Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

Jubilál az atkári tsz Tavaszi jelentésünk t Vitetik a palántát Hatvanban Holilogfi primőrök a fólia alól Megyénk termelőszövetkezeteiben, mezőgazdasági nagyüzemeiben megkezdték e palánták kiültetését. A hatvani Lenin Termelőszövetkezetben egy hete kezdték meg több ezer tő uborka-, paprika- és dinnyepalánta kiültetését. A köznapi és konzervipari fogyasztásra egyaránt alkalmas delikatesz ubrokaíajtából az idén több mint 20 holdon termelnek. r Már maga a történelem az ft huszonöt év, amit számlál­hatnak az atkári termelőszö­vetkezet tagjai a közös meg­alakulása óta. Hősi kor­szak, mondhatjuk minden fel- lengzősség nélkül, ha felidéz­zük magunkban az akkori évszámot: 1948. Hogyan is kezdődött? tesz- szűk fel a kérdést. A vá­lasz megfogalmazását bízzuk a régi iratokra, az emlékek­re. Tizenkét ember és három ló Mindenki izgatottan kapta fel a fejét Atkáron, amikor 1948-ban híre ment, hogy egy maroknyi ember meg akarja alakítani tsz-t. A tehetősebb gazdák elhúzták a szájuk szélét, hiszen a vállalkozó kedvűek mind „nincstele­nek” voltak hajdanán. Föld­jük egy gramm sem volt a felszabadulás előtt. Cselédek voltak, napszámosok. Mit értenek ezek a földhöz? — gúnyolódtak néhányan a fa­luban. Egy igazi parasztem­ber akadt csak közöttük, az is inkább a szegényebb faj­tából, alig néhány holdacs- kával a saját nevén. Üjgaz- dák, nyújtották el a hango­kat a kárörvendők. Amit bevittek magukkal, az összes föld alig haladta meg a negyven holdat. Még kaptak hozzá egy keveset, így került ki a közös gaz­daság hetven holdja. Ebből éppen hatvan holdon lehe­tett kalászost, kapást ter­meszteni, tíz holdon pedig szőlő díszlett. Büszkélkedhettek egy ta­nyával. is. ami ló- és szarvas­marha-istállóból állt, de tar­tozott hozzá sertésól is. A falak között azonban csupán három ló és két csikó árvál­kodott, az ólban pedig az egyetlen anyakoca körül 11 kismalac kóválygott. Mellet­tük két süldő lógatta nagy fülét az üres jászol fölött. Ha mindezt végiggondol­juk, azonnal felötlik ben­nünk a kérdés: honnan volt ennyi merészség ezekben az emberekben, az alapító ti­zenkettőben. hogy neki mertek vágni ilyen körülmé­nyek között az akkor még nagyon bizonytalan jövő­nek? Az úttörők, a honalapítók elszántsága, buzgalma, tán- toríthatatlansága éghetett bennük. Vagy csupán saját puszta létük vigasztalansága kényszerítette őket az össze­fogásra? \ Újabb szerény számocskák ' Akármennyire is viszoly- gunk a számoktól, most né­hányat fel kell sorolni. Ezek önmagukért beszélnek. Hogyan is kezdtek hozzá huszonöt évvel ezelőtt a gaz­dálkodáshoz az atkári tsz-, ben? Ügy, hogy a lovakat befoghatták az egyetlen eké­be, vagy a vetőgép elé, de egy hengert, egy lókapát és két boronát is húzathattak a szegény állatokkal. A szín alatt ott árválkodott egy stráfkocsi és egy igáskocsiis. Ennyi volt a minden. És a hetven hold. Fantasztikus az arány. . Az első termésátlagokra is érdemes egy álmélkodó pil­lantást vetni. Búzából hét mázsa termett egy holdon, rozsból is ennyi, az árpa két. mázsával gazdagabban fize­tett, burgonyából kilencven, répából száz, csöves kukori­cából pedig húsz mázsát tör­tek le holdanként. A gazdálkodásra felhasz­náltak vetőmagnak zabból 260 kilogrammot. Nem má­zsát, kilogrammot. Bükköny­ből 160, lucernából pedig 60 kilogrammot. Nyolc mázsa szálas és egy mázsa szemes takarmány fogyott el. Mű­trágyát 30 mázsát szórtak ki a földre. A számok megmosolyog- tatóan kis mennyiséget rej­tenek magukban. Mintha egy meseország játékgazdaságát akarnák „reprezentálni”. Már tsz-demokrácia n gazdaság irányítását az intéző bizottság végezte. En- aek első elnöképefc Bánéi József Cs.-t választotta meg a tagság. Az a bizonyos ti­zenkét tagú. tagság. Az el­nököt a bizottság tagjai: Molnár József, Petro Béla és Csutorás Gyula segítet­ték a közösség ügyeinek el­látásában. A bizottság gyakran ülé­sezett, heteként legalább egy esetben összeült. Az elnök elmondta, mit, hogyan lát, a többiek hozzáfűzték a véleményüket, majd a ja­vaslataikat a tagság elé ter­jesztették. A döntés a tag­ságra maradt. Ma ezt az eljárást úgy mondjuk: a tsz-demokrácia gyakorlata. A munkát együttesen vé­gezték a határban. Az elnök és az intéző bizottság tagjai is ott léptek a barázdában a többiek nyomában. De min­denki a családjának lega­lább egy tagját is magával vitte a határba. A munkát a végzett napok számában fejezték ki. Még nem tettek különbséget mondjuk a kapálás és a sző­lőmetszés között. Éppen a termés húsz százalékát tel­ték félre tartaléknak, a töb­bit a teljesített napokra osztották szét. Minden teketóriázás nél­kül. Erősen politizáltak Sokat mond, hogy a tsz tizenkét tagja közül kilenc tartozott az MDP-hez. Az elnökről így nyilatkoztak írásban, amikor jellemez­niük kellett: „Jó elvtárs!” Pedig ő nem volt párttag. Máshol ezt rögzítették: a kapcsolat a. pártszervezettel és gépállomással jó. A he­lyi pártszervezet szeminá­riumokat szervez a tagság körében, amire szorgalmasan eljárnak a szövetkezeti gaz­dák. » A gépállomás dolgozói agitálnak állandóan a tsz mellett a községben. Arra a kérdésre, folyik-e ellenagitáció is, az írásoeli jelentés igennel válaszolt. Majd még egy külön sorba írt mondat árulkodik az akkori politikai légkörről: „A kulákság veszedelme­sen csendben van”. Elképzelhető, hogy a tehe­tős gazdák milyen megré­mültén, milyen ijedten és fogcsikorgatva figyelték a tsz minden tagjának min­den lépését, minden szavát. Szerettek volna mielőbb kár- örvendően mosolyogni raj­tuk: No, bikfic-Jankók, ez a ti híres kolhozotok? És mi lett ehelyett? I A Hadnagy utcai lakótelep­től a Népkerten át a Szovjet Hadsereg és az Árpád utcáig amatőr kertészek, „földmun­kások” lepték el a várost va­sárnap reggel hét órakor. Eg­riek voltak; pártmunkások, tanácsi dolgozók, tanárok, diákok. Ezzel vette kezdetét a népfront, a KISZ és a vá­rosi tanács felhívása nyomán az Eger szépítését .célzó, nagyszabású társadalmi mun­kaakció. — Rá sem lehet ismerni az utcára — mondja elégedet­ten Vincze János, az Árpád utca egyik lakója. A hetven­négy esztendős ember, aki maga is beállt az önkénte­sek közé, hozzáteszi, megér­tő bólogatással: — Nehéz munka az ilyen embereknek. Szegények új szerszámot kaptak... adtam nekik a ma­gaméból, azt könnyebb ke­zelni. Csank Lajos, a megyei ter­vező vállalat igazgatója és Popovics Ferenc, a VÖCSI párttitkára reszelővei járnak körbe, hogy kézhez idomít­sák az új szerszámok nyelét. Munkavédelmi feladat! Az utca elején, egy befejezés Az elmúlt huszonöt év ma már történelem. Álomnál is szebb Nem egészen mellékesen említsük meg, hogy a tsz a takarékszövetkezettől „ak­kor” 2400 forint kölcsönt vett fel, hogy ebből fizesse ki a gépállomásnak a szán­tást, a szükséges műtrágyát és a vetőmagot. Ma Atkáron az Üj Siet Tsz-ben (micsoda szerencsé­sen választott név, csak most derül ki) a közös vagyon ér­téke 44,5 millió. Csupán a biztonsági alapon több mint hatmillió található, közli Spietzmüller Ernő főköny­velő. Egy tagnak a vagyona 152 ezer forintra rúg, ha számtanilag osztjuk szét. Gazdag emberek, mondhat­juk róluk bátran. Az átlagjövedelem majd­nem 30 ezer forintot tett ki tavaly, ahogy egy napra is több mint 126 forint jutott. Mosolyognunk kell, ha a kezdetben megvolt három lóra gondolunk, ha összeha­sonlítjuk azzal, hogy ma' 24 traktor, hat kombájn és nyolc teherautó zúg, dohog, munkálkodik a közös gazda­ságban. A területük túlszár­nyalja a négy és fél ezer holdat. Sertésből több mint ezer röfögött tavaly év vé­gén az ólakban, illetve a korszerű telepen, ahogy szarvasmarhából is 350 állt az etetők előtt. — Ma Írét mérnök, két főiskolát végzett mezőgaz­dász, 13 technikus és 30 szakmunkás dolgozik a tsz- ben — jegyzi meg Babus Zoltán tsz-elnök. — Panasz­ra ugyanis nincs okunk, de még nem jutottunk el a le­hetőségeink határához sem. Gondoljuk csak el: ha va­laki 25 évvé) ezelőtt olyan­nak festi le a jövőt az atká- riaknak, mint amilyen az ma a valóságban, milyen gú­nyos mosoly tagadta volna a szavait. Ezért olyan szép áss élet, ezért olyan szép á hasznos emberi munka, mert a vég­eredménye túlszárnyalja a legmerészebb álmokat ia A mi társadalmi viszonyaink között. Nem árt olykor visszapil­lantani huszonöt év elmosó­dó emlékeire. Még az ünne­pi, jubileumi pillanatokban sem. hogy annál nagyobb le­gyen az ünnep fénye. G, Molnár Ferenc előtt álló ágyáson dolgozik Oláh György, a megyei párt- bizottság első titkára és Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. — A múlt évi tapasztalat: politikailag is hasznos volt a városszépítő társadalmi mun­ka megszervezése — mondta Oláh György. — Most, ami­kor az idén is megkezdődik ez az akció, logikus, és ter­mészetes, hogy a város veze­tői, s az idén már a megyei vezetők is, elsők között ve­gyék kézbe a szerszámot.. Egyszerű: hiszen ezzel is alá lehet húzni az akció társa­dalmi, politikai fontosságát, s példát mutatni a városukat szerető egrieknek. Aztán meg — nagyon jó kikapcsolódás is ez a fizikai munka. Szépen halad; alig másfél óra alatt sokat változott az utcakép. Ez is örömet okoz, mint min­den önként vállalt munka eredménye. — Ügy érzem — teszi hoz­zá Fekete Győr Endre —, hogy ez az akció méltó foly­tatása lesz a tavalyinak. Már a mai résztvevők nagy szá­mát tekintve — több mint kétezren láttak reggel mürí­Boldogon ebben az évben mintegy 130 holdon termesz­tenek paprikát, amelynek palántáit az elmúlt napok­ban kezdték kiültetni a föl­dekre. A munkálatok jó ütemben haladnak: közel .40 holdon már kiültették a szé­pen fejlett palántákat. A fó­lia alatt is termesztenek paprikát, földiepret, káposz­tát, kelkáposztát és karfiolt. 125 darab 30 méter hosszú, valamint 8 darab 90' méter kához —, nem is beszélve a lelkesedési-ől, biztos, hogy túlszárnyaljuk a tavalyi hat­millióforintos értéket. A gyönyörű napsütés és a munka kettős melegét víz­hordó úttörők igyekeznek enyhíteni. — Azt is tessék megírni — harsogja Berecz Erika, aki egy pohár hideg vízzel vesz­tegette meg ezért munkatár­sunkat —, hogy az V. számú iskola Egri Csillagok raja va­gyunk! Az utcabeliek örömében — joggal — osztozik Gere Istvánná, a körzet városi ta­nácstagja. Választásakor ép­pen az utcáknak a csinosítá­sát tűzte ki egyftr fontos cé­lul maga elé. — Csak kezdeményezni kell — mosolyog —, s iám, lehet találni vaűalfexwrékat. Pusztai László, az MTS el­nöke, földdel megpakolt ta­licskát tol, s mi sem termé­szetesebb, hogy országgyűlési képviselő felesége még plusz egy lapát földet helyez a szállítandó kupacra... De itt dolgozik vállvetve Busák László, a Társadalmi munká­val Egeréit tavalyi verseny hosszú, fűthető fóliasátor alatt fejlődnek, érnek a pri­mőrök. A napokban kezdték a paprika, a földieper lesze­Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár mindkét helyén, Kőbányán és a Városliget­ben is megrendezik a szak­helyezettje Mucsi Sándorral, a városi tanács társadalmi munkát szervező bizottságá­nak elnökével. Domán Lász­ló, a dohánygyár igazgatója nemcsak kétkezi munkáját ajánlotta fel, gépet is „ho­zott” a gyárból. A mélyépítő üzem ugyancsak gépekkel és szállítóeszközökkel segítette a munkát, Rozsnaki István, az üzem igazgatója és Dobos Sándor városi főkertész nem fukarkodnak az elismerő sza­vakkal. — Az eredmény felülmúlt minden, várakozást. Nem­csak a lelkesedés: szakszerű munkát végeznek, minőség van mögötte. Pedig nem könnyű a feladat. Komoly te­reprendezést kell végrehajta­ni, amely meg a szakmunká­sokat is alaposan m égi Kaszt­ja! A hangulat kitűnő. Ahogy Peiyhe Szilárd, a Városi pártbizottság első titkára megjegyezte: az utóbbi évek bármelyik megmozdulásának sikerét ez a jó, optimista kö­zösségi hangulat jellemezte és biztosította. Az eredmé­nyes folytatásban tehát jog­gal bizakodhatunk. dósét, s rövidesen a többi boldogi primőrrel is talál­kozhatnak a fogyasztók a megye piacain. mai napok sorozatát, ame­lyeknek fontos célja, hogy a különféle iparágak szakértői — a hazaiak és a külföldien egyaránt — a lehetőséghez mérten zavartalan körülmé­nyek között találkozzanak egymással, kereskedelmi part­nereikkel, üzletfeleikkel. Az idén is öt napon át, mégpe­dig május 21-től 25-ig, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 10 órától délután 2 óráig tarta­nak szakmai napot. A nemzetköri találkozó szakmai jellegének erősítése érdekében a vásár rendezői, elsősorban a kőbányai új te­rületen a kiállított tárgyak szakosított bemutatására tö­rekedtek. Mert így az érdek­lődők könyebben megítélhe­tik, melyik termék a legmeg­felelőbb számukra a nagy nemzetközi választékból. Az idén már szakosítottal! tár­ják a kőbányai látogatók elé a járműipari, a garázsipari, az élelmiszeripari és bizo­nyos mértékig a faipari gé­peket, termékeket. Ennek megfelelően Kőbányán, tart­ják majd a személygépkocsik parádéját, s a garázsipari be­mutatót. Ugyancsak nagy ér­deklődésre tarthat számot Kőbányán a hét végi házak telepének bemutatótja is. (MTI) K., „Őrömet okoz, mint minden önként vállait munka.." Ezrek — Egerért Szakmai napok a BNV-n 1973, május k**» A termelőszövetkezetből eddig TO család vállalta a felescfinnye-termesztést. Kerék István és családja javában dolgozik a dinnyeföldöiK mintegy három holdon már kiül­tették a palántákat, _

Next

/
Thumbnails
Contents