Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
Jubilál az atkári tsz Tavaszi jelentésünk t Vitetik a palántát Hatvanban Holilogfi primőrök a fólia alól Megyénk termelőszövetkezeteiben, mezőgazdasági nagyüzemeiben megkezdték e palánták kiültetését. A hatvani Lenin Termelőszövetkezetben egy hete kezdték meg több ezer tő uborka-, paprika- és dinnyepalánta kiültetését. A köznapi és konzervipari fogyasztásra egyaránt alkalmas delikatesz ubrokaíajtából az idén több mint 20 holdon termelnek. r Már maga a történelem az ft huszonöt év, amit számlálhatnak az atkári termelőszövetkezet tagjai a közös megalakulása óta. Hősi korszak, mondhatjuk minden fel- lengzősség nélkül, ha felidézzük magunkban az akkori évszámot: 1948. Hogyan is kezdődött? tesz- szűk fel a kérdést. A válasz megfogalmazását bízzuk a régi iratokra, az emlékekre. Tizenkét ember és három ló Mindenki izgatottan kapta fel a fejét Atkáron, amikor 1948-ban híre ment, hogy egy maroknyi ember meg akarja alakítani tsz-t. A tehetősebb gazdák elhúzták a szájuk szélét, hiszen a vállalkozó kedvűek mind „nincstelenek” voltak hajdanán. Földjük egy gramm sem volt a felszabadulás előtt. Cselédek voltak, napszámosok. Mit értenek ezek a földhöz? — gúnyolódtak néhányan a faluban. Egy igazi parasztember akadt csak közöttük, az is inkább a szegényebb fajtából, alig néhány holdacs- kával a saját nevén. Üjgaz- dák, nyújtották el a hangokat a kárörvendők. Amit bevittek magukkal, az összes föld alig haladta meg a negyven holdat. Még kaptak hozzá egy keveset, így került ki a közös gazdaság hetven holdja. Ebből éppen hatvan holdon lehetett kalászost, kapást termeszteni, tíz holdon pedig szőlő díszlett. Büszkélkedhettek egy tanyával. is. ami ló- és szarvasmarha-istállóból állt, de tartozott hozzá sertésól is. A falak között azonban csupán három ló és két csikó árválkodott, az ólban pedig az egyetlen anyakoca körül 11 kismalac kóválygott. Mellettük két süldő lógatta nagy fülét az üres jászol fölött. Ha mindezt végiggondoljuk, azonnal felötlik bennünk a kérdés: honnan volt ennyi merészség ezekben az emberekben, az alapító tizenkettőben. hogy neki mertek vágni ilyen körülmények között az akkor még nagyon bizonytalan jövőnek? Az úttörők, a honalapítók elszántsága, buzgalma, tán- toríthatatlansága éghetett bennük. Vagy csupán saját puszta létük vigasztalansága kényszerítette őket az összefogásra? \ Újabb szerény számocskák ' Akármennyire is viszoly- gunk a számoktól, most néhányat fel kell sorolni. Ezek önmagukért beszélnek. Hogyan is kezdtek hozzá huszonöt évvel ezelőtt a gazdálkodáshoz az atkári tsz-, ben? Ügy, hogy a lovakat befoghatták az egyetlen ekébe, vagy a vetőgép elé, de egy hengert, egy lókapát és két boronát is húzathattak a szegény állatokkal. A szín alatt ott árválkodott egy stráfkocsi és egy igáskocsiis. Ennyi volt a minden. És a hetven hold. Fantasztikus az arány. . Az első termésátlagokra is érdemes egy álmélkodó pillantást vetni. Búzából hét mázsa termett egy holdon, rozsból is ennyi, az árpa két. mázsával gazdagabban fizetett, burgonyából kilencven, répából száz, csöves kukoricából pedig húsz mázsát törtek le holdanként. A gazdálkodásra felhasználtak vetőmagnak zabból 260 kilogrammot. Nem mázsát, kilogrammot. Bükkönyből 160, lucernából pedig 60 kilogrammot. Nyolc mázsa szálas és egy mázsa szemes takarmány fogyott el. Műtrágyát 30 mázsát szórtak ki a földre. A számok megmosolyog- tatóan kis mennyiséget rejtenek magukban. Mintha egy meseország játékgazdaságát akarnák „reprezentálni”. Már tsz-demokrácia n gazdaság irányítását az intéző bizottság végezte. En- aek első elnöképefc Bánéi József Cs.-t választotta meg a tagság. Az a bizonyos tizenkét tagú. tagság. Az elnököt a bizottság tagjai: Molnár József, Petro Béla és Csutorás Gyula segítették a közösség ügyeinek ellátásában. A bizottság gyakran ülésezett, heteként legalább egy esetben összeült. Az elnök elmondta, mit, hogyan lát, a többiek hozzáfűzték a véleményüket, majd a javaslataikat a tagság elé terjesztették. A döntés a tagságra maradt. Ma ezt az eljárást úgy mondjuk: a tsz-demokrácia gyakorlata. A munkát együttesen végezték a határban. Az elnök és az intéző bizottság tagjai is ott léptek a barázdában a többiek nyomában. De mindenki a családjának legalább egy tagját is magával vitte a határba. A munkát a végzett napok számában fejezték ki. Még nem tettek különbséget mondjuk a kapálás és a szőlőmetszés között. Éppen a termés húsz százalékát telték félre tartaléknak, a többit a teljesített napokra osztották szét. Minden teketóriázás nélkül. Erősen politizáltak Sokat mond, hogy a tsz tizenkét tagja közül kilenc tartozott az MDP-hez. Az elnökről így nyilatkoztak írásban, amikor jellemezniük kellett: „Jó elvtárs!” Pedig ő nem volt párttag. Máshol ezt rögzítették: a kapcsolat a. pártszervezettel és gépállomással jó. A helyi pártszervezet szemináriumokat szervez a tagság körében, amire szorgalmasan eljárnak a szövetkezeti gazdák. » A gépállomás dolgozói agitálnak állandóan a tsz mellett a községben. Arra a kérdésre, folyik-e ellenagitáció is, az írásoeli jelentés igennel válaszolt. Majd még egy külön sorba írt mondat árulkodik az akkori politikai légkörről: „A kulákság veszedelmesen csendben van”. Elképzelhető, hogy a tehetős gazdák milyen megrémültén, milyen ijedten és fogcsikorgatva figyelték a tsz minden tagjának minden lépését, minden szavát. Szerettek volna mielőbb kár- örvendően mosolyogni rajtuk: No, bikfic-Jankók, ez a ti híres kolhozotok? És mi lett ehelyett? I A Hadnagy utcai lakóteleptől a Népkerten át a Szovjet Hadsereg és az Árpád utcáig amatőr kertészek, „földmunkások” lepték el a várost vasárnap reggel hét órakor. Egriek voltak; pártmunkások, tanácsi dolgozók, tanárok, diákok. Ezzel vette kezdetét a népfront, a KISZ és a városi tanács felhívása nyomán az Eger szépítését .célzó, nagyszabású társadalmi munkaakció. — Rá sem lehet ismerni az utcára — mondja elégedetten Vincze János, az Árpád utca egyik lakója. A hetvennégy esztendős ember, aki maga is beállt az önkéntesek közé, hozzáteszi, megértő bólogatással: — Nehéz munka az ilyen embereknek. Szegények új szerszámot kaptak... adtam nekik a magaméból, azt könnyebb kezelni. Csank Lajos, a megyei tervező vállalat igazgatója és Popovics Ferenc, a VÖCSI párttitkára reszelővei járnak körbe, hogy kézhez idomítsák az új szerszámok nyelét. Munkavédelmi feladat! Az utca elején, egy befejezés Az elmúlt huszonöt év ma már történelem. Álomnál is szebb Nem