Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRT AI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI tanacs napilapja XXIV. évfolyam, 88. szám ARA: 1.— FORINT 1973. április 15., vasárnap Olajbányászok Emelkedett az életszínvonal, javu tak a munkaköri] mányek A Szákszervezetek Heves megyei Tanácsának múlt éves munkájával foglalko zik munkatársunk írása lapunk 3. oldalán. Gyöngyös és a Mátra jelene és jövője Interjú a városi tanács elnökevei, közvéleményt érdeklő témákról: olvasható a 3. oldalon. Bányászhétköznapok Recsken A recski színesércbánya dolgozóiról, a munkával és a műszak utáni időtöltésről szól munkatársunk riportja a lap 5. oldalán. Beköfcei villanások A negyedszázaddal ezelőtti faluvillamosítást idézi munkatársunk riportja a lap 4. oldalán. Milyen lesz az egri Szépasszony- völgy ? Erre keres választ munkatársunk írása lapunk 6. oldalán. Till mint ¥500 új liís az éu r " _ "l. A» kkl tél aulában kedves««; az építőiparnak, s ez megmutatkozik az 1973-as év első negyedévének eredményeiben is. Az év első három hónapjában összesen 4565 lakást adtak át az országban, több mint 400-zal többet, mint az elmúlt év ugyanezen időszaka alatt, s 4000-rel több . lakás építési munkálatai még folyamatban vannak, összesen 57 ezer lakásé. Az EVM- vállalatok és a tanácsi vállalatok mintegy 200 lakásSzorgalmasan dolgozó gépek fogadtak megyénk több üzemében is a szombati szabadnapon: az első ízben rendezett Heves megyei ifjúmunkás napok eseménysorozata munkafelajánlásokkal, kommunista műszakokkal kezdődött. A Mátravidéki Fémmüvekben reggel hat órára több mint ezer munkás gyűlt ösz- sze a tubus gyáregység fia- Uljainak felhívása nyomán. A tubusgyártókon kívül dolgoztak még a láncüzemben, 3 szers 'ámü zemben, a tankban. Ott volt az összes kiszolgáló egység; a munkák előkészítői, a szerszámok biztosítói. Az irányító KTSZ- es fiataloktól megtudtuk, hogy egyetlen helyen sem kellett kitölteni a gépsorokon ilyenkor előforduló „hézagokat”, jó erős műszakra való gárda jött el mindegyik üzembe Bonivárt Gyuláné, a láncüzem KISZ-titkára el- esondta: a munkabérként kifizetendő forintok ötven száIfjúmunkás napok Megnyitó: kommunista műszakokkal zalékát a VXT-alapra, másik ötven százalékát pedig Vietnam újjáépítésére ajánlják feL Ha a kommunista műr szakban résztvevők egészét nézzük, ez az összeg bizony százezer forinton felül van. A műszak után rendezett Ifjúsági nagygyűlésükön többek között erről is szó esett... Petőfibányán a Mátraálji Szénbányák vegyesüzeme és gépüzeme egymással versengve kezdte a szombati műszakot. Gömörx István a gépüzem, és Nagy István a vegyesüzem vezetője már műszakkezdettól ott volt az irányítók közt; mindkét helyen körülbelül 700-an ajánlották fel munkadíjukat. A vegyesüzemiek a hét végi házakat gyártó részlegben az új ifjúsági klub, s az impozáns KISZ-lakóház építésén dolgoztak. A vidéki részlegek is munkába álltak a gépüzemnél: így például Vi~ sontán, de a megyén túli munkahelyeken is. Az oszlopgyártáshoz szükséges nehéz vasszerkezeteket hegesztették, szerelték össze a lakatos üzem brigádjai. Itt a Kun Béla ifjúsági brigád volt az egyik élenjáró a munkában: Rezsnyák Mihállyal, a csoport vezetőjével és Berta László lakatossal válthattunk néhány szót. Nem éppen „hétvégi” volt a tempó, amit tőlük láttunk. Mint megtudtuk, nem véletlenül: ez a gárda nyerte el az idén a vállalat kiváló brigádja címet... Apcon, a Qualitál ürmeiben szintén ezernél, többen álltak szombaton reggel a gépek mellé. Pontosabban nemcsak a gépek mellé; az irodista és alkalmazott fiatalok ugyanis ásót, lapátot fogtak, 400 facsemetét ültettek el a gyár körül. A legfürgébb itt a szakácsok kollektívája volt A műszakban résztvevő dolgozók keresetük felét a KISZ felhívása alapján a VIT-küldöttség költségeire, egynegyedét a vietnami szolidaritási alapra, egynegyedét pedig saját célra, óvoda építésre fordítják. A kommunista műszakban részt vevő üzemek dolgozóit meglátogatták a megyei KISZ-bizottság vezetői, köztük Németh László a megyei KISZ-titkár is. (bekeiij sál adtak át többet mint tavaly ilyenkor. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium negyedévi előzetes jelentéséből kitűnik, hogy az építők 10 milliárd forint értékben végeztek ez idő alatt építési, szerelési munkákat, hasonlóan a múlt évihez. Ez abból következik, hogy az állami építőipari vállalatok termelékenysége valamelyest emelkedett ugyan, de a szövetkezeti szektorban a termelékenység némileg csökkent. A munkások száma is kevesebb volt az átlagosnál, tehát az eredményesebb munkával érték el, hogy mégis több lakást adtak át. Az építőanyag-ipar az év első negyedében 3 százalékkal bővítette termelését. A legfontosabb építőanyag-ipari vállalatok közül a mész-, cement- és azbesztcementipar jelentősen, csaknem 4 százalékkal termelt többet, mint 1972. első hónapjaiban. Valamelyest csökkent a be- tonelemgyártás és a kő-, a kavicsbányászat, s ez a csökkenés elsősorban az igényhiánynak, illetve elhelyezési gondoknak tudható be. A korábbiaknak megfelelő ütemben emelkedett a finomkerámia- és az üvegipar termelése. A vállalatok többi között 200 millió darab égetett téglát, 703 ezer tonna cefnen- tet, 2 millió 515 ezer négyzetméter húzott síküveget gyártottak. Nagymértékben nőtt a falburkoló csempe gyártás, hiszen új kapacitások léptek a termelésbe az idén. s így már 724 ezer négyzetméternyit állítottak elő. A korábbi évektől eltérően kiegyenlítődött az azbesztcement-tetőfedő lemez és hyllámlemez termelése. Tíz százalékkal növekedett a cementtermelés is, s így három hónap alatt 703 ezer tonnát használhatott fel az építőipar. Csökkent azonban — főleg igényhiány miatt — a lágyvas, vasbeton, födémgerenda, valamint a tömör és üreges födémpalló előállítása, s 5,6 százalékkal emelkedett a parkettagyártás is. Az építőanyagipar összességében általában megfelelően tudta ellátni termékeivel az építőket. A március 1-i béremelések nem érintik a lakbérhozzá'árulást A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és város- fejlesztési miniszter most megjelent együttes rendelete értelmében a március 1-én életbe lépett béremelések nem érintik azoknak a munkásoknak és közvetlen termelésirányítóknak a jövő évi lakhér-hozzáiárulását, akikre kiterjedtek a Minisztertanács bérpolitikai intézkedései. I C'asstunh és szavasunk f J mákhoz járul ma népünk — ax or- nzágban hétmillió ember —, o sza- szavazócédulák csaknem 70 ezer közülünk való, értünk megbízatást vállaló állampolgárt indítanak el a tanácstagok fontos közéleti posztjára. Heteken át zajlottak városainkban, falvainkban a gyűlések, a közös gondokat megvitattuk, mintegy útrar>alótis adva a tanácsok elkövetkező négyéves te- kenysegéhez. Túlzás nélkül mondhatjuk: ritkán gondolkodott így együtt a népnek ekkora „okos gyülekezete”, hiszen megyénkben a választópolgároknak több »’int SO százaléka jelent meg a helyi fórumokon, s jelölte közvetlenül a tanácstagi tisztség jövendő birtokosait. Tizenháromezren mondták el véleményüket, zömében közérdekű javaslatok hangzottak el, munkánk, életünk jobbátételére. Ez egyaránt példázza i lakosság szoros érdekeltségét a helyi politika. kialakításában, a népképviselet erősítésében, és azt, hogy ma igazán nagy tömegek készek cselekvőén támogatni a tanácsokat a közgondok leküzdésében. Állampolgári jogunkkal élve döntünk árról, ki képviseljen bennünket a tanácsban, ki élvezze bizalmunkat. Megyénkben a 3112 választási körzetben 3157 jelölt neve került a szavazólapokra, 43 körzetben kettős. egy körzetben pedig hármas jelölés történt. A jelöltek között nagyobb a munkások és a nők aránya, mint a legutóbbi, az 1971. évi tanácsválasztásnál, 625-en új jelöltek, eddig még nem töltötték be a tanácstagsággal járó megtisztelő, felelősségteljes tisztséget. Ismerjük a jelölteket, ismerjük őket, akiknek a neve a Hazafias Népfront javaslatára