aki átke­rült ' máshová, s ifjabbak jöttek a helyére, a szellem a brigádban maradt a régi. Szeretnek dolgozni, s tudnak is. Most már ezüstkoszorús brigád lettek. Nekik is. mint a többi brigádnak, szerző­dése van a szövetkezettel. ők vállalják a tervezett mennyiség termelését, a gon­dos munkát, hogy mindig készen állnak, ha a szövet­kezetnek szüksége van rá­juk, a szövetkezet vállalja, hogy egész éven át biztosít­ja a munkát. Télen is. így jön össze a fizetéses szabad­sághoz szükséges munkana­pok száma, s a jelentős ke­reset. Nemcsak mennyiség­re, minőségre is törekednek, s ez a saját zsebükre is megy, mert a bevétel 40 százaléka a brigád keresete. „Dajkálják” is a növénye­ket. ... TANULNI. A fiatalok . szakmunkás- tanulók. Az utánpótlás már a mezőgazdasági szakiskolá­ban nevelődik, s ha jó esze van az új munkáskislány­nak, a brigád maga is biz­tatja, tanuljon tovább. A Béke-brigádból Fodor Ilon­ka technikumba jár. Az idősebbek a téli estéket használják fel az ismeret­gyarapításra. Kertészeti tan­folyamokat szerveznek, itt az újabb és újabb technoló­giai eljárásokkal ismerked­nek. Mert minden év hoz valami újat a mezőgazda­ságban is. Olyan újat, amely­nek alkalmazása mázsákat jelent egy-egy terménynél. S nekik fontos ez is. Tanul­nak politikai körökön, el­járnák a nők klubjába, ahol megint csak újabb dolgok­kal gyarapszik tudásuk. ... ÉLNI, Talán ebben van a leg­több, ami új. Mert szorgal­masan dolgozni azelőtt is tudtak a hatvani paraszt­asszonyok. Sok minden tartozik ebbe a fogalomba: új módon élni. Az is, hogy a brigád idő« tagjait már kímélni igyekez­nek, új munkakörbe teszik, de úgy. hogy ne kerüljön ezzel alacsonyabb nyugdíj- kategóriába, éppen a _nyug­díjévéi? előtt. Azt is jelenti, iiogy törődnek egymással, na beteg valaki, hogy akac! se­gítség ilyenkor még a ház körüli munkában is, az pe­dig természetes, hogy a kö­zös munkában is pótoúii Igyekeznek. Eljárnak együtt kirándulni. A Duna-kanyar. a Tisza-part, Zsóri-xürdo megszokott állomásai a szö­vetkezeti brigadkiránduia- soknak. Ilyenkor az egész család megy. Moziba is el­ellátogatnak együtt, csapa­tosan, amikor össze tudjak egyeztetni az otthoni mun­kát és a közös mozit. És még egy. Az élethez ma már hozzátartozik a társadalmi munka. Segítettek a Mezó Imre utcai óvodánál —ami­hez a tsz is hozzájárult. Valahogy úgy alakul körü­löttük az egész élet —, ők maguk is úgy alakítják —, hogy abban helye van az. egymással törődésnek is. A jó értelemben, vett törődés­nek. Visszaidézve az, elmúlt éveket, négy-öt esztendeje lehet, hogy igazán elkezdő­dött a szocialista brigádmoz­galom szervezése a hatvani szövetkezetben. S ez alatt az idő alatt gyökeret is vert. Hogy az új így növekedett, terebélyesedett, abban ben­ne van az, hogy az asszo­nyok is akarták, hogy a ve­zetők is törődtek velük. Nem sajnálták a fáradságot érté­kelésre, a pénzt jutalmazás­ra, ösztönzésre. S az ered­mény: több termék, új mó­don élő emberek. Nem lebe­csülendő eredmény ez öt esztendő alatt. Deák Rózsi Vámosgyöitali is akad gondja