egészen mellékesen említsük meg, hogy a tsz a takarékszövetkezettől „akkor” 2400 forint kölcsönt vett fel, hogy ebből fizesse ki a gépállomásnak a szántást, a szükséges műtrágyát és a vetőmagot. Ma Atkáron az Üj Siet Tsz-ben (micsoda szerencsésen választott név, csak most derül ki) a közös vagyon értéke 44,5 millió. Csupán a biztonsági alapon több mint hatmillió található, közli Spietzmüller Ernő főkönyvelő. Egy tagnak a vagyona 152 ezer forintra rúg, ha számtanilag osztjuk szét. Gazdag emberek, mondhatjuk róluk bátran. Az átlagjövedelem majdnem 30 ezer forintot tett ki tavaly, ahogy egy napra is több mint 126 forint jutott. Mosolyognunk kell, ha a kezdetben megvolt három lóra gondolunk, ha összehasonlítjuk azzal, hogy ma' 24 traktor, hat kombájn és nyolc teherautó zúg, dohog, munkálkodik a közös gazdaságban. A területük túlszárnyalja a négy és fél ezer holdat. Sertésből több mint ezer röfögött tavaly év végén az ólakban, illetve a korszerű telepen, ahogy szarvasmarhából is 350 állt az etetők előtt. — Ma Írét mérnök, két főiskolát végzett mezőgazdász, 13 technikus és 30 szakmunkás dolgozik a tsz- ben — jegyzi meg Babus Zoltán tsz-elnök. — Panaszra ugyanis nincs okunk, de még nem jutottunk el a lehetőségeink határához sem. Gondoljuk csak el: ha valaki 25 évvé) ezelőtt olyannak festi le a jövőt az atká- riaknak, mint amilyen az ma a valóságban, milyen gúnyos mosoly tagadta volna a szavait. Ezért olyan szép áss élet, ezért olyan szép á hasznos emberi munka, mert a végeredménye túlszárnyalja a legmerészebb álmokat ia A mi társadalmi viszonyaink között. Nem árt olykor visszapillantani huszonöt év elmosódó emlékeire. Még az ünnepi, jubileumi pillanatokban sem. hogy annál nagyobb legyen az ünnep fénye. G, Molnár Ferenc előtt álló ágyáson dolgozik Oláh György, a megyei párt- bizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. — A múlt évi tapasztalat: politikailag is hasznos volt a városszépítő társadalmi munka megszervezése — mondta Oláh György. — Most, amikor az idén is megkezdődik ez az akció, logikus, és természetes, hogy a város vezetői, s az idén már a megyei vezetők is, elsők között vegyék kézbe a szerszámot.. Egyszerű: hiszen ezzel is alá lehet húzni az akció társadalmi, politikai fontosságát, s példát mutatni a városukat szerető egrieknek. Aztán meg — nagyon jó kikapcsolódás is ez a fizikai munka. Szépen halad; alig másfél óra alatt sokat változott az utcakép. Ez is örömet okoz, mint minden önként vállalt munka eredménye. — Ügy érzem — teszi hozzá Fekete Győr Endre —, hogy ez az akció méltó folytatása lesz a tavalyinak. Már a mai résztvevők nagy számát tekintve — több mint kétezren láttak reggel müríBoldogon ebben az évben mintegy 130 holdon termesztenek paprikát, amelynek palántáit az elmúlt napokban kezdték kiültetni a földekre. A munkálatok jó ütemben haladnak: közel .40 holdon már kiültették a szépen fejlett palántákat. A fólia alatt is termesztenek paprikát, földiepret, káposztát, kelkáposztát és karfiolt. 125 darab 30 méter hosszú, valamint 8 darab 90' méter kához —, nem is beszélve a lelkesedési-ől, biztos, hogy túlszárnyaljuk a tavalyi hatmillióforintos értéket. A gyönyörű napsütés és a munka kettős melegét vízhordó úttörők igyekeznek enyhíteni. — Azt is tessék megírni — harsogja Berecz Erika, aki egy pohár hideg vízzel vesztegette meg ezért munkatársunkat —, hogy az V. számú iskola Egri Csillagok raja vagyunk! Az utcabeliek örömében — joggal — osztozik Gere Istvánná, a körzet városi tanácstagja. Választásakor éppen az utcáknak a csinosítását tűzte ki egyftr fontos célul maga elé. — Csak kezdeményezni kell — mosolyog —, s iám, lehet találni vaűalfexwrékat. Pusztai László, az MTS elnöke, földdel megpakolt talicskát tol, s mi sem természetesebb, hogy országgyűlési képviselő felesége még plusz egy lapát földet helyez a szállítandó kupacra... De itt dolgozik vállvetve Busák László, a Társadalmi munkával Egeréit tavalyi verseny hosszú, fűthető fóliasátor alatt fejlődnek, érnek a primőrök. A napokban kezdték a paprika, a földieper leszeAz idei Budapesti Nemzetközi Vásár mindkét helyén, Kőbányán és a Városligetben is megrendezik a szakhelyezettje Mucsi Sándorral, a városi tanács társadalmi munkát szervező bizottságának elnökével. Domán László, a dohánygyár igazgatója nemcsak kétkezi munkáját ajánlotta fel, gépet is „hozott” a gyárból. A mélyépítő üzem ugyancsak gépekkel és szállítóeszközökkel segítette a munkát, Rozsnaki István, az üzem igazgatója és Dobos Sándor városi főkertész nem fukarkodnak az elismerő szavakkal. — Az eredmény felülmúlt minden, várakozást. Nemcsak a lelkesedés: szakszerű munkát végeznek, minőség van mögötte. Pedig nem könnyű a feladat. Komoly tereprendezést kell végrehajtani, amely meg a szakmunkásokat is alaposan m égi Kasztja! A hangulat kitűnő. Ahogy Peiyhe Szilárd, a Városi pártbizottság első titkára megjegyezte: az utóbbi évek bármelyik megmozdulásának sikerét ez a jó, optimista közösségi hangulat jellemezte és biztosította. Az eredményes folytatásban tehát joggal bizakodhatunk. dósét, s rövidesen a többi boldogi primőrrel is találkozhatnak a fogyasztók a megye piacain. mai napok sorozatát, amelyeknek fontos célja, hogy a különféle iparágak szakértői — a hazaiak és a külföldien egyaránt — a lehetőséghez mérten zavartalan körülmények között találkozzanak egymással, kereskedelmi partnereikkel, üzletfeleikkel. Az idén is öt napon át, mégpedig május 21-től 25-ig, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartanak szakmai napot. A nemzetköri találkozó szakmai jellegének erősítése érdekében a vásár rendezői, elsősorban a kőbányai új területen a kiállított tárgyak szakosított bemutatására törekedtek. Mert így az érdeklődők könyebben megítélhetik, melyik termék a legmegfelelőbb számukra a nagy nemzetközi választékból. Az idén már szakosítottal! tárják a kőbányai látogatók elé a járműipari, a garázsipari, az élelmiszeripari és bizonyos mértékig a faipari gépeket, termékeket. Ennek megfelelően Kőbányán, tartják majd a személygépkocsik parádéját, s a garázsipari bemutatót. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot Kőbányán a hét végi házak telepének bemutatótja is. (MTI) K., „Őrömet okoz, mint minden önként vállait munka.." Ezrek — Egerért Szakmai napok a BNV-n 1973, május k**» A termelőszövetkezetből eddig TO család vállalta a felescfinnye-termesztést. Kerék István és családja javában dolgozik a dinnyeföldöiK mintegy három holdon már kiültették a palántákat, _