közvetlenül a lakosság döntése alapján került a szavazócédulákra. Olyan emberek a jelöltjeink, akik a közélettel járó munkát, olykor a gondot is felelősséggel vállalják a párt politikáját ismerik és elfogadják, tesznek megvalósulásáért és képesek arra, hogy másokat is bevonjanak <*2 állami és politikai élet, a jogok és a kö- telessségek gyakorlásába. Ha nem is mindig laknak mellettünk, jó szomszédunkká teszi őket segíteni akarásuk, az, hogy életünk jöbbrafordülását kívánják előmozdítani, személyes gondot formálnak önmaguk szamára a mi ügyes-bajos dolgainkból. Kötő*- segi emberek, akik napi nehéz munkájuk mellett fáradoznak majd a falcak, a városrészek, a tájak felvirágzásáéit Ok lesznek azon, hogy az országos politikában meghirdetett jó célok a mindennapi életünkben is további eredményeket hozzanak; reális, jogos kívánságaink a tanácsoknál méltó fogadtatásra találjanak Erről beszélt legutóbb Kádár fános elvtárs angyalföldi választási nagygyűlésén, mindannyiunk gondolatát fogalmazva meg a tanácsok nagy szerepéről az élet kialakításában, közérzetünk javításában. Évente 30 millió állampolgár fordul meg dolga miatt a tanácsi hivatalokban, még a csecsemőket is beleszámítva, háromszor megyünk minden esztendőben jogainkat érvényesíteni, kötelességeinket megtudakolni a tanácsházára. A legutóbbi két esztendőben már a települések gazdájává vált helyi tanácsok 40 milliárd forintot fordítottak a városok, falvak fejlesztésére, ebből 20 milliárdot csak az új lakások építésére. De akinek nem mondanak sokat a számok, az is tapasztalhatta, hogy a tanácsok a legmélyebb népigények kielégítéséért, a legsúlyosabb szociális gondok enyhítéséért fáradoztak, aminek egyformán jele a foglalkoztatottság teljesebbé tétele, ez új iskolák, óvodák, lakóépületek sora. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata megjelölte az utat, amelyen haladva nagyobb sikereket érhetünk el a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocializmus építésében. A párt politikáját ismerő, az azt alkalmazni tudó emberek előléptetésével az ügyre is szavazunk, amelyet ők képviselnek. Szavazunk arra a töretlen pártpolitikára, amely most már a fejlett szocialista társadalom felépítésére hív bennünket, biztosítja, hogy munkánkat _ az életszínvonal-javulás kísérje és amely minden ttfu*- kezeiével * termelő ember fokozottabb megbecsülését kívánja szolgáink Nem vagyunk még nehézségek híján, az emberek homlokáról még nem tudtunk minden ráncot eltüntetni, itt is, ott is, ahogy mondani szokták, gyorsabban is épülhetne a szocializmus. De talán csak vágyainkat tekintve szerény az előrehaladás, történelmünk tükrében nézve bizony hatalmasak eredményeink. Nem is lehet másképp, hiszen az utóbbi évtizedek kemény munjkája húzódik meg hazánk mai arculata mögött A jelölőgyüléseken számba vettük ered- : ményeinket, gondjainkat és meghatároztuk azokat a tennivalókat, amelyek a X. kong- i resszus határozatainak megvalósítása során és a negyedik ötéves terv teljesítésében ! előttünk állnak. A számvetés után most • már az alkotó, teremtő cselekvésen a sor. '■ A mai nap csak egy állomás — de igen j jelentős állomás —, azon az úton, amelyen ■ népünk immár 28 esztendő óta halad. Ehhez, a jelen és a jövő sikeres útjára ; szavazunk bizalmat tanácstagjainknak, ta- ; rácsainknak. Munkájukat könnyíti, hogy ; si elmúlt évek során megnőtt a íasiá-tá ; munka rangja, becsületet, jól szolgaija ti- ; vékenységüket az új tanácsi törvény, a sz >- ; cialista demokrácia szélesedése, a képvtse- ; leti szervek elhatározó és ellenőrző szere- ; pének és önállóságának növekedése. ; Választunk ma és szavazunk. Azzal a jóleső érzéssel tehetjük ezt, hogy mi adjuk : a tisztességet a helyi tanácsokban a nép '. képviselőinek és azt is, ami nekik a cse- lekvéshez erőt, önbizalmat ad — a meg- '■ becsűlést, s tisztességet. t\ olgozzanak eredményesen vala- j mennyiünk, egész népünk boldo- < gulásáértl
