Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
M it jelent a munkaszervezés színvonala a gyakorlatban? Például azt, hogy tavaly az építőanyagipar 400 millió téglával adott kevesebbet, mint amennyit meglevő munkásaival és gépeivel gyárthatott volna. Négyszázmillió hiányzó tégla, sok ezer családi ház alapanyaga, csak azért, mert az építőanyagiparban — még az ipari átlaghoz képest is — alacsony a munka- és üzemszervezés színvonala. Más példa, szintén a hazai munkaszervezés fogyatékosságainak illusztrálására: az ipari vállalatok első mű- i szakjának, tehát a reggel hat órától délután két óráig tartó nyolc órának 10—15 százaléka kihasználatlan, a termelés számára elveszett munkaidő, mert nincs anyag, vagy alkatrész, rossz a gép, késik a javítás, a szervezetien munkakörülmények lehetőséget adnak a fegyelmezetlenségre stb. A hazai ipar átlagos műszakszáma — már évek óta — 1,4. Ez annyit jelent, hogy az elvileg három műszakban, 24 órán át működtethető termelő berendezések még napi 12 órát sem dolgoznak « ez — nemzetközi összehasonlításokban is _ nagyon a lacsony szám. Lehetne még további példákat, tényeket idézni a hazai munka- és üzemszervezés hiányosságainak szemléltetésére, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy érzékeltessük a Központi Bizottság tavaly decemberi és a kormány ezt követő határozatának fontosságát a szervezői munka általános fellendítéséről. A közelmúltban Buda István, a munkaügyi miniszter helyettese tartott tájékoztatót arról, hogy milyen gyakorlati munka követte az említett határozatokat. Beszámolójából most csak egyetlen momentumot említünk: jelenleg kilencven vállalatnál találhatók csak olyan személyi és egyéb feltételek, amelyek alapján megvalósítható a valóban korszerű üzem- és munka- szervezés. Ezek közül jelölik majd ki a különböző minisztériumok azokat a vállalatokat, ahol úgynevezett mintaszervezést valósítanak meg; vagyis a munka- és üzemszervezés legkorszerűbb, hazai viszonyok között leginkább alkalmazható módszereit kísérletezik ki, hogy aztán e módszerek közül a Hatvan—Selyp térségében újabb társulásra lenne szükség Cíoűd marad-e Heveiben a cukorrépa ...? a cukorrépa A HIRTELEN beköszöntött jó idő nyomán megmozdult a határ. Hogy tavasz van, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindenütt vetnek. A tavaszi árpa mellé uz utóbbi napokban felzárkózott a cukorrépa is. A Mát- ravidéki Cukorgyárak szakembereivel tett határszemlén arról győződtünk meg, hogy a gazdaságokban a vállalt cukorrépatermő terület csaknem húsz százalékán már földbe kerültek a magvak. örvendetes tény ez, annál is inkább, mert várható, hogy éppen az idén, hosszú szervező munka után megyénkben is elmozdul a holtpontról a cukorrépa-termesztés. A Mátravidéki Cukorgyárak összesen 2400 hektáron kötöttek szerződést a közös gazdaságokkal cukorrépatermesztésre. Ennék a területnek közel a felén az idei évben megkezdik a zárt rendszerű cukorrépa-termesztést. A cukorgyárak irányításával a télen a poroszlói November 7. Termelőszövetkezet vezetése mellett a hevesi, a füzesabonyi és a gyöngyösi járás tizenegy szövetkezete és állami gazdasága társult az iparszerű cukorrépa-termesztés megvalósítására. Ezekben a gazdaságokban szemenkénti vetőgépekkel egycsírájú magvakat juttatnak a földbe. Import gyomirtó szerekkel védik a kikelt fiatal növényeket és cukorrépa-kombájnnal takarítják be a korábbinál várhatóan nagyobb termést. A társult gazdaságokban már mindenütt megkezdődött a vetés. A vélemények szerint az együttműködés kezdete tehát sikeresnek mondható. A poroszlói társulás iránt más gazdaságokban is nagy az érdeklődés. A hevesi Rákóczi, a füzesabonyi Szabad Nép, a tarnamérai Tarna- mente, az adácsi Béke. a me- zőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezetekben is szeretnék a jövőben iparsze- rűen termelni a cukorrépát, így ennek eredményeként 1975-ig tovább nő majd a cukorrépatermő terület megyénkben. A Mátravidéki Cukorgyárakban már termel az ure- betinüzem is. Ez a társuló gazdaságoknak hízlalótápot gyárt. Az urebetines szarvasmarha-hizlalás eddig különösen a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetben és a Füzesabonyi Állami Gazdaságban bizonyította be ér- óemlegességét. A számítások Kennt egy kiló marhahús előállítása ezzel a táppal jóval 18 forint alatt van. Az urebetines etetés módját azonban a továbbiakban a gazdaságoknak egyedileg kell kidolgozniuk, mert csak így valósíthatják meg eredményesen. A MÁR említett társuláson kívül megyénk néhány termelőszövetkezete ugyancsak szerződést kötött a cukorgyárakkal, hogy hagyományos módszerekkel répát termeszt. Ezzel kapcsolatban nehézségek támadtak. Az üzemek közül ugyanis többen különböző okokra hivatkozva a szerződésben vállalt területnek csak egy részén kívánja elvetni a cukorrépa- magvakat. A csányi Búzakalászban például fejlesztési alap hiányában nem tudják megvásárolni a cukorrépa- termesztés modem eszközeit. Viszont jelentősen csökken a kézi munkaerő is a szövetkezetben, így csak 50 hektáron vetnek répát. A hevesi Kossuth, a káli Egyetértés Termelőszövetkezetekben a termelési szerződés ellenére minimálisra csökkentik a répa vetésterületét, mert mint utóbb kiderült, a határ nagy részében zöldségtermesztéssel kívánnak foglalkozni... A zárt rendszeré tehát a jövő. Épnek továbbfejlesztésére megyénkben érdemes lenne Hatvan és Selyp térségében — közvetlenül a cukorgyárak szomszédságában — ezer-ezerötszáz hektáron újabb társulást létrehozni, egy vezető gazdaság irányításával. Ezt a terület a földrajzi és főként közgazdasági adottságai indokolnák. Szervezését a poroszlói társuláshoz hasonlóan a Mátravidéki Cukorgyárak vállalná. A környező gazdaságoknak tehát mielőbb fel kell készülniük, hogy megteremthessék az iparszerű cukorrépa-termesztés teltételeit. Kétségtelen, hogy ez rendkívül összetett folyamat. A zárt rendszerű cukorrépa-termesztésben összhangba kell hozni a legfejlettebb tál aj művelést, a korszerű kemizálást és a modern gépek alkalmazását. Mindez csak a technológiai fegyelem szigorú betartásával valósulhat meg. A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS tehát megyénkben is örvendetesen kimozdult a holtpontról. Az újabb társulás megalakítása viszont még tovább segíthetne a cukorgyárak répagondjainak enyhítésében. ., ... (mentusz) leghasználhatóbbakat elterjesszék, általánosítsák. S milyen jellemzó: a mintaszervezésre kijelölt üzemek közül egyelőre csak három ismert. Mindhárom könnyűipari üzem: a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyár és a Hazai Fésűsfonó. Nem véletlen, hogy a mintaszervezésre eddig kijelölt üzemek mindegyike könnyűipari vállalat. A Könnyűipari Minisztérium ugyanis az elmúlt időszakban egymásután végezte el például a textilipar termelékenységének, szervezettségének, kapacitáskihasználtságának alapos, sokoldalúan elemző vizsgálatát s e «munka eredményeként kirajzolódott a pontos kép; hol, mit kell tenni, hol, milyen lehetőségek vannak a szervezettség javítására. A többi szakminisztérium egyelőre még a munka kezdetén tart s bizonyára időbe telik majd, amíg kiderül: milyen vállalatok lesznek a korszerű üzem- és munkaszervezés bázisai. A könnyűipar — eddig végzett munkája révén — helyzeti előnyben van, ám emiatt a többi tárcánál nem lehet és nem is szabad elsietni a dolgot Alapos, sokrétű vizsgálódás, felkészülés kell ahhoz, hogy mindenütt meginduljon az érdemi munka. De a munkaügyi miniszter helyettesének egy megjegyzését azért mégsem hagyhatjuk szó nélkül. Elmondta ugyanis, hogy a vállalatok (s itt nemcsak az ipari üzemekről, hanem valamennyi állami vállalatról van sző) egynegyedénél, nem hogy a feltételek, de a minimális igények is hiányoznak a modem munka- és üzemszervezés módszereinek alkalmazásához. E z a megjegyzés pedig arra figyelmeztet, hogy nem tesz könnyű dolog az említett határozatok végrehajtása. Nemcsak a személyi, tárgyi és anyagi feltételeket kell előteremteni, hanem sok ember, sok vezető gondolkodásmódját felfogását is meg kell változtatni ahhoz, hogy néhány év múlva kedvezőbb példákat és statisztikai adatokat idézhessünk a magyar iparban meghonosodott munka- és üzemszervezés színvonaláról. (V. Cs.) Tavasz az egri piacon A pavüonokban és az árusoknál bőséges az árukínálat Mindenütt ott pirosuk már a hónapos retek, a gyenge primőr saláta, a zöldhagyma. Az egri piacon kedvükre válogathatnak a háziasszonyok, ki-ki Ízlése és pénztárcája szerint (Sentj A tavasz egyre több bért csalogat a szabadba — és a piacra is. A virágárusok barkái, az ibolyacsokrok, a tulipán és jácint látványa\ felüdíti a vásárolni igyekvőket. (Jobbraj (Foto: Tóth Gizella.) r ígéretek nyomában „Felfújták” a műanyag sátrat Gyöngyösön Örömmel adtunk hírt arról korábban, hogy a gyöngyösi strandon megkezdték a majdani műanyag sátor felállításának előkészítését. Eleinte úgy volt, hogy még a tél derekán, legkésőbb az új esztendő első napjaiban fedett uszodája lesz Gyöngyösnek. Aztán módosult a határidő, márciusra. Hol tartunk most? Nagyon egyszerűnek látszott a feladat: elkészítik a betonkoszorút a középső medence köré, abba beleépítik a sátortartó bilincseket és kész. Kell még egy kazánház, amely a meleget adja a sátorba, aztán egy kompresszor, amelyik, a túlnyomást biztosítja, hogy a GRABOPLAST által gyártott műanyagalkob mány össze ne rogyjon tartóerő hiányában. Mi ez? Különösen egy olyan nagy cégnek, mint a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a megoldás megvalósítására készséggel állt rá. De hát a tervező útjai is kiszámíthatatlanok, ahogy a beruházóé, a Heves megyei Vízmű Vállalaté is. Zsiska György személyében kár volna bántani egy szóval is a tervezőt, mert ő lelkesedésből, tervezői díj felvétele nélkül csinálta meg a rajzokat, illetve; szállítja a dokumentációkat még ma is, mindig a szükségletnek megfelelően. A beruházó pedig úgy van vele, hogy addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Jelen esetben: ahogy a forintjaiból futja. Honnan is vannak ezek a forintok? ■ ■ ■ ■ Jó éve annak, hogy felvetette valaki az ötletet: be kellene fedni a strandot télire. Járhatnának a fiatal sportolók rendszeresen edzésre továbbra is, de a város lakossága is lubickolhatna még a legvadabb tél közepette is a kellemes hőmérsékletű vízben. Nagylelkű patronálója is akadt a jó ügynek: a Mátra- alji Szénbányák. Hatszázezer forinttal és nemcsak helyeslő szóval támogatta a kitűnő elképzelést. Már csak a fiatal úszók érdekében is. A vízmű sem fukarkodott, azonnal felajánlotta a maga félmillióját. Csupán a teljes költséghez, a másfél millióhoz hiányzó összeget kellett volna még összekunyerálni a városban. Ügy tűnt, ez sem okoz gondot. A megajánláskor nem is kellett túlságosan agitálni senkit. Csak a befizetés nem ment olyan simán. A sátrat a győriek már elkészítették, ezért 450 ezret kértek. Csupán azért nem szállították le eddig, mert nem tudnának azzal mit kezdeni Gyöngyösön. Annak a bizonyos tartó betonkoszorúnak a megcsiná- lása nem ment egyszerűen. Menet közben változtatták meg a terveket. Át kellett helyezni a beöntőcsövet. Eszébe jutott az is valakinek, hogy télen világítás is kell a sátorban. Nosza, ki kell építeni a kábelt. Ha már lábmosót csinálnak, kössenek hozzá egy zuhanyozót is. És így tovább. Látszólag nem nagy dolgok ezek, de kizökkentik a munka üteméből az embereket, és a kizökkentéssel együtt jár bizonyos időveszteség is. Ezért tehát a sátortartó betonkoszorú csak március második felére készült el. Ha már kazán és komp- reszor is kell, akkor' öltözőnek is lennie illik ebben az épületben. A papírra a tervező felvázolta a kétszintes, lapos tetejű épületet. Az emeleten az öltözők helyét jelölték ki úgy, hogy kisebb méretű tornatermet is ki tudnak alakítani egy-két bútor és a válaszfal elmozdításával. Szellemes és nagyon praktikus megoldás. A földszint az irodák és a raktárak helye a géptermen kívül. Külső lépcső vezet fel az emeletre, amely a fedett folyosóba torkollik. Még gondolkoznak rajta, hogy a tetőn lehet-e napozóteraszt létesíteni. Mert a toronyházból pont rá lehet látni a tetőre. Ez nem lehet akadály: néhány méteres műanyagfalat kell felállítani a toronyház felé eső oldalon, és máris zárva van a napozórész a külvilág elől. ■ ■ ■ ■ Egyelőre a 800 ezer forint keretéig kaptak megrendelést az építők. Annyi munkát végezhetnek el április végéig, amennyit ebből az ösz- szegből ki tudnak hozni. A teljesítéssel nem is lesz baj, de az épület ennyi pénzből még nem lesz készen. A lényeg: néhány ígéret elhangzott a gyöngyösi téli strandolás ügyében, de a sátrat már csak ősszel fújják majd fel Gyöngyösön. Nem az építőkön múllott, nem is a Vízmű Vállalaton, ezt Márton Bßkl, gyöngyösi főmérnök is hangsúlyozta, hanem a pénzen. A vízmű belevágott ilyen .körülmények között is a jó . ötlet megvalósításába, vállalja a majdani kockázatot is a fedett uszoda üzemeltetésére, ami lehet nagyon jó üzlet is, de lehet veszteséges is, mert: ki tudja, hogyan fogadják majd Gyöngyösön? (G. Molnár E.) lUiZ. Április &, péntek A jó tapasztalatok bázisa
