Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
Jövőre is mi lengetjük meg...9 Zászlóbontó VÖCSI-sek között ÜJSAGHÍB: ,yAz elmúlt esztendőben azzal vették át a Vörös Csillag Traktorgyár «gri gyáregységének ifjúmunkásai a KISZ központi bizottsága által adományozott vörös vándorzászlót, bogy a termelő- és mozgalmi munkájukkal továbbra is kiérdemlik a kitüntetést. S hogy ezek a szavak nem maradtak meg puszta ígéretnek, arra bizonyíték ’z üz^ra kultúrtermében megtartott kedd délutáni (április 3-i) ünnepség: a VÖCS1 Asztalos János KlSZ-szervezete egy évre ismét elnyerte a KISZ- kb kitüntető zászlóját”, \ Amikor Nyiresák András, a VÖCSI megbízott KlSZ-titkámég barátibbá, mélyebbé alakítani az 1. alapszervezetnél is, ahol én, mint vezetőségi tag dolgozom. — Melyik területen végzett kiemelkedő munkát ez az alapszervezet, hogyan járultak hozzá a sikerhez? — Erősségünk a politikai oktatás volt. Csaknek mindenki ott volt a tanfolyamon, a vitakörben egész télen. A másik, amivel bátran dicsekedhetünk, a társadalmi munkákban való részvételünk. Besegítettünk a városszépítő munkába, s a gyáron belül is mondta — Jövőre Is m! tengetjük mag a sásaiét.. Nyiresák András, a VÖCSI-sefc KISZ-títkára. (Foto: Tóth Gizella) ra átvette a másodszor !s elnyert vörös vándorzászlót, a teremben felzúgott a taps. Az összeverődő munkáskezek ütemes zaja, a hangos elismerés azonban nemcsak ennek a percnek szólt. Az idős szaktársak, az üzem mai ifjúmunkásainak nevelői, ezzel a lelkes tapssal jutalmazták tanítványaik immár két esztendeje folyó sikeres versengését... S mit lehet ilyenkor mondani 212 KISZ-tag nevében? — Méltók akarunk maradni a bizalomra, ezért elhatároztuk, hogy jövőre is mi lengetjük meg a zászlót! CD O O A hatalmas műhelycsarnokban igazi hangzavar fogad. A gépek közötti keskeny utcácskákban csörgő-zörgő targoncák viszik az anyagot. \z esztergapadok kései, a zikrákat szóró köszörűk visítva marnak bele a kemény vasdarabokba. Percről percre úiabb, precízen megmunkált alkatrészek kerülnek a gyűjtőládákba. Az értékes gépek Irányítói csaknem valamennyien fiatalok. Legtöbbjük az üzem ben sajátította el a szakma fortélyait, s itt lett tagja az hiúsági szervezetnek is. Soós Jolán, a lelkes KISZ-tagok egvike, 1966 óta, szinte minden üzemi megmozduláson Hiúsági rendezvényen részt vesz. — Nálunk jó közösség ala kult ki, s szerintem ez az egyik alapja annak, hogy a fiatalok jól érezzék magukat egymás között. Jobban megy a munka, hasznosabban telik el a szabad idő, ha tudja az ember, hogy mindig számíthat a többiekre. Ezt a közös ségi szellemet szeretnénk helytálltunk a kommunista műszakokban. Hasonlóképpen vélekedett Rakusz Szilárd esztergályoa is, aki a játékos versenyek. 8 sportműsorok egyik szervezője, az üzemi vetélkedő győztese. — Ebben az évben nagyobb lehetőséget szeretnénk biztosítani a kirándulásokra, a szabadban rendezendő programokra. Az elmúlt évben Győrben, Esztergomban jártunk, jó lenne újra hasonló tájakat felkeresni, vagy kimenni a hegyekbe. Ezek a közös programok még közelebb hozzák egymáshoz a különböző munkaterületeken dolgozó fiatalokat. Erre szükségünk is van, ha az elmúlt évinél is jobb munkát akarunk végezni, s meg akarjuk tartani a két éve idekerült zászlót... © o o Amiről állandóan szó esett, a szépen hímzett zászló az üzemi ifjúsági klubban kapott díszhelyet — Nagy harcot vívtunk érte a sirokiakkal — mondja az üzemi csúcstitkár, Nyiresák András. — Hogy végül is Itt maradt az a 212 KISZ-tag kiemelkedő termelő- és mozgalmi munkájának köszönhető. S annak, hogy az itteni nehéz gazdasági körülmények között sikerült előbbre lépniük 8 fiataloknak. Köztudott, hogy átszervezés előtt állunk, nap mint nap közelharcot kellett vívnunk a té- vesebbnél tévesebb hírek, nézetek ellen. Ügy érzem, mi bizonyítottunk: lelkesen dolgoztunk, tanultunk, ott voltunk mindenütt, ahol az Üzemnek szüksége volt ránk... — Terveink? Mint a többiek is elmondták, a közösségi élet tartalmasabbá tétele a célunk. Komoly társadalmi munkát is vállaltunk az idén: felépítjük az üzemi sportpályát és nem utolsósorban hibátlanul szeretnénk végrehajtani a ránk bízott termelési feladatokat Ha mindezt megvalósítjuk, akkor minden reményünk meglesz arra, hogy végleg az üzemben maradjon a vándorzászló... ügft Szilvás István kEgyfakadás (Foto: Puskás Anfké) Ä költészet hete a rádióban és a televízióban A magyar rádió április 9. és 15. között rendezi meg hagyományosan a költészet hetét. Április 9-én, este 19.30 árakor a Kossuth adón Hajnal Anna, Vasa István, Weöres Sándor és Zelk Zoltán verseit Gyönge ágam, édes párom címmel Berek Katalin és Horváth Ferenc szavalja. Április 10-én Nyisd fel a versek héját címmel költői estet közvetítenek a 6-os stúdióból. Április 11-én József Attila verseiből kapunk összeállítást „S mégis, magyarnak számkivetve ..címmel. Ugyanezen a napon 22 órakor a Petőfi adón Juhász Ferenc Anyám című elbeszélő költeményének oratorikus változata hangzik eL Április 13-án „Áldalak búval, vigalommal" címmel József Attila verseiből nyújtanak át a szerkesztők egy csokrot. A Petőfi adón 11.45 órakor új versesköteteket mutatnak be. Szombaton, április 14-én hangzik el 17.30 órakor a a Kossuth adón Kassák Lajos „Eposz Wagner maszkjában” című költeménye. 20.23-kor Major Tamás előadóestjét közvetítik. „Vallomás az irodalomról” címmel a szentesi Tóth József színházteremből. Az URH-adón dokumentum játékot hallhatunk a 6-os stúdióból Dorogi Zsigmond szerkesztésében „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret* címmel. Április 15-én, 15.08-kor a Csokonai szavalóverseny döntőjét közvetítik a rádió 6-os stúdiójából. Este 18 órakor Benjámin László beszél Tengerek fogságában című verséről, 19.10-kor pedig mai költők verseiből szaval Ronyecz Mária és Pathó István. 19.50- kor a szocialista költészet nagyjait bemutató „Kiáltunk emberibb világot” című sorozatban Alekszandr Biok verseiből hallgatunk válogatást, a Petőfi adón Baranyi Ferenc, Bihari Sándor, Buda Ferenc, Győré Imre, Héra Zoltán, Kalász Márton és Ladányi Mihály verseiből mondanak el néhányat „Fohász mindennapra” címmel. Az URH-adón 11.09-kor hangzik el Király István Ady-műsora, amelynek Intés az őrzőkhöz a címe. A késő esti órákban 22.04-kor Örök erőforrások címmel kerül a mikrofon elé Illyés Gyula vallomása. A televízióban április 11-én, szerdán A költészet napja 1973. címmel Petőfi Sándor verseiből hallhatunk összeállítást. Április 14-én „És a költészet” címmel az európai, költők estjéről láthatunk válogatást az Irodalmi Színpad műsorából. A megszólaló versek mindegyike a költő és a társadalom viszonyát fogalmazza meg. (MTI) UTÓ. április L, vasárnap Nagy érdeklődés kísérte azt a rendeletet, amely a vállalatok, intézmények tulajdonában levő személygépkocsik számának csökkentését írta elő. A közvéleményben Inkább a kétkedés terjedt el: hányán keresik majd meg a kiskaput az ügyesebbek közül, tehát a papíron rögzített helyes elgondolás a valóságban úgy sem éri el a célját. Mondták, magyarázták többen, hümmögetve, fejcsóválva, enyhe kézlegyintéssel. Néhány hónapja „él” már a rendelet. Vajon hogyan él, mennyire igazán, valóságosan? Erre a kérdésre kerestek választ a gyöngyösi népi ellenőrök is. Minden rendben? Ki kell ábrándítani azokat, akik kételkedtek a végrehajtás határozottságában. A vizsgált vállalatok, gazdaságok becsületesen eleget tettek a kötelességüknek. Leadták azokat a kocsikat, amiket felettes hatóságaik nélkülözhetőeknek ítélt meg a számlikra. A másik Jellegzetesség: senki sem törekszik azóta sem a rendelet kijátszására. A gépkocsik futnak ugyan, de csak oda, ahová szabad nekik és csak azokkal, akik igénybe vehetik ezeket a járműveket. Abszolutizálni ugyan most sem szabad, mert imitt-amott előfordulnak kisebb szabálytalanságok. Ezek is a rendelet másféle értelmezéséből fakadnak, tehát nem rossz szándékból. Így történik meg az építőipari ktsz-nél, hogy az átalányba részesülők Is indőn- ként beülnek a szövetkezet autójába, ha az mással vagy Kilométerek és forintok másokkal éppen oda megy, ahová az á talányosnak is lenne útja. Men el leveli k és a benzin Legtöbb észrevétel a menetlevelek használatára vonatkozott Főként a mező- gazdasági szövetkezetekben kezelték ezt az úti okmányt egy kissé lezseren. Hogy a soffőr mikor töltötte ki a különböző rubrikákat senki sem ellenőrizte komolyan. Sem a megállóhelyeket, sem az indulás és az érkezés időpontját nem nézték meg. Az elszámoltatás tehát nagyvonalúan történt Ebből következett az Is, hogy az üzemanyag felhasználása sem volt túlságosan figyelemre méltó ügy. A sofőrök kaptak bizonyos meny- nyiségű benzinjegyet, amivel időnként, általában havonta elszámoltak. Inkább csakúgy ,, nagyjából”. Nem csoda, ha a magángépkocsik is olykor jegyre tankolnak a benzinkútaknál. Bár ez kétszeresen is szabálytalan, mert jegyre nem volna szabad kiadni a benzint maszek rendszámot viselő gépkocsikba. De hát...! Hümmögni is lehet, fejet csóválni is, ettől azonban a tény mit sem változik. Ismeretség dolga az egész, tehetjük hozzá kissé cinikusan. A vizsgálat nyomán aztán megváltozott a korábbi gyakorlat. A népi ellenőrök1 észrevétel üt nem engedték el a fülük mellett 8 gazdasági vezetők. Azonnal Intézkedtek. Ha úgy vesszük: már megérte a vizsgálatot elrendelni és megtartani, ha ez lett az eredménye. Főszereplő a forint Az építőipari szövetkezetben a maszek gépkocsik tulajdonosai 8 kilométerpénzt különböző mértékben Igényelhetik. Ha egyedül ülnek az autóban, akkor csak ötven fillért számolhatnak el, de két forintot fizetnek, ha négyen utaznak egyszerre. A furcsa módszer ugyan nem egyezik a rendelettel, mert az a kilométerenkénti két forintot jelöli meg a szállított személyek számától függetlenül, de hát a takarékosság...! A szándék ez volt. Másutt, a szénbányánál, a gazdaságosság miatt korlátozták a magángépkocsik használatát. Bár nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy melyik a hasznosabb: ha egy jól fizetett dolgozó egy teljes napot esik ki a munkából azért, mert egy félórás tevékenység miatt nem tud gyorsabban visszatérni a központba, vagy ha engedélyezik a saját gépkocsija használatát, és akkor egy fél nap alatt megfordul az illető? Kialakult egy közbülső rpódszer is az egyik cégnél: menjen, amivel akar, a saját gépkocsijával is, de csak autóbuszköltséget számolhat el. Ez a megoldás nem szabálytalan, sokan igénvbe is veszik. Persze, az autóbusz- jeggyel nem tudnak elszámolni, de hát azt el is lehet veszíteni. Nem? Ezeknél a megoldásoknál a főszereplő a forint. Igaz, a forint itt egyoldalúan áll a középpontban. Mert csak az utazási költség rubrika szerint értékelik a mennyiségét. Ezért félrevezető, nem is biztos egyáltalán, hogy a társadalmi hasznosság oldaláról is ilyen gazdaságos a végeredmény. Óvatos feltételezés A?ok a vezetők, akik eddig személy szerinti használatra rendelkeztek vállalati gépkocsival, most lemondthattak a lakásukról a cégük központjáig történő fuvaroztatásról. Ezért évente nyolcezer forintot kapnak kártérítés vagy egyéb címen. A cím mellékes. A tény az érdekes. Azért is, mert ezt a pénzt felveheti az is, aki egy kő- hajításnyira lakik a munkahelyétől. Aki azelőtt sem használta a vállalati gépkocsit, mert nevetséges lett volna száz métert vagy háromszázat megtenni reggelenként autóval a lakása lépcsőházától a vállalat igazgatóságának a bejáratáig. Ha ők nagylelkűen mégis lemondtak most a vállalati gépkocsi használatáról ezekre a nyúlfarknyi utakra, számukra a nyolcezer forint évente — jogos. Nincs tapasztalat arra, hogy bárki ezt a vezetők közül megtette volna, mert a mos! megvizsgált egységeknél ilyen „nagylelkűséget” találtak. De a lehetőség máshol, akár a megyén kívüli helyeken is: nem kizárt. Mint érdekességet lehet megemlíteni. Feoyeümeyet'en Nyugtassuk meg mindazokat, akik annak idején csak hümmögtek. Ilyen rendben, fegyelmezetten végrehajtani rendeletet, mint ahogy tették ezt a most szóban forgó intézkedés esetében, ma még talán szokatlan. Igaz, az elképzeléseket nem sikerült úgy megvalósítani mindenben, mint. szerettük volna. A kevesebb vállalati autó kevesebb forint felhasználását is jelenti, az biztos. De mindjárt ott a kérdés: hová lettek a volt gépkocsivezetők?’ ök bizony eltűntek. Nem szívta fel őket az ég, csak átalakultak: némelyikük íróasztalt kapott a vállalatánál, mások pedig inkább má sodik szakmájuk szerint gép mellé álltak. Marósok, esztergályosok, esetleg műszerészek ott, ahol eddig „pilóták” voltak. De a tizenöt-húsz évet nem tudták meg nem történtnek tekinteni egyik napról a másikra, ezért maradtak. Saját szempontjukból nem is lehet vitatni az igazukat. Nyugodjunk bele abba, hogy semmi sem tökéletes ebben a világban? Még egy nagyon „okos” rendelet végrehajtása is járhat együtt előre nem számított mellékhatásokkal? Ismerjük el azt, ami elérte a célját, és tanuljunk abból, ami még nem lett kifogásta|G. Molnár FJ f
