Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
A Minisztertanács napirendjén Á lakásügyi jogalkalmazás törvényességéről Miért haihatatian a marxi életmű Emlékülés Egerben Tóth Ferenc, az MTI igaz- tágügyi tudósítója írja: A lakásügyi jogszabályok — amelyek 1971. február 8-án jelentek meg —, 1971. július í-től léptek hatályba. Végrehajtásuk újszerű feladatok elé állította mind a lakásügyi hatóságokat, mind a bíróságokat. Ezért a Legfőbb Ügyészség — több mint egyéves jogalkalmazási gyakorlat alapján — országosan elemezte az államigazgatási szervek és a bíróságok jogalkalmazási tevékenységét: miként érvényesülnek az igény- jogosultságra, a lakásigény mértékére, a lakás-használatbavételi díjra, valamint a lakásügyi végrehajtási eljárásra vonatkozó, új rendelkezések. Megvizsgálták emellett az országos szintű jogszabályok végrehajtása tárgyában kiadott tanácsrendeletek törvényességét is. A lakásügyi hatóságoknál a fővárosban és 17 megyében több mint 14 000, a bíróságoknál és 15 megyében több mint 4000 ügyirat vizsgálata és elemzése alapján összesítették a tapasztalatokat. A lakásügyi hatóságok tevékenységét — az ügyészi szervek értékelése szerint — általában a törvényesség érvényre juttatására irányuló törekvés jellemzi. Mindamellett a kezdeti időszakban a szóban forgó, terjedelmes jogszabályok alkalmazásának egyes vonatkozásaiban jogbizonytalanság mutatkozott. Helyenként tovább élt az időközben meghaladottá vált gyakorlat, s előfordultak törvénysértések is. Egyes ügyekben például elmulasztották az igénylők jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelő tisztázását A lakásügyi hatóságok megfelelően alkalmazzák a lakás-használatbavételi díjra és a szociálpolitikai kedvezményre vonatkozó kedvezményeket. A lakásügyi végrehajtási szabályok (amelyek például most már különbséget tesznek a lakásban jogcím nélkül lakó, jóhiszemű és rosszhiszemű személyek között is) alkalmazása nem kielégítő. A végrehajtásra váró ügyek nyilvántartása sokszor meglehetősen pontatlan. A bírságolás lehetőségével a lakásügyi hatóságok alig éltek. Érdemes megemlíteni, hogy az új jogszabályok a végrehajtást a korábbinál szélesebb körben utalták a lakásügyi hatóság helyett a bírósági végrehajtó hatáskörbe. A tapasztalatok szerint olyan esetekben, amikor az elhelyezés biztosítva volt, a kötelezettek önként eleget tettek a végrehajts felhívásnak. Az alapvető problémát — az elhelyezés kérdését — azonban a hatáskörren- dezé* sem oldotta meg, csupán a lakásügyi hatóság helyett a végrehajtást kérő kötelességévé tette • lakásról i való gondoskodást. A végrehajtást kérő azonban az esetek többségében éppen úgy nem tud lakást biztosítani, mint korábban a lakásügyi hatóság. A tanácsoknak az országos szintű jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos rendelet- alkotó tevékenysége több fogyatékosságot mutatott a vizsgált időszakban. Előfordult, hogy a tanácsrendelet elvonta a lakásügyi hatóság jogszabályban biztosított mérlegelési jogkörét, s kötelezővé tette a lakásigény mértékénél az alsó határ alkalmazását. Más esetekben a jövedelemhatárokat indokolatlanul alacsony összegben állapították meg. Előfordult olyan tanácsrendelet, amely — az értékre és a tulajdoni arányra tekintet nélkül — mindenkit kizárt a kiutalásból, aki ingatlantulajdonnal rendelkezik. Az országos szintű jogszabályok rendelkezéseinek túlnyomó része Helyéinek bizonyult, kiállta a gyakorlat próbáját. Néhány vonatkozásban azonban indokoltnak látszik a rendelkezések kiegészítése, illetőleg módosítása. Például a gyakorlatban népi vált be az a rendelkezés, hogy a tanácsrendeletben mégha tároA „történet'’ úgy kezdődött, hogy az angolok korábbi partnere — egy idő után — már akadozva szállított, s erre a megrendelők jobb híján, más üzletfél után néztek ... Így kerültek kapcsolatba aztán a pa- rádsasváriakkal, akiktől — altkor még csak próbaképpen — termékmintát kértek. Utóbb pedig amolyan átmeneti kisegítést, hogy a honi ellátásban ne legyen tartósabb zavar. Lóth Ottó. az ÜM Párádi Üveggyára osztályvezetője jól emlékszik a néhány évvel ezelőtt történtekre. Ügy mondja, hogy akkoriban mindössze egy-kétezer darabos kérésről volt szó csupán. Ám később —, hogy hogy nem? — az angolok egyre újabb igényekkel jelentkeztek. Majd őszintén megvallottak: a sasvári ólomkyistálv minden várakozásukat felülmúlt! Az osztályvezető a napokban tért vissza kéthetes angliai útjáról. — Mi járatban volt? Milyen eredménnyel fejezte be a nem mindennapi látogd- tást? — kérdeztük irodájában. — Küldetésünk — mert, hogy másodmagammal, a Ferunion képviselőjével voltam — üzleti jellegű voic. .Kapcsolatainkat próbáltuk zott jövedelemhatárok akkor is irányadók, amikor valaki már meglevő lakása helyett — adott esetben azért, hoéy közelebb kerüljön új munkahelyéhez — kéri azonos szobaszámú vagy nagyobb lakás biztosítását. Az eredetileg jóhiszemű, jogcím nélkül vísz- szamaradt személyek esetében lehetővé kell tenni a lakásügyi jogszabályokba ütköző magatartás miatt az utólagosan rosszhiszeművé nyilvánítást. Módosításra szorul az a rendelkezés, amely a tulajdonos felmondása esetén a tanácsi bérlakásra magállapí- tott^ lakásigény mértékének felső határát elérő cserelakás biztosítását úgy teszi szükségessé, hogy nem veszi tekintetbe a bérlő családi, személyi és egészségügyi körülményeit. A jelenlegi szabály szerint a bérlő köteles tűrni az épület bármilyen átalakítását vagy bővítését, ha ez nem eredményezi a lakás megsemmisülését. Szükségesnek látszik a bérbe adó ezen jogának korlátozása úgy, hogy • bérlő érdekét is megfelelően figyelembe vegyék, s a bérbe adó indokolatlan és a lakás- gazdálkodás érdekeit nem szolgáló átalakítási törekvéseivel szemben megfelelő védelmet nyújtsanak. A vizsgálatok alapján indokolt, hogy a lakásügyi tárgyú tanácsrendeletek felülvizsgálata valamennyi tanácsnál megtörténjen. Az ügyészek polgári jogi tevékenységük ellátásánál is nagy figyelmet fordítottak az új lakásügyi jogszabályok egységes értelmezésének elősegítésére. E célból az említett jogszabályok alkalmazásának első évében 276 első fokú és 83 másodfokú eljárásban léplek Jel a. törvényesség érdekében, továbbá 322 fellebbezési óvást nyújtottak be, főként elvi jelentőségű ügyekben, ezen túlmenően 28 törvényességi óvás benyújtására is sor került. A Legfőbb Ügyészség •jogszabály-módosítást igénylő kérdéseken túl számos vitás jogszabály-értelmezési témára is felhívta az Építésügyi és Városfejlesztési .Minisztérium figyelmét, illetőleg elvi állásfoglalás kiadását kezdeményezte. A minisztériumban, az érdekelt szervek bevonásával, már folyamatban van ezek kidolgozású. rendezni, fejleszteni. S úgy ítéljük meg, hogy: eléggé sikeresen. A kéthetes útnak meglehetősen zsúfolt programja volt. Honfitársaink a Londonban töltött tíz napon legalább 15 különíélé tárgyalást folytattak, több mintateremben megfordultak, s ezalatt személyesen is alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy voltaképpen miért ragaszkodnak annyira a sasvári üveghez. Jólesett tapasztalniuk. hogy a magyar termék versenyképes azon a piacon is, ahová úgyszólván a világ minden tájáról szállítanak. Színben, minőségben, árban egyaránt megállják helyüket ólomkristályaink, korántsem véletlen, hogy a kezdeti egy-kétezer darabos igénnyel szemben jövőre már 76a ezres megrendelésre van kilátásunk, mintegy 41) ezer font év- k ben' Jellemző az érdeklődésre, hogy cfö angolok legnagyobb megrendelője azzal a gondoAz MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszéke Marx Károly születésének 155. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt — az oktatási igazgatóság előadótermében — emlékülést rendezett. A rendezvényen többek közötf megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint dr. Szűcs László főiskolai főigazgató. Az emlékülés résztvevőit Bóta Albert, az oktatási igazgatóság vezetője üdvözölte. Megemlékezett a nagy gondolkodó életművének jelentőségéről, hangsúlyozva azt, hogy Marx óta érthetjük meg igazán történelmünket, s benne saját helyünket. Elmondotta azt is, hogy a nagy gondolkodó megállapításainak igazságát az idő igazolta, s a marxizmus a világ megváltoztatásának tudománya lett. lattal foglalkozik, hogy az idei BNV-n, az elkövetkező öt esztendőre félmillió font értékű szerződést köt! — Mik az általános tapasztalatok? — Angliában ragaszkodnak a hagyományos kézi gyártású ólomkristályokhoz, a kis szériákhoz, a különböző egyéni kívánságok teljesítéséhez. Általában mégis az egyszerűbb, a praktikusabb termékek a népszerűbbek, az agyoncsiszolt „csodák'1 iránt egy szűkebb rétég érdeklődik inkább. Sokat fejlődött a csomagolástechnika, többnyire arra törekszenek a szállítók, hogy egy-egy dobozban, felbontás nélkül is jól látszódjék az áru ... Érdekes volt megfi- gyelni, hogy ha egy-egy bevezetett, már jól ismert cikk valamiképpen elfogy, eltűnik valamennyi időre, hirtelen, észrevehetően csökken a „hitele”, az iránta való későbbi érdeklődén. S éppen ezért, a gyártó váliaAz első előadást dr. Taj- ti István, az oktatási igazgatóság filozófia tanszékének vezetője tartotta A marxi életmű időszerű kérdései címmel. Arra keresett választ, azt bizonyította, hogy mi a mű halhatatlanságának titka. Ezért elsősorban a marxi történelemszemlélet megállapításait elemezte, hangsúlyozva, hogy erre épül fel az egész életmű. Kiemelte, hogy a nagy gondolkodó tanításai sosem válnak túlhaladottá, életszerűek maradnak' a kommunizmus korszakában is. Asztalos Miklós, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adjunktusa A tudomány tér- melőerövé válása Marx elméletében címmel tartott érdekes referátumot, Az emlékülés Friedrich Sándorné dr. Kovács Irénnek, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető docensének zárszavával ért véget. latok iparkodnak komolyan venni a megrendelések teljesítését! Mintegy 15—16 országba exportál jelenleg a sasvári gyár, s ezzel az országos vállalat külkereskedelmi for • galmából 13—14 százalékká részesedik Partnerei között 1971-től vezetnek az angolok, akik napjainkban már a magyar szállítások mintegy háromnegyedét fogadják a mátrai üzemtől. Az idei év fontos, jelentős határkő az ÜM Paródi Üveggyára történe! ;''"n: a: üzem teljes exportja — fr elképzelések szerint — már eléri az egymillió dollárt. Nem véletlen, hogy tavalyi .munkájával a vállalat gyárai között a legjobbnak bizonyult, s ebben az évben is megpályázza a kiváló és a szocialista címet...! Több szakmás munkások Nincs sok belőlük. Sajnos. Annak ellenére, hogy papírforma szerint tíz szakmunkás közül egynek két vagy több mesterség elsajátításáról van oklevele. Igenám, de legtöbbjük esetében „halott”, azaz nem gyakorolt tudomány ez. Messzire esik egyik a másiktól. Mihez kezd a sütőipari szakmunkás a gumiiparban szerzett papírjával? A műanyagiparban mit ér a második szakma, az állattenyésztés? S annál Inkább elgondolkoztató ez, mert széles körű felmérések szerint —több, az oktatásban érdekelt országos főhatóság végezte a szakmunkástanulók 15 százaléka már kezdetben sem képzettségének megfelelően helyezkedik el. Átlagosan. Mert vannak szakmák — így a' mezőgazdaságiak, ahol ez az arány 55 százalékra rúg! — amelyeknél jóval nagyobb ez a szám. Ugyanez a felmérés állapította meg, hogy a szakmunkás-oklevéllel rendelkezők 28 százaléka olyan munkakörben dolgozik, ahol végzettségére nincs szükség. Furcsa helyzet. Mindenütt szakmunkáshiányt emlegetnek. Közben a kiképzettek más területekre vándorolnak át. Szép számmal lelni két vagy három szakmás munkásokat, ám képzettségük az adott helyen hajítófát sem ér. Csupán számukra egyéni vigasz, hogyha szorul a kapca, akkor módjuk van a kenyérkereset más forrását is igénybe venni; e lehetőséget pályamobilitásnak nevezik- a szociológusok. ÁTVÁLTHATÓ ISMERETEK Gyorsul a technikai fejlődés, növekszik az igény az átváltható ismeretek iránt. Azaz olyan szakképzésre van szükség, amely széles tudásbeli alapokat teremt, de a specializációt bizonyos határon túl nem szorgalmazza. Az ugyanis hamar elavul. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint a megkérdezett szakmunkások 60 százaléka szükségesnek tartja az ún. kiegészítő szakma megszerzését. Érzik tehát az új szeleket. Viszont a gyárak, vállalatok meg kevésbé. Becslések szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotton belül a szakmunkások aránya az 1965. évi 18,1 százalékról 24,9- re növekszik. A mennyiségi emelkedéssel párhuzamosan minőségbeli átrendeződésnek is végbe kell mennie, ehhez azonban a jelenleginél jobb érdekeltségi rendszerre lenne szükség. S persze arra is, hogy a rokonszakmákra kiterjedő képzés vaiamennyi feltétele meglegyen. Mert a»ncs „naprakész” munkaerő. A pályán belüK mozgás — érvényesülés — csakis akkor jöhet létre, ha az esztergályos érti, s gyakorolni is tudja a gyalus, a köszörűs mesterséget, ha — például — a villany szerető hegesztő, a gépkezelő, járművezető lakatos vagy motorszerelő Is, ha kell. Amitől ma még —legalábbis nagyobb méretekben — messze vagyunk. 330 EZEK MESTEK A szocialista iparban foglalkoztatott 1,2 millió munkásból 520 ezer, forma szerint, valamilyen szakma mestere. Nagy szám! Ám joggal szúrtuk közbe: forma szerint. Mert az egyes szakmákon belül is erőteljesek az eltérések, s még inkább a rokonfoglalkozásoknál. Mennyiségileg rohamosan gyarapodik a szakmunkások tábora, tíz esztendő alatt például a fémesztergályosok száma 26 ezerrel, a villanyszerelőké 21 ezerrel, a motor- és gépkocsiszerelőké 37 ezerrel növekedett. E tempót — tekintve a népesedési adatokat — lehetetlenség tartani. S van még egy nagyon figyelemre méltó szempont. BŐVÍTHETŐ FORRÁS A kettős szakmai képzettséggel rendelkezők aránya néhány területen számottevő. A lakatosoknál 13,3, az auto- és motorszerelőknél 14,5, a csőszerelőknél 18 százalék. Legmagasabb a vizsgázott járművezetők és gépkezelők csoportjában: 25,4 százalék. Ösz- s'" ességében azonban szerény ez a tábor, száz szakmunkásból 10,1-nek van kettős képzettsége. (A nők esetében pedig egyenesen jelentéktelen az arány: 3,9 százalék.) Mégis, az elsorolt gondok ellenére, bővíthető e forrás, s vele enyhíthető a szakmunkáshiány. Ez ugyanis a legtöbb helyen csak átmeneti, időszakos. Ezért, hogy például az élelmiszeriparban — anyagi ösztönzéssel is! — elősegítik a karbantartó szakmák valamelyikének elsajátítását; a holtszezonban sincs tétlenkedés. A kivétel azonban csak a szabályt erősíti. Ne becsüljük túl a lehetőségeket, nem szerezhet minden szakmunkás újabb oklevelet. Ám a tétlenségnek is kitelt az ideje. A kettős szakmai képzettség megszerzése ugyanis ma a munkaerőgondok enyhítésének lehetősége, holnap viszont a technikai haladás megfogalmazta követelmény. Ha e követelményre nem terjed ki a figyelem, s elmaradnak a cselekedetek, jó néhány helyen ez már holnap kellemetlen meglepetéseket okozhat. M. O. 1973. április 27., péntek Kesztyű japán géppel ,4 Győri Kötöttárugyár két automata japán kesztyű- kötőgépet vásárolt. AZ új gép, amely kísérleti jelleggel működik, óránként 12 pár kesztyűt készít. Jelenleg munkavédelmi kesztyűket, valafnin t bőrkesztyűhöz való bélést gyártanak. A tervek szerint 1974-re még mintegy 60 ilyen típusú gépet szándékoznak vásárolni. (MTl-foto — Hadas János) A sasvári kristály sikerei ImMjí úton Snjiiában
