Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-22 / 94. szám
A japán televízió nézői oroszul tanulnak Az NHK japán rádiótársaság új oktatási műsortervet készített elő; ez év áprilisától kezdve a japán televízió nézői hetente kétezer oroszul tanulhatnak. Mint a rádiótársaság oktatási osztályán közölték, azért döntöttek úgy, hogy a televízióban orosz nyelvórákat közvetítenék, mert egyre több televíziónéző kérte levélben, hogy oroszul tanulhasson. A rádió már most is naponta kétszer — szombat és' vasárnap kivételével — orosz órákat közvetít. Az oktatási műsor vezetői arra számítanak, hogy mar az első időben körülbelül ötvenezren fognak hozzá az orosz nyelv elsajátításához. Azt tervezik, hogy a japán televíziónézőket megismertetik a Szovjetunió népeinek életével és szokásaival, az ország kultúrájával, gazdasági életével és történelmével. A műsort, az NHK társaság meghívására, Anna Sa- tyilova, a szovjet központi televízió bemondónője, valamint M. Nitta, a Tokiói Idegennyelvű Főiskola docense fogja vezetni. — Meg akarja ön tanulni az orosz nyelvet, melyen több mint 200 millió ember beszél? — tette fel a kérdést a Mainicsi Simbun vezércikkében, amely fölött a következő orosz nyelvű cím állt: „Zdravsztvujtye!”, és alatta a válasz; „Da, Da*, Az éjszaka szépei Virágzik a prostitúció Franciaországban, és a bűnöző alvilág legegyenletesebb jövedelemforrását képezi. A Le Monde-ban megjelent „A prostitúció ma is ugyanaz, mint tegnap!” című cikk állítása szerint legalább százezer francia nő árulja szerelmét pénzért. A százezer francia prostituált közül 30 000 hivatásos a Le Monde állítása szerint. Tíz közül kilenc kerítők, vagy selyemfiúk számára dolgozik. A többiek független nők, akik kegyeiket alkalmilag árulják. Sokan — egyedül Párizsban 2500-an —, fiatalabbak 20 évnél. A párizsi .„éjszaka szépeinek” (ahogyan a francia férfiak nevezik őket), kétharmada Anglia nyugati tartományából jön. A beszámoló szerint e vidéki lányokat gyakran azonnal kezelésbe veszi valamelyik selyemfiú, amikor a párizsi Montparnasse állomásra, vagy a lyoni vasútállomásra érkeznek. Hódít a pacsuli A kesernyés, némileg kámforra emlékeztető erős fflat messziről felismerhető. A hippik és az európai diákok többségének kedvenc illatszere & pacsuli. Keletről származik. Amikor egy fél évvel ezelőtt a pacsuli megérkezett Olaszországba, sok fiatal azért vásárolta meg, mert elterjedt a hir, hogy hasist és marihuánát tartalmaz. Ez azonban nem igaz, a szóbeszédnek mindössze az lehet az alapja, hogy a kábítószerfogyasztók gyakran használják a pacsulit. Az illatszert egyébként Singapore környékén és egy Szumátrától északkeletre fekvő szigeten termő növény leveléből készítik. Akár tartalmaz kábítószert, akár sem, a pacswfi divatba jött. Árulják a hippi-üzletekben és a Marokkóból érkező piaci árusok standjain egyaránt. „Azért szeretjük ezt az illatot, mert természetes — mondja egy 18 éves hippi. — Választásunk alapját ökológiai meggondolás képezi: a pacsuliban ugyanis sem színezőanyagok, sem vegyi adalékanyagok nincsenek, egyike a legrégibb és legtisztább Illatszereknek.” A pacsulin kívül ugyancsak keresett fllat a Keleten, vagy Dél-Amerikában található szantálfa gyantájából készült kölni, a pézsma, az ámbra és a jó öreg ibolya. A pacsuli kölni egyáltalán nem új dolog. Az egyik legnevesebb francia illatszergyár, a Guerlain mór 1900- ban piacra dobta. .'Wwy < BESiíli IMKE: AMÍG A.WV\ * SZÓRÓK GYULA:-V//- vViíVVVVVVVV'»v<n» Amíg szalad a fény előttem, amíg lépked velem az árnyék, amíg azt érzem: felelőtlen és hamis fecsegés a tájkép, amíg a vízben partra gondol, s a partról a vízbe ér a lábam, amíg a vérem úgy dorombol, hogy szívverésem megtaláljam, amig naponta küzdenem kell a levegőért Is, hogy éljek amíg tegnapi szerelemmel élnek holnapi — szemefények, amig halottakat kísérek sírok közé, mint síró élő amíg esténként attól félek: ez az álmom lesz boldog — végső amig pofont torol az öklöm, amig ököltől indul vérem, amig anyámtól azt öröklőin: nem kell sírni a semmiségen — amíg a szépet szépnek látom, I s eredményét a szép szavaknak — addig hiszem: nem kényszer — álom, hogy ember vagyok és az maradjak. %AA^AA(VVVNAAAA'VVVV\AAA/V'\A/VVVVVVA/VV'.,WWV\A - V . . Alom A hálókocsi régi volt, öreg faragások díszítették az ágyat. Az ablakon a déli nap beáradt, Kint víz, homok meg csontfebér kövek. A komorna e fényben ágyazott. Sokáig és sután tudakozódtam, melyik vonalon menjek, s valahonnan kapok-c még az éjjel vonatot? S ő kimondta egy állomás nevét, egy szárnyvonal utolsó állomását, mely iszonyatos régen bennem élt, ahol mindent a kezdet csendje jár át, ahonnan este lassan kidöcög a hálókocsi, üresen, sötéten, » még nyárfa zúg a friss párnak fölött, s fecskék szállnak keresztül a fülkéken. VVW'/VVVVVWWVVVVWVVVVVVVVVVSAA^ÄVVVW 100 esztendő — viccben elbeszélve A Budapest centenárium alkalmából papírra vetett visszaemlékezéseket érdemes megtoldani e század vicctermésének néhány darabjával, hiszen fővárosunk sok egyéb között arról is közismert, hogy midenre szellemes viccel reagál. ___ 1 '873-ban kezdték építeni * fogaskerekűt. Az első kapavágásokat ez a párbeszéd kísérte! — Meglátja, ez a fogas nem fog beválni. — Miért? — Mert a pályáját egyenesen vezetik fel a hegyre, nálunk pedig manapság minden pályán csak görbe úton lehet előremenni. 1879-ben az egyik lap így írt Edison villany égőjéről: — Volt már zamatos szőlőnk, csengő barackunk, ropogós cseresznyénk, mosolygó almánk, lesz már világító körténk is. 1884-ben nyílt meg az Opera. Á kiséröviee: A mama és fiacskája az operai szfinx előtt sétálnak el, Pétiké érdeklődik: — Anyu, kérlek, harap ez a dada? 1905-ben épült fel a Bazilika. Anyu és Pétiké most itt sétál. Pétiké kérdése: Mi az, hogy dóm? — Az az isten háza. — Hát az isten nem az égben lakik? — Ott lakik, de itt rendel. 1914: A nagykereskedő fia megbukik a tiszti vizsgán. Az apja csak legyint: „Veszek neked egy-két agyút és önállósítod magad”. 1918: Wekerle összehívja • i lapok főszerkesztőit és bejelenti, hogy a háború a monarchia szamára elveszett, es ezt iokozatosan, nagy tapintattal közöljék- Az egyik főszerkesztő fölhorkant: <— Kegyelmes uram, legpap olya« értelmű beszédet tartottál, hogy megnyerjük a háborút.*, ■— Es te elhitted*?? 1930: — Rémes ez a gazdasági helyzet. Naponta ráfizetek százezer koronát — És miből élsz? — Vasárnap zárva tartok. 1944: Aktuális párbeszéd: Mennyi ideig tart, ha Hitler meg akarja szállni Magyarországot? — Attól függ. Ha erőszakkal, akkor kábé egy óráig. Ha békésen, akkor három órát is rá kell szánnia. Két órát vesznek igénybe az üdvözlőbeszédék. 1958: — Mit szól, megint látni a Kropacseket Pesten? — Tudom, visszidált! 1965: Nőnap. — Hová rohansz úgy, Lajos? — Haza. Meg kell főzni a vacsorát! — Csak nem beteg az asz- szony? — Dehogy, csak megéhezett. 1972: Egy „mazsola” autója összekoccan egy másik gépkocsival, amelynek pilótája ráförmed: — Hallja, nem tud vigyázni?! — Vigyázni tudok, csak vezetni nem ... 1973. száraz tavaszán: — Mit jelent az, hogy elvétve csapadék? — Azt, hogy a Meteorológiai Intézet esőt josol, s ha mégsincs, akkor a prognózist vétették eL A múmia tréfás kedvű látogatója A pennsylvaniai egyetem tudósai tréfás leletre bukkantak, amikor kinyitották egy 3000 éves múmia gyomrát: találtuk: benne egy 1903-ból való naptárt. Április 15-éhez francia és egyiptomi nyelven a következő mondatot írták: „Kairóban a nap S őrá 29 perckor kel és este 8 őr» 21 perckor nyugszik.” 1903-ban tréfás kedvű látogatója lehetett a múmiának.- WWWWWVAAAAMAA/VWSA/VVv\aaaAV'/’,a/ ' < Hosszú éveknek $ kellett eltelniük, mígnem őszülő halántékkal, gazdag élettapasztalattal a hátam megett megértettem, hogy miért tojik piros tojást a nyuszi, egyáltalán miért csak húsvét- kor, illetőleg húsvét előtt tojik a nyúl, miért nem teszi ezt meg például Brúnó napja előtt is egy héttel, A kérdések kérdéseire a válasz ma már egyértelmű és világos, mindaz a titok, amely gyermekkorom idején a piros tojást, festék- bői, vagy csokoládéból, avagy csak apró cukorkákból formálódott is, egyszóval mindaz a titok lelepleződött előttem: lehullt a fátyol a nyuszi tojta piros tojás rejtélyéről. A nyúl maszek! A tyúkok zömükben állami, vagy szövetkezeti szektorban tojják tojásaikat, fehéret természetesen, mert kinek van kedve és türelme színezni a tojását, amikor szigorú normatívák szabályozzák a futószalagon és futószalagra való tojás feladatait, különös tekintettel a népelel- mezés és korszerű táplálkozás feladataira. Hogyan is lehetne elképzelni, hogy Tyúk Pötyi oda- rikácsoljon a barom- figondozónak: — Kot... kot, állítsd meg, lányom, a szalagot... Egy kis matyó hímzést teszek még rá... ...és ekkor meg- 1 állna a szalag, a néAAAZVWW'A^/A'A V. ■ .• pi tojó Tyúk Pötylt figyelné mindenki, miként a kalocsai pingáló asszonyokat Brüsszelben, hogyan lesz farktollai ecsetje nyomán matyó- hímzés mintázatú a fehér tojás. Persze, hogy nevetséges az ilyesmi és elképzelhetetlen is. Mígnem a nyúl, mely maszekként aláírni esetben, csak- i és egyedül húsvét- or megtojja azokat tojásokat, amelyek ol pirosak, hol szta- iolba vannak cső- tagolva, toj ő ma- a, tojik az egész mládja, gebinbe tojik a húsvéti tojáso- at és természetesen is szériákban tojik. Ezek a kis nyu- zi tojóüzemek a ackok és az üregek télyén, manu-, sőt, yuszifaktúfás kö- örülmények között iválóan alkalmasai z effajta húsvét eglepetések előállí- ásara. Ha Nyulam . . .‘//AVSAAé BARÄTSÄG Bulam is szalagra tojna a piros tojásait, akkor minden bizonnyal csak piros tojást tojna, sem kéket, sem mintázot- tat, sem csokoládét, sem cukorkát, avagy éppen marcipántojást. A maszek ne tojjon nagy sorozatban, még ha nyúl, akkor sem. Aki azonban azt gondolja, hogy e kétfajta tojási módszer, hogy ne mondjam, a tojás megtojásának e mini” alkalommal két szektora különösképpen megférne egymással, az mélységesen téved. Fel van, kérem, jegyezve a nyúl-, s a tyúkannalesekbe n, hogy egy „anno Do' A,\V;Al'AA^'VlA'vVvVvVVVVy mini” alkalpmmalt Tyúkné, született S Csibe Ibi rákárált az > éppen arrafelé bók- > Iá szó Makmak Edé- > re: ? — Mit vagy úgy z oda a vacak ■ piros z tojásaiddal, te törpe- ? farkú? Egy évben< egyszer, de nagy do - í log ... De nézd meg s az én tojásaimat, s amit én to jók, a fe- S bérekéi. Azokat min- > dennap eszi az em- > bér, soha nem úrija j meg és egészséges z lesz tőle.,. Még < hogy a nyuszi toj ja a | tojásokat... Egy < f rászt tojnak azok < — mondta kicsit < parlagion Tyúkné, < született Csibe Ibi, í miután parlagi tyúk $ volt. A nyúl, Mák- ? mák Ede, honnan, > honnan nem, ekkorz egy strucctojást gör- ? getett elő Tyúkné ? mély megdöbbenésé- < re, s így szólt: < — Tyúkocskám, > félre ne értsd, Ka- í kas Kázmér kért í meg, hogy mutassam ? meg ezt neked... | Nem akar ez a < strucctojás kritikai i megjegyzés lenni, < csupán belső tájé- $ koztatás.. A mi- • kéztartás végett! — 1 makogta a nyúl és 1 fürgén tovaugrált. Állítólag Tyúkné,! született Csibe Ibii úgy elszégyellte mn-\ gát dühében, hogy í azóta piros a tyúkoki taraja. (egri) „Magánerős építkezés..."1 (! ?) Egy levélírónk a címül idézett nyelvi formával kapcsolatban azt kérdezi, elfogadható-e helyes kifejezésnek a magánerős összetétel. Szerinte nem pontos közlést és minősítést eredményez ennek a szóalaknak a használata. Hogy kérdésére érdemben válaszolni tudjunk, kísérjük végig a magán szóalak fejlődését, A maga névmásból -n határozóraggal alakult magán szóalak igen régen teljesít nyelvi szerepet nyelvhasználatunkban. A régi nyelvben önálló szóként is szerepelt. Gyakran jelentkezett pl. ez a nyelvi forma: magán él,, azaz egyedül él. Később gzt az embert, aki magábnn, egyedül élt, ismét csak a magán szó felhasználásával magán való embernek nevezték el. A nyelvújítás óta a magán divatos szóvá vált, és számtalan összetétel előtagjaként szerepel. A leginkább használt formák a következők: magánélet, magánügy, magántisztviselő, magánnyomozó, mogánút, magánember, magánlakás, magánérdek, magánvizsga stb., stb. Napjaink nyelvhasznala- taban az összetételek egy része ritkábban kap nyelvi szerepet, sőt a társadalmi jellegű változásokkal teljésen kiszorulnak nyelvünkből. Elsősorban ezekre a szóalakokra gondolunk: magáncég, magántanár, magánnyomozó, magán tisztviselő stb. Ha az eddig felsorakoztatott nyelvi példákat jelentéstartalmuk, fogalmi értékük szempontjából vizsgáljuk meg, kitűnik, hogy bennük a magán előtag a következő rokonértelmú sorba illeszthető bele: saját, egyedül, társ nélkül, nem hivatali, nem közéleti, egyéni, nem állami, nem hivatalos, nem szövetkezeti stb. A kérdéses magánerős szólalkkal kapcsolatban tehát a magán előtag azt jelenti, hogy egyesek egyedül, nem társaságban építkeznek, vállalják az építkezés költségeit, így a magánépítkezés összetétel is jól teljesítheti nyelvi szerepét. Legújabb szótárainkban még nem található sem a magánerő összetétel, sem ennek továbbképzett alakja, a magánerős szó. Az összetétel utótagja, az erős fogalmi értéke nem utal arra a használati értékre, amelyet ezek a nyelvi formák fejeznek ki: egyedül építkezíle, állami, szövetkezeti támogatás nélkül vállalja az épitkezést stb. A magánerős építkezés jelzős szerkezetben tehát nem tartjuk szerencsésnek a magánerős jelző használatát. Dr. Bakos József SUM
