Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
KOSSUTH *,2U Régi melódiák 9.0(i A magyar nyelv hete y.25 Beethoven: VValdstein- szonáta 9.50 Kórusnnivck 1U.U5 Nyitnikék lü.40! Zenekari muzsika 11.30 A*Szabó család 12.20 Ki nyer mai 12.:»5 Tánczenei koktél 13.20 Népi zene 13..52 Válaszolunk hallgatóinknak.! 14.07 Takács Jenő: Gyermekmuzsika 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Harsan a kürtszó: 15.45 Fúvószene 15.54 Petőt i-kal<ud«jrium 10.05 A modern külkereskedelem. IV. rész 16.15 A francia forradalom dalaiból 16.22 Nóták 17.20 A muzsikus válaszol 37.50 Riport 18.:t5 operettrészletek 18.28 Holnap közvetítjük . . . 19.25 A szocialista költészet nagyjai: Aragon 20.25 Nóták 21.10 F.gy asztal mellett. 21.40 Lemezmúzeum 23.20 Slágerturmix „ PETŐFI ,/ 8.05 Operarészletek 9.03 Kiváncsiak klubit 11.55 Néhány pere tudómén? 12.00 Mezők, falvak éneke 12.15 Orgonaművek 12.40 Házunk tája 13.03 l>e Falla: A ..háromszögletű kalap 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Klubrádió 17.00 ötórai tea 38.20 Hangjáték 18.55 Nóták 19.32 Kis magyar néprajz 19.35 Kamarazenei hangverseny közvetítése a Zeneakadémiáról 21.25 Operettdalok Szolnoki Rádió Alföldi Krónika A jászberényi Lehel vezér Gimnázium kórusa énekel Válaszol a jogász Tangóritmusban Farmer és nyakként!#. Ifjúsági Magazin MAGYAR 8.05 Iskola- tv 9.30 Delta 9.50 Hosszú, forró nyár. IV. rész 10.40 Petula Clark műsora. Zenés angol film 11.30 Mindenki közlekedik 16.00 U. Dózsa—Bp. Spartacus férfi röplabda-mérkőzés 38.00 Hírek 18.05 Ki minek mestere? II. rész 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Vegyen egy tv-saériét Magyarul beszélő an&'ol tv-film 20.50 Színházi AlbuHI 22.00 Ki niinek a mestere? Eredmény hirdeti 22.30 Tv-híradó Magyar üveggyár Kubában Automata gép készíti az üvegárut. Az cg_> Ik * á.ví.»tc biliben. (Fotók: PRENSA LATINA—MTI—KS) A „Kubai—magyar barátság’’ elnevezésű üveggyár a főváros, Havanna egyik külterületén épült, magyar tervek alapján, magyar segítséggel, öt évvel ezelőtt helyezték üzembe, s tavaly már 38 millió különféle üvegtárgyat készítettek itt. A kombinátban ezerháromszázán dolgoznak. Az alapvető nyersanyagokat, a dolomitot, a földpátot és a szicíliurrwt Kubában termelik kL Megérkezik a ny j Négy űj város Magyarország térképén 1973. április 15-én hazánk négy legfiatalabb városában, Békésen, Kiskőrösön, Mezőkövesden és Nyírbátorban először választottak városi tanácstagokat. BÉKÉS: A Békési-löszhá- ton 12 732 hektárnyi területen helyezkedik el. Lakossága 21 032 fő (1970). A XV. században mezőváros, később jelentősége csökkent ugyan, de 1849-ben és a Tanácsköztársaság idején ismét várossá nyilvánították. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Híres a háziipar (szőnyegszövés) is. A felszabadulás óta számos ipari munkahely létesült Békésen. KISKÖRÖS: Petőfi szülőhelyét 1972. december 30-án nyilvánították várossá. Területe 9018 hektár. 1970-ben 13 929 lakosa volt. A mai lakosság ősei 1718-ban települtek be Nógrád, Hont, Nyitra és Túrós tótok lakta vidékeiről, akik az úrbéri terhek alól mentesültek. A lakosság szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. Az utóbbi időben jelentős ipari fejlődés indult a településen. MEZŐKÖVESD: A „Matyófőváros” Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyik egdi- namikusabban fejlődő helysége, 10 051 hektár területén 17 899 lakos élt 1970-ben. A munkaképes lakosság az északi iparvidék bányáiban, ipartelepein dolgozik, valamint mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ósi eredetű a háziipari tevékenység, amely népművészeti cikkeket állít elő. A települést Mátyás király szabad királyi várossá nyilvánította és kiváltságokkal látta el. NYÍRBÁTOR: A Nyírség déli részén található a 6f«71 hektár területű és 11 022 lakosú (1970) település. Lakói korábban főleg a mezőgazdaságban találtak megélhetést, az utóbbi időben azonban jelentősen iparosodik. A retor- mátus temploma — amelyet Báthory István építtetett gót stílusban — a legszebb hazai templom. — TERRA — így is lehet reprezentálni! Űtátadás volt a közelmúltban. A szokott módon folyt az eljárás. A végéhez közeledve