Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

látogatóban Mézga madár szüleinél r , ,v KOSSUTH 8, ;ii Áriák. 8..VI Életünk minősége. V. 3.33 Operettnél, a.31 Lskularáüió. 10.03 llungjátck Kopernikuszröl. VI. 10. as Csajkovszkij-müvek. 11. au Mindenki Könyvtára. 13.30 Ki nyer ma? la.35 iVfeiúdiakoktél. 11.00 Vilii a korszerű mezőgazda­ságról. 14.30 Kóruspódium. 14.33 Haydn: Odúr szimf. , 15.15 Dalolt Raduóti-vcrsckre. 15.33 Keringök. 13.44 Osztrovszkij! A váltó, n.-valt. 10.44 Két Suppé-nyitány. 17.05 Uatimanytnov-clklus. VI. 17.41 Vendégségben őseinknél IX. 1K.1I Népdalok. 18.33 Munkásstüdió. 10.48 /.énéről liz pereben. 10.33 Kritikusok fóruma. la.33 Hangversenyközv. á Zene- akadémiáról. 23.35 Asztalitenisz VB. 22.50 Tánezcne. 0.10 Éji zene. PETŐFI 8.05 Nótacsokor, 9.03 Mozart: G-dúr trió. 9.30 A 04, 05, 07 jelenti. 11.50 Jegyzet. 12.00 Könnyűzenei Híradó. 12.30 Liszt-kórusok. 12.43 Győri stúdió. 13.03 Szimf. zene. Kettőtől hatig .. . Zenés délután. 18.10 Mindenki Könyvtára. 18.40 Könnyűzene. 19.00 RádióhangversenyekrŐI. 19.30 Gulyás: Első szerelem. 19.44 Előadás. 20.28 Spartacus. Ifj. r.-játék. I. rész. 21.18 Sanzonest. 22,02 Népi zene. 22.45 Webern-művek. 23.15 Beethoven: II. József kan* táta. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. A ktílcsinről... Betyárnóták. Választ vár a hallgató. Sporthíradó. Luis Armstrong énekek MAGYAR y.io itv. 9.30 Szünidei matiné. Kisfilmek, 10.30 Tv-ovi. 11.55 Filmesztétika. 15.25 Tv-ovi. 17.08 Hírek. 17.15 Amig «az asztalra kerül;» A zöldség. 18.00 Először az urnák előtt.*; 18.20 Ki minek a mestere? 18.40 Téka. , 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Hosszú, forró nyár. VIT, Keserű aratás. 20.50 Zenei Figyelő. 21.35 Nyitott könyv, 22.30 Tv-hiradó. Kissé meghatottan vettünk búcsút a Mézga csalódtól: Vajon találkozunk-e még ve­lük a képernyőn? Igaz lenne a hír, hogy Aladár és Blöki nem indulnak többé kalan­dos, felfedező utakra, távoli bolygók és csillagok felé? Mézga Aladár „szüleit”, Romhányi József írót és Népp József rendezőt keres­tem fel kérdéseimmel. — Milyen jövőt szántak Aladárnak? — Már nyomdában van a könyvünk, mely Mézga Ala­dár különös kalandjai címen jelenik majd meg, természe­tesen sok-sok rajzos illuszt­rációval. Bízunk benne, hogy ily módon Aladár jövőjét, itt a földön sikerült megalapoz­nunk. Hogy Blökivel együtt elindulnak-e újabb űrutazá­sokra? Nos, ez a rajzfilmek honában is, akárcsak a va­lóságban, nagyon sok pénzbe kerül. Mégis reménykedünk, hogy sor kerül egy újabb széria megrendelésére. — Most illetlen kérdés kö­vetkezik. Van-e valamilyen tudományos fedezete azoknak a szakkifejezéseknek, ame­lyek fölényes ismeretével Aladár egy-egy filmben nemcsak Blökit, de a jámbor televíziónézőket is ugyancsak elszédítette? — Nincs. Aladár , és Blöki a szabadon csapangó fantá­zia „útjain” indultak el ka­landjaikra. Az általuk hasz­nált fizikai szabályok, tudo­mányos műszavak mind ha­misak: tréfák. Természetesen \ tudományos „alapjuk” azért van, minden kifejezés egy olyan szójáték, amellyel meg­levő, valóságban is használt tudományos kifejezésre utal­tunk. — Ez /annyit jelent, hogy a történetek írása közben sem- milyen szabályhoz sem kel­lett igazodniuk? — Nem egészen. Ugyanis igen szigorúan betartottuk azokat a szabályrendszereket, amelyeket ml magunk állí­tottunk fel. Ha például kita­láltunk egy olyan bolygót, amelyik egy perc alatt kerüli meg a Napot, a történés fo­lyamán az összes többi idő­pontot már e „szabály” alap­ján számítottuk