Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
1LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! nemzetközi együttműködés a gyakorlatban A hétköznapi gyakorlatban szinte észrevehetetlen az együttműködés, és hogy ez miért jó így, erről ol vashatnak a 3. oldalon. Gondok a kultúráról ; Mindennapivá nőtt kérdéssel foglalkozik munkatársunk írásában u 4. oldalon. Hatvanból Kubába... Exportra termel, s elsőként szeretne áttérni az ötnapos munkahétre a Műanyagipart Vállalat hatvani üzeme. Életébe nyújt bepillantást cikkünk a lap 5. oldalán. Hús van, de több kellene A húsellátás gondjairól, a megoldás lehetőségeiről szól Márkusz László írása lapunk 6. oldalán. Nehéz 90 perc vár a lilafehérekre A Szolnok elleni NB 1- B-s labdarúgó-mérkőzés előkészületeiről írunk a 10 oldalon, Összehívtál az országgyűlést Ä Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. június 14. napján csütörtök délelőtt 11 árára összehívta Az országgyűlés elnökétől kapott tájékoztatás szerint előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 122. szám ARA: 1,— FORINT 1973. május 27., vasárnap 15 éves a marxizmus— leninizmus esti egyetem Emlékülés Egerben rjaetst r A* MSZMP Heves megyei Bizottságának oktatási igazgatósága emlékülést rendezett szombat délelőtt Egerben, a megyei pártbizottság székházának nagytermében, a marxizmus—leninizmus esti egyetem működésének 15 éves évfordulója alkalmából. Az emlékülés részvevőit —1 közöttük az elnökségben helyet foglaló Oláh Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Fekete Győr Endrét, Heves megye Tanácsa elnökét, dr. Vészi Bélát, az MSZMP KB Politikai Főiskola rektorhelyettesét — Bóta Albert, az oktatási igazgatóság vezetője köszöntötte, majd dr. Sípos István, a megyei párt- bizottság titkára mondott megnyitó beszédet. Emlékez-“ tetett arra, milyen fontos esemény vöTT a megyéd Ideológiai helyzeteben a marxista—leninista képzés egyetemi szintű megvalósítása, s hogy milyen utat tett meg 1957 ősze óta az esti egyetem, ez a nagyon fontos rendelte tésű intézmény. A megnyitót referátumok követték. Elsőnek Kiss Géza, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője tartott előadást az esti egyetem oktató-nevelő munkájának tapasztalatairól és további feladatairól. Elmondotta többek között, hogy az elsó évben még 81 hallgatója volt az esti egyetemnek, s a mostani létszám már az ezret közelíti. A feladatokról szólva a legfontosabb tennivalók között említette, hogy növelni kell a magasabb szintű politikai képzésben részt vevők soraiA diákváros - a diákoké Megkezdődött az egri Gárdonyi Géza Diáknapok négy napos programja Négy megye — Nógrád, Heves, Pest és Szolnok — valamint a főváros néhány kerületének diákjai szombaton délben érkeztek Egerbe, a Gárdonyi Géza Diáknapok megnyitójára. E rendezvényre immáron negyedszer került sor. A vendégeket a patronáló egri diákok — gimnazisták és ipari szakmunkástanulók — fogadták és kísérték el szálláshelyeik- ra, majd valamennyien este fél hátkor összegyűltek, hogy zárt rendben a Dobó térre vonuljanak: a diáknapók megnyitó ünnepségének színhelyére. Az ünnepség elnökségében többek között ott volt Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga János, az Egri Városi Tanács elnöke, Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára és Kónya />}os, a KISZ Heves #»egyei bizottságának első titkára is. A teret betöltő diákságot dr. Varga János köszöntötte, majd Szűcs Istvánná mondott ünnepi beszédet, amellyel megnyitotta a Gárdonyi Géza Diáknapok idei programsorozatát. Beszédében utalt a hagyományokra, és szólt arról, hogy ezek a rendezvények országszerte a VIT jegyében zajlanak le. Az ünnepi beszéd után dr. Varga János átadta a város kulcsát a diáktanács elnökének, Földi Lászlónak. A megnyitó ünnepség után fáklyával vonultak az egri várba a diákok, hogy megtekintsék egy újszerű rendezés: a várséta során a váreste műsorát. A budapesti Kaláka-együttes, a Vidrócz- kí népi együttes, a Heves megyei MÉSZÖV-kórus, valamint a Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola kamaraegyüttesének produkcióját hallgathatták, illetve tekinthették meg. A műsoron részt vettek az egri Megyei Művelődési Központ Irodalmi Színpadának tagjai is. A május 29-ig tartó programban holnap 9 órakor kezdődnek a művészeti bemutatók, amelyeknek a Megyei Művelődési Központ, valamint az Egri Állami Zeneiskola és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adott helyet. Megkezdődnek a tanácskozások is. A tanárképző főiskolán a KISZ kommunista jellegének erősítésével kapcsolatos feladatokról rendeznek vitát. A részt vevő megyéket képviselő klubok tagjai ugyancsak szívesen várják más megyék részvevőit, hogy a tapasztalatokat az ifjúsági klubmozgalomban kicseréljék. Érdemes még megemlíteni, hogy az Egri Kertmoziban bemutatják a Gárdonyi Géza regényéből készült, monumentális, kétrészes magyar filmet, az Egri csillagokat . ban a fizikai dolgozók és a nők arányát. Ugyanakkor több módot, lehetőséget kell biztosítani az intézményben folyó tudományos kutató munka eredményeinek publikálására, szélesebb körű ismertetésére. Pártszervezetek, több száz volt és mai esti egyetemista véleményét összegezte Hodá- szy Miklós referátuma. A kérdőíves válaszok alapján az intézmény oktató-nevelő tevékenységének hatékonyságát, hasznosságát állította mérlegre az előadó. Egy elgondolkodtató megállapítás az összegzések tételeiből: a magasabb ideológiai végzettség nem kelleően megbecsült mindenütt, s e tekintetben alapvető szemléletváltozás szükséges. Dr. Tajti István, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője referátumában a világnézeti nevelés helyzetét és feladatait értékelte megyénk közép- és felsőoktatási intézményeiben. Tóth Ferenc, az oktatási igazgatóság tanára egy szociológiai vizsgálat eredményeihez fűzött gondolatokat. A referátumok elhangzása után kitüntetésekre és jutalmak átadására került sor. Az esti egyetemen végzett oktató-nevelő munkájuk elismeréséül az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapták: Dorkó József, Erdélyi Ferenc és Sramkó László. Az emlékülést Bóta Albert, az oktatási igazgatóság vezetője zárta be. A/WWWWAMAAAAA/VAAAAAAAAAAVVWWWWWAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» I Társadalmi bíróságok j — Ij igények szerint \ \ agyüzemek, vállalatok dolgozói sok helyütt em- \ lékeznek még rá, hogy tíz, tizenkét évvel ezelőtt $ nem volt ritka esemény a társadalmi bíróságok műkő- J dese. Néhol helyes okból, szükségesen — másutt viszont indokolatlanul is nagy port felverve kerültek ügyeik szű- kebb-tágabb kollektívák elé. Nemegyszer személyi ellentétekből kovácsolodott, mondvacsinált ügyekben, vagy olyan anyagi természetű vitákban asszisztált népes hallgatóság, amelyek akaratlanul az ülésezés és ülésezésért érzést keltették. Azután — éppen a torzulásokat elkerülendő — ritkult a társadalmi bíróságok összehívása, sokan úgy tudják, hogy megszűntek, mert nem váltak be, nincs rájuk szükáég. Jogalkotók és szakszervezeti tisztségviselők ezekben a hetekben vizsgálatokat, elemzéseket végeznek: valóban túlnőtte-e a társadalmi fejlődés azt a bizonyos, 1956-ban született intézkedést, amely azután, 1962-ben törvényerejű rendeletben is kimondta a társadalmi bíróságok kötelező megalakítását a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemekben. Az Igazságügyi Minisztérium szakembereinek véleménye szerint ezt a törvényt, s a társadalmi bíróságok korábbi működési elveit bizonyos fokig valóban időszerűtlenné tették az elmúlt esztendők. A jogszabály elavult, újat kell alkotni, amely a mechanikus kötöttségek helyett modern elvekkel, a mai üzemi gyakorlathoz igazodva ad hatáskört és feladatokat. Nem arról van tehát szó, hogy a társadalmi bíróságok teljesen megszűnjenek. Differenciálás, az ügyek helyes kiválasztása és a társadalmi igény figyelembevétele szükséges a működésükhöz; ott és akkor kell tevékenykedniük, amikor a munkájuk nem ..formális”, hanem nevelő, eredményes lehet. Száz és száz esetről tudnak az üzemi kollektívák, amikor egy-egy dolgozó évekig nem fizet az elvált feleségnek, a gyerekeknek tartásdíjat; vagy amikor ivó- cimborákkal szórja el valaki évszám a fizetését, veszélyeztetve a gyerekei ellátását, nevelését. Előfordulnak olyan károkozások, felelőtlenségek, amelyek kis körben keltenek megbotránkozást; más esetben a szocialista együttélés elemi normáit kezdi semmibevevően a kollega. És sorolhatnánk sok hasonló példát, amelyek foglalkoztatják a szakszervezeti bíróságokat, a vállalatvezetést, próbálnak is tenni ellenük, de a figyelmeztetés nem használ. Az ilyen esetek igényelnék, sőt megkövetelnék, hogy üljön össze a társadalmi bíróság, s a kollektíva fegyelmező erejével tegyen valamit a negatív életvitel, szemlélet ellen. A SZOT illetékesei most dogoznak azokon a javaslatokon, amelyek — az igazságügyi tárcával történő egyeztetés után — alapját jelenthetik a társadalmi bíróságok működését szabályozó korszerű törvénynek. Véleményük szerint a következő ügyekben kívánatos hatáskört biztosítani a társadalmi bíróságoknak: a kollektívát is érintő, a szocialista együttélés szabályait sértő magatartás; fegyelmi vétség, mulasztás; munkaviszonynyal összefüggő szabálysértések; a dolgozók között felmerült becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés; esetleg vitás anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne legyen-e módja a vállalat vezetőségének is eljárást kezdeményezni? Felmerült az is, hogy szabad kezet kellene adni a társadalmi bíróságoknak ahhoz, hogy maguk is indíthassanak eljárást. (Tudni kell, hogy eddig csak felszólításra, megbízásból járhattak el.) Igen érdekes és demokratikus javaslat ezeken kívül, hogy a dolgozók közvetlenül is kezdeményezhessenek szükség esetén eljárást, a szakszervezeti bizottságnak biztosított jogkörben. 4 z új szabályozás, a társadalmi bíróságok élethez ' közelítő megszervezése nem azért történik, hogy most eggyel több bírósági fórum működjék. Korszerű, s a gazdasági, társadalmi következményekhez jobban igazodó társadalmi bíróságok megszervezése a cél. A hosszabb ideig tartó jogi, szakszervezeti egyeztetések után várhatóan a jövő év elején megszületik az űj jogszabály. V. M. | Tegnap és ma megyeszer- te fogadalmat tesznek a kisdobosok és az úttörők közösségébe újonnan felvett gyermekek. Ezeket az ünnepségeket helyileg rendezik minden általános iskolában. Némelyik úttörőcsapat az elmúlt esztendőben olyan kiemelkedő eredményeket ért el, hogy ezért magas jutalomban részesült. A szombati nap folyamán a gyöngyösi 2-es számú Általános Iskola úttörőcsapata nagyszabású ünnepséget tartott. Az intézet úttörői már másodszor nyerték el a KISZ-kb Vörös Az úttörők önnép én Selyem Zászlóját. A kitüntetést Páli Béláné, a KISZ Heves megyei bizottságának titkára, a megyei úttörőszövetség elnöke adta át. Ugyanezen a napon az egri 9-es számú iskola úttörő- csapata a Kiváló úttörő munkáért kitüntetést kapta meg. Az ünnepségen K,ovács Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, a megyei, úttörőelnökség tagja mondott beszédet és adta át a megérdemelt jutalmat. Ma délelőtt tovább folytatódnak a fogadaíomtételi ünnepségek, valamint a gyermeknapi rendezvények. Kiskörén a helyi általános iskola úttörőcsapata a délelőtt II órakor kezdődő ünnepségen kapja meg a KISZ-kb Vörös Selyem Zászlaját. Egerben a Hámán Kató Megyei Űltörőházban 600 gyermeknek biztosítanak egész napos, gazdag programot. \