derült ki, hogy egy szerény megvendégelésröl is szó lesz: 40 személyre készült az ebéd, mellé odakészítve a pálinka és a két demizson bor! Ekkor az építkezés főmérnöke megkérdezte: és a munkások? Azok mit kapnak, hiszen ők dolgoztak az építésen, nem az idesereglett vendégek. Szó szót követett, s az ebédet végül is az útépítésen fáradozó szakemberek fogyasztották el... Így is lehet reprezentálni! Tana Dénes Eger hogyan adják át a tejet? Néhány tehén-tartó, tejtermelő kali gazda — de még a termelőszövetkezet — érdekében is érdemes szóvá tenni a tej felvásárlás kérdését. Az utóbbi időben a kedvezd áliatftá szabályozók eredményeként megnöveltedéit Kálban is * lejtarmelés. Kém megoldott azonban a lefújt mennyiség értékesítése, bár eto- beo ti* ügyben tárgyaltak a gyöngyösi tejüzemmel éppúgy, mint a Kápolna és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ vezetőivel. Mind a mai napig azonban semmi sem történt a jobb értékesítés érdekében. így nem lehetetlen, hogy az illetékesek kedvezőtlenül befolyásolják majd a tejtermelés alakulását ebben a községben! Varga Gyula Kál Divat, vagy flanc? Ha a fővárosban sétál az ember az utcán, önkéntelenül is utána fordul egy-egv „ruhakölteménynek”, nézi a kirakatban a divatosnál divatosabb ruhákat, amelyeket bizony elég borsos áron kí- nálgatnak! A vidéki városok sem maradnak azért le: Egerben is vannak már butikok, bőrdíszművesek, trafikok, ahol főleg az« ifjúság ízlésének megfelelő „menő cuccokat” árulnak. Heives és jó, ha egy fiatal divatosán öltözködik, de túlzásba azért nem kell vinni. Nézzünk meg egy átlagfiatalt, akin hatszáz forintos spanyol lakkcipő, 7—800 forintos bőr-, esetleg bársonynadrág, vagy farmer van, Fékonpressz netán csipkeing, hozzá csaknem 200 forintos nyakkendő... A fiatalokra is jellemző, hogy nem akarnak lemaradni a másik mögött, ezért például a divattal is lépést szeretnének tartani. De: ki viseli mindennek a terhét? A szülő, vagy ha a gyermek már önállóan keres,ő — amíg bírja pénzzel! A divatos dolgokra legtöbbször nem lehet azt mondani, hogy flanc, csupán hogy drága. Csak azt nem értjük, miért? Káló tíeli Eger Biztosítsák a korszerű utazási körülményeket! A Gyöngyös—Petőfibánya közötti útvonalon tűrhetetlen es kultúrálatlan körülmények között kénytelenek utazni a közbeeső települések lakói. Több tényező is közrejátszik ebben, a hatvani járással való összevonás ‘után az egyik legforgalmasabb útvonal lett ez a szakasa. Ezenkívül az itt közlekedő autóbusszal tudják csak megközelíteni az. erre lakok a kórházat, 3uL iskolái* .a .piacot,--sokr-ßsetben a munkahelyeket. Tulajdonképpen itt kezdődik a probléma: a kalauz nélküli járatokon a vezetők — önhibájukon kívül, hiszen a motorra, a forgalomra is figyelniük kell —. nem tudnak foglalkozni az utasokkal, lassan megy a jegyváltás ... A járatok nem elegendők a várakozók elszállítására, így mindenki tolakodik, furakodik, hiszen nem szeretne lemaradni, men, a következő busz csak jóval később érkezik! Ezért túlzsúfoltan, sokszor a megengedettnél többen is utaznak a járatokon. Ezekre a körülményekre egyáltalán nem lehet elmondani, hogy kulturált utazást biztosítanak a bejáróknak. Sok miért vetődik fel az emberekben ilyenkor. Például: miért nem lehet több autóbuszt biztosítani a déli órákban, miért nem adnak járatot Gyöngyöspatának és Szűcsinek is, mint ahogy adtak Gyöngyöstar- jannak, és miért nem részesítik előnyben a távolabbi községekbe utazókat, akik egy másik EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 es este 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy series, szinkronizált olasz film. I C‘ T BRÓDY (Telefon • 14-Ö7> Fél 4. fél 6 és este fel 8 órakor A Zeppelin Színes angol kalandfilm. GY( »NGVCÍSI S/.ABADSAG Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor A boszorkány mester HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ljubov Járóvá ja HATVANI KOSSUTH Cromwell Egerben x délután fél 4 órakor CS1■: • * :S7!N YI SK ER T (Móricz ifjúsági bérlet) JJüüiai BYilET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben <Tele- fon: ll-lü). Rendelés gyermekek részére is. ^vöngvösön : 19 órától csütörtök reggel 7 óráig n Tököl utca ti t szám alat'i rendelőben. (Tele- z ion: 117-27). ^ ^/WWvA»VVWV'AMÁAA\WNAAÁÁAAA\\AAA-WVWWWW7VVWSV- - • Mihail Kazovszkij: Vedelszon felü. ydő esete csa élőlény állt a Mjbő. \ WvWWVW VWNAW' En, Vedelszon felügyelő és bűnügyi szakértő, egy puha fotelban ültem és a boldogság tnámorá ban úszva már a második hordó forralt portót bort hűitJŐltem szalmaszálon. A fejem eáyan tiszta »ott, mint eddig még soha. kedvem lett vohia az első lábam ügyebe kerülő sítalpra pattanni és százezer kilométert futni egy lendülettel, megállás nélkül. A felem felett valaki el- köhintette magát. Komótosan felnéztem, s egy aj)ró emberkét pillantottam meg (a szája olyan volt. mint a tyúkfélék püspökfalatja), aki úgy mászkált a plafonon, akár egy légy Közben dühödte« vájkált az orrában: — Hagyd abba — szóltam rá bágyadtan —, nem illik az ilyesmi. — Nekem lehet — felelte a gnóm —, en vénuszlakó vagyok. — És olyan harsányat nyerített, hogy égnek állt minden^ hajamszája. — Pia van? — kérdezte, ahogy befejezte a röhögést, aztán levett a polcról egy palack brandyt és üvegestül behajította. Felpattant az ajtó: egy meghatározhatatlan nemű — Hello. Vedelszon! —rikoltotta pimaszul. — Még midig iszol, vén rendőrségi patkány? „No most végre megtudom, ki vagy!” —* gondoltam. és letéptem az orráról a fekete szemüveget. Egy lány állt előttem! — Ah rí. hát mégiscsak nő vagy!” — kiáltottam kárór- vendő hangon. A leleplezett leány hirtelen felrántotta a hasán a villámzárát, mire akár egy szkafander, lehullótt róla az emberi burok — és egy hatalmas bernáthegyi toppant elém. Lustán ásított, aztán vógigheveredett a padlón. „Ronda fajzat!” — gondoltam, miközben nekiláttam a harmadik hordó bornak Kisvártatva újra kinyílt az ajtó. és egy ember kúszott be a szobába. Jobb szemével ram meredi, « ballal n tarkóját vizsgálta. Egyik: laba hiányzott, üres nadrágszára a hona alá volt tűrve. Az ismeretlenből friss hó és karbolsav szaga áradt. Röptében előkapott a levegőből egy cigarettát meg egy gázöngyújtót, rápipált, aztán hang nélkül megingott és alkotóelemeire hullva szét a földre zuhant. „Már a tizedik ma éjjel” — konstatáltam magamban, de nyugodtan szopogattam tovább a bort. Hanem a szörnyű gyanú kezdte magot befészkelni a szivembe. Megint nyílt az ajtó. A legváltozatosabb szörny- es torzszülöttek tódultak be u szobába: szőrös fülű ördögök, csupasz madarak, hátukon propellerrel, néhány undorító banya meg egyenesen a falból lépett ki. Vadul körülugráltak, a hónaljamat. csiklandozták, rángatták a hajamat. Végül már nem bírtam tovább. Felugrot t am. szembeszautam a szörnyetegek szűnni nőm AVVAÁAAŐAAWWVVW \\\«NVWVVW akaró lavinájával, és az ajtóhoz verekedtem magam. Emberfeletti erővel jutottam csak el a kilincsig. Lenyomtam és szinte bezuhantam a szomszéd szobába. A főidbe gyökerezett & lábam ... A szoba közepén ott ült egy krimiíró és írt, írt rendületlenül: tolla alatt boszorkányok, varázslók, vámpírok, bűzös farkasbőrbe bújt emberek, ördögök keltek életre és áramlottak az ajtó felé. — Elég! — ordítottam és előrántottam gyorstüzelő pisztolyomat az ezüst golyókkal. Az író összerezzent a fegyver láttán, felugrott a párkányra és átvmetfte magái az ablakon. Ahogy odarohantam. mén láttam, hogy hétmérföldes léptekkel vágtatott a végtelen síkságon, amelyen úgy ropogott a hó, mint egy frissen keményített inggallér. — Hová szalad? — kiáltottam utána. — A világirodalom ba .. . — hallatszott, a távolból az író elfúló hangja. Fordította busszal már csak körülményesen, vagy nagyon későn jutnának el a falujukba?... Fáczán János Rózsaszentmárton Köszönet a gondoskodásért Kápolnán szép számmal élnek idős, tsz-nyugdijas emberek. Köztudott, hogy gyakran segítségre szorulnak: tüzelőre van szükségük, esetleg fuvarra, hogy hazavigyék a háztájiból betakarított termést. Sok helyen, köztük Kápolnán is gondoskodnak a2 idős tagokról a termelőszövetkezet vezetői. A községben élő nyugdíjasoknak évente rendszeresen juttatnak tüzelőt, sőt még az újságot is előfizetik a számukra. Ezért mondunk köszönetét a közös gazdaság vezetőinek. Id. Far lias Lajos Kápolna Zahemázku László < 1973, április 18., szerda
