Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

Radti KOSSUTH 8.20 Népi muzsika 9.04 Sokszemközt / 9.24 Verdi: Falstaff. 3 felvonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktel 13.55 Kóruspódium 14.05 Emlékezés Kellér Andorra 15.10 Zengjen a dalunk? 15.40 Filmzene 15.52 Petöíi-kalendárium 10.05 A közoktatás tórum» 16.25 Kamarazene 16.51 Csárdások 11.05 Operettrészletek 17.18 Magnósok, figyelem? 18.33 Olvasnivaló 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok Fóruma 19.35 Hangversenyközvetítés a Zeneakadémiáról 21.35 Interjú 21.45 Verbunkosmuzsika 22.30 A dzsessz világa 23.30 Áriák 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Szovjet dalok 9.14 Könnyűzene 12.00 Az Ifjúsági irodalomról 12.00 Kamarazene 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Operarészletek 14.00 Ifjúsági randevú 18.10 Turk uram művészete 18.31 Népdalok 19.00 Színházi közvetítés Kecskemétről 21.49 Riport 22.04 Kórushangverseny 22.30 Prokofjev: Hamupipőke 23.15 Nóták MAGYAR 9.00 Iskola-tv • 16.55 Irány az egyetem 17.40 Hírek 17.45 Autó-motor 18.05 Riport 18.30 Nyitott boríték 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Hosszú, forró nyár . 10. rész 20.50 viT-vetéikedő 22.10 Tv-hiradó- . pg 5 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor A lovag végakarata Színes szovjet kalandfilm. Fél 6 és este 8 órakor Látszólag ok nélkül Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. . RI BRODY (Telefon: 14-07) Filmbarátok napja Fél 4. fel 6 és este fél t orakor Közöny Színes szinkronizált olasz- francia film. U KERT MOZI Este 8 órakor A csendőr nyugdíjba megy ... és újabb kalandokba bo­nyolódik. Színes francia film­vígjáték. ÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Különös párbaj Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy , ÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor Viszontlátásra a pokolban IATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 és este fél 8 órakor Tecumseh FÜZESABONY Az l-es számú ügynök LŐRINCI Jégmezők lovagja Száz éve szüléiéit Hevesi Sándor Egerben, este 7 órakor J MVILET (Molicre-bérlet) Száz esztendeje, 1873. má­jus 3-án született Nagykani­zsán. Nemsokára annak is harmincnégy éve lesz már, hogy meghalt, — életműve azonban eleven. Sőt, a szín­házról alkotott felfogását igazolta és új tartalommal telítette az idő. Ha Hevesi Sándorról írunk, beszélünk, gyakran használunk felsőfo­kot Ez nem valamiféle elfo­gultságból ered. Átfogó tudá­sa a huszadik század zavarba ejtő bőségében valóban kivé­teles. Mindahhoz ért, ami a színházhoz tartozik: rende­ző, teoretikus, igazgató, kriti­kus, dramaturg, színészneve­lő, drámaíró, műfordító. Kora ifjúságától gyakran dolgozik napi tizenhat órát, s a feltét­len művészi odaadás nagy­részt még magánéletét is el­nyeli. Pályája első tíz évében — 1891-től 1901-ig — színikri­tikus. Szenvedélyesen, oly­kor kíméletlenül küzd a ma- radiság, a színházainkban akkoriban elburjánzó rutin és közhelyek ellen. Kimutat­ja az elavultat, a bemutatott drámákban és a játékban egyaránt. Meghívják rendezőnek a Nemzeti Színházba, ott azon­ban jó darabig nem kap mél­tó feladatot. Jelentős rende­zői munkássága a Thália Társaságban, az első magyar kísérleti színházban kezdő­dik, amelyet Lukács György- gyel, Benedek Marcellel és Bánóczi Lászlóval együtt ala­pít meg. Mivel a színház ha­ladó szellemű vezetői szünte­lenül a hivatalos fórumok el­lenállásába ütköznek és rendkívüli nehézségeket kell legyőzniük. Hevesi mégis kit tűnő színészgárdát nevel. Pe­dagógiai eredményed évtize­dekig gyümölcsöznek a ma­gyar színjátszásban. Hevesi - a Tháfia-MSfcben r tisztázza önmaga számára vi­lágosan a rendező szerepét Mekkora részi kell vállalnia a közös alkotásból, úgy, hogy önálló terveit megvalósítsa, s ne pusztán játékmester le­gyen, de a színpad diktátora