ki. — önök melyik kitalált bolygójukra utaznának el legszívesebben. Mind ez idáig Romhányi József és Nepp József, akik­kel a Pannónia rajzfilmstú­dió büféjében beszélgetek, közösen válaszoltak a kérdé­sekre. Ám most mindketten hallgatnak. Végül a szavak embere”, Romhányi József kiejti a bűvös nevet: Luxó- ria. Mindketten nevetnek, visszaemlékezvén a kénye­lemmel sújtott bolygóra. Majd Romhányi József gyor­san megjegyzi, hogy ezt csak viccnek szánta. És nagyon komolyan folytatja: — A Mézga-sorozaftal az volt a célunk, hogy felna­gyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A robbanás, a zaj, a túlzott kényelemszere­tet, a gépek bűvölete — ko­runkban reálisan is létező ártalmak. Itt a Földön él­jünk okosan: erre szeret­tünk volna figyelmeztetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal. Mondanom sem kell, hogy egyikbe sem kí­vánkozunk el... — Voltak-e vitáik a közös munka során? — Soha. Olyan ideális egyetértésben dolgoztunk, amilyenről csak álmodni szoktak azok az emberek, akik nagyon szeretik mun­kájukat. — Ki volt a kedvencük a Mézga családban? — Aladár és Hlöki. — Blöki nagyon, sok ember szívébe „bebeszélte" magát. Vgy tudom, hogy öa rajzfil­mek törvényeinek is fittyet hányt akkor, amikor megszó­lalt. A rajzfilmekben az em­beri hangon megszólaló álla­tok minden esetben egy em­bert jellemeznek, ezzel szem­ben Blöki, bár beszélt, mind­végig igazi kutya maradt. —- Mi sem természetesebb, minthogy minden valamire­való kutyának beszélnie kell — mondja Romhányi József. És ő biztosan tudja ezt. Nemcsak azért, mert egy ku­vasz tulajdonosa, hanem azért is, mert számos írása is bizonyítja: „érti”, mit mon­danak az állatok. — Miért írnak, illetve ren­deznek szívesen rajzfilme­ket? — A rajzfilm a megvalósu­ló csodák műfaja. Rajzfilmen minden lehetséges. Megvan az a jótékony tulajdonsága, amely módot ad rá, hogy ké­pi ötlettel olyan gondoláto­kat és történéseket fejezzünk ki,, amelyek szavakkal csak hosszú dialógusokban írha­tók le. Ebben a munkában a játék öröme a legvonzóbb. — Megkérem, mondjanak el néhány adatot a Mézga-so­rozat valamelyik filmjéről. — Egy film hossza 70.3 mé­ter. Egy méteren 52 kocka van. Általában minden má­sodik kockát rajzolják meg, így egy film során 12 000 koc­kát kell berajzolni. Aladárt egyetlen filmben 9000-szer rajzolták le. — A Mézga család befeje­zése után együtt dolgoznak-e a jövőben is? — Tgen. Űj filmsorozatunk „Kérem a következőt” cím­mel Romhányi József állat­meséiből készül. László Ilona Egerből A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének Heves megyei Bizott­sága értekezletre hívta össze az aktívákat. A tanácskozáson Czirmay Tibor, a MEDOSZ me­gyebizottság titkára számolt be az 1972. évi munkáról. Egyebek között elmondotta, hogy az el­múlt évben az aktívák, az üze­mi bizottságok hatékonyabban képviselték a szakszervezeti tagság érdekeit. A gazdasági munkában az elmúlt évinél jobb eredményeket értek el a mezőgazdasági dolgozók, akik aktívan vettek részt a helyi po­litikai életben, örvendetes to­vábbá, hogy a legtöbb helyen szemmel láthatóan is javultak a MEDOSZ-hoz tartozó szövet­kezetekben, üzemekben dolgozó emberek élet- és munkakörül­ményei. Kiemelte a beszámoló, hogy egyre többen vesznek részt a szocialista brigádmoz­galomban: 1872-ben már 5355­en voltak tagjai egy-egy ilyen közösségnek. Említésre méltó még az a munka, amelyet a megyebizottság mellett működő nőbizottság tagjai végeztek, a nőpolitikái határozatok végre­hajtása érdekében. Váradi An na