Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

.1 ,• ,] M [AI műsorok;. RADIO KOSSUTH 8.20 8.58 9.23 12.20 12.35 14.00 14.20 14.40 14.50 15.10 10.05 16.10 16.25 17.05 17.35 18.00 18.25 18.48 19.25 19.35 20.34 21.16 22.30 23.30 Könnyűzene Kerékasztal- beszélgetés Gluck: Iphigenia Taurisban. Négyfclvonásos opera Ki nyer ma? Melódiákoktól Aláírva utólag Kamarazene Az élő népdal Munkáskórus-fesztivál Sok gyerek, sok gond Petőfi-kalendárium Fúvószene Megjelenés előtt A muzsikus válaszol Lakáspolitika Népi zene Európa keresztútjain. I. rész Zenéről tíz percben Kritikusok Fóruma Emlékek szárnyán Hangjáték Híres zenekarok Kamarazene Daljátékokból PETŐFI 8.05 Barokk muzsika 3.03 Népi muzsika n.49 Jegyzet 12.03 Könnyűzenei Hírau 13.33 Kodály-kőrusok 42.43 Győri stúdió 13.03 Kamarazene 14.00 Ifjúsági randevú 16.10 Vallomás az irodalomról 48.40 Filmzene 18.50 Szemtől szembe — anyanyelvűnkkel 19.05 Bukaresti slágerkoktél 19.34 A Biblia világa. I. rém 20.28 Verbunkosok 21.15 Olvasólámpa 21.30 XVIII. századi operákból 22.30 Kiport 22.40 Világslágerek 23.15 Pergolesi: Stabat Mate* Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Pár perc dzsessz „Mint a karikacsapá*** Betyárnóták Választ vár a hallgató Reklám nélkül Brenda Léé énekel Sporthíradó tűi MAGYAR Isltola-tv Hírek Természetbarát Tizen Túliak Társasága A festészet kalandja Radar Esti mese Tv-hlradó Hosszú, forró nyár. XII. Mától kezdve viT-vetélkedő Tv-híradó A miskolci fesztivál díjnyertes filmjeiből POZSONYI 9.45 Lángok 16.10 Békeverseny 17.25 A Jakutföld jövője. Dokumentumíilm 18.10 Dalfesztivál 19.00 és 21.25 Híradó 20.00 Lángok. Tv-film. 2. rész 9.00 17.15 17.20 17.35 18.00 18.40 19.15 19.30 20.00 20.50 22.10 22.20 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor A boszorkánymester szinkronizált NSZK bűnügyi film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Filmbarátok napja Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor Dodeskáüen A Kzemétváros álomvilága. Színes japán film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Hideg pulyka Színes, szinkronizált ameri­kai film víg játék. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és este 7 órakor Tengeri farkas (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI KERT Lányarcok tükörben HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kétéltű ember FÜZESABONY Magyar ugaron LŐRINCI Föltámadott a tenger Haderőcsökkentés és európai egyensúly HÉTFŐN BECSBEN rövid közlemény jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jut­ni a közép-európai térségre vonatkozó haderőcsökkentési tárgyalások részvevőinek stá­tusában és a megbeszélések ügyrendjében. Hosszú, több mint száz napos időszak zá­rult le ezzel, a kulisszák mö­götti diplomácia időszaka. Most, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások befeje­ződtek, egyre több és több részlet lát napvilágot, olyan mozzanatok, amelyeket akkor, az eszmecsere időszakában nem lehetett publikálni. Éz megsértette volna azt a tit­kosságot, amelyben a január 31-én megindult megbeszélé­sek kezdetén a tágállamok megállapodtak. Ezekből a részletekből és a haderőcsök­kentési tárgyalások történel­mi előzményeiből kitűnik: milyen rendkívül bonyolult, mennyi nehézséggel járó fo­lyamat zajlik le Bécsben. S egyúttal arról is meggyőz — ha az előkészületek szaka­szában ennyi nehézséggel kell megbirkózni, milyen hosszú még az út a valódi meg­egyezésig. Illúzióknak nincs helyük, hiszen itt az államok létfontosságú érdekeiről, biz­tonságáról van szó. A bécsi megbeszélések tör­ténelmi előzményei közé tar­tozik, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország a második világháborút követő első évtizedben számos le­szerelési javaslatot tett az európai haderők kölcsönös csökkentésére. Ezek a kezde­ményezések azonban a NA- TO-országokban vagy hallga­tásra, vagy elutasításra ta­láltak. A Varsói Szerződé« politikai tanácskozó testüle­tének 1966. júliusi ülésén is szerepelt a következő javas­lat: „A külföldi katonai tá­maszpontok felszámolása’’, „a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről, saját nemzeti határaik mögé”. Két évnek kellett eltelnie, amíg a haderőcsötokentés gondolata első ízben beke­rült egy NATO-ülés jegyző­könyvébe. 