Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
r BEVALLOM őszintén^ szedetem a reklámot. Külömö- •en azt. amelyik sziporkázó ezellemességével egyből felhívja magára a figyelmet, ugyanakkor olyan hatást is elér, hogy az ember később I sem felejti el. Ilyen jó reklámnak tartom a televízió- : ban a KHV-vállalat néhány i másodperces kis filmjeit, melyeken egy csinos hölgy vagy egy fehér köpenyesfiatalember elmondja, hogy a világon sok jó kozmetikai készítmény van, de a jók között is a legjobb... A HANGSÚLY e kis filmeken mindig a de szócskára kerül. Talán fezért is ragadtak meg e filmek, hiszen az életben is hányszor szembekerül az ember ezzel az ellentétes kötőszóval. Megyénk szőlőtermelő közös gazdaságai például az elmúlt esztendőben igen szép eredményeket értek el, a hektáronkénti átlagtermés megközelítette a 66 mázsát. De az egri Dobó Termelő- szövetkezet — tavaly még külön gazdálkodtak a város tsz-ei — egy hektárról több mint száz mázsa szőlőt szüretelt le, nem utolsósorban azért, mert kikérték az egri szőlészeti kutatóintézet véleményét, hogy egy-egy táblán milyen műtrágyát szórjanak ki és milyen adagban. Kellő talajvizsgálattal, megfelelő vegyi adagokkal tehát jelentősen növelhető az átlagtermés. És ha tovább vizsgáljuk a 66 mázsás átlagot, akkor arról sem lehet elfelejtkezni, hogy az átlag mögött Olyan gazdaságok is meghúzódnak, melyek bizony csak 30 mázsát, vagy annál is kevesebbet szüreteltek. De sorolhatnánk tovább a példákat. Egy felmérés tanúsaga szerint a horti, a nagyfügedi, a sarudi, a poroszlói termelőszövetkezetekben azért jó évről évre a búzatermés, mert tervszerűen és gondosan végrehajtják a vetőmag-felújítást. Ugyanakkor , például az egerbaktai termelőszövetkezetben az elmúlt néhány évben azért volt gyengébb a termés, eltekintve a kedvezőtlenebb adottságoktól, mert elfelejtkeztek erről a fontos tevékenységről Példaként említhetnénk még azt is, hogy a Dél-Heves megyei tsz-szövetség tagszövetkezetei közül néhány ötször-hatszor annyi lucemamagot „hoz” le egy hektárról, mint másik A hatvani csomópont munkája szerteágazó. S különleges helyet foglal el benne a vontatási főnökség kocsivizsgáló szolgálata, amely 116 vasutasnak jelent megélhetést. Hogy mit is csinálnak naponta e szolgálat emberei? Ellenőrizniük kell a vasúti kocsik villamosberendezését, fűtését, s még sok-sok műszaki felszerelést, amelyek a biztonságos forgalmat szolgálják. A segédmunkások feladata, hogy mellettük legyenek a hibák gyors kijavításában, vagy vizet töltsenek, akkumulátorcserénél segít- kezzenek, máskor szenet rámoljanak a mozdonyoknál. Összehangolt zenekar ez a kocsivizsgáló szolgálat, súlyos felelősséggel a „muzsikusok” vállán. De megbecsülik-e munkájukat? S mit hozott az idei bérfejlesztés? B 9 9 ■ A pihenőszobában hosszíV asztal padokkal. Ide telepszünk eszmecserére. Nem mindegyik vállalja. Amikor megpendítem a témát, néhá- nvan félrehúzódnak, mások kisomfordálnak a tágra nyitott ajtón. A többi őszintén fel tárulkozik. — Nézze. nem szeretek már azokra az időkre gondolni, amikor 5 forintos órabérért dolgoztunk a vasútnál! Pedig nem régen volt. 1965 táján — mondja Adám József. — Alig ment fel 1500 forintra a havi keresetem, pedig a „szakma ifjú mestereként” országos versenyen helytálltam. Ezért hagytam ott a kocsiműhelyt, s jöttem át vizsgálónak. No persze, ehhez tanfolyamot kellett végeznem. Az áprilisi rendezésnél különben 2000 forint fölé Dl1 Ka áss néhány: S az ilyen eltérés semmiképpen sem nevezhető indokoltnak. A példák kapcsán tehát az mondható el, hogy megyénk mezőgazdasága az elmúlt esztendőkben hatalmasakat lépett előre, de még mindig sok olyan belső tartalék, lehetőség van, melyek kihasználása százezreket, sőt milliókat hozhat egy-egy gazdaságnak. Hiszen csupán az egri Dobó Tsz példájánál maradva, könnyen kiszámolható, hogy mondjuk 100 hektáron milyen többletjövedelmet eredményezhet a hektáronkénti 35 mázsás többlet. A TARTALÉKOK feltárásáról, azok jelentőségéről már a Népújság hasábjain is többször írtunk. Most inkább arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy bizonyos maradiság, konzervatív szemlélet a helytelen gyakorlatot is konzerválja. A Dél-Hevesi tsz-szövetség tag szövetkezetei közül néhány évvel ezelőtt például csupán három gazdaságban mérték rendszeresen a csapadékot. Ma már negyven gazdaságban. Régebben tehát a legtöbb szövetkezet vezetője csupán „megsaccol- ta”, hogy mennyi volt egy- egy növényfajtánál a te- nyészidőszakban leesett eső. így aztán gyakorlatilag arra is nehéz volt választ adni, hogy kellett volna-e akkor öntözni, vagy sem. A fenti példa ma már nem jellemző. Ugyanakkor sok olyan dolog előfordul ma is, ami akadályozza az ésszerűbb gazdálkodást. Csak egyet említünk: nagyon sok gazdaságban még most sem végeznek rendszeresen talajvizsgálatokat, így csmpán a vezetők „megérzései” szabják meg a kiszórt műtrágya mennyiségét és milyenségét. A tudomány és a technika rohamos fejlődése mellett az úgynevezett „mel- * lényzsebből” való gazdálkodásnak egyre inkább kiütköznek a korlátái. Igaz, hogy a sokéves gyakorlat, tapasztalat nem megvetendő szakmai érték, ugyanakkor azt is be kell látnia minden gazdasági vezetőnek, hogy a tapasztalat csupán akkor hozza meg gyümölcsét, ha a tudomány eredményein nyugszik. Egyre inkább lejár az ideje a , „tapasztalati számításoknak". Régebben; amikor mindenki a nagyadagú műtrágyák bűvöletében élt, az számított igazán jó szakembernek, aki egy hektárra minél több mázsa műtrágyát szórt ki. 'Ma már a jó szakember elsősorban arra kíváncsi, hogy a talaj milyen műtrágyát kíván. Hiszen hiába szórnak ki egy táblára akármennyi foszfort, ha a föld nitrogént igényel. AZ EMLÍTETT példákkal csupán arra szerettünk volna utalni, hogy a szakmai maradiság vagy konzervativizmus gátolja a vezetőket abban is, hogy észrevegyék | azokat a lehetőségeket, melyek kiaknázása nagyon sokat eredményezhet. Ezért van az, hogy az ember, örülve egyik gazdaság eredményeinek, rögtön arra gondol, hogy a másik miért nem vette ezt észre, hiszen any- nyira logikus, annyira nyilvánvaló. Nemegyszer elhangzik különböző beszélgetések során, hogy ezért vagy azért a pénzért, csupán le kellett volna nyúlni'. Ott hever a gazdasági vezető lába előtt, csak észre kell venni. Nos, a konzervativizmus, a maradiság éppen a vezetői éleslátást homályosítja el, vagy a torz optika következtében nagy dolgok kicsinynek látszanak. Labdarúgó-mérkőzéseken sok esetben tanúi vagyunk annak, hogy az egyik vagy a másik csapat jól játszik, de a gólhelyzeteket nem tudja értékesíteni. Ilyen esetekben bosszankodik az ember, ez óhatatlan. Éppen ilyen bosszantó, ha egyik vagy másik gazdasági egység kihagyja azokat a ziccerhelyzeteket, amelyeket a másik százszázalékos biztonsággal kihasznál. S ITT kanyarodnék vísz- sza a „de” szócskához. Igaz, hogy a megye mezőgazdaságának fejlődése ütemes és egyenletes, de vannak olyan üzemek is, amelyekben van még bőven javítanivaló. Különösen a vezetők feladata, hogy minden lehetőséget számba vegyenek és ne sajnálják az időt, hogy esetleg a szomszédos üzemekben is szétnézzenek. Sok hasznos tapasztalatot átvehetnek, olyan tapasztalatokat, amelyek a közösség boldogulását szolgálják. Kaposi Levente Hatvani kocsivizsgálók emelkedett a jövedelmem. Plusz ruházat, szabadjegy'. Elégedett lennék? Nem mondhatom. Nagyon nehezen jövünk ki a pénzből. Különösen most. hogy a feleségem gyermekgondozási szabadságon van. Másféle tüske fészkel Alapi Andrásban. — Saját házat akarok! De az úristennek sem kapom meg a vasúttól az építési kölcsönt. Második éve kísérletezem. Pedig telkünkön ott a kész alapozás, amihez a brigádtagok segítettek... Szórakozás? Zsebrádió. Amit most emeltek, elmegy a kisgyerek havi tejére. Mi az a 140 forint? ■ 9 ■ ■ Simon Béla. az előbb em- Htett ..Petőfi” szocialista brigád egyik alapító tagja, este W-kor lépett a vonat elé. — Nem vigyázott, szegény Béla! — jegyzi meg csendes gyásszal Danyi Tibor. — Egy hónapja temettük. S máig is- tápoljuk az özvegyet, hogy könnyebben viselje a csapást. .. Ném, anyagi problémák nincsenek, a biztosító tisztességgel fizet. Danyi, az emlékező, ' a vasútnál tanulta az eszter- gályosságot, Apja, anyja MÁV-alkalmazott volt, s nem akart szakítani a hagyománynyal. A rendezés óta 2600 forint körül keres. Felesége révén házmesterséghez, lakáshoz jutottak a Münnich Ferenc utcában. ' — Ha gyerekük lenne? — Rábeszélném, folytassa, ahol abbahagyom. Nem dúskál az ember, de ha nincs rossz szenvedélye, költséges passziója, tisztességgel megél most már a vasútnál! ■ 999 A pihenőszoba sarkában Duba Károly szalonnát pirít, majd tojást üt rá. Ebédhez készülődik. — Tudja, néhányan túlzott reményeket tápláltak, amikor legelébb szóba került ez a rendezés. Most hát tüsszög- nek. Én viszont úgy vélem, örüljünk annak, amit kaptunk.! Nálunk nem emelkedik automatikusan a munkabér, mint az üzemekben. Két esztendeje volt valami korrekció. de csupán filléres. .. A mostani egészen más. A segédmunkásoknál elérte óránként a 70 fillért, szakmunkásoknál pedig az egy forintot. Mint műhelybizottsági tag, tájékozott vagyok ezekről... ■ ■ ■ 9 Sárga mellényben ekkor jelenik meg két segédmunkás. Tagjaik súlyosak. Nyög a pad, amint ráereszkednek. — Nyög! — mondja is Futó János, a hosszabbik. — A széntéren dolgoztunk, csillét hánytunk... No, ennek a melónak nem sok becsülete mutatkozott a fejlesztésnél. Óránként 30 fillérrel honorálták. így minden szabad percet alkalmi pénzkeresetre használunk. Két lányom Barátaink, szomszédaink Szocialista országok a BNV-n A népszerű Zsiguliknak mindig sok a csodálójuk. A két helyen megrendezett vásár nagyobb területe még a városligeti. Gépek és fogyasztási cikkek, gyári berendezések és használati tárgyak, beruházási javak és dísztárgyak vegyesen vonulnak fel. Itt a nemzetek pavilonja és a magyar ipar termékeinek java is. Hagyományos pavilonjukban állítanak ki barátaink, szomszédaink, a szocialista országok. S ahogy a vásárt egyre inkább a gazdasági és műszaki együttműködés jegyében rendezik — a szocialista országok, mindenekelőtt a KGST-n belüli kooperáció, gyártásszakosítás eredményeit tárják a látogató elé — két- és többoldalú együttműködésünket példázzák — a szocialista gazdasági integráció komplex programjának alapelvei szerint. A bolgár pavilonban mindjárt a szocialista gazdasági integráció valóra váltásában úttörő Intranszmas és Agromas közös vállalatokra utalnak. A BNV-n most tizenöt bolgár külkereskedelmi vállalat állít ki szerszámgépeket, emelőszállító berendezéseket, útépítő-, mezőgazdasági és megy férjhez, kell a hozomány! A másik segédmunkás. Nagy Vendel, sűrű kis ember Neki már sikerült vasúti kölcsönné] házat is1 ragasztania. Mi több. a kölcsönt szépen visszafizette. Ujjai görcsösek, merevek. Körme alatt vastagon a szénpor. — Nem gondoltak arra. hogy vizsgálók legyenek? — Hamarabb kellett volna belekapni! Harminc évvel ezelőtt. Csakhát akkor körülményesebb volt. Most beletörődtünk már! ötven évvel a vállán, háborúval a háta mögött tanuljon az ember? Mondom, megszoktuk. S ha kevés a bér. találni mindig maszek kőművest. akinek téglát. maltert kell hordani hétvégeken. A gyerekek, azok fejezzék be szebben, amit mi elkezdtünk.. . ! 9 9 9 9 Ontja a nap a meleget, mikor az állomásépületből kifordulok. Nyom a hőség. De súlyt érzek vállaimon attól is, amit délelőtt annyiféle embertől hallottam. Néhány mondat, néhány izomrándulás, fintor az ajkon, ránc a homlokon, s világok bomlanak ki belőle, nehéz sorsok! Harc és lemondás. Áldozat és lassú kiegyenlítődés. Maga a vasutasélet. Kendőzetlenül. Egy dolog azért könnyít rajtam: senki nem mondta, hogy abbahagyja! S nem mondta, hogy lazít. Arcukról inkább elszántság tükröződött, nogy amit vállaltak, tisztességgel végigcsinálják. Tisztességgel, becsülettel, pontosan. Ahogyan szintén a vasutasélet diktálja. Moldva? Győző elektronikai gépeket. A Bal- cancarimpex először a BNV-n mutatja be a nagy- közönségnek újdonságát, a transzmanipulátor raktári felrakógépet — működés közben. Rózsaolaj és konzerv, kozmetikumok, ipari vegyszerek, műtrágyák — s a vitrinek feliratai azt is elárulják, Bulgária 109 féle vegyipari termék szakosítását vállalta. Magyar közreműködéssel ‘ már épül az a hatalmas amóniákszódagyár, amely mindkét ország szódaszükségletét kielégíti majd. A bolgár tengerpart csalogató fotói mellett 14 féle hidraulikus szivattyú, 10 féle olajszivattyú, a mikro- plazmikus hegesztőkészülékek, vagy az automatikus konzervzáró gép kelti fel a szakemberek figyelmét. A magyar—lengyel kölcsönös specializációs és kooperációs szállítások aránya 1971—75-ben eléri az összforgalom 16 százalékát. A gazdasági kapcsolatok dinamikáját és jelentőségét bizonyítja, hogy az országaink közötti árucsere-forgalom 1950 óta hatszorosára, 1960 óta pedig több mint háromszorosára nőtt. Elektromos műszerek, zománcozott szivattyúk, gyógyszerek, szintetikus fonalak, a nálunrk is népszerű lengyel autók, bányászati felszerelések, s a hagyományos lengyel élelmiszerek, népművészeti tárgyak töltik meg a megnagyobbított pavilont. A 19 külkereskedelmi \ vállalat elsősorban gépeket és ipari berendezéseket vonultat fel, amelyek az országaink közötti külkereskedelmi forgalom jelentős részét képezik. De ott vannak a népszerű lengyel termékek — varrógépek, magnetofonok, háztartási kisgépek —, amelyeket már ismer, használ a magyar közönség. S hogy az új termékre kíváncsi vásárlátogató figyelmét még jobban felhívják — színes nyomtatott U betűvel jelölik. A román kiállítók — mint minden évben, most is gazdag áruválasztékkal szerepelnek , a BNV-n. Hoztak kőolajipari berendezéseket, mezőgazdasági és építőipari gépeket, kozmetikumokat, gyógyszereket. A kőbányai kiállítási területen szépek a Dácia autók, teherautók. A csehszlovák—magyar gazdasági kapcsolatok története során 1972-ben haladta meg először az árucsere a félmilliárd rubelt. E növekvő forgalom Magyar- országra szállítandó csehszlovák termékei, szerszámgépek, személygépkocsik, motorkerékpárok, vasúti teherkocsik, finommechanikai gyártmányok — mind ott sorakoznak a BNV-n. Erőművi, építőa»y»ggyári, kohóipart berendezésék, orvosi műszerek, elektronikus fogyasztási cikkek — óriás berendezések és kisgépek, miniatűr Alkatrészek — a 17 csehszlovák külkereskedélmi vállalat ajánlatai. Csillogó, szikrázó jabloneci bizsuk, aranysárga sörök, puha bársonyok, tarka ágyneműk, textilféleségek, szőnyegek, csiszolt üvegpoharak, Skoda- coupe személyautók, Babet- ta motorkerékpárok, gépkocsiabroncsok, hűtőgépek, mosóautomaták, rádiók — a nem szakember nézőt megfogó érdekességek. NDK-beli partnereink kétévenként váltogatják a BNV-n való részvételük profiljait. A pavilonban mosta két ország közt fennálló kooperációs és szakosítási kapcsolatra helyezték kiállításuk fő hangsúlyát. Utalva arra, hogy az NDK és Magyarország között több mint negyven hosszú lejáratú kooperációs szerződés és miniszteri szinten kötött megállapodás ösztönzi az árucsere-forgalmat. Az idén építő és útépítőgépeket, kötő- és varrógépeket, nyomdaipari berendezéseket, fizikai-optikai mérőműszereket, számító és adatfeldolgozó gépeket hoztak a külkereskedelmi vállalatok. A pavilonban — látványosság — az a konfekcionáló szalag, amelyen ügyes kezű lányok szabnak-varrnak poliészter kelméből női pantallót. Ízlésesen, esztétikusán berendezett a jugoszláv kiállítási csarnok. Tengerparti városok színes fotói között a jugoszláv ipái- színe-java. Előtérben itt is a több évre szóló műszaki együttműködési és kooperációs szerződésben szereplő témák — mint a közúti járművek, a gépipari fogyasztási cikkek, mezőgazdasági gépek, elektronikus alkatrészek gyártása. Az idén 40 jugoszláv külkereskedelmi vállalat, 120 gyár több mint ezer termékét vonultatja fel a BNV-n. Évek óta kooperációban gyártjuk a szuper- automata mosógépet — most újabb tárgyalások kezdődtek a vasáron is látható bioautomatikus mosógép közös gyártásáról. Olaj- és gázkályhák, kempingkocsik, Zastava autók, traktorok, színes selymek, újfajta szintetikus fonal a pavilon érdekességei. S külön kis csarnokot rendeztek be a színes, modern vonalú lakó- és hálószobabútorokkal, konyhaberendezésekkel. K. M. 1973. május 25., ncutek