A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 1974. szeptemberében fejezi be az új kétezer vagonos gabonatá­bláé építését „ {MXI-Joto — Horváth Péter Jelű, — Olyan csendes a község, .mintha mindenki kirándulni ment volna. Az utcán csak mutatóban akad egy-egy em­ber, de a járművek is inkább a Jászság felé tartanak. Csak a vasútállomás környékén nincs pihenés egy pillanatra sem. Szerelvény szerelvényt ér, a tolatásnak sincs se vége, se hossza. Szerencsére a sorompót elég gyakran nyitják fel. A házikertekben a burgo­nyát permetezik, gyomlálgat- nak. A férfiak zömét a MÁV köti le, viszi őket el az or­szág különböző részébe. Vas­utasközség Vámosgyörk, ez talán a legfőbb meghatározó­ja. NÉGY KOMBÁJN ES 900 HEKTAR Az aratásra készülnek a termelőszövetkezetben. Négy kombájn vár arra, hogy be­álljon az első táblába, aztán legalább egy hónapon át vág­ja, csépelje a kalászosokat. Lesz munkája mind a négy­nek, hiszen a búza 590, az őszi árpa 100, a sörárpa pe­dig 170 hektáron díszük most még. Nem lehet baj a gépek kö­rül: a gépüzemben szétszed­ték. rendbe tették a három régebbi kombájnt. A negye­dik vadonatúj. Alkatrészt tudtak annyit előteremteni, amennyi kellett a javítások­hoz. Üzemanyaggal sem le- . hét fennakadás, mert már egy tárolójuk van. a mási­kat pedig most teszik földbe. A gépen' a legjobb szak­emberek ülnek rnajd. Fel­váltva dolgoznak naponta 16 órán át. így szokták meg. ez a gyakorlat Vámosgyör- kön. Augusztus elejére már nem akarnak kint látni lá­bon egyetlen darabka földön sem kalászost. Kézi aratás? Szó sem lehet írnia. Egjtiiiemjja ou>w um­ber hozzá. Annyi a férfi, amenyi a gépekhez és az ál­lattenyésztéshez kell. Muta­tóban még dolgozik egy „gya­log-brigád” is, a kertészet és a kevéske szőlő a munkahe­lyük. Aztán nincs tovább. Legfeljebb az a néhány nyugdíjas, járadékos, aki még időnként be-benéz, hogy gyűjtsön pár íorintocskát a nyugdíj mellé. A gép csinál mindent Vá- mosgyörkön a szövetkezet­ben. Az ember csak irányít­ja, kiszolgálja, ellenőrzi a különböző szerkezeteket. AZ A BIZONYOS EGYMILLIÓ Amikor a főkönyvelővel, Kiss Bélával számolgatjuk, milyen eredmények várha­tók az idén, az első pillana­tokban elhangzik a hatalmas összeg: a kalászosok termése legalább egymillióval ér majd kevesebbet, mint ta­valy. Száraz volt az ősz, ilyen lett a tavasz is. Hiába készítették elő a földet, ad­tak rá műtrágyát, a nedves­ség hiánya miatt a gondos­kodás nem térült meg a kel­lő mértékben a kalászokban. Az utóbbi napok esője tette teltebbé a szemeket. Nem oda Buda! Keseregni nem elég, tenni is kell vala­mit. , Honnan varázsolják elő azt a bizonyos milliót? Korábbi években is segített rajtuk hasonló helyzetben, hogy a lucernából és a vö­rösheréből is magot fogtak. Az idén is ezt tervezik. Mel­lé még a korábbi mennyisé­gen túl felvásárol tali fiata) marhákat hizlalásra. Negy­venet akarnak értékesíteni így terven felül. Bíznak benne, a milliós hiányt sikerül pótolniuk az említett módon. GÉP ES CSAK A GÉP Kevés az emberi kéz Vá- muwu örkofl * tft*»bea. amv tehát más megoldás, mint gépesíteni. Az a bizonyos iparszerű termelés náluk csak a kuko­ricára vonatkozhatna, de hát abból is csak 115 hektárt ül­tettek be. Nem nagy terület ez. Igaz, emberi kéz a kuko­ricában sem csinál semmit: gép teszi földbe a magot, géppel gyom tálán ítanak, gép­pel törik le a kukoricát — két adapterük van hozzá —, géppel szárítják a szemeket, géppel szállítják a raktárba, majd géppel dolgozzák fel abraknak. Tavaly még a szárítónál lapátolni kellett a termést, az idén már a silóból beren­dezéssel juttatják a szemeket a szárítóba. A tsz-elnöke. Széchy Kálmán éppen a vil­lamos berendezések és tar­tozékok beszerzése ügyében járta meg aznap kétszer is az utat Ecsédre. Ott a kül­színi bányát szerelik le, akad tehát olcsón sok olyan dolog, amire nekik a tsz-ben szük­ségük van, de kapni sem le­het egykönnyen az üzletek­ben. Naponta legfeljebb száz- százhúsz ember dolgozik a gazdaságban. Ök termelik az évi 24 millió forint értéket. Gondoljuk el, mennyi jut egy-egy személyre. Ezek után furcsán nangz'k, hogy például a gyomtalanítás a vegyszerrel drágább es nem is olyan hatékony, mint­ha gyalogmunkások végez­nék el, de hát emberi kéz — egyszerűen — nincs. Több nincs, ilyen munkára nincs. Sót: egyre kevesebb lesz. Igaz, jelentkeznek már a tsz-be a fiatalok >s, mert lát­ják, jól lehet keresni. Ezért talán újból „divatba jön” a mezőgazdaság a vasutas Vá- mosgyörkön is. Persze, ez már nem a kapás, vas-vil­lás mezőgazdaság, hanem an­nál egészen masabb. Gépesí­tett éüaááoük --------- . E GY KIS KÖZGAZDASÁGTAN Minden számítgatás nélkül tudják: náluk a kertészet rá­fizetéses üzem. Kérdés: med­dig lehet ezt még így csinál­ni? Hiszen az sem igaz, hogy azzal a néhány holdnyi para­dicsommal és paprikával a község lakosságának az ellá­tását biztosítják. Legfeljebb csak segítik ezt a törekvést. A többi üzemágat nem szo­kás nagyító alá venni, hogy ennyi a kiadás, ennyi a tisz­ta haszon. Csak a szűkített önköltségeket mérik, de ,ezek „csalnak”, hiszen a teljes költség jóval nagyobb. A há­zi használatra alkalmazott költségmérés . előírás ugyan, mégsem kifogástalan mód­szer. Nagyjából mégis tudják, hogy a távolabbi jövőben is a termelés a búza, az árpa, a kukorica, a lucerna körére szűkülhet, az állattartásban pedig megmaradnak a mar- hahízlalás és a tehenészet mellett a sertésnél és a ba­romfinál. Azt is el kell azon­ban dönteniük, hogy mala­cokat értékesítsenek-e vagy hizlalják is a sertést. Ha a hizlalással is foglalkozni akarnak, akkor erre még a korszerű körülményeket meg kell teremteniük. Az a bizonyos teljes költ­ség és a tiszta nyereség ki­számítása még hátra van. Annyit azonban tudnak Vá- mosgyörkön is, hogy a nép­gazdaságnak is az az érdeke, olyat termeljenek, amin nye­reség is van, mert a ráfizetés e népgazdaságnak is kára. ★ A-z aratási előkészületek­nél kezdtük. aztán kikötöt­tünk a közgazdaságtannál Ez már a megváltozott mechanizmus következmé­nye Vátnosgyőrkön is. G. Molnár Ferenc .Mwwm&k j tail imúu£ ifík, jssa.4%

Next

/
Thumbnails
Contents