Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Több mint száz nap A LÁTVÁNY határozottan kellemes volt. Az osztrák főváros patinás, múltat idéző épületei és ultramodern palotái között újságírók és fotóriporterek népes sei'ege igyekezett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székházához a tavaszi napsütésben. Itt kezdődött meg az európai haderők és a fegyverzet csökkentését előkészítő konzultáció plenáris ülése. A riporterek bementek, fotókat, filmkockákat, jegyzeteket készítettek, majd néhány perc múlva el kellett hagy- niok a termet: az ülés természetesen zárt volt. Természetesen — mondjuk —, hiszen még a bécsi témánál kevésbé kényes kérdésekben is többször bebizonyosodott, hogy a tárgyszerű munkalégkör, a valóságos haladás megteremtéséhez alkalmasabb formát jelentenek a bizalmas megbeszélések. A reflektorfény gyakran nemcsak az optika és általában a fizika, hanem a politika törvényei szerint is vakít... CSAK ILYEN JELLEGŰ tanácskozásokon lehetett elérni az első komolyobb eredményt, magát a plenáris üléssorozat’ elkezdését — nem is túlságosan gyorsan. Több mint száz napja, 1973. január 31-én került sor Bécsben a nyitóülésre, utána megkezdődött a kulisszák mögötti kemény diplomáciai munka, sőt úgy is mondhatjuk, csatározás. Az elmúlt száz nap alatt elsősorban arról esett szó, milyen államok vegyenek részt a konzultáción és milyen minőségben. Ez egyáltalán nem formális, hanem bonyolult, kölcsönös tapintatot igénylő problémakör lényegét érintő kérdés. Ebben kellett megszületnie — és meg is született —, a megoldásnak ahhoz, hogy a bécsi munka az előkészítő szakasztól eljusson a plenáris szakaszig. TÖBB MINT SZÁZ NAP szívós érvelés van amö- gött, hogy a NATO-hatalmaknak be kellett látniok: egyedül és kizárólag az egyenlő biztonság alapelve lehet olyan pillér, amelyre tartós épületet lehet emelni. Helsinki konzultáció A helsinki nagyköveti tanácskozás fő munkabizottsága hétfő délelőtt folytatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik napirendi pontjaként (kulturális együttműködés) vitáját. A munkabizottság délután a második napirendi ponttal, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés témakörével foglalkozott, amely jelenleg szintén az általános bevezető szerkesztésénél tart. Hétfőn tartotta első ülését a biztonsági értekezlet ügyrendjének előkészítésére hivatott új munkacsoport. Számos ország nagykövetével képviseltette magát. Ennek ellenére egyes nyugati lassító manőverek következtében még nem döntöttek semmiről, csupán azt mondták ki, hogy legközelebb csütörtökön ülnek össze. startja Bécsi tárgyalások (Folytatás az l. oldalról.) kapcsolatos döntésre, akár általános jelleggel, de csakis úgy, hogy ne károsítsa meg egyik fél biztonságát sem. A megállapodás ügyrendi része értelmében minden ülésen más-más állam képviselője elnököl az angol nyelvű abc sorrendjében. A hétfői ülés elnöke J. A. Thomson, Nagy-Britannia képviselője volt. Az ülések — a megállapodás értelmében — zártak, az ott elhangzottak és az előterjesztett okmányok bizalmas jellegűek, kivéve azokat, amelyekre vonatkozóan másképp állapodtak meg. Ustor Endre nagykövet, hazánk képviselője a konzultációkon leszögezte: „amint azt a Magyar Nép- köztársaság és a többi szocialista állam képviselői a koyzultäciok során kifejtették, Magyarországnak csak a megfelelő feltételek teljesítése esetén áll módjában fontolóra venni az esetleges döntésekben, megállapodáA becsi tárgyalásokon sor került az első plenáris ülésre. Képünkön: a dr. Ustor Endre (középen) által vezetett magyar delegáció. (Népüjság-tclefoto — AP—MTI—KS) sokban, vagy intézkedésekben való részvételt”. Az ülés végén Hlesztov szovjet küldött megállapította, hogy a következő tárgyalásokra a hétfő megállapodás érvényes és hozzáfűzte: „Ez nem zárja ki azon kérdés felvetésének lehetőségét, hogy meghívjanak más európai államokat, vegyenek részt megfigyelői minőségben ezeken a tárgyalásokon”. Skylab Közel-keleti Nemzetközi értekezletet rendeztek Bolognában a közel-keleti béke és igazságos politikai rendezés témájáról. A tanácskozás szervezői olasz baloldali pártok és társadalmi szervezetek. Részt vett a Béke Világtanács főtitkára, Romesh Chandra, számos ország — így hazánk — békemozgalmának képviselői, közéleti személyiségek, s főként: a közel-keleti konfliktusban érintett országok haladó társadalmi konferencia érőinek (köztük Izraelnek is) képviselői. Az értekezlet felhívást Intézett a világ országaihoz, hogy segítsék elő a közel- keleti konfliktus békés, politikai rendezését. A rendezés alapja az ENSZ 1967-es és 1970-es határozata (amely előírja az izraeli csapatok kivonulását az elfoglalt területekről) és a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak, a létezéshez és önrendelkezéshez való jogának elismerése. Miért semmis a müncheni szerződés ? A PRÁGÁI Cernin-palotá- ban megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások az államközi kapcsolatokat rendező szerződés előkészítésére. Ezt megelőzően hat. úgynevezett puhatolózó megbeszélés zajlott le. Noha a prágai tárgyalások zárt ajtók mögött folynak, a sajtóértesülésekből kitűnik: sikerült megtalálni azt a formulát, amelynek alapján tárgyalhatnak Csehszlovákia és az NSZK viszonyának normalizálásáról. A kulcskérdés: a müncheni szerződés érvénytelenítése. Feltehető, hogy az NSZK most már elhatárolja magát a müncheni diktátumtól, a hitlerista Németország súlyos politikai örökségétől. Másfelől Csehszlovákia hajlandó rendezni az egykori csehszlovák, de jelenleg NSZK-állampolgár- ságú volt szudétanémetek jogi helyzetét. A prágai megbeszélések időszerűvé teszik a. müncheni diktátum létrejöttének felelevenítését. Mi történt Münchenben? Miért kell érvényteleníteni a hírhedt diktátumot? Hitler Ausztria bekebelezése után Csehszlovákiára vetette szemét. Vad propagandakampányt indított a Csehszlovákia nyugati peremén élő úgynevezett Szudé- ta-vidéki németek „felszabadítása” jegyében; ugyanakkor a Heinlein vezette fasiszta szudétanémet párt is követelte a csatlakozást a náci Németországhoz. Csehszlovákiának akkor kölcsönös segélynyújtási szerződése volt Franciaországgal. Érvényben volt az a csehszlovák—szovjet szerződés is, amely előírta, hogy a Szovjetunió segíti Csehszlovákiát egy náci támadással szemben abban az esetben, ha Franciaország is teljesíti szerződéses kötelezettségét. A francia kormány azonban Chamberlain brit miniszterelnök úgynevezett 1973. május 15., kedd megbékélési politikájához csatlakozott. A brit és a francia burzsoázia úgy vélte: el kell kerülni az összecsapást a hitlerista Németországgal, úgy kell irányítani az eseményeket, hogy Nyugaton egyezzenek ki Hitlerrel, aki egész katonai erejét Kelet, vagyis a Szovjetunió ellen fordíthatja. Az angol diplomácia nyomást gyakorolt a fenyegetett Csehszlovákiára, hogy teljesítse Hitler területi követeléseit. Ezért küldték Prágába Runciman lordot, a City egyik pénzmágnását. Ezért szállt életében először repülőgépre Chamberlain, hogy ellátogasson Hitler „sasfészkébe”, Berchtesga- denbe. Párizs csatlakozott Londonhoz, s a két kormány közös jegyzékben követelte Prágától a kapitulációt. Ezt követte a müncheni konferencia, amelyet 1938. szeptember 29-én délben nyitott meg Hitler. Részt vett a tanácskozáson Chamberlain brit, Daladier francia és Mussolini olasz miniszterelnök. A tárgyalás alapja az olasz diktátor javaslata volt. A szerződés szövege éjfélre elkészült. Hajnali 1 óra 39 perckor a müncheni Regina-hotelbe, az angol delegáció szállására rendelték dr. Hubert Ma- saryk csehszlovák képviselőt; Chamberlain és Daladier átadta neki a négy hatalom egyezményét, amely rendelkezett a szudétanémet terület elcsatolásáról. A kiürítésnek október 1-én, alig 24 óra múlva meg kellett kezdődnie és tíz nap alatt be kellett fejeződnie. Masa- ryk azt írta feljegyzésében : „Ezzel az 1918-as határok közötti Csehszlovákia megszűnt létezni.” Chamberlain, akinek eser- nyős alakját a nyugati propaganda a béke megmen- tőjeként igyekezett beállítani, hazatérve, bejelentette a parlamentben: „Tisztes békével tértem haza. Azt hiszem, ez a mi korunkra szóló béke.” A BRIT KORMÁNYFŐ tévedett. Churchill, aki nem értett egyet Chamberlain politikájával, ^figyelmeztette az angol burzsoáziát: „Angliának a háború és a szégyen között kellett választania. Miniszterei a szégyent' választották, hogy utána mégiscsak a háborút kapják.” A müncheni diktátum megfosztotta Csehszlovákiát attól a határvidéktől, ahol megerősített védővonalat épített ki. Az ország gyakorlatilag védtelenné vált. Ez tette lehetővé, hogy Hitler fél évvel később, 1939 tavaszán megszállja az országot. Cseh- és Morvaország a nácik protektorátusa lett, az „ónálló” Szlovákia pedig fasiszta csatlósál- iam. ( A Szovjetunió sohasem ismerte el a müncheni szerződést, és 1941-ben hivatalos nyilatkozatban is semmisnek nyilvánít i'■ - ugyanezt tette 1942 őszén a De Gaulle vezetésével megalakult Szabad Francia Bizottság. A Duce bukása után az új olasz kormány 1944. szeptemberében hasonló álláspontot foglalt el. Churchill úgy vélekedett, hogy Hitler az 1939 márciusi prágai bevonulással maga szegte meg az egyezményt, és az így érvénytelenné váit. A brit kormány 1940 októberében kijelentett«, hogy nem tekinti kötelező érvényűnek a szerződést. Ami Csehszlovákiát illeti, magától értetődik, hogy a szerződés érvénytelenítését követelte, minthogy abban Csehszlovákia nem vett részt, s mivel erőszak kö- vetkezménveként . jött létre. A KÉT NÉMET ÁLLAM álláspontja eltért egymástól. Az NDK egyértelműen elhatárolta magát a náci birodalom minden terület- szerzésétől és az 1950 júniusában megkötött prágai egyezményben a szudétanémetek kitelepítését is megváltoztathatatlannak jelentette ki. Míg az NDK elítélte Münchent, Nyugat-Né- metországban a revansista körök nyíltan dicsőítették. A bonni kormány akkor hivatalosan elkerülte az állás- foglalást. A fordulat a Brandt-kormány úgynevezett ..keleti politikájával”, az európai realitások elismerésével kezdődött. A csehszlovák külügyminiszter a közelmúltban kijelentette: kormánya arra törekedett, hogy félútig elébe menjen az NSZK-nak, megtisztítva az utat olyan megoldás előtt, amely lehetővé teszi a két ország kapcsolatainak javítását és az európai feszültség további enyhítését. E. I. Indítóállványon a két Skylab-rakéta. A jobboldali rakétával indították Föld körüli pályára az űrlaboratóriumot, a baloldalival küldik utána a legénységet. (Népújság-teleíoio — AP—MTI—KS) WASHINGTON: 18.30 órakor — elindult a Kennedy-fok 39 a számú kilövőtornyáról a Skylab 1. űrlaboratórium, amelyet egy Satum rakéta emelt földkörüli pályára. A kilövéstől számított egy órán belül kellett leválnia a Skylab 1. csúcsát fedő kupolának, hogy az így feltáruló és működésbe lépő műszerek segítségével fogadhassa a kedden induló Skylab 2.-t, amely a három asztronautát szállítja. Előrejelzések szerint a keddi felbocsátásra csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a viharosnak ígérkező időjárás megváltozik. Mindenesetre, a Skylab 2. számára kétnapos „ablak” áll rendelkezésre: ha a keddi fellövést el kellene halasztani, szerdán is lehetőség van az indításra, illetve összekapcsolódásra. Amennyiben az első 28 napos Skylab-műszak programszerűen bonyolódik le és a tartós űrtevékenység nem jár káros következményekkel az emberi szervezetre, a tervek szerint augusztusban és novemberben újabb 3—3 fős személyzettel megismétlik a kísérletet, megduplázva, vagyis 56—56 napra emelve a mindvégig földkörüli pályán maradó Skylab- ben töltendő időt. Az első amerikai űrállomás 18 méter hosszú hengeres tartályrésze egy közepe» méretű kétszobás családi há«S lakóterének kényelmét biztosítja a három űrhajósnak, akik ezúttal először hetenként egyszer a „zuhanyozás luxusát” is élvezhetik egy vízmentesen záródó, plasztik huzatú hengerben, amely a tisztálkodásra kiadagolt „súlytalan víz” szétszóródásának megakadályozására szolgál. U’abb fejlemények a Watergate-ügyben Howard H. Baker szenátor, a Watergate-ügyet vizsgáló szenátust vegyesbizott- ság rangidős republikánus tagja egy tv-nyilatkozatban először utalt a nyilvánosság előtt arra, hogy Nixon elnök esetleges „részességének” kérdése is „vizsgálat tárgya”. Lehetségesnek mondta, hogy a kétpárti vizsgálóbizottság felkéri majd az elnököt: „adja elő saját szemszögéből az ügyet”. Baker szerint az elnök ezt „jogtanácsosa, illetve nyilatkozat útján, vagy más módon is megteheti”. A legújabb fejlemény az, hogy John Sirica, az eredet . „Watergate-hetek” perének bírája hétfőn úgy döntött, hogy a John Dean volt fehér házi fő jogtanácsos által letétbe helyezett dokumentumokat az illetékes szövetségi bíróság birtokába adja, de a kormány is készíthet róluk hitelesített másolatokat. Dean a Neewsweek legfrissebb számában közölt nyilatkozatában kijelentette, hogy soha sem kérték fel jelentés készítésére a Water - gate-ügyről, ilyen jelentést nem készített, s tavaly augusztus 29-én a „legnagyobb elképedéssel” hallotta a rádióban, hogy Nixon elnök a neki tulajdonított „nemlétező jelentésre alapozva biztosította az amerikai népet” arról, hogy a Fehér Híznak és kormányzatának egyetlen jelenleg alkalmazásban levő tagja sem részese a Water- gate-ügynek.
