Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
BU NO VADÁSZAT? Nem! Az Uganda! Nemzeti Parkban vadszámlálást végeznek és ehhez a nagy testű és veszélyes rinoceroszt elkábítják, A helikopter elől menekülő orrszarvú a következő pillanatban megkapja a kábító lövést. Karneváli rendszabályok A Rio de Janeiró-i rendőrség hosszú tilalmi listát készített a riól Karnevál résztvevői számára. Ebből idézünk: — Tilos bikinit, vagy túlságosan szűk fürdőruhát viselni; — katonái vagy egyházi jelmezt viselni;— alagútban szambát táncolni ; — homoszexualitásra, vagy egyéb „bűnre és emberi hiányosságra” utaló öltözéket viselni tilos. A rongyos ruha: jövedelmező üzlet „Még a mindentudó senotiok- nak la lehet divatból leckét adni. Elegendő, ha a fejükbe sulykoljuk, hogy a rongy la lehet a művészet tárgya” — állítja Rolando Canfora, 34 éves absztrakt művész, aki „ruhatervezőnek” nevezi magát. Canfora Rómában üzletet nyitott, ahol régi ruhaneműt árul: farmernadrágot, zakót, cowboy- zckét, pulóvert. Ezeknek „életkora” 20-tól 50 évig terjed. Nagy részük teljesen elnyűtt. Nagyon jó, ha lyukak is akadnak benne, ezeket ugyanis nem foltoz- tatták be. Es az már egészen nagyszerű, ha hónalj tövében izzadtságnyomok maradtak. Canfora potom áron vásárolja a használt ruhaneműt a Yesterday News amerikai ócskáacégtől, és Európába szállít ja. Az amerikai rongyok közül egynéhány voltaképpen már másodszor kel át az Atlanti-óceánon — sok pulóveren a harmincas-negyvenes évek ismerős svéd motívumai láthatók: sítalpak, rénszarvasok, szánkók. A „művészet” szó Igazolására Canfora, amellyel a maga üzletét illeti, 24 zakóból álló kollekciót állított össze. Kicsodák Cam fóra ügyfelei' Római, úgynevezett jó családból való fiatalok. Világos, hogy másként Is öltözködhetnének. Drága üzletekben vett öltönyökben azonban nem szívesen mutatkoznak. Amikor rongyokba bugyolálva ballagnak az utcán, valaki — azt remélik — mégiscsak megfordul utánuk és falűgyel rájuk. ^K)ii niöiszúlíj dia t Jones minden este Brown özvegyénél teázik. — Miért nem veszed feleségül? —■ kérdezi a barátja. — Többször is gondoltam. erre magam is — feleli Jones. — Akkor viszont hol töltenem az estéimet? 'k A kalauz az anyához: — Tessék jegyet váltani a gyermek számára. Láthatólag elmúlt, már 8 éves. — Nem igaz! Alig három éve, hogy férjhez mentem. — Asszonyom, én csak kalauz vagyok, s nem bírája az ön tetteinek! ★ Telefonbeszélgetés: — Halló, mentők? Rosszul vagyok... O, milyen kellemes a hangja! Mondja, kisasszony, mit csinál ma este? ★ A vigasztalhatatlan özvegy azt íratta ■ férjének fej fájára: „Gyászom olyan mély, hogy nem vagyok képes elviselni.” Ezután hamarosan férjhez ment. s akkor hoz- záíratta: „. egyedül”. ★ Egy utas. aki életében először utazik repülőgépen, megkérdezi a légikisasszonytól : — Ejtőernyőket nem oszt ki az utasok között? — Persze, hogy nem. — De hiszen a tengeri hajiakon mentőöveket adnak! — Érdekes! Hiszen mégis sokkal több ember tud úszni, mint repülni. ★ A kisfiú az állatkertben megkérdezi: — Miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — Nézd csak meg, — mondja az őr, — a zsiráfnak a feje olyan messze van a testétől, hogy feltétlenül szüksége van ilyen hosszú nyakra. ■k — Visszatekintve 1)9 esztendejének . távlatából, mit tűrt ön, asszonyom, a legnagyobb eredménynek? — Azt, hogy egyetlen ellenségem sincs. — Valóban gyönyörű, ha nincsen egyetlen ellenségünk sem. — Ugyanis valamennyit túléltem! ★ Nyaraló fiatalember kétségbeesett kiáltozást hall: beugrik a tengerbe és nagy nehezen kihúz a partra egy szép, fiatal leányt, aki már alig lélegzik. A parton a leány anyja várja őket. Szigorúan ránéz az életmentőre és megkérdezi: — fiatalember, mit csinált olyan sokáig a lányommal a víz alatt? ★ Az újdonsült férj szemre- hanyóan mondja t feleségének; — Ma vott at etküvfiah, és te már veszekszel cdUneu — De hét vostzi ért# vártam erre a »api«... •Ár Szilveszter estéjén « «árosj orvos házában elromlott a lefolyó. A doktor telefonált a szerelőnek és megkérte, jöjjön e] és javítsa ki a hibát. Annak azonban egy házi muri kellős közepén semmi kedve sem volt elmenni hazulról. A doktor mérgesen kiáltotta : — Bezzeg, ha maga beteg volna, én otthagynék csa- pot-papot, és a segítségére sietnék! — Jól van — felelte a szerelő — azonnal megyek. Negyedóra múlva beállított, megvizsgálta a konyhában a mosogatót, azután beledobott két aszpirint és kijelentette: — Ha hétfőre nem lesz jobban, telefonáljon újra... ★ Egy házaspár felkeresi a családügyi tanácsadót. A férfi így szól: — Én meg a feleségein fokozatosan elidegenedünk egymástól. Nem lehetne meggyorsítani ezt a folyamatot? ★ A filmszínésznek az egyik jelenetben a következőt kellett csinálnia: átölelni egy tigrist, és a vadállattal ösz- szeölelkezvc végighemperegni a padlón. A színész azonban kereken megtagadta a feladat elvégzését. — Már megbocsásson — próbálta rábeszélni a rendező —, ez a tigris állatkertben született és cuclisüvegből táplálták, tejjel. — Én szülőotthonban láttam meg a napvilágot, szintén euclisüvcgbő) tápláltak: mégis jó étvággyal megeszem a húst. Amerikai textilgyárosok 25 00 franknak megfelelő összegű ösztöndíjat szavazlak meg az észak-karolina! egyetem kutatóinak. Megbízták őket: igyekezzenek feltárni. hogyan szövi a pók a hálóját. A pókháló szála ugyanis olyan erős, mint a nylon. Ä texlilgyárosok célja: ú.f. a jelenlegi nylon-féleségeknél olcsóbb műanyag- szál előállítása. Kopaszság ellen nincs gyógyszer „Akinek kopasz a feje, annak tudomásul kell ezt vennie. Nincs kozmetikai eszköz, amely ismét kinövesztené a hajat a kopasz fejbőrön.” Ezzel a megállapítással végződött a frankfurti fogyasztók lapja által rendezett vita. A német kozmetikai ipar 17 vezető képviselője nyújtotta be tudományos vizsgálatainak eredményeit. Bebizonyították, hogy „új hajat elővarázsolni egyetlen hajnövesztő szer sem képes”. Az egyik tudós, a hamburgi egyetem bőrgyógyászati klinika főorvosa, dr. Hans-Otto Zaum professzor nemrégiben a Wiesbadenben megjelenő orvosi lapban, a Medical Tribuneban rámutatott arra, hogy az NSZX-ban a férfiaknak több mint a fele hajhullással küszködik. Az esetek több mint 95 százalékában ez hajlam dolga. A nők épp úgy öröklik és örökítik a kopaszságra való hajlamot, mint a férfiak. Az öröklött hajlam mellett főként a férfiak esetében a hajhullás egyik oka az úgynevezett androgén hormonok meghatározott minimális mennyiségének jelenléte. Egészséges férfiaknál mindig ez a helyzet. Egészséges nők nem rendelkeznek a szükséges mennyiségű férfihormoonal, s ezért Zaun professzor szerint csak igen ritka esetekben fordul náluk elő a kopaszság. Az androgénhatás megfékezésével a professzor szerint „elvileg a férfiaknál is el lehetne érni a hajhullás megszüntetését.” Gyakorlatilag azonban mind ez ideig nem valósítható meg ilyenfajta terápia, mert egyelőre még nem lehet a testosteron befolyását elszigetelten csak a haj fol- likuláira vonatkozóan kikapcsolni. A sok kopasz ember vigaszául szolgáló atyai bölcsesség, nevezetesen „a szexuális potencia fordítottan arányos a hajnövekedéssel”, Zaun professzor adatai szerint sajnos levesnek bizonyult es ma már nem több. mint „kompenzációs hazugság”. A kopasz ember számára egyetlen vigasz marad: a paróka. Modern találmányok Én nem tudom, miért vannak annyira oda azért, hogy valahol valaki feltalálta az eldobható zsebkendőt, papírból, amikor én már hosz- szú évek óta eldobáltam, rendre elvesztettem a zsebkendőimet, vászonból. Azt sem értettem, miért kellett olyan nagy dolgot csinálni abból, hogy feltalálták azt a gázöngyújtót, amelyet addig használnak, amíg töltése ki nem fogy, s utána el lehet dobni. Nagyon jól ismertem és ismerek olyan gázön- gyújtó-féléket, amelyeknek még ki sem fogy a töltésük, s már el lehet dobni azokat. A hírek szerint nemrég lépett az eldobható kacatságok színpadára a soha nem tölthető töltőtoll, amelyet egyszer, a gyárban megtöltenek, aztán azt is el lehet . dobni — ha kifogy. Mármint a türelme az embernek! Nos, bárki beláthatja, hogy végeredményben h nem nagy dolgok ezek, csak a propagandájuk nagy, lényegi mivoltukat már jó előbb, önmagától is feltalálta az emberiség, csak az emberiségnek azok a szerény tagjai annak idején feltalálóként nem csaptak ilyen- nagy lármát az eldobható kacatok szenzációja körül. Mindez nem érdemel egyetlen szót sem, hiszen ki ír szonettet, drámát, vagy akár csak. bök- verset is az eldobható narancshéjról, a használat után passz- ra tehető konzerves- dobozról... ? Ami mégis elgondolkodtató, hogy lám valami létrejön, valamit. csinálnak., gyártanak az ember hasz- WWWHWM* nara es gyönyörűségére, s aztán, ha ezt a használati értéket használhatatlan értékké facsarják, akkor minden kegyelet nélkül egyszerűen elhajítják. A tárgyak eme tragédiájában, ott rejtezik az ember tragédiája is. Mióta az új mat- ricrc.hatus szele kezd parfőmfelhöket fúj- dogálni, a mind jobban megrettenő férfinem feje fölé, több ízben elgondolkodtam ezeken az eldobható kacatokon. Ma kellek a drágámnak, úgy is mint érték, úgy is mint használat, egyszóval használati értékem van, telve vagyok gázzal, tintával, azazhogy szerelemmel, de holnap ...? Egy gázöngyújtó ás kimerül egyszer, a töltőtoll sem tart örökké, abból is kifogy a szuf- la, hogy még azt sem lehet vele letr- ni.,. „unlak”... nem hogy azt: „szeretlek”. És akkor a pap írzsebkendők, vagy gázöngyújtók sorsára jutok? Éjszaka azt álmodtam, hogy egy női táskában vagyok gázöngyújló. Finom, puha ujjak fogják át a derekamat, aztán ráznak, megint ráznak, aztán hirtelen egy legdühödtebb rázás, és már repülök is a falnak, ám még hallom: — Átkozott vacak, milyen hamar kimerült ,.. Hiába, egy újra lesz szükségem.! Gázöngyújtók, töltőtollak, papírzsebkendők, S. O. S! Mentsétek meg a testem, lelkem, a mindenségit ezeknek a modern találmányoknak. (egri) Egerbakta A község neve ele később került a>. Egei megnevezés, regebbei: az oklevelek es földrajzi leírások csak Bukta néven emlegették. A Laskó patak melleit, a Tóhegy, illetőleg a Keselyö- hegy aljára települi helység nevét több alakváltozatban olvashatjuk az 1200-as évek végétől kezdve levéltári adatainkban. Az elnevezés helynévként nagyon gyakori hazánkban. Találunk ilyen nevű községet Abaújban s a Nyírségben is. A megnevezés személynévi eredetű, s valószínűleg egy hosszabb hangsor megrövidült alakjaként vállalt helyet megnevező szeretjei. Vályi András Magyarországnak Leírása (1796.) Című munkájában ezt olvashatjuk a községről: „Elegyes lakosú falu Heves Vármegyében, napnyugot felé, Eger városától nem messze. Vidéke termékeny, rétjeit a víz járja.” Fényes Elek Geográfiai Szótárában kiegészíti azzal ezt az ismertetést, hogy „vízjárta rétjei kétszer is kaszáltattak ” A levéltári adatokban gyakran olvashatunk a falu erdőiről is, illetőleg arról, hogy lakosai az erdei munkát is szívesen vállalták. Ezért furcsa ellentmondásként értékelhető az a szóláshasonlat, amely a község nevéhez kötődött, és szűk eb b körben ma már általánosabb értelemben és használati értékkel élnek vele: Olyan faragatlan vagy, mint a baktat lőcs. Ha a Heves megyei nép szóláskincsét vizsgáljuk, jellemző sajátságként kell szólnunk arról is, hogy különösen gazdag a megye lakosainak szóláskészlete falu- csúfoló mondásokban. A szomszéd faluk csú tolódó száján sok olyan szóláshasonlat, szólásmod szüléket', amely Baktat, a baktatokat veszi célba. Mindegyik szó 1 ásnák, csúfolódó mondásnak volt valóságmagja. Ma már a szólásokat használó közösség nem ismeri ezt a valósághátteret. Jól ismerik azonban a szólások jelentés- tartalmát és használati értékét. Néprajztörténeti ösz- szefüggésbe» is érdekes például ez a szólás: Kurta gatya, nagy ülep, a baktat viselet. Gunyoros jelzők is tapadtak a bqjctai megnevezéshez. A legismertebbek: baletai bicskások, baktat begrések. Szellemesség és kesernyés humor egyaránt keveredik ebben a vzólásha- sonlatban: Pendül. mint a baktai vetés. Akkor mondják, ha valakit nagyobb kaiért. Hiszen a baktai vetés is akkor „pendült”, amikor alaposan elverte a jég. Az ellentmondást csak az egészséges humor oldja fel. iSlcelődő játszadozást is tükröznek ezek a szólásba- eonlatok: Éled, mint a baktai dunna a tűzön. — Virul, mint a baktai dunna az esőn. Régi elemi iskoláink földrajzi tankönyveiben versek, rigmusok határozták meg egy-egy helység fekvését. Ezeknek a tanverseknek mintájára és verselési módján született meg ez a szólásszerű rigmus: Szalók, Szólát, Verpelét, Üssed Buktát, hadd menjek. Dr. Bak«« József A pók titka