1968-ban Reykja- vikban fogalmazták meg az Észak-Atlanti Szövetség tag. államai a „kiegyensúlyozott csapatcsökkentés'’ lehetősé­gét. A NATO-ÄLLAMOK javas­latait tanulmányozva, azon­ban még semleges megfigye­lők is arra a következtetésre juthattak, hogy a nyugati ál­lamok haderőcsökkentési ja­vaslataiban kezdettől fogva inkább a taktikai és a pro­pagandaelemek domináltak, mintsem a komoly megegye­zési szándék. így például csapatcsökkentés „kiegyensú­lyozottságának” hangsúlyo­zásával, miként azt a puha- tolódzó megbeszéléseken is kifejtették, azt szerették volna elérni, hogy a szocialis­ta országok nagyobb arány­ban csökkentsék haderejüket, mint a NATO-országok, mert mint mondták, Közép-Euró- pában a szocialista államok erősebbek. Ugyanakkor, ahogy egyre gyorsult az európai biztonsá­gi értekezlet előkészítése, ahogy szaporodott Európá­ban a biztonsági konferencia híveinek száma, úgy kezdték a NATO-államok taktikai ok­ból összekapcsolni a két kér­dést — a biztonságról folyta­tandó tanácskozást a haderő­csökkentéssel. Előbb megpró­bálták a biztonsági értekez­let napirendjére tűzetni ezt a problémát, majd pedig — miután ez nem .sikerült — összekapcsolták a két érte­kezlet előkészítését. Miközben általában ez jellemezte a nyugati orszá­gok taktikáját, jelentős kü­lönbségek is voltak a tőkés államok elképzeléseiben. El­sősorban az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa érde­kei ütköztek. Az Egyesült Ál­lamok kormánya gazdasági és pénzügyi okokból érdekelt csapatainak mielőbbi csök­kentésében, minél nagyobb kontingensek Európából való kivonásában. A nyugat­európai államok kormányai viszont — mint azt a NATO- tanácsülései is megmutatták — ellenezték az amerikai csapatok gyors és radikális csökkentését, mert attól tar­tottak, hogy ebben az eset­ben a NATO őket kötelezheti újabb — rendkívül komoly költségekkel járó — fegyver­kezésre, újabb csapat-kon­tingensek felállítására. A BÉCSI KONZULTÁCI­ÓN rögtön az eszmecsere megindulása után egy rend­kívül fontos kérdés várt tisztázásra: milyen or­szágok és milyen státusban vegyenek részt az érdemi megbeszélésben. A vita kö­zéppontjába Magyarország került. Nem sokkal a kon­zultációk megindulása után a magyar képviselő bejelen­tette, hogy hazánk csak ak­kor vesz részt teljes jogúan a tárgyalásokon, ha azokon Olaszország is ugyanilyen joggal képviselteti magát. Mi indokolta a magyar ál­láspontot? Annak ellenére, hogy Európában az enyhülés­nek egyre több jelét tapasz­taljuk. nem szűnt meg a szo­cializmus és a kapitalizmus kemény küzdelme, és to­vábbra is rendkívül ingatag még az az egyensúlyi helyzet, amely kontinensünkön kato­nai, politikai értelemben ki­alakult. Az egyensúly bármi­féle megbomlása súlyos ká­rokat okozhat a szocialista közösségnek, minden szocia­lista országnak — de az egész európai enyhülés ügyé­nek is. Ha Magyarország — mi­ként azt a NATO-országok szándékozták — részt vesz a haderőcsökkentésben és Olaszország nem, ez feltétle­nül stratégiai előnyöket biz­tosít az Észak-atlanti Szer­vezetnek. A Varsói Szerző­dés hét országából öt — és­pedig a legütőképesebb és legnagyobb hadsereggel ren­delkező államok — került volna a haderőcsökkentés körébe, míg érintetlenül ma­radtak volna a NATO déli szárnyának — elsősorban a rendkívül komoly erőt képvi­selő Olaszországnak — had­seregei. Az, hogy Olaszorszá­got a NATO visszatartotta a teljes jogú részvételtől még azon az áron is, hogy Ma­gyarország teljes jogú rész­vételének követelésétől visz- szaléptek, .is mutatja, milyen nagy fontosságot tulajdonít az Észak-atlanti Szerződés a NATO e déli szárnyának. A mostam formula, hogy Magyarország — hét másik állammal együtt — az érde­mi tárgyalások részvevőinek egyhangú szavazata alapján az érdemi megbeszélésekbe bekapcsolható, különleges státusú országként van je­len Bécsben. Magyarország teljes jogú részvétele az ér-. demi tárgyalásokon tovább-1 ra is csak azok mellett a fel- * tételek mellett — vagyis Olaszország bevonásával kép­zelhető el, amelyeket a ma­gyar képviselő a konzultáció során kifejtett. EGY LÉPESSEL ELŐBB­RE jutott Bécsben a haderő­csökkentés kérdése, de tulaj­donképpen most tartunk csak t ott, hogy néhány hónap mái­val elkezdődhet az érdemi munka. Kereszthy András MezőtarKányoól Működésének egy esztendős jubileumát ünnepli a község művelődési háza. Az uj létesít­mény a község kulturális éle­tének központja lett és szolgál­tatásaival kielégíti a lakosság igényeit. Itt működik és heti két alkalommal tart nyitva a községi könyvtár. A moziüzem szintén korszerű körülmények között heti két előadást tart. Rendszeresen működik az if­júsági klub. s az idős emberek körében nagyon népszerű a nyugdíjasok klubja. A gyer­mekklub vasárnap délelőttönként biztosít hasznos, tartalmas el­foglaltságot az általános isko­lásoknak. A művelődési ,ház programja május hónapban is bővelkedik ismeretterjesztő rendezvények­ben. Sziláqyi László tanár a község történetéről tart előadás- sorozatot. Nap.i/ István körzeti megbízott a közlekedés rendjé­ről. A serdülőkor problémái­ról. a balesetvédelemről es a gyógyszerfogyasztásról filmve­títéssel egybekötött előadások hangzanak el. Május végén ke­rékasztal-beszélgetést szerveznek a község vezetőivel. Nem lesz hiány szórakoztató műsorban sem. vendégül látnak még e hó folyamán egy külföldi kulturá­lis küldöttséget, előadást rendez az ŐRI. és szórakoztató jelleg­gel rendezik meg az idei gyer­meknapot. Császár István Gyöngyösről r Olcsó megoldás a seregélyek ellen Amint ismeretes, szüret idején a szőlőtermelő vidé­kek veszedelmes ellenségei a seregélyek, amelyek gyakran felhőként ellepik a szőlőker­teket, s nagy pusztítást okoznak bennük. Helyen­ként hálók kifeszítésével vé­dekeznek a madarak ellen. Ez azonban meglehetősen költséges megoldás. Most vi­szonylag olcsó, s az időjá­rásnak ellenálló ilyen háló­különlegesség gyártását ol­dották meg a Szegedi Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalatnál, az újonnan impor­tált fóliagyártó gépsoruk, illetve a fóliazsineget to­vábbfeldolgozó hurkológépek segítségével. Ezek a több méter szélességben, s tet­szés szerinti hosszúságban készülő hálók alkalmasnak ígérkeznek a szőlők, sőt gyümölcsösök védelmére. (MTI) Negyven év után virágzik az agavé Pécsett négyvenev i „csen­des vegetáció” után kivirág­zott az agavé. Az amarilla- félék családjába tartozó tró­pusi növény öshazaja Mexi­kó. A pécsi agavé a tortyo- gói vízmű tulajdona, körül­belül negyvenéves, s ma már senki sem tudja, hon­nan és hogyan került oda. Nemrég a másfél méter hosszú és negyed méter szé­les levelekkel borított aga­vétő „megmozdult” s hat­hét méter magas szárat nö­vesztett, amelyen piszkos­sárga virágok nyíltak. E ritka trópusi növény sajá­tossága, hogy életében csu­pán egyszer virágzik, aztán elpusztul, majd az anyanö­vényből új hajtás sarjad. (MTI) 33 éves munkaviszony után búcsúztatták el a Mát- raalji Szénbányák igazgató­ságának központi szállítási csoportvezetőjét, Juhász Györgyöt. Juhász elvtárs 23 esztendőt az. AKÖV-nél töl­tött, 10 éve dolgozója az igazgatóságnak. Jól nevelte és irányította a gépkocsive­zetőket, akik napról napra balesetmentesen vezettek. Jó munkájának elismeréseként a vállalat kiválódolgozó­jelvényt és jutalmat adptt részére. A szakszervezeti bi­zottság ajándékkal köszön­tötte a nyugdíjba vonulót. A munkatársak nevében Ko­vács József, az új csoport- vezető köszönte meg az ed­digi együttműködést, átadva a munkatársak ajándékát. Juhász György meghatót - tan köszönte meg a figyel­mességet, s ígérte, hogy nem szakad el teljesen a válla­lattól, hanem továbbra is benéz időnként volt munka­helyére, segítséget nyújt a problémák megoldásában. Tóth Lajos Recskről A :.ervezetet a községi tanáé4! jóváhagyása után fontosság; sorrendben sorolja be a fejlesz­tési feladatok közé. Maruzs János A községi tanács végrehajtó bizottságának felkérésére, a Me­gyei Könyvtár elkészítette a községi könyvtár távlati fej­lesztési tervét. A terv a tanács­ülés elé kerül megvitatásra, il­letve jóváhagyásra. 1990-ig há­rom lépcsőben történik a könyv­tár fejlesztése. A körzeti könyv­tár létrehozása a társadalmi és anyagi erők koncentrációját kí­vánja meg a székhelyen és a körzetben is. A tervezet szerint a könyvtár állománya eléri a 20 ezer kötetet és a szakkönyvtári feladatokat is be kell majd töl­tenie. Ugyanakkor 60—80 féle újsággal és folyóirattal kell ren­delkeznie. A könyvtár alapte­rületét 342 négyzetméterre ter­vezték, ebben olvasóterem, ol­vasószolgálati tér. szabadpolcos rész. gyermekkönyvtár, és ter­mészetesen raktári répz is szere­pel. Az évente szükséges fej­lesztésre átlagosan 30 ezer forint­ra lesz szükség. A várható olva­sói aránynak Í0 százalékkal kell emelkednie a nagy körzeti könyvtárban. ANAAAAAAA/WWWWVWWV' AAAÁAAAAAAAAAő/v\AAÁAŐAA/WW\Aő/WWVVWWWV\AAAiWVWWWVAAA/WWWNAőAAAAAAAAŐAAAAAAAAAA/' WWWWVA i: 19 órától péntek óráig, a Bajcsy-Zsi- iteai rend,tófcrn. (Tele­lj. Rendelés gyermekek Ősön: 19 óráig, a ;tii rendelőó 27). ától péntek :ai ulna 41. (Tele­Tízéves koromban talál­koztam először a színház­zal. Akkor kerültem fel vi­dékről és a sok, váratlanul rám szakadó csoda közt, is­kolai jutalomként kaptam egy színházjegyet a Városi­ba. Félelmes volt minaen: a csörömpölő villamos, a Rá­kóczi út zajgó tömege, a Városi Színház irdatlan épü­lete, a végeláthatatlan lép­cső- és folyosólabirintus, a zsibongó gyerekhad, a tere­lő tanárnők szigorú kiáltá­sai, a páholyok és a székso­rok bordó bársonya, a me­leg, a félhomály, a ruhatár fogasai... Télikabátomat engedel­mesen letettem a ruhatár­ban, azután beültem társa­immal a nézőtérre. A Sevil­lai borbélyt adták. Akkor hallottam először Rossini ze­néjét, akkor láttam először fényszórók füzében ragyogó színpadot és felnőtteket, akik nótázva beszélnek. Tá­tottám szememet-számat, SZÍNHÁZ kábult voltam és megilletö- dött. A szomszédom meglö­kött. „Te, hová tetted a ru­határi céduládat?" „Mi­met?” „Hát a cédulát, te hü­lye, amire majd visszaadják a kabátodat.” „Már miért adnák a kabátot cédulára1” Egy-két tapasztaltabb pesti gyerek vihogott körülöttem. A tanárnő mérgesen ránk pisszegett, én pedig egyszer­re hideget, meleget éreztem a gyomromban, hasamban. Hol a kabátom? Jézusrnária, mi lesz a kabátommal? Mi lesz otthon? Hogyan mond­jam meg? Kinn esik a lucs­kos novemberi eső — még a csontom is didereg a hi­degtől. És otthon nincs má­sik kabátom. Talán sohase lesz már. A színpadon szól­tak a vidám dallamok, szí­nek és fények kavarogtak. Enbennem zihált a rémület. A kabátom,.. a kabátom... Először úgy gondoltam, hogy szólok az osztályfőnök ta­nárnőnek ... de még azt is? Az otthoni baj éppen elég lesz, még az iskolai szé­gyent is? Nem, nem. El kell bujdosni... meg ■ kell sem­misülni, igen, meg kell sem­misülni ... itt csak a halál segíthet. Taps. Fény. Meleg. A szí­nészek hajlonganak a füg­göny előtt. Egy bácsi pere­cet árul... kiszaladok a né­zőtérről. Végig a folyosón... már rohanok is el a ruhatár előtt, amikor rám kiabál egy klott kötényes néni. „Hé ... állj meg, te kis csú­nya szemüveges... te, per­sze, hogy te.. . te vagy az a mulya . kétszer is szól­tam, hogy itt, hagytad a ru­határi jegyedet...” És jött a második felvo­nás. Vidám olasz zene. Fel­oldódás. És egyszerre min­den enyém lett a festett ui-< lúgból, szálltam és fúrod-5 tem a dallamokban. Ki tudja... ha akkor nem\ kapom vissza a kabátomat,..< ma vígjátékok helyett tra-< gédiákat írnék. Kaiból A mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos igények növekedése elengedhetetle­nül szükségessé teszi, hogy a magtermeltető vállalat mi­nél több és jó minőségű ve­tőmaggal lássa el a terme­lő üzemeket. A megtermelt szaporító anyag hosszas és gondos ke­zelésen megy keresztül, mi­re fémzárolt zsákokban visz- szakerül a termelő üzemek­be. Évente több tízezer má­zsa vetőmag feldolgozásáról és forgalomba hozataláról gondoskodik a vállalat. Az éves termelési terv teljesíté­sében sok feladat hárul a káli üzemegységre. Évről év­re növekszik a feldolgozan­dó vetőmag mennyisége. A feladatok megoldásához sok segítséget nyújtana^ az itt dolgozó szocialista brigádok. E brigádok elsősorban a szállítás, anyagmozgatás te­rületén segítik az üzem munkáját, A két káli bri­gád, a Rákóczi nevét viselő targoncásbrigád és a Hunya­di nevét viselő rakodóbri­gád, eredményeik elismeré­seként ezüst fokozatot ka­pott, A brigádok két tagja részt vett az országos egyé­ni versenyen is, s ott Ma­gyar Mátyás az első. Tóth István az ötödik helyen végzett. Igen jelentős, hogy a nagy fizikai erőt igénylő munkafolyamatokat gépesí­tették, így csökkentették az anyagmozgatás költségeit is. Varga Gyula Tiszanánáról 1213 tagja van a tiszanánal ta­karékszövetkezetnek. A rész- jégyalap elérte a 127 000 forintot. A tervek és a közgyűlés idei határozata alapján 1975-re a részjegy névértéke 200 forint lesz. A községnek mintegy egy- harmada tagja a szövetkezet­nek, s itt helyezik el megtaka­rított pénzüket. 1973. első ne­gyedévének végére a község be­tétállománya a takarékszövetke­zetnél meghaladta a 9 millió fo­rintot. Ennek túlnyomó többsége nyereménybetétkönyvben van el­helyezve. A betétállomány össze­ge az egy évvel ezelőttihez vi­szonyítva mintegy másfel millió forinttal növekedett. A tagok szükség esetén természetesen kölcsönt Igényelhetnek, ez év első negyedében a szövetkezet közel egymillió forint, értékű kölcsönt nyújtott. Marsalko Janót Hevesről Hosszú évek óta figye­lemreméltóim eredményes munkát végez a Hevesi Ál­lam; Gazdaság szakszerve­zeti Bizottsága. A szakszer­vezeti tagok elsődleges fel­adatuknak tekintik a gazda ­sági eredmények elérését, s nem egy esetben segítették és segítik javaslataikkal a munkák időbeni gyors el­végzését. Nincs lemaradás a sport- és kulturális munkában sem. A szakszervezeti bizottság megszervezte és sikeresen fejezte be oktatási program­ját, amelynek keretében a gazdaságban társadalmunk időszerű kérdéseivel foglal­koztak a tanulókörök. Nagy gondot fordít a szakszerve­zet a dolgozók pihenésének megszervezésére, biztosítá­sára. Az elmúlt évben a KISZ-szel és a nőbizottság- gal karöltve hét alkalom­mal szerveztek közös kirán­dulást. Jutalomüdülésben a szakszervezet négy aktívája részesült, kilenc dolgozó kül­földi tanulmányúton vett részt. Jelentős a fejlődés a szo­cialista brigádmozgalom te­rén. 1972-ben újabb két bri­gád nyerte el a megtisztelő címet, a kiemelkedő munká­sokat rendszeresen elisme­résben részesítik. Kiemelten foglalkozik a szakszervezet a nőpolitikái munkával. Váradi Anna fehér Klára f 197a. május ÍJ* csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents