Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
A Mátra Szállá kívülről és belülről 90 éve született Fjodor Yasziljevics Gladkov Amíg éveken át nem volt használható a gyöngyösi Mátra Szálló, mindenki amiatt háborgott, miért nincs: amióta ismét üzemel, nagyon sokan bosszankodnak több okból is miatta. Ha nincs, az a baj; ha van, az a baj. Lehet-e ilyenkor igazságot tenni? Egyáltalán: eredményes-e az ilyen, a kákán is csomót kereső magatartással foglalkozni? Mielőtt a feleletet megadnánk, el kell döntenünk, hogy valóságos, indokolt kifogások róhatók-e fel a Mátia Szálló tevékenységében vagy csak valamiféle szes/.élyeskedő szubjektivitás az egész. A külső Ha van reprezentatív megjelenési torma, akkor a Mátra Szálló most ezt bizonyítja Amióta felújították, előnyére változott a formája is. Belső berendezése stilizált népi eszközöket alkalmaz: bútorban, textíliákban, színekben egyaránt. Ez jó. A, szállodának tehát egyéni hangulata, varázsa lett. Ismerjük el, dicsérjük meg ezért a tervezőt és a megrendelőt egyaránt. Az egyes üzemrészei is a célnak megfelelően jelennek meg a vendég előtt. Az étterem a maga komolyabb tónusával, a presszó az ol- dottságával, a bár az intim hangulatával, a söröző a rusztikusabb formáival, a szobák pedig egyszerű, ízléses visszafogottságukkal. Mindez nagyon jó, nagyon szép. Vannak, akik a szecessziós jellegű neonfeliratot kifogásolják, amelynek színei is szokatlanok Ilyen összetételben, ahogy a presszó tapétájának a mintázatát sem fogadják el, mert egyszerűbbet képzelnének el a helyébe. De hát régi a mondás: ízlésről nem vitatkozunk. Az összhatás mindenképpen ked lező. Az árak A kevésbé tájékozottak olyk ür fantasztikus összegeket sorolnak egymás után. Elhangzott még a tanácsi vezető testület ülésén is, hogy a szállóban az egyágyas, fürdőszobás bérle- ménv ára napi ötszáz forint. Ez nem igaz, ahogy később Futaki Andrástól, a Mátra Szálló vezetőjétől megtudtuk. Ennyi pénzt csupán az egyetlen appartmanért kell fizetnie annak, aki erre fart igényt. (Magunk között: ez is messze van attól, amit appartmannak, lakosztálynak lehet nevezni.) Igaz, az egyágyas, fürdőszobás szoba ára 300 forint, ugyanaz két ággyal 360, A Hevesi Szemle legújabb száma gazdag anyagot nyújt az olvasónak. A 2. SZÁM TARTALMÁBÓL: Kálnoky László ríj műfordításai; Csehov Moszkvában • és Egerben; Krúdy Gyula előszavai saját regényeihez; új (?) magyar tragikomédia; hányán voltak az egri várban 1552-ben?; lehet-e gyógyítani az örökletes lencse) i- c amot? Hatvannégy nagy formátumú oldalon, gazdag illusztrációkkal, fotókkal június 28-án jelenik meg a HEVESI SZEMLE. Kérje az újságárusoktól! ura. június »1., csütörtök mosdóval az egyágyas 130, a kétágyas pedig 240 forintba kerül. Szó, ami szó: kevés ember bírja ezeket az árakat kifizetni Magyarországon, ha a városban akar néhány napot tölteni saját költségére. Mert, ha csak egy turistamenüt fogyaszt el ebédre a szálló éttermében, azért is negyven forintot kell kifizetnie. Pedig ennek a menünek az ára ötven forint volna. Viszont a kötelező húszszázalékos kedvezménynyel csökkentették le negyven forintra. — A sörözőben viszont tizennégy forintért adjuk a menüt, jegyzi meg nagyon gyorsan a szálló vezetője. A forgalom Naponta nyolc-tíz ebéd fogy el az I. osztályú étteremben. A sörözőben az üzemi étkeztetés bevezetésével lehetett délben nagyobb mozgást elérni. Az étlap szerinti fogyasztás a sörözőben inkább esténként növekszik. Drága általában az ételek ára az I. osztályú étteremben. Ez ellen a megállapítás ellen senki sem tiltakozik. Maguk a felszolgálók is érzik ezt, mivel a forgalom csekély, a borravaló is ehhez mérten csordogál csupán. Mi van a régi vendégekkel, az egykori törzsközönséggel? Valamikor a Mátra Szálló éttermében rendszeresen helyet foglaltak az asztaloknál a városban levő orvosok, mérnökök a családjukkal. Sokszor még vacsorára is, vagy néhány pohár borra betérve, hogy mellé egy kis zenét hallgassanak. Futaki András akkor is itt dolgozott. Sok embert ismer, sok embert invitált újfent. A válasz vagy udvarias semmitmondás volt többször, vagy egyértelmű kitérés: most már másként alakultak a, dolgok. A külföldi vendégek sem ismerik még a Mátra Szállót, mert tavaly még nem szervezték a határokon túlról a turistákat. Hogy miért'’ Ki tudja! Hiszen várhatóan már számítani lehetett arra, hogy ezt az évet teljesen nyitott ajtókkal várja a szálló. Az üzletkötők figyelmét mindez elkerülte. Á hangulat Tetszik, nem tetszik: nincs valami jó híre-neve a felújított szálló egyes üzletrészeinek. Mindenekelőtt a bárról lehet ezt elmondani. Kezdetben eleresztették a gyeplőt, nem szűrték meg a vendégeket, beengedték azokat is, akik 'már alig álltak a lábukon, és mégis nagyon erőseknek érezték maguka^. Erejükkel nem bírván, másokba kötöttek bele. Ilyen körülmények között pedig szó sem lehetett kulturált szórakozásról. A csárdás A déli nap felforrósította a köveket a járdán. A mise az imént fejeződött be. Ünneplés emberek tódultak ki a templomból. Az asszonyok panaszkodtak: — Mit takarítunk be októberben? Második hónapja egy szem eső sincs. * Szovjet-baskír író. 1913-ban született Ufában. Irodalmi főiskolát végzett. Novelláiban, elbeszéléseiben a szovjet hadsereg győztes harcairól, a katonák hősiességéről, valamint a munkások életéről, a kőolajbányászok öuícláldozó munkájáról De nem csupán a vendégek egy részével gyűlt meg a bajuk az illetékes szerveknek. A szálló dolgozói körében is sok minden adott súrlódásra és nézeteltérésre okot. Nagyon rossz hatást váltott ki, hogy a személyzet egy részét ki kellett cserélni néhány hét után. Pótlásukról gondoskodni nem volt könnyű, még a inai napig sem sikerült hiánytalanul. Futaki András és néhány munkatársa eléggé felkavart hangulatot talált a gyöngyösi szállóban. Mindent megtettek azért, hogy a kedélyeket lecsillapítsák és a közösség összefogását megteremtsék. Majdnem teljesen sikerült is már ez. Tehát gond az van — több is, mint kellene. A cél Lehet, hogy a Mátra Szálló nem a belföldi vendégeknek épült. De nincsenek külföldi vendégei sem. A tervhez képest olyan hetvenöt százaléknál tartanak öt hónap után — mindent összevetve. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat máshol is üzemeltet ilyen házakat, szállodákat. Ilyen a Karancs Salgótarjánban. Ott is kitűnő a konyha, mégis II. osztályú az étterme. Sokan szeretik, fel is keresik. Vagy a kecskeméti Aranyhomok, hogy ne vegyünk közeli példát csupán. Amikor a Gyöngyösi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága annak idején foglalkozott a Mátra Szálló felújításának kérdésével, ajánlotta a válalatnak, hogy az árak kialakításában legyenek figyelemmel a városi szempontokra is. Ügy látszik. ez a jóindulatú figyelmeztetés pusztába kiáltott szó maradt. Tudjuk, minden űj üzletet, ilyen az évek után újra nyitott gyöngyösi szálloda is, meg kell Ismertetni, ked- veltetni a vendégekkel. Erre idő kell. Olykor két-há- rom év. Most még alig néhány hónap telt ei. De ez a néhány hónap is azt tanúsítja, hogy a város lakossága nem barátkozik meg az újjávarázsolt szálló árpolitikájával. Vendégeinek nagy része a presszóban és a bárban azokból áll, akiket a felszolgálók sem látnak szívesen, mert fékezhetetlen viselkedésükkel kedvét veszik mindenkinek. Talán hasznos volna ismét felhívni a szálloda-vállalat vezetőinek a figyelmét arra az ajánlásra, amit annak idején a város tanácsi testületé fogalmazott meg. és amit már kissé fentebb említettünk. Hátha a gyöngyösiek számára is újra vonzóvá lenne a Mátra Szálló — kívülről is, de: belülről is. — Salgótarjánhoz közeledik a front — adták szájról szájra a hírt a férfiak. A félszemű Sándor a hereszt tövében ült. Levette fekete kalapját, letörölte vele homlokáról a verejtéket. Ebbe gyűjtötte az alamizsnát. Az asszonyok filléreket dobáltak bele. A szállód atu- lajdonos két pengőt adott — az érméken megcsillant Horthy Miklós arcképe. Sándor monoton hangon hajtogatta: — Isten fizesse meg! Fél óra múlva kiürült a tér. Sándor felvette a föld ről ütött-kopott hegedűje’. Az alia én a hal válla közé A SZEGENYPARASZTI családból származó Fjodor Vasziljevics Gladkov Marx Károly halálának évében, 1883. június 21-én született a Volga vidékén. Sanyarú gyermekévei és sivár ifjúsága semmiben sem tért el a nép gyermekeinek cárizmus alatti — megpróbáltatásoktól nem mentes — szürke hétköznapjaitól. Megismeri a t nélkülözést, amely azonban nem töri össze. A megpróbáltatások megacélozzák akaraterejét, eljut annak felismeréséhez, hogy a gazdagoktól és hatalmasoktól nem kérni kell, hanem harcolni ellenük. Tizennyolc éves korában tanító lesz, és egy elbeszéléssel megteszi az első lépést az írói pályán. Gladkov hosz- szabb időt tölt Szibériában, s 1905-ben már nemcsak szemlélője a nép megmozdulásának, hanem Lenin pártjának tagjaként harcol a felszabadulásért. Ezért a cári kormány börtönbe veti, száműzi, majd rendőri felügyelet alá helyezi. Az író igazi tehetsége 1917 után bontakozik ki. A forradalom előtt írt művei is csak előkészületnek tekinthetők munkásságában. A világhírnevet az 1925-ben megjelenő Cement círnű mű hozza meg Gladkovnak, amely regény méltán került a korszakot megnyitó világirodalmi alkotások közé. Gladkov regényének érdekességét az adja, hogy ő művében már nem a polgárháború eseményeit örökíti meg. mint ahogy azt számos kortárs tette, hanem egy új korszak kezdetéről, az építőmunka megindulásáról szól. Műve mondanivalóját az adott történelmi szituációból meríti. A nép győzelmet aratott az intervenciós csapatok fölött, de vajon mégis tudja-e tartani a hatalmat? A nehézségek fölé tud-e kerekedni a polgárháborúban hősiesen harcoló Gleb Csu- malov akkor, amikor immár szorította, megpengette a húrokat. Kedvenc nótáját játszotta: Minek a szőke énnekem, Mikor a barnát szeretem... Bizony, Sándor fiatalkorában még tudtak vigadni és szerelni az emberek! A falu főutcája teljesen elnéptelenedett. Még a kutyák is elbújtak az árnyékban. Utolsónak Rákóczi Ervin tisztelendő úr | lépett ki a templomból. Megállt a bejáratnál, végigtekintett az utcán, aztán lassú léptekkel Sándor felé indult. — Jó napot! — köszöntötte. ............... ........ a termelés frontján kell harcolni? Maga mellé tudja-e állítani az ingadozókat? Erre a kérdésre ad választ Gladkov meggyőző művészi erővel a Cementben, melynek már találó címe is az ellentmondásoktól nem mentes korszakra vall. A mű magába sűríti a kor általános problémáin kívül az egyéni problémákat is, amelyek: elkeseredett küzdelem a szabotázsakciók ellen, további harc a kivárás álláspontjára helyezkedő el- lenforradalmárokkal, küzdelem a műveltség megszerzéséért és az ismeretek elsajátításáért, az egyéni élet alárendelése’ a közösségi életnek. a családi élet valamint a férfi és a nő viszonyának kérdései a szocialista társadalomban. Gladkov kortársa volt Gorkijnak, s így érthető, hogy kettejük munkássága között számtalan rokonvonás fedezhető fel. Mindketten lentről küzdötték fel 'magukat. tehetségükkel és akaraterejükkel. Világnézetüket formáló történelmi élményeik azonosak voltak. Művészi fejlődésüket a szocializmus eszméi határozzák meg. A megoldást mindketten a forradalmi harcban látták. Ugyanakkor Gladkov világnézetének alakulására hatottak is a nagy proletár író művei. Az egyezéseken túl azonban jelentős különbség is van kettejük között. Míg Gorkij műveiben a forradalomhoz vezető utat rajzolta meg. addig Gladkov legfőbb mondanivalója a forradalom győzelme, az új világ felépülése, s ez nemcsak tematikai különbség. Az új élet ábrázolása Gladkov- nál merész kísérletekkel és új formai megoldásokkal jár együtt. NEVÉT MÉLTÁN sorolják a szocialista-realista írók közé. — Dicsértessék! — mondta Sándor. — Fontos dologról szeretnék beszélni magával. Jól ismerem és megbízom magában — folytatta a pap. — Ma éjszaka át kell juttatnunk a túlsó partra két szovjet katonát. A népünkért kell megtennünk, Sándor. — Mii tudok én segíteni, tisztelendő úr? — Figyeljen ide — mondta a pap. — Két napja bújtatom őket a templom pincéjében. Ma este csónak jön értük odaátról. Maga mindig itt ül a téren, senkinek se fog feltűnni, ha a segítségünkre lesz. Ért engem? Mondjuk, ha valami meghatározott dallamot játszik... — Én a csárdást szeretem. .. És Magyarországot — felelte csöndesen a félszemű hegedűs. — Hg nincs akadálya a szökésnek, játsszon csárdást, ha pedig . ■. — Ha nem tiszta a levegő, szomorú nótát fogok játszani, az lesz a jel. ,,, ä Vtszonl Laláira, Sándor Újabb gyógyüdülő- szállodák épülnek jogszabály az ásványvizek védelmére A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában több nagyobb gyógyfürdő-komplexum készült ei, néhány pedig befejezés előtt áll. Az előző kategóriába tartozik a hajdú- szoboszlói, a büki gyógyfürdő, a balíi gyógyfürdő és gyógyfürdő-szanatórium, a gyulai gyógyfürdő. Az utóbbi esztendőnkben több helyen — egyebek között Sárváron. Csongrádon, Zalakaroson, Nagyatádon, Szolnokon — olyan átalakítást végeztek, aminek eredményeként a/, ottani fürdők alkalmassá váltak mozgásszervi és más betegek kezelésére is. Ilyen jellegű munkák még több helyen folyamatban vannak, s előreláthatólag a tervidőszak végéig befejeződnek. Bővítik a miskolci, a debreceni. a nyíregyházi gyógyfürdőket, illetőleg fejlesztik azok gyógyító részlegeit. A már elkészült, továbbá a befejezés előtt álló gyógyfürdőkre, szanatóriumokra, valamint a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyító részlegek fejlesztésére eddig felhasznált összeg megközelíti a 300 millió forintot. A tervidőszak második felére előirányzott fejlesztés révén ez az összeg előreláthatólag megkétszereződik. A következő években két nagyobb beruházás megvalósításához kezdenek hozzá. Az egyik a margitszigeti gyógyfürdő és gyógyüdülő-szálló, a másik a hévízi gyógyüdülőszálló. Várhatóan mindkettő 1976-ban kerül tető alá. A későbbi tervekben szerepel gyógyfürdő-szálloda komplexum kialakítása Harkányban. Amint az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságán elmondották: tekintettel arra, hogy 400-nál több gyógy-, illetve melegvízforrás van hazánkban, és ezek egészséges környezetének, biztosítása feltétlenül szükséges, az ásványvizek védelmét szolgáló jogszabály kiadását tervezik. Említésre érdemes az is, hogy jelenleg az országban tíz gyógy- és 78 üdülőhelyet tartanak nyilván. Az utóbbi három esztendőben nyilvánították gyógyhellyé Debrecen, Sopron és Párád meghatározott területeit, üdülőhellyé pedig Nyíregyháza-Sóstó. Balatonfüred és Hévíz egyes részeit. Három olyan barlang is van már az országban. ahol betegeket gyógykezelnek: Jósvafőn, Abaligetben és Tapolcán. Elmondották még a gyógyfürdő-igazgatóságon, hogy a fizióterápia és a balneológia fejlesztése mindinkább szükségszerű. Ezért célszerű lenne egy balneológiái és gyógyhelytudományos központ létrehozása, arra valószínűleg a következő tervidőszakban kerül majd sor. (MTI) — búcsúzott a pap és visz- szament a templomba. — Isten áldja, tisztelendő úr — válaszolta Sándor. Alkonyodott. Hosszú árnyékok vetődtek az utcára. Szellő rebbentette szét a perzselő hőséget, könnyebben lehetett lélegezni. Vidáman bolondozva sétáltak a lányok a főutcán. A legények borús ábrázattal jár- tak-keltek: híre jött, hogy újra soroznak. A fiatalok egy darabig elálldogáltak Sándor mellett, de aztán gyorsan szétszéledtek. — Az öreg Sándor rosszat álmodott — mesélték odahaza a lányok az anyjuknak. — Semmi pénzért se akart csárdást játszani. A németek napnyugtakor érkeztek. Két gépkocsi fékezett Zoltán kocsmája előtt. A kocsmáros lányai azonmód ott sürögtek-forogtak körülöttük. Az öreg Sándor a kereszt tövében ült. Szomorú dallam csendült fel a hegedűjén. A németek szóltak a kocsmárosnak • (Folytatjuk) Lengyel Zoltán G. Molnár Ferenc Enver Bikcsentáj*: ÜGYES VAGYOK? (Foto: Perl Márton)
