Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
RM<‘ KOSSUTH Mit üzen a Rádió? Prenn Ferenc ,. . 3. folyt. Operettrészl. • Iskolarádió. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Tánczene. Cigánydalok. Válaszolunk hallgatóinknak. Édes anyanyelvűnk. Kóruspódium. Háztűznéző. Iskolarádió. Fúvószene. Riport. Báthy Anna énekel. VIT-vetélkedő. Nótacsokor. Hungária K. kardverseny. Világirodalmi dekameron. Népi zene. Zenekari hangverseny. Könnyűzene. OpcrettrészL 9.U0 9.30 10.05 10.30 13.30 12.35 13.20 13.50 11.05 14.11 14.29 15.10 15.50 10.05 16.30 17.05 18.15 19.25 19.35 20.58 21.16 23.11 0.10 PETŐFI 8.05 Barokk muzsika. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Népi zene. 12.30 Motetták. 12.43 Riport. 13.03 Áriák. 14'.U0 Kívánságműsor. 17.00 Ötórai tea. 18.05 Versek. 18.10 A Rádió zongoraversenye. 20.28 Alpesi dalok. 21.06 Nőkről, nőknek. 21.36 Népdalok. 22.15 Táncdalok. 23.15 Operarészl. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Népdalok. A kicsi, meg a kocsi és ami nem tetszik. Operettrészletek. Orvosegyetemisták között a szolnoki rendelőintézet klubjában. Ritmusturmix. MAGYAR 8.05 9.30 17.13 17.20 13.00 18.15 18.40 19.15 19.30 20.00 21.15 21.40 22.20 Filmesztétika. Politikai tanf. a honvédség részére. Hírek. Szezon után . . . Miről ír a. világsajtó? Pajzs Goebel Jenő. Portréfilm. Slágerszerviz. Esti mese. Tv-híradó. Szemüvegesek. Magyar film. / Francia képzőművészeti film. Jogi' esetek. Tv-híradó. ?H0ZÍ l.GHI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Fél 4 órakor. Kincskereső kis ködmön. Móra Ferenc mesél színes, magya- filmen. Fél 6 és este 8 órakor A törvénysértő seriff. Színes, amerikai kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Lányarcok tükörben. Színes magyar film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Fél 4 és este 7 órakor Lázadás a Bountyn. (Dupla helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG A munkásosztály a paradicsomba megy. HATVANI KOSSUTH Leon és az Atlanti Fal FÜZESABONY: Mert szeretik egymást. PETERVASARA Egy nyomozás sorompói Erdő a herédi kacsaúsztató helyén ^,4** . * X l. .» ^ - - - '' Évtizedekig csúfította Heréd község arculatát az, a mintegy ötholdnyi, gazzal, fűztuskóval teli terület, ami a Rákóczi utca végén van, s amelyet a helybeliek ,yCi- gánygödör’* néven ismertek. A tanács vezetői nemrégiben a terület parkosítását határozták el, mégpedig a termelőszövetkezet anyagi, erkölcsi támogatására számítva. Nem kellett csalódniuk. A Nógrád patak szabályozása lehetővé tette az egykori kacsaúsztató kiszárítását, s két héttel ezelőtt a termelőszövetkezet tagjai hozzáláttak az erdőtelepítéshez. A szükséges talaj-előkészítést gépesített honvédalakulatok végezték eb Mintegy kétezer, vizenyős talajt kedvelő, kanadai nyárfa került földbe az egykori „Cigánygödör” r helyén. S az utolsó sorok ültetésénél ott láttuk Tóth Ferencnét, Podo- nyi Mihályt, valamint Katona Józsefet és feleségét, akik sohasem húzódoztak az olyan társadalmi munkától, amely szülőfalujuk szebbé tételét szolgálta. Társadalmi összefogással, a termelőszövetkezet áldozat- vállalásával így húzták meg a harangot a herédiek községük szégyenfoltja, a hajdani kacsaúsztató felett. A most telepített kis erdőség pedig nem csupán gyönyörködte- tőbbé teszi a községet, hanem a helybeli gyerekek kedvelt játszóterévé is válhat néhány év múlva. T estvér városok ÜGYELET Egerben: 19 órától vasárnap regae. Bajcsy-Zsllinszkv űtcai rendűdben «Telefon: 11-.0j Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. alatti rendelőben .(Telefon: 117-27). ÁPRILIS utolsó vasárnapja a testvérvárosok napja. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1957. április 8-án is vasárnap volt, akkor alakult meg a Testvérvárosok Világszövetsége, és napjainkban már 1400 város tanácsa, elöljárósága, sok százmillió lakója ápol egymással igen gyümölcsöző, a közösség hasznát szolgáló testvéri, baráti kapcsolatot. A Testvérvárosok Világszövetsége végrehajtó tanácsának két magyar tagja is van: a Fejér megyei és a Szeged városi tanácselnök. A szocialista országokból 36, a tőkés államokból 23 várossal, megyével, területtel tartanak testvéri kapcsolatot magyar tanácsok, — váro;_ siak, megyeiek. A testvérvárosi kapcsolat, a kölcsönös ■ látogatások, véleménycserék, a személyes ismeretségek megannyi kitűnő alkalom arra, hogy például a különböző társadalmi rendszerű országok középigazgatási szinten is „gyakorolják” a békés egymás mellett élést. A baráti, a szocialista országok városai, megyéi pedig — kitűnő gyakorlat! — rengeteget tanulhatnak egymástól, éppen társadalmi rendszerük azonossága miatt. KüJózsi bácsi zsebébe süllyesztette az 1760 forintot a szövetkezeti felvásárló pénztárablaka előtt. Néhány pulykát, libát adott le, jó kis üzlet volt. örömében bement az italboltba, ahol nyolc kispohárral fogyasztott — tisztán. Aztán megunta az állást, a díszesebb vendéglőbe nyitott be, kényelmesen helyet foglalt középen. Kikérte a pincértől a két decijét, szintén tisztán, szódavíz nélkül. Egyiket a másik pohár követte. Itt már kielégült, hát hazaindult. Kint nagy szemekben esett az eső. Váltott egyet az agya, gyorsan beugrott á ruházati boltba, hogy vesz egy esernyőt. Egyrészt nem fog bőrig ázni, másrészt az asszony is megörül neki. Szép, fekete ernyőt vásárolt. Hazafelé ballagva a falu szélén még a 3-as számú kiskocsmába is benézett, a változatosság kedvéért most már két fél kevertet meginni, aminek elfogyasztása után a „Lassan járj, tovább érsz" közmondást szigorúan betartva indult hazafelé. Ionosén gyümölcsöző testvérvárosi, testvérmegyei, illetve területi kapcsolatokat teremtettek magyar városok, megyék szovjet városokkal, területekkel. A Szimferopolban tartott Bács-Kiskun megyei kiállítás viszonzásaképpen például tavaly a Krími terület népgazdasági eredményeit bemutató, gazdag kiállításban gyönyörködhetett sok ezer kecskeméti és környékbeli lakos. Győr-Sopron megye Örményországnak, Vas megye a Mari Autonóm Köztársaságnak nyújtott testvéri jobbot, Győr-Sopron megye és az NDK-beli Erfurt kerület együttműködésének ötödik évfordulóján tavaly, Győrött és Erfurtban is megrendezték a barátság hetét. LEGÜJABB KORT történelmünk kiemelkedő eseménye, rendezvénye fűződik fővárosunk nevéhez: tavaly 29 európai főváros polgármestere, tanácselnöke, metropolisok igen nagy felelősséget viselő vezetői tanácskoztak a száz éve egyesült Budapesten. A részvevők elhatározták az európai fővárosok közötti még szorosabb összefogást, a földrész biztonságát szolgáló együttműködés további bővítését és azt is, hogy közösen veszik fel a harcot a természeti környezetet, a lakosságot veszélyeztető szennyeződések, ártalmak ellen. " Igen fontos politikai jelentősége is van a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok bővítésének, ápolásának. A szocialista országokban azért, mert a helyi tanácsi, közigazgatási szervek kölcsönösen bekapcsolódhatnak a testvérországok hasonló alakulatainak, társadalmi, gazdsági es kulturális vérkeringésébe. A tőkés országoknak viszont éppen a kapcsolatok szélesítése segít abban, hogy hazánkról, társadalmi rendszerünkről, helyi igazgatási szervezeteinkről valóságos képet és véleményt alkothassanak maguknak. MINDEZEK alapján helyes, ha a tanácsok árra törekednek, hogy nemzetközi kapcsolataikat fejlesszék és a vezetői szintű küldöttségcseréket minél több szakmai — tervezési, gazdálkodási, kommunális, szociálpolitikai, építési, közlekedési, idegenforgalmi stb. — delegáció kövesse. A testvéri kapcsolatok általános politikai céljait a szakmai véleménycsere, tapasztalatszerzés jól kiegészítheti a közösség javára. (Kulcsár) A törött esernyő Már ott járt gesztenyefákkal betelepített lombos utcájában, nem messze a lakásától. Az eső nagy szemekben esett, közben az asszonyra gondolt: milyen nagy örömöt szerez neki az esernyővel. Nem vette észre, hirtelen hopp... az esernyő egy lelógó gallyba beleakadt. A nyitott esernyő végei az ágas-bogas fa lombjai közé csavarodtak. Józsi bácsi erősen fogta az esernyő fogantyúját, nem adná oda ezt az asszonynak szánt ajándékot semmiért. Ám a gally is fogta. Valóságos harcot vívtak egymással, a képzeletbeli alakkal, aki az esernyőt a legvadabb ráncigálá- sok ellenére sem akarja elengedni, aki irigy és féltékenységében meg akarja akadályozni, hogy szerető feleségét e kis ajándékkal meglephesse. — Engedd el hát, te átkozott, te! Nem engeded el?! Józsi bácsi kifárad. Látja, ABC W Még egy^/ri* — balra Mikor köteles a jármű vezetője a felezővonalhoz való húzódást megkezdeni? Erre nem lehet egyöntetű választ adni, mert attól függ, milyen járművel akarnak bekanyarodni es milyen jármű jón mögötte. Függ továbbá az út forgalmától, a járművek sebességétől stb. Mindenesetre olyan időben kell megkezdeni a felezővonalhoz való húzódást, hogy a mögötte jövő jármű vezetője kellő időben észlelje és ha elhatározta az előzést, le tudjon mondani előzési szándékáról. Időben kifejezve — ha egyáltalán lehet — legalább 3—5 másodperccel, mielőtt elérné a balra kanyarodó jármű a kereszteződést. Külön fel kell hívni a kerékpárosok, a segédmotorkerékpárosok és a motorkerékpárosok figyelmét az irányjelzés adására, és a felezővonalhoz való húzódásra. Az irányjelzés szabályos, kinyújtott karral —, hogy a kar az úttesttel párhuzamos legyen — addig kell adni, amíg a bekanya- rodás előtt vissza nem pillant és nem kezdi meg a bekanyarodást. Nem tekinthető irányjelzésnek, ha a kerékpáros vagy a motorkerékpáros csak lelógatja a bal kezét és esetleg kissé az úttest közepe felé tartja, kinyújtva a mutatóujját. Sok kerékpáros és motorkerékpáros leli halálát az országúton a helytelen irányjelzés, illetve annak elmulasztása miatt. 1972. július 10-én Hatvan és Hort között a 3. számú főútvonal 64 400 méterénél azért kellett meghalnia Kiss Ferenc horti lakos kerékpárosnak, mert minden irányjelzés nélkül a menetirány szerinti jobb oldalról kezdte meg a bekanyarodást és elébe került a vele azonos irányban haladó és őt szabályszerűen előző személygépkocsinak. Ha a kerékpáros időben jelezte volna balraka- nyarodásj szándékát és megfelelő időben húzódik a felezővonalhoz, úgy a baleset nem következik be. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy irány j el zésre a jármű vezetője és nem utasa, illetve pótutasa van kötelezve. A motorkerékpár kormányának végére felszerelt irányjelző készülék nem mentesíti a jármű vezetőjét a karral való irányjelzés alól. *AAAAAV WWV hogy a legvadabb szitkozó- dás sem használ a „vetély- társnak”, megunja, feladja a harcot: — Ha megnyerte, hadd vigye! — azzal nagyot le- gymtve otthagyja az esernyőt, ami a járda közepére lóg le. , Otthon birkapörkölt várja. Eg a gyomra az éhségtől. A feje is zúg. Szinte minden kanál pörkölttől jó- zanodik. A tányér alja felé veszi csak észre, hogy nincs otthon az asszony. — Hol van édesanyátok? — kérdi az öt gyereket. — A kocsmában! Keresi szegény édesapánkat! Egyszer csak. belép a,z así- szony, kezében egy ... esernyővel. — Ezt az ernyőt meg találtam. Egy fáról lógott le. fiekimentem fejjel. Nem t - dóm, kié lehet. Majd kérést a gazdája. — Szóval, hát te cifakod- tál azzal az esernyővel? Még az utcán se nyugszol? Pedig neked vettem, de hogy ilyen erőszakos voltál, hát ne legyen. Azzal Józsi bácsi térdére' £"észté a vadonatúj fekete,, ünnepnapra szóló esernyőt, ‘ nekifeszítette és egy rop- pantással kettétörte a rtye-^ let. Denes Géza Mint már erre céloztam, a baira kanyarodó jáfmű vezetője köteles a bekanya- rodás megkezdésének pillanatában, mielőtt megkezdené a balra való kormányzást. ismételten meggyőződni a bekanyarodás veszélytelenségéről. Konkrét KRESZ-szabály nincs, ami a visszatekintést kötelezővé tenné, de a Legfelsőbb Bíróság 458. sz. büntető kollégiumi állásfoglalása kötelezi a bírósagokat annak tisztázására. hogy a jármű vezetője a bekanyarodás pillanatában elháríthatta volna-e a balesetei, ha betartja a KRESZ 34. § (2) bekezdés rendelkezéseit, amely szerint a közúti közlekedés minden résztvevője éberen, kellő figyelemmel es úgy köteVs közlekedni. hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Az a járművezető tellát, aki nem győződik meg a bekanyarodás pillanatában arról, hogy őt más jármű — esetleg balról szabálytalanul — előzi-e a KRESZ 34. S (2) bekezdés rendelkezéseit szegi meg. és ezért vonható felelőst, re. Ügyelni kell arra is — különösen lassú járművel való balra kanyarodás esetén —, hogy a visszapillantás a bekanyarodás előtt és ne 4—5 méterrel előbb történjék. Hússzoros sebesség- különbség esetén — vontató és személygépkocsi —, ha például 4—5 méterrel a kereszteződés előtt tekint hátra a járművezető, a mögötte jövő jármű 80—100 méterre van tőle és nincs előzésben, de mire a bekanyarodó megteszi a 4—5 métert minimális sebességgel, addig a hússzoros sebesseggel közlekedő jármű ugyanarra a helyre jut és már előzésben lesz. Az összeütközés elkerülhetetlen, összegezve tehát: a balra kanyarodó jármű vezetője köteles a bekanyarodás megkezdése előtt meggyőződni, hogy őt más jármű előzi-e, és ha igen, ezen járművet elengedni, szabályszerűen irányjelezni, megfelelő időben a felezővonalhoz húzódni, a balra kanyarodás pillanatában ismét meggyőződni, van-e előzésben más jármű és ha nincs, úgy nagy ívben végrehajtani a bekanyarodást. Azon körülmény, hogy az előző jármű szabálytalanul balról előzi a bekanyarodá- si szándékát .szabályosan jelző járművet, a bűnösség megállapításánál nem bír jelentőséggel, csak a büntetés kiszabásánál értékeli a bíróság. Ha a bírói gyakorlat „nem tenné kötelezővé'’ az ismételt visszatekintést, akkor is szükség volna arra. Ugyanis a jármű vezetője nem mindig tudhatja, hogy az irányjelzője működik-e, látható-e az iranyjelzése, nem lepte-é be a por, nem fröcskölte-e be a sár, nem takarja-e a rakomány, vagy nem olyan helyzetből süt-e a nap, hogy a „villogás” csak nehezen észlelhető. Az említett okok miatt létrejöhető baleset a visszapillantással csaknem minden esetben elkerülhető. Dr. Sápi János közlekedési ügyész 1973. április 28., szombat
