Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
M MSZMP HEVES MEUVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 93. szám 1973. április 21., szombat A Tisza kijön a falu alá A boldogulás eszközei F “#1 esztendő sem telt el pártunk Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása óta, amely — mint ismeretes — nagy fontosságú belpolitikai, gazdaságpolitikai feladatokat jelölt meg és körvonalazta a megvalósításukhoz vezető utat is. Szerdán ismét tanácskozott a Központi Bizottság, és az összegezés, amelyet az elmúlt időszak munkájáról, közelebbről, az első negyedévi gazdasági fejlődésről adhatott, feltétlenül biztató. Az ülésen elhangzott előterjesztések azonban elsőül a nemzetközi politikai helyzetet és az időszerű belpolitikai kérdéseket elemezték. Megállapították: a nemzetközi életben tovább erősödött enyhülés — amelyért a haladó, szocialista erők, mindenekelőtt a Szovjetunió és szövetségesei, köztük hazánk, lankadatlanul küzdöttek —, kedvezett békés építőmunkánknak. Ami a novemberi állásfoglalás társadalompolitikai céljait illeti, megállapítható, hogy a munkásosztály vezető szerepének erősítését szolgáló intézkedések országosan egyetértésre találtak, nemcsak a munkások részéről, hanem társadalmunk minden rétegében, ennek jó hatása érződik a munkások növekvő aktivitásában, s jó kezdeményezésekben, általában a közéleti tevékenység élénkülésében. A legfrissebb bizonyság a nagy érdeklődés mellett minap lezajlott tanácsválasztás, amelyben ugyancsak kifejeződött, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem csupán egyetért a helyi és országos célkitűzésekkel, hanem megvalósításukból is messzemenően ki akarja venni a részét. Szó volt a Központi Bizottság ülésén a népesedéspolitika hosszabb ideje napirenden lévő kérdéseiről is, és az elhangzott megállapítások alapján bizonyosnak látszik, hogy a következő időszakban átfogó anyagi, egészségügyi és nevelési intézkedések történnek, állami rendelkezések születnek a. népesedési helyzet javítása érdekében. A gazdaságokról tett megállapítások hasonlóan egyértelműek, és — amit jó hallani — nagy többségükben pozitívak. Hadd utaljunk itt mindenekelőtt arra a megfogalmazásra, miszerint „változatlanul gyorsan emelkedik a munkatermelékenység”. Hasonlóképpen fontos eredmény, hogy jelentősen mérséklődött a munkaerő-vándorlás. A termelés mind jobban igazodik a belföldi szükségletekhez, és nemzetközi versenyképességünk is javult. Tudvalevő, hogy a novemberi elhatározásokat követően, a Minisztertanács kijelölte azt a félszáz ipari nagyvállalatot és trösztöt, amelyeknek munkáját különös figyelemmel kíséri, valamint azt a hat nagyvállalatot is, amelynek egész termelési szerkezetét meg kell változtatni, természetesen központi segítséggel. Ez a munka tervszerűen halad. Időközben megtörtént az iparban és az építőiparban dolgozó munkások és művezetők elhatározott rendkívüli béremelése is — egymillió-háromszázezer embert érintett, évi 2.5 milliárd forint értékben —, valamint több más, kedvező ipari bérintézkedés. Itt említjük, hogy még egyetlen évben sem épült annyi lakás hazánkban, mint a múlt esztendőben, egyidejűleg döntés történt a nagyvárosok állami lakásépítésének, valamint a munkás- és sokgyermekes családok s a fiatal házasok lakáshoz juttatásának fokozott támogatására. A lakáshelyzet további gyorsabb javítására intézkedések történtek. Az árszínvonal az elmúlt időszakban nem haladta meg a tervezettet, és ezen belül a gyermekruházati árak és ellátás is kedvezően alakult, i Mintegy összefoglalóul, a Központi Bizottság üléséről szóló közlemény azt állapítja meg a nemzetközi gazdasági együttműködésről, hogy külgazdasági helyzetünk kedvező, ám a vele szemben jelentkező követelmények is növekednek. Ezt az értékelést túlzás nélkül kiterjeszthetjük a népgazdaság egész tevékenységére. Az eredmények, amelyek a helyes elhatározásoknak és a sikeres végrehajtásnak köszönhetők, joggal töltik el jó érzéssel, örömmel a dolgozó, küzdő embert akkor is. ha világosan látja, érzi a szüntelenül növekvő követelményeket. így mutatkozik ez meg szű- kebb körben, az egyéni, családi( boldogulás vonatkozásában egy-egy vállalat, intézmény keretei között, amelyhez munkánk, hivatásunk köt, és ilyen következtetésre juthatunk lakóhelyünk, városunk, az egész ország helyzetét mérlegelve is. B. J. TTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kispolgáriság — ma A napjainkban — jogosan — annyit kifogásolt világ- szemléletről, gondolkodás- módról, életfelfogásról szól írásunk a lap 3. oldalán. Lélektani nyomás a VDK-ra Megfigyelők véleménye a Pentagon furcsa magatartásáról Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az észak-vietnami kikötőkben leszórt aknák felszedésének beszüntetése és a Hanoinak nyújtandó háborús jóvátételről folytatott párizsi tárgyalások megszakítása az eddigi legsúlyosabb kockázatoknak teszi ki a tűz- szüneti egyezményt, azóta, hogy január 27-én történt aláírását Nixon elnök a „tisztességes béke” létrejötteként üdvözölte, írja pénteki jelentésében Murrey Marder, a Washington Post diplomáciai főmunkatársa. Megfigyelők rámutatnak, hogy az eszkaláció egyre inkább a VDK elleni közvetlen amerikai katonai akciók felújítása irányába mutat, aminek egyaránt célja lehet a „lélektani nyomás” fokozása a VDK-ra és szövetségeseire, illetve a „megfontolás alatt álló” katonai akciók előkészítése. A Pentagon egyébként megerősítette, hogy az aknaszedésre kiküldött mind a 18 hajóegység „messze eltávolodott” a vietnami partoktól, s közülük legalább kettő már be is futott Hong Kong kikötőjébe. Arra a kérdésre, hogy Vietnam „környékén” rendelkezésre állnak-e eszközök újabb aknák telepítésére, a New York Times által idézett Pentagon-forrás közölte: két repülőgép-anyahajó tartózkodik Vietnam közvetlen térségében és további kettő rövid idő alatt odaérhet. címmel munkatársunk arról számol be lapunk 3. oldalán, hogyan változik meg a Tisza és környéke, hogyan változtak meg az emberek a Tisza II. vízlépcső üzembehelyezése után. Ja?uir és társai A közel háromszáz embernek kenyeret adó hatvani szociális foglalkoztató munkájával, problémáival ismertet meg cikkünk a lap 3. oldalán. Plusz m'nusz egy nap Fábri Zoltán legújabb filmjéről ír kritikusunk a lap 4. oldalán. KunkáslakásA feladatok egységes értelmezése érdekében: Tanácskozás Egerben a szarvasmarhaprogram végrehatásiról Pénteken délelőtt Egerben négy megye — Nógrád, Pest, Borsod és Heves — szakembereinek részvételével a szarvasmarhaprogram főbb gazdasági kérdéseiről rendezett tanácskozást a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társasága; az Építőipari Tudomá-' nyos Egyesület, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztési Társasága, s a társaságok, illetve egyesült Heves, Borsod, Nógrád és Pest megyei szervezetei. A tanácskozást Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács, elnöke nyitotta meg és vezette le. Köszöntötte a négy megye állattenyésztési szakembereit, a kutatóintézetek, tanácsi, mi- niszt4riumi szakigazgatási szervek megjelent képviselőit, közöttük Kazareczki Kálmánt, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét, a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrár- gazdasági Társaságának elnökét. Bevezetőben szólott a kormányhatározatban meghirdetett szarvasmarhaprogram jelentőségéről, majd utalt arra, hogy a megvalósításban a legdöntőbb szerepük mezőgazdasági nagyüzemeinknek van. Kétségtelenül sok a tennivaló — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke — mind a tej-, mind a hústermelés növelése, az önköltség, a gazdaságosság optimális szintjének biztosítása, kialakítása terén. Ugyanakkor alapvetően fontos a kormányprogram egységes értelmezése is. Fekete Győr Endre megnyitóbeszéde után Kazareczki. Kálmán miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást. Bevezetőben kiemelte, hogy a mostani tanácskozás azt a célt kívánja szolgálni, hogy a meghirdetett program feladatait valamennyien egységesen értelmezzék a végrehajtásban illetékes vezetők és szakemberek. Kiemelte: a fejlesztés alapvető feltétele, hogy a szarvasmarha-állomány évenként legalább 5—7 százalékkal növekedjék, tíz év múlva pedig megkétszereződjék. Beszélt -a túltermelés fokozásának igen nagy fontosságáról, majd a fejlesztéssel együtt járó tényezőként jelölte meg a. korszerű technológia kialakítását, a takarmánybázis biztosítását, s szólott a szakember- képzés fontosságáról is, hangsúlyozva, hogy az új technológia, a szakosított nagyüzemi tartás elképzelhetetlen megfelelő képzettségű szakemberek nélkül. A vitaindító előadás után hozzászólások következtek. Többen mondták el tapasztalataikat az eddigi eredményekről és gondokról. Közöttük felszólalt dr. Németh Lajos, az Országos Álatte- . nyésztési Felügyelőség főigazgatója. dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank mezőgazdasági ék élelmezésügyi hitelfőosztályának osztály- igazgatója, Zala Ferenc, a Belkereskedelmi. Kutatóintézet igazgatója, Toporczi István, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője és Semperger József, a Heves megyei Mezőbe^ főmérnöke. A vitát Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes foglalta össze. épkés — szövetkezeti úton Mii tehetnek a vállalatok egy jószándékú akció kibontakoztatásáért? Erről szól írásunk a lap 5. oldalán. Szovjet díj — gyöngyösi nyertesnek Átadták a Moszkvai Rádió és a Komszomol közös pályázatának jutalmait, amelyekből a Legnagyobbak egyike — mint a lap 8. oldalán olvasható —■ Heves megyébe került. Vegyszerrel a gyomok ellen Az eav* ves*ély ?lmúlt- As “ “ apci Beke Termelőszövetkezetben a napokban füstfáklyákat gyújtottak a 35 hektárnyi területen levő gyű.'cölcsösben, mert a virágzó barackfákat a mínusz négy fokos éjszakai hőmérséklet fenyegette Á szakszerű védekezés eredményes volt. Egyetlen ágon sem fagytak meg a virágok. A hideghullám elvonulása után újabb védekezésre készülnek fel a termelőszövetkezeiben. Godó József a vegyszerrel feltöltött tartályt ellenül zi, hogy er cdmér -es legyen a gyomok elleni hadjárat, ___ _______________________ (Foto: Toth G.)
