Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
Kellenek-e ifjúsági brigádok ? FIATALOK tanácskoztak. A termelésben, az üzemek mindennapi kemény munkájában tevékenyen részt vevő fiatalok, akik nyolc-tíz, vagy akár több tagú ifjúsági brigádot irányítanak. Kétségtelen: jól megállják. a helyüket ezek a kollektívák. minden poszton, a műszaki .feladatok ellátásánál, s a termelésben egyaránt. Á tanácskozáson a fiatalok helyzete volt a fő téma: Arról folyt a vita, hogy egy pályakezdő, aki rendelkezik életkorának minden erényével és hiányosságával hogyan találhatja meg helyét a vállalat, a gyár, az intézmény közösségeiben? Van ifjúsági törvény, van ifjúsági szervezet és van; nak szakmai csoportosulások, melyek arra hivatottak, hogy segítséget, támogatást nyújtsanak, a kollektíva előnyére használják ki a fiatalos türelmetlenséget, energiát. Sok intézményesített fórum foglalkozik ezekkel a feladatokkal. PROBLÉMÁK persze vannak, lesznek is, bármilyen nagy erő fog össze a fiatalok „ápolgatósára”. Sőt talán, ha a munkahelyen ápolgatásnak fogják fel a fiatalokkal való foglalkozást — erre is akad példa — a problémák csak nagyobbak lesznek. Mi most egy dolgot hadd emeljünk ki ebből a- sokrétű kérdéskörből: az ifjúsági brigádok ügyét. ISMERT DOLOG. a szocialista brigádmozgalom, a versenyszellem alapvető lett a termelő munkában. ön- maguktól szerveződött, intézményesen szervezett csoportok küzdenek az érmekért, s olyan közösségek kialakításáért, ahol jól érzi magát mindenki. Régi a mozgalom; sok a régi, ösz- szeszokott brigád, melyek-' nek tagjai a gépek dübörgésében egy intésből is értik egymást, milliméteres pontossággal dolgoznak egymás keze alá, s munkaidő után együtt rakják a téglát társuk épülő családi házánál. Büszke rájuk mindenki. Zárt csoportok ezek. Nem szíveden kockáztatnak eredményt, sikert azért, mert egy közéjük állt hebehurgya fiatal tönkreteszi a szerszámot, vagy ott felejti az ujját a kalapács alatt, Nincs olyan a teljesítménye, nagyobb a selejtszázalék, egyszóval, „ha csak lehet nem kell” ... Pedig hol tanulhatja meg igazán a szakma fortélyait, a munka szerete- tét, a közös gondolj örömök embernemesítő' érzéseit a pályakezdő, ha , nem ilyen emberek között? Az ifjúsági brigádokról akartunk szólni, s lóm most mégis az „öreg” brigádok ügyével foglalkozunk: a kettő ugyanis nagyon összefügg. Az ifjúsági brigádok e régen '.kialakult közösségek mellett létesült új kollektívák, magukba tömörit- vén a pályakezdőket. Erős egységet lehet összekovácsolni ezekben a csoportokban, hiszen megközelítően azonos életkorú, érdeklődésű fiatalokról van szó, de meg1 közelítően azonos a tapasztalatlanságuk is. Előnye, hátránya is van tehát e szervezésnek, s ilyen * módon csak nagy „hibaszáza- lékkal” teljesíti feladatát, a pályakezdők 1 gondjainak csökkentését. Helyeselni kell a tanácskozás beszámolójában és a felszólalásokban elhangzott véleményt, amely szerint szükséges változtatni az idősebbek és fiatalabbak közös munkáját még akadályozó érdekeltségi rendszereket. KELLENEK-E ifjúsága brigádok? Országosan 530 ezer fiatal vesz részt a brigádmozgalomban és 60 százalékuk ifjúsági brigádban dolgozik. Megyénkben 18 300 fiatal közül négyezren tagjai ifjúsági szocialista brigádoknak. A számok azt mutatják, hogy életképesek, eredményesen dolgoznak ezek a kollektívák. A változás iránya azonban mégis az, hogy nem mint elkülönüli és az öregekkel versengő csoportoknak kell működniük. Valamilyen módon, jobban ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a tapasztalt, régi igazi munkások szívesen foglalkoznak az utánuk következőkkel, szívesen nevelik, tanítják őket. Ez természetes, emberi jellemvonás, amely — ha megfelelő ösztönzéssel találkozik — mindenkinek egyformán hoz hasznot. Fiatalnak, idősebbnek egyaránt. (hekeli) A község fejlődéséről tárgyalt első ülésén a füzesabonyi tanács végrehajtó bizottsága A wiziép»§ történelme / ötezer méter filmszaiagon A kezdet.., (Tudósítónktól) : Tegnap délelőtt tartotta meg első ülését Füzesabony nagyközség végrehajtó bizottsága. Az ülésen a község fejlődéséről volt. szó, Várnagy Istdán vb-titkár terjesztette be elfogadásra az 1972-es évi költségvetési és fejlesztési alap zárszámadását. A nagyközség 1972. „év bevétele 13 és fél millió forint volt. Ebből ötmillió forintot a gazdasági ágazat beruházásaira fordítottak. Elkészült a Kerecsenéi és Rákóczi utak belvízlevezetése, új út épült az Ifjúsági úton, s a község hat utcájában végeztek még jelentős útfelújítást. Biztosították a költségvetésből az egészségügyi intézmények működtetését, bővítették a bölcsőde felszerelését. új csoporttal bővült az öregek napközi otthona is. Tovább fejlesztették a Mát- ravidéki Fémművek füzesabonyi gyára támogatásával az óvodai térőhelyek számát, s az I-es számú Altalanos Iskola bővítésére 1 millió 300 ezer forintot fordítottak. Szemléltető eszközök, berendezések vásárlására további 60 ezer forintot költöttek. A községfejlesztési alap 9 millió forintos bevételéből hét és fél millió forintot . használtak fel új létesítményekre, beruházásokra. A művelődési ház bővítésére 400 ezer forintot költöttek, hozzájárultak jelentős összeggel — 300 000 forinttal a sportpálya bővítéséhez, s elkészítettek 875 négyzetméter járdát. Több mint másfél millió forintos költséggel bővitették a Konfekció Ktsz épületeit, s egy régi épület Í3- újításávai helyet adtak az UNISZERV Ktsz szervizrészlegének is. A tanács költségvetési üzeme hatékonyan segítette az új létesítmények megvalósítását. Növekedett az egy lakosra jutó fársadalmi munka értéke is» átlagosan 74 forint volt. A vb több hozzászólás és kiegészítés "Után elfogadta a zárszámadást. A celluloidszalag olyan gyorsan pereg az orsóról, mint maga a folyó, amikor sietős az útja. A felvevőgép már ott volt a nagy mű bölcsőjénél. Az operatőr akkor engedte útjára az első méter filmszalagot, amikor még csak híre, a képzelet szüleménye volt a gigantikus alkotás, lényegében a „semmit” örökítette meg. Ahogy múltak a hetek, a hónapok, az évek, a felvevőgép rendületlenül dolgozott, nem kevesebb mint ötezer méter 16 milliméteres film született meg, egy nagy népgazdasági beruházás hiteles dokumentuma, történelme. Ha ezt az értékes alkotást, egyfolytában vetítenék le, legalább nyolc órát kellene ülni a filmszínházban a vetítővászon előtt. A film első kockái az. ősi állapotokat rekonstruálj ák. Odvas fűzfák, kubikgödrök, pangó vizek, elsárgult rétek. U szociális létesítmények a kítérőgyárban (Tudósítónktól) : Új szociális létesímények- kel gyarapszik az idei vasutasnapon a MÁV gyöngyösi Kitérőgyártó Üzeme. 1971 vé gén kezdték meg a csaknem 10 millió forintos beruházással épülő szociális létesítmények kivitelezését: fürdők, öltözők, orvosi rendelők kapnak majd* helyet az épületben. ff Ili is jól 0 fii... Hegyei hústermelés! rmmkaverseny ,,. , .a Tárnamenti SERKÖV vállalja, hogy 1973. évi kocalétszám tervét 150-ről 360-ra növeli, a várható szaporulatot meghizlalja, illetve egy részét vemhesítve átadja más termelő gazdaságoknak. Továbbá tíz százalékkal növelik, az egy kocára jutó szaporulati létszámot és a választott malacok * számát, s az egy kilogramm húsgyarapodás takarmányozási költségét kilogrammonként 15 forintra csökkentik .., Vállalják, hogy 1973. végéig 310 ezer kilogramm sertéshúst és 300 anyakocát értékesítenek . . .“ Röviden ezek a tények tartoznak a rhájus elseje tiszteletére meghirdetett megyei hústermelési munka verseny - ben a Tarnamenti Termelő- szövetkezetek Sertéshizlaló Közös Vállalkozásának (SERKÖV) vállalásaihoz. A mun- kaverseny-felhívás — amely a közelmúltban lapunkban is megjelent — azóta eljutott valamennyi termelőszövetkezethez a megyében. Célja világos, érthető: a negyedik ötéVes terv hústermelési programjának végrehajtása érdekében növelni mezőgazdasági nagyüzemeink hústermelését is. Növelni — átmeneti, nem várt problé- piákra való tekintettel — még terven felüli vállalásokkal és teljesítésekkel is. — Hogyan született a vállalás? — ezt a vezetőink pontosabban el tudnák mondani. Az biztos, hogy mi, a sertéstelep dolgozói szívesen vállaljuk a feladatokat. Rajtunk nem fog múlni —mondja Barna Józsefné gondozónő, aki Zárónkról'jár a sertéstelepre dolgozni. Véleményéhez csatlakoznak mások j&; Várkonyi Sándor gondozó. Maximcsuk József traktoros és Paksi András villanyszerelő: — Az az igazság — mondja Várkonyi Sándor —:, hogy nekünk is jobb a több. Értem ezalatt, hogy jobban is ker.esünk, ha több hízót, anyakocát adunk le. Ugyanis, a fizetésünk annak arányában növekszik. Ezután elmondják, hogy eddig njái1 leadtak 800 hízót, s ebeket mind Várkonyi Sándor gondozta. — Még*kétezret szeretnénk év végéig meghizlalni, s, így meglesz, amit vállaltunk. — Min múlik ez? — Egyszerű. Ha jól esznek, meg jót esznek, akkor híznak gyorsan. Az pedig, hogy jól egyenek, már nagyban függ a gondozótól is. — És a takarmányozás? — Áttértünk az árpa- és kukoricalisztre, amelyet fele-fele arányban keverünk a táppal. így a takarmány- szállító szalagot egyelőre nem is használjuk, s bizony elég .sok zsákot.— napi 20—30-at is — meg kell kézzel mozgatni a gondozónak. Viszont mégis megéri, mert jobban híznak ettől a takarmánytól, mint a szemestől. A telep traktorosának is sok a dolga; Maximcsuk József, aki a sertéskombinát megalakulása óta itt dolgozik, a daráló és a telep között ingázik a teli zsákokkal egész nap. De nemcsak vezeti a traktort,, akad bőven kétkezi munkája is: — Többet kézzel, mint a géppel — mondja tréfásan, s rámutat a mellette álló Paksi András villanyszerelőre, akiről bizony valóban nehéz lenne öltözete alapján megállapítani, hogy ő tulajdonképpen „iparos”. Csupa lisztporos .a ruhája. — Több mint kétszáz villanymotor üzemeltetését kell biztosítanom, s. gyorsan megjavítani. ha üzemzavar keletkezik. De emellett még marad időm, hiszen a villanyszerelő egy ilyen telepen akkor dolgozik jól, ha nincs mit javítani. Igyekszem úgy rendben tartani a hálózatot. a motorokat — előzetes felülvizsgálatokkal, gyakori ellenőrzésekkel —, hogy lehetőleg ne következzék be semmi nagyobb hiba. — És besegít a rakodásnál, zsákolásnál? — Így van. Építkezem, kell a pénz. s nem is szégyellem a munkát,.. A rögtönzött beszélgetésnek gyorsan véget kell vetnünk, mert. mindenkit vár a munkája. Megszokott hétköznapi élet zajlik a SERKÖV- telepén. Felzúg a traktor, Maximcsuk József „nyeregbe” pattan, s megy vele a villanyszerelő ■ is. Árpát visznek a darálóba. Barna Jó- zsefnét — aki az anyakocákat és „csemetéiket” gondozza —, síró kismalacok, Várkonyi Sándort éhes hízók várják. Szeretnék teljesíteni, amit vállaltak, s remélik, hogy rövidesen lesznek bőven versenytársaik is a megye más területeiről. fcfolilái) a kemény terméketlen szik jelzi: szegény a föld, szűkmarkú a természet ezen az alföldi tájon. Olyan mostoha, hogy még az igénytelen szöcske is elpusztul. A filmfelvevő pergett. Megörökítette, amikor a 404-es folyamkilométernél kitűzték a jelzőtáblát. Altkor 1964-et írták. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének megvalósítását 1965-ben hagyta jóvá a kormány. A határozat után megkezdődött az inten7 zívebb előkészítő munka. Á film nyomon követi a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet első kutatófúrásainak megkezdését, amelynek célja volt megállapítani, milyen műszaki, technikai műveletet igényel a hatalmas építmény. Szemlélteti az Országos Vízügyi Hivatal, a beruházók, és kivitelezők, a vízügyi társszervek vezető képviselőinek helyszíni bejárá- 1 sát, a geodéták, az első földmunkagépek. szkréperek, talajmarók, földnyesők megjelenését. Szalagon van a milliárdos építkezés minden egyes fázisa: az első kísérleti- „mini tároló” és körtöltés megszületése, a nagyszabású folyamszabályozás, a betonozási munkák, a pillérek, a hajózsilipek építési folyamata. Megörökítést nyert a két mesterséges folyó, a Jászsági és a Nagykunsági főcsatorna születése, a Tisza új medrének a kialakulása, a Tisza gátjainak átvágása, amellyel új mederszakaszba terelték a folyót. Külön kockák tanúskodnak a régi me- »der elzárásáról, valamint a duzzasztás megkezdéséről. A képeken nemcsak a gép, - a technika jelenik meg, hanem maga az alkotó ember) is. Több tucat építővállalat sok száz munkása a főszereplője az élettel teli filmalko-. tásnak. Az orsóról mór az utolsó méterek peregnek. Celluloidszalagra került a duzzasztás, a hajózsilip megnyitása,-az első vízi jármű áthaladása a vízlépcső „kapuján”. .A dokumentumiilm befejező részét május 16-áh forgatják, amikor ünnepélyesen elvágják a nemzetiszínű szalagot és hivatalosan is átadják rendeltetésének a nagy természetátalakító beruházást. Amikor egy film megszületik, első kockáin tüntetik fel az alkotókat. Mi ezúttal a I végén szólunk a film stábjáról. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság adta az eszmei gondolatot és az anyagi fedezetet a tekintélyes alkotáshoz. Az igazgatóság dolgozóiból kerültek ki az amatőr alkotók is. Karcagi Gábor igazgatóhelyettes főmérnök,. a fiun rendezője, Csíkos Ferenc operatőr, akiket munkájukban nagy intenzitással segített Nagy Illés vízügyi igazgató és Pál- hidy Csaba, a vízhasznosítási osztály vezetője. A ’ filmszalag jelenleg már a Magyar Filmlaboratórium Vállalat műhelyében van, ahol a felvételek laboratóriumi munkáit végzik. A hang felvétele — Pálhidy Csaba szövege alapján — a Sportfilm Stúdióban folyik. A film nem ... és a vég, De nem a munkák vége. öncélúan készült. Hasznosítására máris több intézmény nyújtott be igényt. Az OV1- BER 'megrendelésére a több kilométeres szalagból 40 perces összefüggő filmet készítenek. Háromnegyed órás filmalkotást kért a Közép- Tisza vidéki Vízügyi (Igazgatóság is, azzal a céllal, nogy a vízlépcsőnél bemutathassák majd az odalátogató érdeklődőknek. Igényt jelentett be a Bu- pesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszéke is, amely a vízmű és kapcsolódó létesítményeinek- építési technológiájáról szóló részeket kívánja hasznosítani az oktató-nevelő munkában. A fennmaradt filmkockákat a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság archívumában őrzik meg az utókor számára maradandó . dokumentumként. Endrész Sándor íkmmmQ 1573. május Ti,, péntek
