Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
Helyünk a világban 2. Lehefőségeink és kilátásaink az ezredfordulóra A KÖZEPES gazdasági fejlettségű országok csoportja messze az elmaradott gazdaságú ázsiai és afrikai országok előtt jár, de még nagy távolság választja el a világ 12 gazdaságilag élenjáró országától. A közepes fejlettségű országok, köztük hazánk, természetesen el kívánják érni a gazdasági fejlettség magas szintjét. Melyek a kilátások? Bíztatóak-e a távlatok? Milyen fejlettségi színvonalon áll majd a magyar népgazdaság 2000-ben? Távoli, de belátható idő. Csaknem annyi idő választ el bennünket a század és az ezredfordulótól, amennyit a felszabadulás óta magunk mögött hagytunk. S az elért eredmények nyomán bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Ha az utóbbi évek átlagával, hat százalékos nemzeti jövedelem-növekedéssel számolunk a jövőben is minden esztendőben, akkor a negyedik ötéves terv. utolsó esztendejében az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja az ezer dollárt, 2000- ben pedig a 4600 dollárt. Ez igen magas fajlagos szám, 30 házalókkal haladja meg az USA hasonló mutatójának 1968. évi szintjét. Persze, közben a tengeren túl sem áll meg az élet. Az Egyesült Államok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme 2000-ben — ugyancsak az utóbbi évek növekedési ütemét előrevetítve — előreláthatólag még mindig kétszerte nagyobb lesz mint hazánké. De ne feledjük: a jelenlegi mintegy 3,5-szeres különbséget dolgozzuk le kétszeresre! Nem is beszélve arról, hogy szocialista viszonyaink között az elosztás sokkalta igazságosabb, a fogyasztás pedig bizonyosan ésszerűbb lesz majd. Magyarországnak mintegy 12 millió lakosa lesz 2000-ben s az fejlettebb gazdasági viszonyok között él majd mint az akkori Ausztria és Anglia lakossága. A JÖVŐ lehetőségei, kilátásai kizárólag attól függnek, milyen mértékben sikerül évről évre a nemzeti jövedelmet gyarapítani. Méghozzá új, intenzív módszerekkel, mivel a hagyományos exten- zív fejlődés forrásai kimerültek. így a nemzeti jövedelem növelésének legfőbb módszerévé a termelékenység emelése válik. A már idézett prognózis szerint tízévenként a magyar ipar termelése megkét- szerződhet, s így az 1970. évi szint 2000-ig megnyolcszo- rozódhat. Vagyis gyermekeink másfél hónap alatt termelhetnek majd annyit ,mint mi egy \ év alatt. S az ezredfordulón már nálunk is alkalmazzák majd a tudományos és technikai forradalom olyan eredményeit, amelyekkel napjainkban jobbára csak a fantasztikus irodalomban találkozhatunk. Űj anyagok, szupravezetők, mikroötvözetek, elektronsugaras és ultrahangos megmunkálás. Természetesen tért hódít az atomenergia és a kibernetika is. Merjünk álmodni — vallotta Lenin. S a szovjet hatalom nehéz napjaiban kidolgozták az akkor fantasztikusnak tűnő villamosítási tervet, a Goelrot s ez a program már régen történelem, de ma is tanulságos. Jelzi, hogy a távlat erőt ad, megtermékenyíti a napi munkát, növeli a felelősséget. Naponta kell tehát síkraszállni az Újért, a korszerűért, a szervezettebb munkáért. Ez utóbbi aktualitását aláhúzza, hogy az elemzések szerint gazdasági elmaradottságunknak nagyobb része vezethető visz- sza szervezési okokra és csak kisebb része származik az alacsony műszaki-technika* színvonalból . AZ EZREDFORDULÓT és a gazdaságilag fejlett Magyarországot aligha tudjuk elképzelni a szocialista országok magas fokú integrációja nélkül. A legkorszerűbb technika kifejlesztésében és alkalmazásában, a nagy sorozatú gazdaságos gyártásban s a hazai fogyasztásban, szinte úgy építünk a szocialista országok közösségének eredményeire, potenciáljára, nagy piacára, mint sajátunkéra. Valameny- nyi KGST-országban, így hazánkban is, most készül az első nagyszabású 15 évre szóló távlati terv. S ezek a tervek már eleve összehangolják az átfogó fejlesztési programokat, egyeztetik a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiát, a kibontakozó integrációs folyamatokat. A fejlődés fontos hajtóereje korunkban a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. Sok-sok milliárd forintos tiszta haszonnal jár például, ha nő a szénhirogének (kőolaj, fölgáz) felhasználása a szén rovására. Az ipari termelésnek kb. az egyharmada — ahogyan a Gazdaságkutató Intézetben kimutatták — az olaj- és gáziparhoz hasonlóan igen jövedelmező és ezért gyors fejlesztésre érdemes. Az ipari termelés második harmadának, például a textiliparnak, a szerényebb haszna rekonstrukcióval fokozható. Végül a harmadik harmad állami támogatások formájában feléli a másik két harmadban termelt tiszta jövedelem számottevő részét s így ez a harmad visz- szafejlesztésre, illetve a termelés teljes átállítására szorul. A nemzeti jövedelmet gya- rapithatjuk tehát, ha a nagy állami támogatást igénylő traktorok, teherautók, tengeri áruszállító hajók, motorvonatok stb. helyett más korszerű és gazdaságos terméket készítenek. És akkor is, ha az egyébként jövedelmező cikkeket időről időre korszerűsítik, megújítják, kicserélik. A hatékony és koncentrált beruházásoknál persze még inkább szükséges az ezredforduló követelményeire figyelni. De a világért se rangsoroljuk a munkákat: mindig az legyen a fontos, amit éppen el kell végezni. A sok kicsi sokra megy — hosszú távon igaz ez amúgy istenigazából. Mert percből és órából lesz a történelem. A NÉP ÍRJA a történelmet — ez szinte már közhely. De gondoljuk csak végig: a szocialista világ munkáshétköznapjain egy kicsit az emberiség jövőjéről is újból és újból döntünk. Mesz- sziről indultunk s nagy utat kell még megtennünk, hogy félreérthetetlenül mindenki számára bizonyítsuk a szocializmus fölényét a munkában, a gazdaságban, a gazdagabb, emberibb életben. Kovács József pFolytatjuk) Sí cser ionná vékonypapír gyárának próbaüzemelése. A gyár nagy teljesítményű frinn évben már több mint 31 ezer tonna vékonypapír készül. Befejeződött a Papíripari Vállalat Lábatlant Vékonypapír- papírgyártó gépein ebben az (MTI-foto — í&8& 600 milliós évi forgalom Az Élelmiszer Kisker termelési tanácskozása Bár a számok, az adatok szerepeltek a legtöbbet azon a tanácskozáson, amelyet tegnap délután tartottak meg Gyöngyösön, a főiskola aulájában a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, mégis az ember, a vásárló állt a vizsgálódásaik középpontjában. A tanácskozáson részt vett dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese is. A beszámolót Csépány Ferenc igazgató terjesztette elő. Hogy milyen körülmények között tettek eleget a kereskedelmi előadók az évi 600 milliós forgalomnak, arra egyetlen adat is rávilágít: az üzletek eladóterének növekedése jóval az országos átlag alatt maradt, bár a vásárlások növekedése gyorsabb mint amennyi várható volt. A szűkösebb hely fokozott kihasználása a kereskedők jó munkáját bizonyítja. Ezt mutatja a termelékenység növekedésének a ténye is. Érthető, hogy a legfőbb szállítója á kiskemek a FŰSZERT. A tervezett értékben mégsem tudott árut kapni a nagykertől, mert a kért mcny- nyiségnek általában csak a felét, vagy annál valamivel többet szállított esetenként az üzletekbe. A gyengébb ellátás a lisztesáruból a második félévben sem javult. Visszatérő jelenség nyáron a patron időszakos hiánya, ahogy konzervből és befőttből sincs mindig annyi, mint amennyi kellene. A vállalat igyekezett más megyékből is biztosítani a szükséges áruféléket. Különösen jelentős a zöldség- és a gyümölcsellátás javítására hozott több intézkedése. Minden elismerésre méltó vonás ellenére is azt; hangsúlyozták a termelési tanácskozás részvevői, hogy tovább kell fáradozniuk a vásárlók elégedettségének elnyeréséért, amihez nemcsak kifogástalan árukínálat szükséges, hanem gyors, udvarias kiszolgálás is. QgjF fcelyen termelik és feldolgozzák Mélyhűtött málna, zöldborsó Nagyrédéről Ahol állunk, alig két évvel ezelőtt még fatelep volt egy öreg bódéval. Most rá sem lehet ismerni erre a vidékre. Magasra emelkedő épületek állnak itt. A falakat csillogó alumínium lemezek borítják. A két egymással szemközti épület közül a nagyobbon vastag, U-alakban elágazó csövek „fúródnak” a falba. Az épület végét modern üvegbélés díszíti. A nagyrédei dombon, a Szőlőskert Termelőszövetkezet új büszkesége emelkedik: a hűtőtároló, amely harmonikusan illeszkedik a falu képébe. Benn az épületekben az átadás előtti utolsó simításokat végzik a festők és szerelők. Kísérőnk Somogyvári Péter élelmiszeripari gépész- mérnök Közel három évvel ezelőtt Budapestről költözött ie családjával Nagyrédére. A tervezéstől részese ennek a nagy beruházásnak. — Május végén üzembe helyezzük a hűtőházat — mondja, és közben elindulunk a már kész első épületbe. A tágas csarnokban körös-körül asszonyok dolgoznak. Szőlőoltványokat készítenek nagy szakértelemmel. — Itt, Rédén. hagyományai vannak az oltványké- íaitóöiiek — veti közbe. — Ezt ,a nehéz munkát korszerűsítettük a hajtatóházzal. A tágas, jól megvilágított helyiségben kedvező munkakörülmények között dolgoznak az asszonyok. A szomszédos teremben szinte izzasztó, közel harminc fok a hőmérséklet. Egymásra helyezett ládák sorakoznak, bennük fűrészporba helyezett dugványok. Némelyiken már apró rügyek, parányi hajtások fakadnak. — Előhajtják ezeket — mutat kísérőnk a friss hajtásokra —, majd a szomszédos épület földszintjén fagypontra lehűtik a dugványokat. így utaznak azután a Szovjetunióba. A szomszédos épület 0-fo- kos hűtőjében és az emeleti mínusz 25 fokos mélyhűtőben a íagyasztóberendezése- ket szerelik. Gyors ütemben halad a munka. A már beszerelt gépek, csövek és tartályok nagy része Dániából érkezett. A Sabroe-cég szállította és szerelői előre gyártott elemekből állították ösz- sze a berendezést. Érdekessége, hogy teljesen automatizált, a kapcsolóteremből gombnyomásra működik minden. A friss áru először a fagyasztóba kerül, majd lehűlve egy szállítószalagon át jut a csomagolóba, onnan pedig a mélyhűtőtárolóba. Hosszú csövekből és ezekhez csatlakozó tartályokból áll a hűtőberendezés. Működését műszerek segítségével Sánta Tibor gépkezelő ellenőrzi. i (Foto: Perl Márton) — Milyen árukat hűtenek? — Erre a kérdésre Kivés János üzemgazdász válaszol. — A termelőszövetkezetünk földjein termelt málnát, zöldborsót, paprikát és paradicsomot. Hogy mennyire indokolt itt helyben a hűtés, azt elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék biológiai tulajdonságai, nem utolsósorban pedig közgazdasági okok indokolják. A földekről frissen szedett málna, vagy zöldborsó köny- nyen megromlik. Korábban a minőség csökkenésével számolva, nagy költséggel szállítottuk a zöldség- és gyümölcsféléket Nagyrédéről a megrendelőknek. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a vezetőség és a tagság, hogy felépítjük a hűtőházat. így olcsóbbá és biztonságosabbá tesszük a termékek feldolgozását. A földterület ma már nem növelhető a nagyrédei határban. Munkaerő viszont van elég a szövetkezetben. A termelés növelése mellett, amelyre minden reális feltétel megvan — elsősorban a szövetkezeti tagság munkakörülményeit kívánják javítani. Nagy rédén már korábban megvalósították helyben a szőlőtermesztést, a feldolgozást és a borpalackozást. Most pedig a közel hetvenmillió forintos költséggel épült hűtőtárolóval — elsőként a magyar termelő- szövetkezetek közül, — hasonló profiltágítást valósítanak meg a zöldség- és gyümölcstermelésben. Helyben termelik a nyersanyagot és helyben dolgozzák fel végterméknek. Ennek irányítására pedig speciálisan képzett szakemberek kapcsolódnak be a termelésbe. Gyártásvezető, laboratóriumvezető, művezető és kalorikus szakmérnök, illetve technikusok. A nagyrédeiek mélyhűtött áruikat a Magyar Hűtőiparnak adják el, amely a hazai ellátáson kívül jelentős mennyiséget külföldre is exportál a tetszetősen csomagolt és közkedvelt mirelitfé- iékbói. Mculusz Károly Pavilonsor Egerben — jgondolatban ,? ^ A megyeszékhely, az ide- ' gculörgalmi központ kereskedelmi ellátásának javítására már több mint bárom évvel ezelőtt elhatározás született, hogy a strand és Hadnagy utcai lakótelep közötti területen egv pavilonsort építenek. Elsősorban zöldség-gyümölcs, élelmiszer, büféáru és ajándékcikkek árusítása szerepelt a tervezett cikk- listán. A pavilonsor megépítését oly módon tervezték, hogy abból mind a lakótelep, mind a strand felé lehessen árusítani. Az elképzelés nagyon ötletes, de a megvalósulás évről évre elmaradt. Legújabban már olyan híresztelés is járta, hogy azért nem lehet e pavilonsort megépíteni, mert a városi ..tanács túlságosan magas ! árat kér az érintett terür letért: négyszögölenként ! közel hatezer forintot. Amikor az ügyben a vá- ! rosi tanács műszaki osztályán tájékozódtunk. kW* '. CÍLi., » •srssrít'-rsne-i éppen az ellenkezője az igaz. Nevezetesen a műsza- ! ki osztály évről évre ajánl- ’ gatja az érintett kereske- ! delmi szerveknek a terfi- ! letet a jogszabályokban előírt, minimális közterület-foglalási díjért. Sőt a Belkereskedelmi Minisztériumhoz beadott, a beruházás megvalósíthatóságát, valamint az adható pénzügyi támogatást célzó pályázathoz annak idején rövid idő alatt gondoskodott i a műszaki tervek elkészítéséről. Ezen túlmenően — amikor pénzügyi gondok merültek fel —, a műszaki osztály vezetője tárgyalt Székesfehérváron a köny- nyű fémszerkezeteket gyártó vállalat vezetőivel, akik a pavilonsor építéséhez megfelelő — viszonylag olcsó előre gyártott eleme- ; két ajánlottak fel az egri • tervek megvalósításához. Mindezek ellenére mély ’ csend honol a megvalósítás ; körül, kivéve a SZÖVTER- i MÉK-et. ahol már minden> féle feltétel mellett benne : lennének az építkezésben, ; mert a strand és a lakótc- : lep jelenti számukra az > egyik legnagyobb fobér : foltot a forgalmas egri belterületen. Mi lesz a pavilonsorral, • amelynek szükségessége most, a közelgő űj szezon ■ előtt ismételten siirgetőleg • merül fel? (faludi) 1973. április 19., kedd