sem, mégkevésbé az írót, szí­nészt elnyomó sztár! A rea­lista stílust, a természetessé­get és az álpátosztól megsza­badított őszinteséget honosít­ja meg. További állomáshelyein, a Népszínház-Vígoperában és az Operaházban annyira új­szerűén dolgozik, hogy a kor egyik legjelesebb kritikusa, Péterfy Jenő azt írja: rende­zései szinte megváltják a művet 1922-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ebben a korsza­kában színháztörténetileg maradandót alkot. Még an­nak ellenére is, hogy az el­lenforradalmi kor szorításá­ban itt-ott megalkuvásra is kényszerül. Saját törekvései legtisztábban Shakespeare- rendeaéseiben érvényesülnek. Míg ő vezeti a Nemzeti Szín­házat, ' hat ciklust szentel Shakespeare-nek és van olyan évad, amikor tizennyolc mű­vét tartja műsoron. Ezek az előadások Európaszerte hí­ressé válnak. Angliában He­vesit ítéli a korabeli színhá­zi világ legkiválóbb Shakes- peare-rendezőjenek és tudó­sának. A klasszikusok bemutatá­sakor mindenkor kettős célt tűz maga elé. Az eredetit, az igazit akarja minél jobban megközelíteni — de a legmo­dernebb lélektani és közéleti vonatkozások kiemelésével. Hevesi maradandóságát el­sősorban az biztosítja, hogy újításai nem gyökértelen rög­tönzések, hanem a színház- történet sok százados — vagy több évezredes — hagyomá­nyaihoz kapcsolódnak. De a jövőt is érzékeli, még lappan­gó tendenciákban is meglát­ja a később kibontakozót. Ez­zel magyarázható, hogy jelen van mai színházainkban, a fiatal művészek, színháztu­dósok munkásságában és a színházszerető közönség kul­túrájában. Még életében, de máig ér­vényesen írta Hevesiről egy méltatója: „Aki1 ma Magyar- országon színház iránt ér­deklődik, az neki majdnem kivétel nélkül tanítványa, ak­kor is, ha véletlenül nem tud róla.” László Anna Számadás az elmúlt évi szakszervezeti munkáról A Mátraalji Szénbányák Vál­lalat szakszervezeti tanácsa a. legutóbbi ülésén megállapította, hogy a SZOT XXII. kongresszu­sán hozott határozatok szelle­mében végzik az üzemekben a szakszervezeti munkát. A szakszervezeti tagok sikeresen vettek részt a vállalati tervek végrehajtásában, a gazdasági, politikai élet megmozdulásai­ban. Az eredmények elismerése mellett szó esett a hiányossá­gokról is: ezek között olyanok szerepelnek, mint a nem pon­tosan kidolgozott vezetési mód­szerek, vagy a bátortalanul vég­rehajtott kezdeményezések. Ezek megszüntetése érdekében a kül­döttértekezleteken, a taggyűlé­seken és a bizalmiak 'csoportér­tekezletén átfogóbban kell tájé­koztatni a részvevőket, gondo­sabban kell bevonni a bizalmia­kat az egyes munkaakciók elő­készítésébe. A vállalati szakszervezeti mun­ka értékelésekor adtak számot az egyéves szakszervezeti tevé­kenységükről a Thorez Külfejté- ses Bányaüzem szakszervezeti bizottságának vezetői is. Elemez­ték a beszámolójukban az 1972. évi termelési gondokat és ered­ményeket, a munkafegyelem alakulását, a társadalmi tulaj­don védelme érdekében tett in­tézkedések hatékonyságát és a dolgozók érdekvédelmének je­lenlegi helyzetét. A továbbiak­ban a szakszervezeti csoportok beszámolóinak előkészítéséről esett szó. Ez már azért sem kis munka, mert az elkövetkezendő időben csaknem 420 bizalmi cso­portbeszámolójára kerül sor. Ezektől a számadatoktól sokat A hőmérséklet-ingadozás fokozott figyelmet követel A még mindig tartó hő­mérséklet-ingadozás, az idő­járás gyors változása az em­ber szervezetét megviseli, s ez biológiai szempontból is veszélyeket rejt magában. Különösen az idősebbek és a reumás megbetegedésekben szenvedők panaszkodnak ilyenkor fájdalmakra, ame­lyeket a derékban, a nyak­nál, vagy a végtagokban éreznek. Az emberek inger­lékenyebbek, gyakoribb a fejfájás, mások álmosabbak, aluszékonyabbak, mint egyébként. Hirtelen felmele­gedés esetén — amint az egészségügyi szakemberek elmondották — a szervezet ellenállóképessége csökken. Gyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás. A hirtelen lehűlés viszont gör­csös fájdalmakat válthat ki, elsősorban az epe-, vese- és gyomorbetegeknél. Lassul a szívműködés, csökken a vér­nyomás, ízületi fájdalmak is jelentkeznek. Egybehangzó orvosi véle­mény, hogy a különböző „fronthatások” alkalmával nem árt a fokozott óvatos­ság. A frontbetörésnek az idegekre gyakorolt káros ha­tása enyhe idegcstllapítóval megelőzhető. Ez azonban a gépkocsivezetőknél megfon­tolandó. mert a nyugtatok, a fájdalomcsillapítók közis­merten lassítják a reflexek működését. Az orvos-meteo­rológusok javasolják az ideg- izgalmak elkerülését. Azt is tanácsolják, hogy lehetőség szerint fordítsunk minél több időt pihenésre, kikap­csolódásra, sétára. Változat­lanul érvényes figyelmezte­tés: szeszélyes időjárás ese­tén fokozott gondot fordít­sunk a hőmérsékléthez iga­zodó öltözködésre. (MTI) 1GYELET Egerben: 19 órától péntek gél 7 óráig, a V- ijcsy-Zsi- ü;y utcai rendelőben. (Tele­li-10). Rendelés gyermekek '.őre is. Gyöngyösön: 18 órától péntek ••('gge.1 7 óráig, a Jókai utca 41. -'■un als ti rendelőben. (Tele­fon: 117-27J. Piroska élő baba volt. A szeme olyan kék, mint az ég, az arca olyan piros, mint a pipacs, s amikor mosoly­gott, a két parányi göd­röcske olyan volt az arcán, mint a víz tükrén az ör­vény, amelybe bele lehet veszni. Ezért a kislányért tűzbe mentek volna a fiúk. Sosem árulkodott, minden fiú védelmére kelt. Volt még egy jó tulajdonsága, amivel mindenkit meg­nyert: az egyik fiú megkér­dezte tőle: szeretsz?, Piros­ka azt válaszolta rá: igen! Egyszer Horog Jani kihall­gatta, amikor Piroska azt felelte Szabó Pistinek: igen!, s másnap sírva panaszko­dott Piroskának, mit hallott. Piroska összehúzta cseresz­nyeszáját. és vállat vont: — Azt csak azért mondtam, hogy hagyjon békén! — Hát kit szeretsz? — kérdezte Horog Jani vára­kozva. — Csakis téged. Jani. Ekkor, pontosan ötéves korában Horog Jani felesé­gül vette Piroskát. A laká­sukat a szölölugas sarkában rendezték be. Egy nagy lá­dából állt. Jani volt a pa­pa, Piroska a mama, a ba­bák pedig a gyerekek. A fejük krumpliból volt, a törzsük uborkából. Jani „nz asszonyt” oda­haza hagyta, s elment ke­nyeret keresni, hiszen népes volt a család, legalább ti­zenöt krumplifejű gyerek Piroska libái várta a betevő falatot. Ja­ni könnyű keresethez jutott, alkalmas pillanatokban be­osont a spájzba, telerakta zsebeit süteménnyel, hússal, dióval és vitte a „megkere­sett kenyeret” gyermekei­nek, a szőlőlugas végében levő ládába. Szép életet él­tek, a krumplifejű gyerekek is híztak, aztán befogadták Cézárt, Piroskáék újfund­landi kutyáját, de neki ha­marosan kitelt a becsülete, mert egy vigyázatlan pilla­natban a legkisebb gyerme­küket, Piskóta Micikét ki­ette a bölcsőből. Napokig siratták Micike kislányukat. Történt egyszer, hogy Pi­roska igazán kimutatta anyai szeretetét. Jani, a papa is meglepődött, amikor elma­gyarázta neki, hogy ezentúl élő gyerekeket szeretne: leg­alább tíz zöldessárga kisli- buskát. Janinak nem kelle­ne kenyeret keresni, mert csak kihajtaná őket a lege­lőre, ott nőhetnének, hízhat­nának. Olyan áhítattal, ej­tette ki Piroska a pelyhes kis libitskák neveit: Libike, Libióka, Libinkó, Libbenő, Libbenőke —, hogy Jani nem bírt ellenállni, hát el­ment „családot szerezni”. De hiába kerülgette a kislibá­kat, a lúdmama meg a gú­nárok szárnyukat verdesve sziszegtek rá, belecsíptek a nadrágjába úgy, hogy búsan ballagott haza. Piroska köny- nyei meg patakokban foly­tak le két gödrös orcáján a hírre. Másnap reggel Piroska nem került elő. Délben sem, este sem. Harmadnap nem­csak a szülei keresték, ha­nem az egész falu. Felhúz­ták a patak zsilipjét, a víz­ben kutattak utána. Rend­őrök is jöttek, nyomoztak, kihallgattak, de hiába. Pi­roska szülei a kezüket tör­delték. Estefelé Janinak feltűnt, hogy az udvaron a gúnárok között az egyik kotlá lúd is ott sétálgat, majd csőrével az ól ajtaját kopogtatja. Ho­gyan került ki az ólból ez a tojó liba? — kérdezte ma­gától Jani. Az ólajtóhoz ment, ki akarta nyitni, de bentről olyan erős szisze- gést. hallott, mint amikor a gúnár belecsípett a nadrág­jába. Nem. ijedt ám meg Ja­ni a saját árnyékától: fér­fiasán, merészen feltárta az ajtót. Hát az ól árnyékos sar­kában éppen Piroska ült és sziszegett. Kis kurta szok­nyája alatt legalább tíz li­batojás lapult. — Hát te itt vagy? — mondta szemrehányóan Ho­rog Jani. — A rendőrök is keresnek, a patakot is átku­tatták érted Vedd tudómé-> sül, hiába költöd ki a tojá-> sokat, mostantól kezdve nemi vagyok a férjed, a kislibák-j nak népi leszek az apjuk. < Azonnal elváiok tőled! Azzal Jani beszaladt Pi-i roska szüleihez megvinni az5 örömhírt. Lett is boldogság i a háznál. Egy ujjal sémi bántották Piroskát: megfog-i tűk a kezét és együtt men-i lek ki a piacra. Tíz zöldes-i sárga májusi kislibát vettekS Piroskának. Olyan gyönyö-i rűek voltak, hogy Hörögi Janinak a szája is tiltva> maradt. Mit tehetett mást?:> kibékült Piroskával és mégi ma is élnek tiszta, családii békességben a szőlőlugasi Dénes Géza $ várnak a vállalati szakszerve­zeti bizottság és a tanács \ /élői, hiszen itt kerülnek ír tű ire a dolgozók által lelve: problémák, vagy éppen az e: merő vélemények. Németh József, a Mátraalji Szénbányák Vállalat szb-titkára Gyöngyös Eredményes MHSZ-munka Párádon .Szinte a szövetség meg­alakulása óta működik az MHSZ-alapszervezet a pará- rii üveggyárban. Az elmúlt év azonban mindenképpen kiemelkedő volt: társadalmi munkával lőteret építettek a helyi MHSZ-es fiatalok, akik ebben az időben vették fel a kapcsolatot a jászberényi tes­tülettel. Közösen rendezték meg a közelmúltban a fel- szabadulási emlékversenyt is, ahol a parádsa'sváriak ki­tűnően szerepeitek. Megnyer­ték kíspuskalövésben a női és a térfi egyéni, valamint az összetett versenyt. Ugyan­csak az első helyen végeztek a pisztolylövés két számá­ban : a férfi egyéni és a férfic^apat összetett ver­senyben is. Ebben az évben újabb terveket szeretnének megvalósítani a paródi MHSZ-esek, akik Stork Atti­la vezetésével fedett lőállá- sokat építenek majd, Gembiczki Béla Parádsasüúr Aranylakodalom Egerfarmoson Kedves ünnepség színhelye volt az egerfarmosi községi ta­nács ülésterme. A telepűics ve­zetői, társadalmi szervezeteinek képviselői köszöntötték Dudás Dezsőt és feleségét, Tóth Máriát, akik ezelőtt 50 évvel kötöttek házasságot. Az aranylakodalmat ülő párt Tóth Illés, a községi tanács elnöke köszöntötte a je­lenlevők és az egész falu ne­vében. Ezután a Dudás cs • nyolc gyermeke és 13 unok halmozta el az idős házas ajándékokkal és jókiváns kai. amelyek mellé az ú" és a KISZ-szervezet t-nj veskecltek egy kis műsor­Császár 1st • Egerfarmos Miért nincs kedvezményes tejutalvány Egerben ? Erre a kérdésemre szeret - . tem volna választ kapni, d- többszöri érdeklődésem el' nére sem elégítettek ki m gyarázatukkal az illetékes Ezt nagyon furcsának talál­tam, mert az ország más városaiban nemhofey elhall­gatnák, de tanácsolják is a kisgyermekes anyáknak az utalvány igénylését. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy csekély összegért napi fél li­ter tejet adjanak a hat éven aluli gyermekek részére. A választ először a védőnőktől vártam, akik a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­hoz, onnan a városi tanács hasonló beosztású illetéke­seihez utaltak, akik a védő­nők hatáskörébe utalták a dolgot. Egyszóval bezárult a kör, s még a mai napig sem tudom, hogy miért nincs kedvezményes tejutalvány a kisgyermekek táplálásának megkönnyítésére — Eger­ben?! Egy kisgyermekes anya Eger ßJ£WSty& 1913. nandut 3. vnülöetök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents