Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

r BEVALLOM őszintén^ sze­detem a reklámot. Külömö- •en azt. amelyik sziporkázó ezellemességével egyből fel­hívja magára a figyelmet, ugyanakkor olyan hatást is elér, hogy az ember később I sem felejti el. Ilyen jó rek­lámnak tartom a televízió- : ban a KHV-vállalat néhány i másodperces kis filmjeit, melyeken egy csinos hölgy vagy egy fehér köpenyesfia­talember elmondja, hogy a világon sok jó kozmetikai készítmény van, de a jók között is a legjobb... A HANGSÚLY e kis fil­meken mindig a de szócs­kára kerül. Talán fezért is ragadtak meg e filmek, hi­szen az életben is hányszor szembekerül az ember ezzel az ellentétes kötőszóval. Megyénk szőlőtermelő közös gazdaságai például az el­múlt esztendőben igen szép eredményeket értek el, a hektáronkénti átlagtermés megközelítette a 66 mázsát. De az egri Dobó Termelő- szövetkezet — tavaly még külön gazdálkodtak a város tsz-ei — egy hektárról több mint száz mázsa szőlőt szü­retelt le, nem utolsósorban azért, mert kikérték az egri szőlészeti kutatóintézet vé­leményét, hogy egy-egy táb­lán milyen műtrágyát szór­janak ki és milyen adag­ban. Kellő talajvizsgálattal, megfelelő vegyi adagokkal tehát jelentősen növelhető az átlagtermés. És ha tovább vizsgáljuk a 66 mázsás át­lagot, akkor arról sem le­het elfelejtkezni, hogy az át­lag mögött Olyan gazdaságok is meghúzódnak, melyek bi­zony csak 30 mázsát, vagy annál is kevesebbet szüre­teltek. De sorolhatnánk tovább a példákat. Egy felmérés ta­núsaga szerint a horti, a nagyfügedi, a sarudi, a po­roszlói termelőszövetkezetek­ben azért jó évről évre a búzatermés, mert tervszerű­en és gondosan végrehajtják a vetőmag-felújítást. Ugyan­akkor , például az egerbaktai termelőszövetkezetben az el­múlt néhány évben azért volt gyengébb a termés, el­tekintve a kedvezőtlenebb adottságoktól, mert elfelejt­keztek erről a fontos tevé­kenységről Példaként em­líthetnénk még azt is, hogy a Dél-Heves megyei tsz-szö­vetség tagszövetkezetei kö­zül néhány ötször-hatszor annyi lucemamagot „hoz” le egy hektárról, mint másik A hatvani csomópont mun­kája szerteágazó. S különle­ges helyet foglal el benne a vontatási főnökség kocsivizs­gáló szolgálata, amely 116 vasutasnak jelent megélhe­tést. Hogy mit is csinálnak na­ponta e szolgálat emberei? Ellenőrizniük kell a vasúti kocsik villamosberendezését, fűtését, s még sok-sok mű­szaki felszerelést, amelyek a biztonságos forgalmat szol­gálják. A segédmunkások fel­adata, hogy mellettük legye­nek a hibák gyors kijavításá­ban, vagy vizet töltsenek, akkumulátorcserénél segít- kezzenek, máskor szenet rá­moljanak a mozdonyoknál. Összehangolt zenekar ez a kocsivizsgáló szolgálat, sú­lyos felelősséggel a „muzsi­kusok” vállán. De megbecsü­lik-e munkájukat? S mit ho­zott az idei bérfejlesztés? B 9 9 ■ A pihenőszobában hosszíV asztal padokkal. Ide telep­szünk eszmecserére. Nem mindegyik vállalja. Amikor megpendítem a témát, néhá- nvan félrehúzódnak, mások kisomfordálnak a tágra nyi­tott ajtón. A többi őszintén fel tárulkozik. — Nézze. nem szeretek már azokra az időkre gon­dolni, amikor 5 forintos óra­bérért dolgoztunk a vasút­nál! Pedig nem régen volt. 1965 táján — mondja Adám József. — Alig ment fel 1500 forintra a havi keresetem, pedig a „szakma ifjú meste­reként” országos versenyen helytálltam. Ezért hagytam ott a kocsiműhelyt, s jöttem át vizsgálónak. No persze, eh­hez tanfolyamot kellett vé­geznem. Az áprilisi rendezés­nél különben 2000 forint fölé Dl1 Ka áss néhány: S az ilyen eltérés semmiképpen sem nevezhe­tő indokoltnak. A példák kapcsán tehát az mondható el, hogy megyénk mezőgazdasága az elmúlt esztendőkben hatalmasakat lépett előre, de még mindig sok olyan belső tartalék, le­hetőség van, melyek kihasz­nálása százezreket, sőt mil­liókat hozhat egy-egy gaz­daságnak. Hiszen csupán az egri Dobó Tsz példájánál maradva, könnyen kiszámol­ható, hogy mondjuk 100 hektáron milyen többletjö­vedelmet eredményezhet a hektáronkénti 35 mázsás többlet. A TARTALÉKOK feltárá­sáról, azok jelentőségéről már a Népújság hasábjain is többször írtunk. Most in­kább arra szeretnénk rá­irányítani a figyelmet, hogy bizonyos maradiság, konzer­vatív szemlélet a helytelen gyakorlatot is konzerválja. A Dél-Hevesi tsz-szövetség tag szövetkezetei közül né­hány évvel ezelőtt például csupán három gazdaságban mérték rendszeresen a csa­padékot. Ma már negyven gazdaságban. Régebben te­hát a legtöbb szövetkezet vezetője csupán „megsaccol- ta”, hogy mennyi volt egy- egy növényfajtánál a te- nyészidőszakban leesett eső. így aztán gyakorlatilag ar­ra is nehéz volt választ ad­ni, hogy kellett volna-e ak­kor öntözni, vagy sem. A fenti példa ma már nem jellemző. Ugyanakkor sok olyan dolog előfordul ma is, ami akadályozza az ésszerűbb gazdálkodást. Csak egyet említünk: na­gyon sok gazdaságban még most sem végeznek rendsze­resen talajvizsgálatokat, így csmpán a vezetők „megérzé­sei” szabják meg a kiszórt műtrágya mennyiségét és milyenségét. A tudomány és a techni­ka rohamos fejlődése mel­lett az úgynevezett „mel- * lényzsebből” való gazdálko­dásnak egyre inkább kiüt­köznek a korlátái. Igaz, hogy a sokéves gyakorlat, tapasztalat nem megveten­dő szakmai érték, ugyanak­kor azt is be kell látnia minden gazdasági vezető­nek, hogy a tapasztalat csu­pán akkor hozza meg gyü­mölcsét, ha a tudomány eredményein nyugszik. Egy­re inkább lejár az ideje a , „tapasztalati számítások­nak". Régebben; amikor mindenki a nagyadagú mű­trágyák bűvöletében élt, az számított igazán jó szakem­bernek, aki egy hektárra minél több mázsa műtrágyát szórt ki. 'Ma már a jó szak­ember elsősorban arra kí­váncsi, hogy a talaj milyen műtrágyát kíván. Hiszen hiá­ba szórnak ki egy táblára akármennyi foszfort, ha a föld nitrogént igényel. AZ EMLÍTETT példákkal csupán arra szerettünk vol­na utalni, hogy a szakmai maradiság vagy konzervati­vizmus gátolja a vezetőket abban is, hogy észrevegyék | azokat a lehetőségeket, me­lyek kiaknázása nagyon so­kat eredményezhet. Ezért van az, hogy az ember, örülve egyik gazdaság ered­ményeinek, rögtön arra gon­dol, hogy a másik miért nem vette ezt észre, hiszen any- nyira logikus, annyira nyil­vánvaló. Nemegyszer elhangzik kü­lönböző beszélgetések so­rán, hogy ezért vagy azért a pénzért, csupán le kellett volna nyúlni'. Ott hever a gazdasági vezető lába előtt, csak észre kell venni. Nos, a konzervativizmus, a ma­radiság éppen a vezetői éleslátást homályosítja el, vagy a torz optika következ­tében nagy dolgok kicsiny­nek látszanak. Labdarúgó-mérkőzéseken sok esetben tanúi vagyunk annak, hogy az egyik vagy a másik csapat jól játszik, de a gólhelyzeteket nem tudja értékesíteni. Ilyen esetekben bosszankodik az ember, ez óhatatlan. Éppen ilyen bosszantó, ha egyik vagy másik gazdasági egy­ség kihagyja azokat a zic­cerhelyzeteket, amelyeket a másik százszázalékos bizton­sággal kihasznál. S ITT kanyarodnék vísz- sza a „de” szócskához. Igaz, hogy a megye mezőgazdasá­gának fejlődése ütemes és egyenletes, de vannak olyan üzemek is, amelyekben van még bőven javítanivaló. Kü­lönösen a vezetők feladata, hogy minden lehetőséget számba vegyenek és ne saj­nálják az időt, hogy esetleg a szomszédos üzemekben is szétnézzenek. Sok hasznos tapasztalatot átvehetnek, olyan tapasztalatokat, ame­lyek a közösség boldogulá­sát szolgálják. Kaposi Levente Hatvani kocsivizsgálók emelkedett a jövedelmem. Plusz ruházat, szabadjegy'. Elégedett lennék? Nem mondhatom. Nagyon nehezen jövünk ki a pénzből. Különö­sen most. hogy a feleségem gyermekgondozási szabadsá­gon van. Másféle tüske fészkel Alapi Andrásban. — Saját házat akarok! De az úristennek sem kapom meg a vasúttól az építési köl­csönt. Második éve kísérlete­zem. Pedig telkünkön ott a kész alapozás, amihez a bri­gádtagok segítettek... Szóra­kozás? Zsebrádió. Amit most emeltek, elmegy a kisgyerek havi tejére. Mi az a 140 fo­rint? ■ 9 ■ ■ Simon Béla. az előbb em- Htett ..Petőfi” szocialista bri­gád egyik alapító tagja, este W-kor lépett a vonat elé. — Nem vigyázott, szegény Béla! — jegyzi meg csendes gyásszal Danyi Tibor. — Egy hónapja temettük. S máig is- tápoljuk az özvegyet, hogy könnyebben viselje a csa­pást. .. Ném, anyagi problé­mák nincsenek, a biztosító tisztességgel fizet. Danyi, az emlékező, ' a vasútnál tanulta az eszter- gályosságot, Apja, anyja MÁV-alkalmazott volt, s nem akart szakítani a hagyomány­nyal. A rendezés óta 2600 fo­rint körül keres. Felesége ré­vén házmesterséghez, lakás­hoz jutottak a Münnich Fe­renc utcában. ' — Ha gyerekük lenne? — Rábeszélném, folytassa, ahol abbahagyom. Nem dús­kál az ember, de ha nincs rossz szenvedélye, költséges passziója, tisztességgel megél most már a vasútnál! ■ 999 A pihenőszoba sarkában Duba Károly szalonnát pirít, majd tojást üt rá. Ebédhez készülődik. — Tudja, néhányan túlzott reményeket tápláltak, ami­kor legelébb szóba került ez a rendezés. Most hát tüsszög- nek. Én viszont úgy vélem, örüljünk annak, amit kap­tunk.! Nálunk nem emelkedik automatikusan a munkabér, mint az üzemekben. Két esz­tendeje volt valami korrek­ció. de csupán filléres. .. A mostani egészen más. A se­gédmunkásoknál elérte órán­ként a 70 fillért, szakmunká­soknál pedig az egy forintot. Mint műhelybizottsági tag, tájékozott vagyok ezekről... ■ ■ ■ 9 Sárga mellényben ekkor jelenik meg két segédmun­kás. Tagjaik súlyosak. Nyög a pad, amint ráereszkednek. — Nyög! — mondja is Futó János, a hosszabbik. — A széntéren dolgoztunk, csil­lét hánytunk... No, ennek a melónak nem sok becsülete mutatkozott a fejlesztésnél. Óránként 30 fillérrel hono­rálták. így minden szabad percet alkalmi pénzkeresetre használunk. Két lányom Barátaink, szomszédaink Szocialista országok a BNV-n A népszerű Zsiguliknak mindig sok a csodálójuk. A két helyen megrende­zett vásár nagyobb területe még a városligeti. Gépek és fogyasztási cikkek, gyári berendezések és használati tárgyak, beruházási javak és dísztárgyak vegyesen vonul­nak fel. Itt a nemzetek pa­vilonja és a magyar ipar termékeinek java is. Hagyo­mányos pavilonjukban állí­tanak ki barátaink, szomszé­daink, a szocialista orszá­gok. S ahogy a vásárt egyre in­kább a gazdasági és műsza­ki együttműködés jegyében rendezik — a szocialista or­szágok, mindenekelőtt a KGST-n belüli kooperáció, gyártásszakosítás eredmé­nyeit tárják a látogató elé — két- és többoldalú együtt­működésünket példázzák — a szocialista gazdasági in­tegráció komplex program­jának alapelvei szerint. A bolgár pavilonban mindjárt a szocialista gaz­dasági integráció valóra vál­tásában úttörő Intranszmas és Agromas közös vállala­tokra utalnak. A BNV-n most tizenöt bolgár külke­reskedelmi vállalat állít ki szerszámgépeket, emelő­szállító berendezéseket, út­építő-, mezőgazdasági és megy férjhez, kell a hozo­mány! A másik segédmunkás. Nagy Vendel, sűrű kis ember Neki már sikerült vasúti köl­csönné] házat is1 ragasztania. Mi több. a kölcsönt szépen visszafizette. Ujjai görcsö­sek, merevek. Körme alatt vastagon a szénpor. — Nem gondoltak arra. hogy vizsgálók legyenek? — Hamarabb kellett volna belekapni! Harminc évvel ezelőtt. Csakhát akkor körül­ményesebb volt. Most bele­törődtünk már! ötven évvel a vállán, háborúval a háta mögött tanuljon az ember? Mondom, megszoktuk. S ha kevés a bér. találni mindig maszek kőművest. akinek téglát. maltert kell hordani hétvégeken. A gyerekek, azok fejezzék be szebben, amit mi elkezdtünk.. . ! 9 9 9 9 Ontja a nap a meleget, mi­kor az állomásépületből ki­fordulok. Nyom a hőség. De súlyt érzek vállaimon attól is, amit délelőtt annyiféle embertől hallottam. Néhány mondat, néhány izomrándu­lás, fintor az ajkon, ránc a homlokon, s világok bomla­nak ki belőle, nehéz sorsok! Harc és lemondás. Áldozat és lassú kiegyenlítődés. Maga a vasutasélet. Kendőzetlenül. Egy dolog azért könnyít rajtam: senki nem mondta, hogy abbahagyja! S nem mondta, hogy lazít. Arcukról inkább elszántság tükröző­dött, nogy amit vállaltak, tisztességgel végigcsinálják. Tisztességgel, becsülettel, pontosan. Ahogyan szintén a vasutasélet diktálja. Moldva? Győző elektronikai gépeket. A Bal- cancarimpex először a BNV-n mutatja be a nagy- közönségnek újdonságát, a transzmanipulátor raktári felrakógépet — működés közben. Rózsaolaj és konzerv, koz­metikumok, ipari vegysze­rek, műtrágyák — s a vitri­nek feliratai azt is elárul­ják, Bulgária 109 féle ve­gyipari termék szakosítását vállalta. Magyar közremű­ködéssel ‘ már épül az a ha­talmas amóniákszódagyár, amely mindkét ország szó­daszükségletét kielégíti majd. A bolgár tengerpart csa­logató fotói mellett 14 féle hidraulikus szivattyú, 10 fé­le olajszivattyú, a mikro- plazmikus hegesztőkészülé­kek, vagy az automatikus konzervzáró gép kelti fel a szakemberek figyelmét. A magyar—lengyel köl­csönös specializációs és koo­perációs szállítások aránya 1971—75-ben eléri az össz­forgalom 16 százalékát. A gazdasági kapcsolatok dina­mikáját és jelentőségét bi­zonyítja, hogy az országaink közötti árucsere-forgalom 1950 óta hatszorosára, 1960 óta pedig több mint három­szorosára nőtt. Elektromos műszerek, zo­máncozott szivattyúk, gyógy­szerek, szintetikus fonalak, a nálunrk is népszerű lengyel autók, bányászati felszerelé­sek, s a hagyományos len­gyel élelmiszerek, népművé­szeti tárgyak töltik meg a megnagyobbított pavilont. A 19 külkereskedelmi \ vállalat elsősorban gépeket és ipari berendezéseket vonultat fel, amelyek az országaink kö­zötti külkereskedelmi forga­lom jelentős részét képezik. De ott vannak a népszerű lengyel termékek — varró­gépek, magnetofonok, ház­tartási kisgépek —, amelye­ket már ismer, használ a magyar közönség. S hogy az új termékre kíváncsi vásár­látogató figyelmét még job­ban felhívják — színes nyomtatott U betűvel jelö­lik. A román kiállítók — mint minden évben, most is gaz­dag áruválasztékkal szere­pelnek , a BNV-n. Hoztak kőolajipari berendezéseket, mezőgazdasági és építőipari gépeket, kozmetikumokat, gyógyszereket. A kőbányai kiállítási területen szépek a Dácia autók, teherautók. A csehszlovák—magyar gazdasági kapcsolatok tör­ténete során 1972-ben ha­ladta meg először az áru­csere a félmilliárd rubelt. E növekvő forgalom Magyar- országra szállítandó cseh­szlovák termékei, szerszám­gépek, személygépkocsik, motorkerékpárok, vasúti te­herkocsik, finommechanikai gyártmányok — mind ott sorakoznak a BNV-n. Erő­művi, építőa»y»ggyári, ko­hóipart berendezésék, orvosi műszerek, elektronikus fo­gyasztási cikkek — óriás berendezések és kisgépek, miniatűr Alkatrészek — a 17 csehszlovák külkereskedélmi vállalat ajánlatai. Csillogó, szikrázó jabloneci bizsuk, aranysárga sörök, puha bár­sonyok, tarka ágyneműk, textilféleségek, szőnyegek, csiszolt üvegpoharak, Skoda- coupe személyautók, Babet- ta motorkerékpárok, gépko­csiabroncsok, hűtőgépek, mo­sóautomaták, rádiók — a nem szakember nézőt meg­fogó érdekességek. NDK-beli partnereink két­évenként váltogatják a BNV-n való részvételük pro­filjait. A pavilonban mosta két ország közt fennálló kooperációs és szakosítási kapcsolatra helyezték kiállí­tásuk fő hangsúlyát. Utalva arra, hogy az NDK és Ma­gyarország között több mint negyven hosszú lejáratú kooperációs szerződés és mi­niszteri szinten kötött meg­állapodás ösztönzi az áru­csere-forgalmat. Az idén építő és útépítő­gépeket, kötő- és varrógépe­ket, nyomdaipari berendezé­seket, fizikai-optikai mérő­műszereket, számító és adat­feldolgozó gépeket hoztak a külkereskedelmi vállalatok. A pavilonban — látványos­ság — az a konfekcionáló szalag, amelyen ügyes kezű lányok szabnak-varrnak po­liészter kelméből női pantal­lót. Ízlésesen, esztétikusán be­rendezett a jugoszláv kiállí­tási csarnok. Tengerparti vá­rosok színes fotói között a jugoszláv ipái- színe-java. Előtérben itt is a több évre szóló műszaki együttműkö­dési és kooperációs szerző­désben szereplő témák — mint a közúti járművek, a gépipari fogyasztási cikkek, mezőgazdasági gépek, elekt­ronikus alkatrészek gyártá­sa. Az idén 40 jugoszláv külkereskedelmi vállalat, 120 gyár több mint ezer termékét vonultatja fel a BNV-n. Évek óta kooperá­cióban gyártjuk a szuper- automata mosógépet — most újabb tárgyalások kezdőd­tek a vasáron is látható bioautomatikus mosógép kö­zös gyártásáról. Olaj- és gázkályhák, kempingkocsik, Zastava autók, traktorok, színes selymek, újfajta szin­tetikus fonal a pavilon ér­dekességei. S külön kis csar­nokot rendeztek be a színes, modern vonalú lakó- és há­lószobabútorokkal, konyha­berendezésekkel. K. M. 1973. május 25., ncutek

Next

/
Thumbnails
Contents