Gyöngyösről A közelmúltban fejezték be egy érdekes felmérést a családi és társadalmi ünnepségeket szer­vező és lebonyolító iroda mun­katársai Gyöngyösön. A vizs­gálódás során kérdőíveket jut­tattak el száz olyan családhoz, amelyek korábban valamilyen formában igénybe vették az iroda szolgáltatásait. A vissza­érkező válaszok értékelése nyo­mán kiderült, hogy a lakosság elégedett a családi és társadal­mi ünnepségeken bemutatott műsorok színvonalával. Sok olyan hasznos tanács is érke­zett az iroda címére, amelvet a továbbiakban felhasználnak az ünnepségeken. A TJszsz! munkatársa! megszervJEtek több olyan elő­adást. amelyen az ünnepsége­ket vezető társadalmi munkások. hivatalos személyek sajátíthat­ják el a lebonyolításhoz szüksé­ges tudnivalókat. 45—50-en jár­nak a szonokképző tanfolyamra, amelynek során az ünnepi be­széd elmondásának alapelveit, szabályait sajátítják el a részt­vevők. Az állandó tanfolyam célja, hogy néhány éven belül 250—300 olyan képzett előadót, szónokát tarthassanak nyilván, akik közül bármelyik méltó szónoka lehet a tanácsi, az üzemi, az iskolai, vagy éppen a személyes eseményekkel össze­függő ünnepségeknek. Mint Gd- csi László, az iroda vezetője el­mondotta, egyebek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy már ma többféle változatú műsort, ün­nepi programot tudnak ajánla­ni az irodához forduló érdek­lődőknek. Baranyi lmr% Recskrő! Több mint száz először válasz­tó fiatal gyűlt össze Recsken, a Bányász művelődési házban, ahol ifjúsági nagygyűlést tar­tottak. Az itt élő fiataloknak is jelentős részük van abban, hogy a településük állandóan fejlőd­jön, munkájuk nyomán vala­mennyi ünk él e, tszí n vbn al a ein el - kedjen ebben az országban, hangsúlyozta a nagygyűlés elő­adója, Németh Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese. ■ Az ifjú választók ta­lálkozóján a továbbiakban szó esett arról, hogy milyen fele­lősségteljes munkát jelent a köz érdekében való tevékenykedés, a tanácstagi feladatok elvégzé­se. S hogy egyre több — egye­bek közölt recski — fiatal is helyet, kap a tanácstagok sorá­ban, csak azt példázza, hogy számítanak a fiatalos lendüle­tükre, generációjuk haladást szolgáló elképzeléseire is. Maruzs János Hevesről Küldöttgyűlést tartottak a Heves és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ tagságának képvise­lői. Az ülésen Gőz Pál, az igazgatóság elnöke számolt be az elmúlt évi eredmé­Inyekről, majd szólt az idei üzletpolitikai célkitűzéseik­ről. A beszámolót követő hozzászólásokból kitűnt, hogy 1972-ben javult a körzet la­kóinak áruellátása, nem volt hiányosság a legszükségesebb élelmiszerekből, de az ipar­cikkekből sem. A körzet el­látását elemző hozzászólások mellett foglalkoztak a dolgo­zók munkakörülményeivel is. Habéra Lászlóné, a szövet­kezet nőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy még hol és milyen munkaterületeken van szükség a nődolgozók munkakörülményeinek javí­tására. Tóth Márta Szűcsiből A könyvtár jelenlegi körül­ményéi nem teszik lehetővé az • aktívabb klubélet kialakításai, a helybenolvasás támogatását, hiszen az elmúlt kót-három év­ben nem javult az intézmény működésének ' egyetlen feltéte­le sem, állapították meg a he­lyi tanács végrehajtó bizottsá­gának tagjai, akik legutóbb a művelődésügy helyzetével fog­lalkoztak. Mint megállapítottak, a község lakosságának jelenlegi kulturális igényeit csak egy új intézmény létesítésével lehetne kielégíteni. A könyvtár jelenleg 4311 kötet könyvvel várja az ol­vasókat, a község lakosságának egynegyed részét: 494 íőt. Ez az eredmény csupáh annak tudható be, hogy a könyvtár vezetője jó kapcsolatot épített ki az általános iskolával, a községi továbbképzések hallga­tóival. Hozzájuk igazodik a nyitvatartási idő is. így Lámor Ferencné könyvtáros a meglevő nehézségek ellenére heti négy órában kölcsönzi a keresett könyveket. B r. ŐRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél t ö* öste ß órakor A munkásosztály a paradi­csomba megy. Színes, szinkronizált, olasz film. ■ l BRODY t Telefon: H-07.) Délután fél 4. fél 6 és este - óra kor IJubov Jurovaja. Tretyov színműve. színes, szinkronizált szovjet filmen. Fel 4. háromnegyed 6 és este ß órakor A boszorkánymester. HA V \ N1 vnRO« '■'S1LLAO Bolondos újoncok. Ft) ✓ -ARCNY Fekete tollú fehér madár. LŐRINCI Az Atamán halála I—IT, (1VIas fé 1 szeres helyé rak,) Egerben: 19 órától péntek is*- : i i: e a Ba1?sv-Z.si­or,.-' -n rendelőben (Tele­fon <endeles gyermek részer‘ s Gyöngyösön: 19 iratól péntek ' íréig a lókai utca 41 a/.arn alatti rendelőben. \Tcie- Um Uí-27.) Mia Pertz: — Ez a szent mester — Bodo Bodowitzlig — 178. i4 qt/ismester bukása quizmester őszinte csodál­kozással a hangjában. — De meg nein nyeri., mart ezt is A kamerák egész közelről hozták a fiatalember arcát. Felkészült a 800 márkás kérdésekre? — tudakolta tő­le a quismesler. — Igen — lebegte az if- jú. — Rendben, akkor kezd­hetjük. — Ismeretlen mü­vekből hall majd néhány taktust és 5 másodperce van, hogy felismerje a zene­müveket. Kérem az elsüt! Egzotikus zene hangzott fel. A harmadik ütemnél s fiatalember elmosolyodott. — Ez 'a 23. szonáta F- durban. Sing-Pang-Peng kí­nai zeneszerző müve. Janu­ár 13-án született 1200 kö­rül, Krisztus előtt. Kitört a taps. A mester csodálkozva só­hajtott fel. — Pontosan — dicsérti meg az ifjút. — De ne le­gyen könnyelmű. Eddig mind a 7 elődje eljutott. Kérném a következő zene­müvet! A Jiatalember mosolygott. szimfóniájának 89, 90 és 91. taktusa. A termen tapsvihar zúgott végig. — Helyes — nyugtázta a mind a 7 elődje kitalálta. Kérném a 3. művet! — s< egyben szeretném felhívni a< figyelmét arra, hogy ez leszi a legnehezebb. Ennél esettl ki mind a 7 elődje. Hasz-< nálja ki jól az 5 másodper-] cet! Újfajta elektromos zenej hangzott fel! A fiatalember már mond­ta is: — Elégia neurátika, Opus| 1, a fiatal komponista Kar-\ lo Plemm műve. A termet orkánszerű taps-] vihar töltötte be. A quizmester elragadta-j tással rázta az ifjú kezét. — Nyert — kiáltotta lel-] késén. — Csupán azt árulja< el, honnan ismeri éppen ön] ezt a teljesen ismeretlen] müvet, amit a rádióban is< csak egyszer adtak, akkor is < óvatosságból, éjszaka félj kettőkor? Az ifjú arcán titokzatosí mosoly suhant át, aztán hal-] kan ezt mondta: — Én vagyok Plemm. Fordította: I Steiner Katalin i Füzesabonyból A tanulóifjúság honvédel­mi nevelése komplex mun­kát igényel a pedagógusok­tól. Ezért tartottak két na­pos továbbképzést a járás iskoláiban tevékenykedő út­törővezetők, valamint a VI l. és VIII-os közösségek osz­tályfőnökei részére Füzes­abonyban. Az első napon a honvédelmi rajversenyek szervezéséről és ezek lebo­nyolításának módszereiről esett szó. A továbbiakban lő- elméleti, lőtérszabályzat i alapismereteket sajátítottak el a résztvevők. A második napon áz MHSZ járási szer­vezete. segítségével egy lak­tanyalátogatáson vettek részt a pedagógusok. Császár István 1873. áitrilts ÍZ., csütörtök \ Pont, pont, vesszőcske... (Foto: Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents