Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

Hús van, de több kellene Alig' egy esztendővel ez­előtt írtunk a megye húsel­látásáról, y akkor optimis­tán fejeztük be cikkünket. Azt írtuk, hogy a sertéste­nyésztés fejlődésével pár­huzamosan egyre javul a la­kosság húsellátása. Így is volt néhány hónapig, a hús­ellátás nem jelentett külö­nösebb gondot Heves me­gyében sem. Most ismét gondjaink van­nak. Kevés a hús, nem jut mindenkinek, s főleg nem akkor, amikor szeretnék. Pe­dig a központi keret most sem kevesebb a tavalyinál. Mint olvasóink tudják, a húsellátást szigorú keretgaz­dálkodás szabályozza. Egy országos bizottság dönt ar­ról, hogy a megyék heten­ként mennyi húst kapnak. A bizottság abból az igazság­ból indul ki, hogy csak azt lehet elosztani, ami van, amit megtermeltünk. Ha sok a sertés, ha sok a szarvas- marha, akkor több hús jut az asztalra is. És itt van. a probléma. Most kevesebb a sertés és a szarvasmarha is. Ügy gondoljuk, nem kell itt részletezni, milyen je­lentős kárt, milyen tenyész­tési kiesést okozott a több hónapos vész, a száj- és kö­römfájás. Országosan és a mj megyénkben is. Idő kell, míg utolérjük magunkat. Mindezek ellenére a ke­retgazdálkodás tartja a ta­valyi szintet. Nézzük a szá­mokat. A 21. héten (május 21-től 27-ig) 1150 mázsa húst ka­pott a megye a központi ke­retből. Az elmúlt év ugyan­ezen időszakában 1060 má­zsát. A keret további felosz­tásáról a megyei operatív bizottság gondoskodik. Elő­ször arról döntenek, hogy milyen mennyiséget dolgoz­nak fel, azután kielégítik a vendéglátás, a közétkezte­tés, az üdülők, valamint a kórházak és napközik igé­nyeit és ami marad, azt mérhetik az üzletekben. Ezen a héten úgy döntöttek, hogy 380 mázsa húst dolgoznak fel töltelékárunak, s így 770 mázsa maradt tőkehús­nak. Miután kielégítették a fentebb már jelzett vállala­tok és intézmények igénye­it, 357 mázsa hús maradt elosztásra. Ebből Egernek 126 mázsa jutott. És kapott még a város 58 mázsa töl­telékárut. (1972. 21. hetében 1151 mázsa tőkehúst kapott a megyeszékhely.) A számok tehát azt mu­tatják, hogy valamivel több a hús, mint tavaly volt. Az üzletekben mégis kevesebb­nek látszik... A hús valóban kevesebb. A központi kereten túl ugyanis még több csator­nán érkezhet hús az üzle­tekbe. Az elmúlt évben he­tenként mintegy 200 mázsát tett ki az úgynevezett saját ■vágás, s ez a mennyiség to­vább növelte, tovább javí­totta az ellátást. Most, sok­kal, de sokkal kevesebb á saját vágás. Az ok itt Is a termelés1 háttérre, a száj- és körömfájás okozta veszte­ségre vezethető vissza. El kell telnie még néhány hó­napnak ahhoz, hogy az ÁFÉSZ-ek, az állami gazda­ságok és a termelőszövet­kezetek is a tavalyihoz ha­sonló ütemben és mennyi­ségben adjanak húst. A háziasszony persze nem az összefüggéseket keresi, hanem a húst. Egerben 13 helyen mér­nek tőkehúst és 45 üzletben lehet kapni töltelékárut. A terítés lényegében jónak mondható, a szállítás is megfelelő, hetenként két­szer, de ha kell, háromszor QMmjM m3, máim 27.j vasárnap is hozzák a húst. Mégis gyakori a sorbaállás, s elő­fordul, hogy nem jut min­denkinek. Sőt, a háziasz- szony még tovább mérgelőd­het, mert gyakori, hogy vá­gott baromfi sem kapható. Csak fagyasztott, mert a frissen vágottból korlátozott a szállítás. A statisztika kimutatja, hogy Eger húsellátása jó közepesnek mondható. 1972- ben 37,5 kiló hús jutott egy lakosra. A számok azonban tévesztenek is. Mert csak a város lakosságát veszik fi­gyelembe. De ki számolja meg, hogy hány környékbeli áll húsért, vagy mennyit vásárolnak fel a külföldi és a belföldi turisták. Egerbe’ ezrek és ezrek jönnek he­tenként s ellátásukról gon­doskodni kelL Bár a száj- és körömfájás súlyos károkat okozott, a húsellátás hiányosságait mégsem lehet teljes egészé­ben ezzel a járvánnyal ma­gyarázni. 'Bizonyara akad­nak szervezési és egyéb problémák is. Tudjuk, hogy a keret el­osztásának módszere több éves tapasztalaton nyugszik, mégis meggondolandó, nem kellene-e változtatni ezen a gyakorlaton. Hátha van egy jobb módszere is az elosz­tásnak? Olyan például, ame­lyik jobban figyelembe ve­szi a realitásokat, többek között a megyeszékhely szí­vóhatását és rangos, zsú­folt idegenforgalmát. Fentebb már jeleztük, hogy a vendéglátással fog­lalkozó vállalatok igényeik alapján kapják a húst. A szóban forgó 21. héten ezek a vállalatok 250 mázsa húst kaptak. Az elmúlt évben 226 mázsát. Nyilvánvaló, hogy növekedett a vendég­látók forgalma, több húst fogyasztanak a vendégek. De miért ne lehetne ezeket az igényeket is kissé visszaszo­rítani? Miért ne lehetne például jobban ösztönözni ezeket a vállalatokat arra, Elek Jolán és Kántor Judit, az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola IV. éves történe­lem-orosz szakos hallgatói, egy évet töltenek , Csebokszáriban, a Jakovlev Pedagógiai Főisko­lán. Alább közöljük J. Nyiko- lajeva róluk szóló riportját, amely testvérlapunkban. a Szovjetszkaja Csupaszában je­lent meg. Az ablakon túl már sűrű­södik a félhomály. Az asz­tali lámpa meleg sárga fé­nye rávetődik az ablaküveg- re. Hallgatom kissé fojtott, mély hangját. Joli jól beszél oroszul és az alig érezhető akcentus sajátos színt ad be­szédének. — Foglalj helyet, kérlek — mondja Joli és arréb húzza a fotelt — mindjárt jön Jutka is. Juditot még nem. ismerem, de Jolival már beszéltem te­lefonon, úgy érzem, már ré­gi barátok vagyunk. Felfigye­lek a könyvespolcon a Ma­jakovszkij-kötetekre. Joli me­sélni kezdi, hogyan készültek az irodalmi vizsgára. — Összejött az egész cso­port. mindenki elmondta, hogy mit tud Majakovszkij­ról. Nálunk, otthon, nincs meg ennyire a közösségi szellem. Itt rriindenki közö­sen készült fel, segítettek egymásnak. Úgyhogy nagyon hasznos volt ez a közös ta­nulás. Megjön Judit, a szoba meg­telik fénnyel, zajjal. Már ve­szi is a kávéfőzőt és kávét főz magyar módra. Joli a konyhába szalad: Mindjárt csinálok egy kis „istenek eledelé’’-t — magyarázza és hamarosan különleges salá­tával jön vissza. Amikor el­mondja receptjét, csak cso­dálkozni tudok az emberi, helyesebben a diáklelemé- Ayea*. __....... h ogy gyakrabban kínálják baromfihússal a vendéget? Rendszeresen és több válto­zatban! Az az igazság, hogy amíg a lakosságot a barom­fihús fogyasztására biztatja a kereskedelem, addig a vendéglők étlapja elég rit­kán kínálja a csirkét, a tyú­kot vagy a kacsát. Egyet­len adat: a vendéglátó vál­lalatok egy héten az egész megyében mindössze hat múzsa baromfit vásárol­tak. Ez nagyon kevés. Igaz, a sertéshússal kevesebb a munka... A baromfiellátáson is le­het még javítani. Igaz, szin­te naponta szállítanak Tö- rökszentmiklósröl, a fris­sen vágott csirke mégis gyakran hiánycikk. Itt kell megemlíteni a kereskede­lem sokszor emlegetett hű­tőkapacitását, amely bizony nem elég korszerű. Ha több modern hűtőgéppel rendel­kezne a kereskedelem, jobb lehetne a baromfiellátás is. Miképpen a halellátás is ja­vulna, ha lenne Egernek egy halszaküzlete és gondoskod­ni tudnának & folyamatos szállításról. S végül, de nem utolsósor­ban javítani kellene a ke­reskedelem és a hústerme­léssel foglalkozó gazdaságok kapcsolatát. Ügy tűnik, e té­ren Eger városa messze nem használ ki minden lehetősé­get A megyeszékhelyen pél­dául egyetlen termelőszövet­kezetnek sincs üzlete, kevés a piacon az élő baromfi, s hiányos a töltelékáru-ellátás is. A jó kapcsolat hiányával magyarázható, hogy olykor a környék termelőszövetke­zetei más megyében keres­nek piacot. Nagy gond a húsellátás. A központi keret szigorú, alig­ha bővíthető. De gondosabb elosztással, a helyi lehetősé­gek jobb kihasználásával és természetesen megfelelő szervezőmunkával több hús kerülhetne a lakosság aszta­lára. Márknsz László Azt mondják, hogy a diák­évek felejthetetlenek az em­ber életében. Jolinak és Ju­ditnak is ez a véleménye. Azt is tudják, hogy nekik kétszeresen is szerencséjük van, utolsó diákévüket itt tölthetik a Szovjetunióban, Csebokszáriban. Azv; orosz nyelvet már az általános is­kolában megszerették és a gimnázium elvégzése után az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző . Főiskola történelem-orosz szakára jelentkeztek. Most itt, Csebokszáriban írják a diplomamunkájukat is; Joli a magyar és csuvas nyelvi párhuzamokat vizsgálja, Jut­ka pedig történelmi témát választott: a parasztság hely­zete Csuvasiában az 1861-es jobbágyfelszabadítás után. — Nehéz volt megszokni az itteni életet? — kérdezem tőlük. — Ó, most már csak ne­vetni tudok az első idők ne­hézségein, de bizony akkor nem volt ilyen jó kedvünk. Alighogy megérkeztünk, be­osztottak minket tanítási gyakorlatra az általános is­kola felső osztályaiba. Mi a IX. osztályban tanítottunk. Jutka történelmet, és irodal­mat. Éjszaka már mindenki aludt a kollégiumban, ami­kor mi még mindig az óra­vázlatok fölött görnyedtünk. De legnehezebb dolgunk az órán volt, hiába készültünk fel alaposan, mégis féltünk, hátha rosszul mondunk va­lamit Amikor először kerül az ember idegen országba, még a mindennapi élet leg­egyszerűbb tényei is felfede­zésszámba mennek. Először csodálkozik az ember, azután hozzászokik, végül pedig mindent a legtermészetesebb­nek talál. Most már úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, Üdülőfalu a Hárshegyen Olcsó diáktúrák • Ötletes nyári programok Változatos programmal várja vendégeit a Budapest Tourist az idei idegenforgal­mi idényben is. Az eddigi szokásos budapesti, vidéki és külföldi utak mellett néhány újdonság is szerepel a ter­vekben. Akik a vidámságot szere­tik és néhány szabad napju­kat így akarják eltölteni a fővárosban: választhatnak az iroda három-, illetve négyna­pos „Vidám napok Budapes­ten” címűprogramjából. A városnézésen kívül szerepel ebben a Vidám Park, az Ál­latkert meglátogatása, bor- kóstolós vacsora, sétahajózás. A könnyűzenét kedvelők­nek négynapos útiterv áll rendelkezésükre, amely Bu­dapesten és a Balatonon biz­tosít kényelmes időtöltést, zenehallgatással. Elsősorban vidéki diákok­ra gondoltak, amikor „diák­üdülés Budapesten” címmel 2—3 és 7 napos programokat állítottak össze, átlag 35 sze­mélyes diákcsoportok részére, meglehetősen olcsó áron. A legrövidebb programban is megismerkedhetnek a diá­kok a fővárossal, eljuthat­nak a Vidám Parkba, a bu­davári palotába is, kirándu­lást tehetnek Aquincumba, a Nemzeti Múzeumba, a budai hegyekbe, — ki-ki érdeklő­dése és tetszése szerint. Az elhelyezés kempingfaházak­ban, illetve turistaszállói! ban történik. Kimondottan tanúimén; kirándulás céljait szolgálj az a hétféle program, amel szaktanárok által összeáll: tott biológiai, történein' művészettörténeti tárgyú se tákat ajánl az általános é a középiskolai tanulók min den korosztályának. A kirándulások kapcsolód nak a tananyaghoz, szerve sen kiegészítik azokat Fél­illetve egynapos programo kon ismerkedhetnek a fiata lók szakképzett vezetők se gítóégével a vácrátóti botani kuskerttel, a Gödöllői Kis állattenyésztő Kutató Inté zettel, a Martonvásári Mező gazdasági Kutató Intézettéi állattani-egészségügyi körsé ták is lesznek a .Semmel wei Orvosttörténeti Múzeumbar s a Nemzeti Múzeumbar Megismerkedhetnek a ma gyár középkor és a rene szánsz emlékeivel Eszter gomban, Visegrádon és Bu dapesten. Az utazási iroda szállodák ban. illetve kempingekbei szállásolja el vendégeit. í római fürdőn levő kemping ben 1500-an pihenhetne: egyszerre. A sátorhelyekéi kívül 50 darab 2—3—4 ágya faház is van, melyek most ; második osztályba tartóz nak. A hárshegyi üdűlőfah kemping az első osztályt kategóriába tartozik: aki i hegyvidéket és a csende szereti, megfelelő pihenő helyre talál az ezer vendéi befogadására alkalmas üdü lőfaluban. ahonnan szép ki látás nyílik a fővárosra, éi a környező hegyekre. (MTI — Lassan egy éve vagytok itt Csebokszáriban, bizonyá­ra sok élményetek van, sokat láttatok, sokfelé jártatok? — Igen, rengeteg barát­nőnk van, gyakran járunk vendégségbe, megismertük a szovjet diákok életét. — Hogy halad a diploma- munkátok? — Az én feladatom az — mondja Joli, — hogy a csu­vas és a magyar nyelv pár^., huzamait kutassam. A két 1 nyelvben sok közös vonás ! van: nincsenek elöljárószók, hiányzik a nyelvtani nem. A j ragok és képzők szerepe is hasonló mindkét nyelvben, j igaz, rengeteg időmbe kerül az előkészítő munka. Ha pl. csuvasból fordítok, először oroszra kell fordítanom és aztán magyarra. Sokat kell szótározni, de ez nagyon ér­dekes munka. — Nekem is ilyen problé­máim vannak — szól közbe Jutka. , , ......... — Á diplomamunkát ma­gyarul írom, a források amiből dolgozom, mind orosz nyelvűek. Sokat kell tanul­nunk. De most már köny- nyebb, mert belejöttünk az orosz nyelvbe. — A szabad Időt hogyan töltiiek el? — Moziba járunk, és gyak­ran vendégségbe. Szeretünk színházba is járni. Láttunk már csuvas darabokat is. Na­gyon tetszettek. — Az iskolaév vége felé közeledik és indulunk haza Ezért szeretnénk még többet látni, mindenhová eljutni. Sajnos, gyakran kevés az időnk, sokat kell tanulnunk. Joli és Jutka gondolatai már mind gyakrabban száll­nak hazafelé. De mégis, ha a búcsúzás eszükbe jut. elszo­rul a szívük: — Nehéz lesz elbúcsúzni Csebokszárítól. Szeretnénk még egyszer visz- szajönni ide... (Ford.: Z. H. M.) Balatoni horgászhét A SIOTOUR az idén előszói a horgászatra is kiterjesz­tette speciális szolgáltatásai­nak körét. A hivatal meghir­dette a balatoni „hörgász- hét” programiát. A vasár­naptól vasárnapig tnrt( programhoz luxuskategóriád tartozó nyáralóházat, vágj kempinget ajánlanak. A vendégek beszerzik a hor­gászbérletet és rendelkezésé­re bocsátanak egypárevezős csónakot is. Az egyhetes program idején strandbérle­tet is kapnak a vendégek. A „horgászhét” szolgálta­tása elő- és utószezonban, vagyis június 24-ig, valamin! szeptember 2-től 16-ig ked­vezményes. (MTI) fi\I7 hnt Ezzel a teherautóval indul augusztusban útnt M3 M ¥ * Magyar Hegymászó Klub Kilimandzsáró-e: pediciója Afrikába. ' (MTI-foto — Bara Istvár Nehéz lesz a búcsú...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents