Népújság, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;:: TUDOMÁNY Milyen idős a kőolaj? Tudósok véleménye szerint az üledékes medencék bármely régen keletkeztek is, a kőolaj és a földgáz valószínű hordozói. Bolygónkon a kőolaj és a föld­gáz képződéséhez szükséges fel­tételek legalább két és fél mil­liárd éve jöttek létre. Később több olaj és gázmedence a kör­nyezetükbe levő kőzetek elmo­sódása, illetve megolvadása mi­att eltűnt. Mi a hipnózis? — A pszichoterápia egyik! alapvető eszköze. M. Gill ésj M. Brenman amerikai tudó­sok pszichológiai oldalról, próbálták megközelíteni < kérdést, A hopnózis problé­mája már Pavlovot is foglal-, koztatta. Pavlov részleges al­vásnak tartotta a hipnózist, olyan állapotnak, amelyben úgynevezett őrpontok segít­ségével tartjuk a kapcsolatot a külvilággal. Valóban léte­zik ilyen állapot, gondoljunk csak az anyára, aki alszik ugyan, de kisgyermeke min­den rezdülésére felébred. A részleges alvás azonban nem azonos a hipnotikus állapot­tal. Pavlov korában a tudo­mány még nem adott lehető­séget néhány idevágó kérdés tisztázására. Figyelemre mél­tó azonban, hogy Pavlov már tudományként vizsgálta a hipnózist. A hipnózis lénye­gére még ma sem sikerült megnyugtató választ adni, de annyi bizonyos, hogy szigo­rúan fiziológiai folyamatok­hoz kötődik, nincs benne semmi csodálatos, túl világi. Akarati ráhatás A hipnotikus állapot létre­hozásának egyik eszköze a szuggesztió, az akarati ráha­tás, befolyásolás. „Helyezd rá kezedet, hogy karjának fáj­dalmát csillapítsd, s mondd, hogy a fájdalom megszűnt”. — Ez a mondat egy egyipto­mi papírusztekercsen olvas­ható és a módszer alkalmazá­sának első írásos dokumentu­ma. A ráhatás alapja az embe­ri természetnek egy közismert vonása: érzékenyek vagyunk. Befogadjuk, vagy elutasítjuk a külvilági hatásokat, de Évezredek óta szerepel zis szó. Misztikus csodának kus hatalmú varázslói, a kere gyógyító imái, szfent forrásai a „csoda” megtestesítői, jelké ma sem oszlott el teljesen. Dr. Mészáros István, a tudományos főmunkatársa két Az ő segítségét kértük annak — Mi a hipnózis? az emberiség szótárában a hipnó- tartották. Primitív törzsek mági- sztény egyház csodatévő szentjei, és zarándokhelyei — mind-mind pei, hordozói, s a misztikum még Magyar Tudományos Akadémia évtizede foglalkozik hipnózissal, tisztázására: mindenképpen érzékenyen reagálunk rájuk. Terhes nők különösen gyakran veszik észre, hogy állapotuk meny­nyivel érzékenyebbé teszi őket a fények, színek, sza­gok, ízek és a hőmérséklet hatására. Érzékenyen reagálunk a különféle emberi magatartá­sokra is. Izgatottá válunk, ha a környezetünkhöz tarto­zókat felindultnak, haragos­nak, elkeseredettnek látjuk, s a többiek jókedve is köny- nyen átragad ránk. Érzéke­nyek vagyunk az emberek véleményére is és hajiunk annak elfogadására. Ilyenkor érvényesül beszélgető' part­nerünk gondolati ráhatása. Ha pedig az ész-érvek kevés­nek bizonyulnak, a partner egyénisége, szuggesztivítása „segít” a hatás elérésében. Különösen gyerekek győz- hetők meg könnyen olyan dolgokról is, amelyeknek az ellenkezőjéről esetleg meg­bizonyosodtak. Ha egy asz­talra három almát teszünk, a gyerek megnézi, aztán há­tat fordít és megkérdezzük, hány almát látott, természé- tesen azt mondja: hármat. De próbáljuk csak „meggyőz­ni”: „Biztos vagy benne? Nem több? Gondolkozz csak!” — a gyerek elbizony­talanodik és csakhamar „el­ismeri”, hogy nem három, hanem — mondjuk — öt al­ma van az asztalon. A hipnotizálás folyamatá­ban, akarti ráhatás következ­tében az ember sajátos, ella­zult állapotba kerülhet. En­nek az állapotnak létrejötté­ben nagy szerepet játszik egy ismétlődő, monoton in­ger. Ilyennel gyakran talál­kozunk a köznapi életben is. Bódult állapotba kerülnek az autóvezetők, ha hosszú ideig hajtanak szürke, nyílegyenes egyhangú sztrádán, ahol órá­kon keresztül egyforma in­gerek érik óikét: nem látnak mást, mint az aszfalt-csíkot, nem hallanak mást, mint az elsuhanó autók zaját Ezért szoktak rádiózni, beszélgetni, rágógumit rágni, dohányozni vezetés közben. Ernyedt állapotba kerülhe­tünk akkor is, ha például Mozart Kis éji zenéjét hall­gatjuk. Itt azonban egy má­sik jelenség is érvényesül: ki tudjuk kapcsolni a külvilág egyéb ingereit hogy még in­kább átadjuk magurikat — jelen esetben — a zenének. Ez történik azzal a koncert­látogatóval is, aki behunyt szemmel hallgatja a zenét, hogy a látás se ossza meg a figyelmét. Az az utas pedig, aki az autóbuszon egy könyv olvasásába feledkezik, a hallását kapcsolja ki. Ezért van az, hogy szinte álmából riad, amikor a vezető be­mondja a következő megál­lót. Mindent megoldó varázsszer ? Ezeken a jelenségeken, az emberi természetnek e voná­sain és hajlandóságain ala­pul a hipnózis, amelyet vi­lágszerte alkalmaznak a gyó­gyításban. Az idült alkoholis­ták elvonókúrája például azon alapul, hogy különböző gyógyszerek segítségével un­dorérzést keltenek a beteg­ben az alkohol iránt. Ez a jelenség azonban nemcsak gyógyszerrel, hanem hipnó­zissal is előidézhető. Hipnó­zissal fájdalommentessé le­het tenni műtéti beavatkozá­sokat, épp úgy, mint egy egyszerű, de annál fájdalma­sabb foghúzást A nálunk alkalmazott elő­készítés a fájdalom nélküli szülésre ugyanezen alapul, csak nem hipnotikus, hanem ébér állapotban: az anyát megtanítják arra, hogy ne a fájdalomra figyeljen, hanem a megfelelő légzésre. Mészáros doktor hangsú­lyozza: a hipnózis nem min­dent megoldó varázsszer. Mégis jóval szélesebb kör­ben alkalmazható, mint gon­dolnánk. Jelenleg ugyanis nálunk szinte csak ideggyó­gyászok alkalmazzák. Szük­séges lenne, hogy a hipnózis alkalmazása elterjedjen az orvosok körében és ugyan úgy választható legyen a gyógyszerek, gyógymódok ar­zenáljából. mint bármely más ma használatos készít­mény, vagy eljárás. Varga Zsuzsa A gyémánt „hétköznapjai” beu támasztott mind nagyobb k a uagy szilárdságú, nehezen m rű alkalmazása, a berendezések és élettartamának növelése, a m tatások, fúrások — elképzelhetni sa nélkül. Ezeknek az igények gyémántipart, amelynek termék mok. bármilyen gazdagok is D mántlelöhelyei, ma már nem tu mánt szükségletét. Mintegy más mántkristály szilárdságát kétsze készítenek már. (A Szovjetunió szükséglet 80 százalékát grafitb elégítik ki.) A bányászattal kite százaléka szolgál ékszerészeti, lu "Ctöd részt az ipar használja fel. A képen a nyers gyémá készítése látható. A gyémánt és a műszaki fej­lődés nem választhatók cl egy­mástól. A modern precíziósmű- szer- technika előrehaladása, a megmunkált felület minőségével és gyártási pontosságával szem­öv etelmények, a kemény fémek és egmurikálható anyagok széles kö- és műszerek üzembiztonságának ély és szuperraély geológiai ku- leuek a gyémánt ipari alkalmazá- nek a kielégítésére hozták létre a ei a különféle gyémáutszerszá­él-Afrika és a Szovjetunió gyé- dják kielégíteni a világ ipari gyé- fél évtizede a természetes gyé- resen felülmúló mügyémántot is ban a hatalmas ipari gyémánt­éi készült, szintetikus gyémánttal rmelt gyémántnak csak kb. 20 xus célokat, a fennmaradó négy­ntszemcsék csiszolásra való elő­ff Fekete” régészet A tengerkutatás és a halászat Amerikai előrejelzések sze­rint a hetvenes évek az óceánkutatás évtizede. Az ember figyelme fokozottabb mértékben fordul az óceá­nok mélye felé. Űj jármű­veken indulnak az óceánku­tatók expedícióikra, új mű­szerekkel és mérési eljárá­sokkal igyekeznek segíteni az óceánok mélyének fel­derítését és kiaknázását. Az amerikaiak „Sea Grant” óceánkutatási prog­ramja — a hatvanas évti­zedhez viszonyítva V- jelen­tősen bővül. Ebben 1 az évti­zedben nagy figyelmet for­dítanak a tengeri .íalte- nyésztes problémáinak. Ér­dekes kísérleteket végeznek a Szűz-szigetek mei>tt a „Lamom Doherty Geological Observatory” társaság irá­nyításával. Kb. iOOO n éter tengerméiységből hatalmas víztömeget szivattyúznak fel, amelyet a tengeri ha; te­nyésztés szemoontjábál vizs­gálnak. Ez a hideg nélyvízi réteg ugvanis rendki /ül az- dag tápanyagokban. A hi­deg tengervíz emellett arra is alkalmas, hogy konden- zálással édesvízzé alakítsák át. Lényegében ugyanazt a célt szolgálja a Havai-szi­getek környékén végzen dó kutatás. A Hawai-szigetek Oceanográfiai Intézetének irányításával a sziget kör­nyéki vizeken hasznosítják az új „FLIP típusú kutató­hajót. Ez egv 90 fokban cil- lenthetö óceánittr aló hajó amely a helyszínen függőle­ges helyzetbe hozható, ter.át mirt lehorgonyozható torom működik, és kiinduló bázi­sa a 150—300 méter mély­ségek között végzett víz- alatti kutatásoknak. Havai környékén ez a melység szintén gazdag tápanyagok­ban. E hideg vizű rétegeket is a mesterséges halter.yész- tés szempontjából vizsgál­ják. A Szovjetunió a hatvanas évtizedben annyira kifej­lesztette . vízfeletti kutatóha­jó parkját, hogy e téren vi­lágelső. Most óceánsutató tengeralattjáró parkját erő­síti. Üzembe helyezték en­nek a miniflottának leg­újabb egységét, a „Makrel”-t. A kétszemélyes zsebtenger­alattjáró maximum 40 mé­ter mélységig merülhet, és halászhajó fedélzetén szál­lítják a kutatási színhely közelébe. A kis tengeralatt­járót kizárólag a halászati kutatás szolgálatába állít­ják. Halrajok vándorlásának megfigyelésére és algakon­centráció vízalatti mérésére használják. A franciák tovább 'égzik azt a kísérletit) rozatot, amelynek célja az emberi szervezet felkészítése a hu­zamos vízalatti aríózkodás- ra és munkavégzésre. 1972 nyarán fejezték be a „PHY- SÄLIE VI.” szimulációs mélymerülési gyakorlatsoro­zatot Marseille-ben. A kí­sérlet során két búvárt a keszonban 5j bar nyomás­nak vetettek alá. Ez a . me­rülési” kísérlet 610 méteres tengermélvségnek fe,el meg. A keszonos kísérletet május 16-án kezdték. A búvárok május 18-án „érték el” a 350 méteres, május 21-én az 535. és május 24-én a •'610 méteres mélységet. A hárotn tengerkutató nagyhatalom mellett ebben a? évtizedben ^1''li1 a ja­pánok. az olaszok, az ango­lok és a nyugatnémetek ten­gerkutatási tevékenysége s. H. M. „Bank jegy festő” pénzkazetta Amióta világ a világ, elkeseredett harc folyik a bű­nözők és a bűnüldözők között. A bűnüldözés célja nem­csak az elkövetők minél gyorsabb letartóztatása, hanem a kísérlet meghiúsítását célzó megelőzés, illetve annak meg­akadályozása is, hogy a zsákmánynak hasznát vehessék a tettesek. Az egyik ausztráliai cég olyan pénzszállító biztonsági szekrényt gyárt kisebb-nagyobb méretekben, amelynek kettős zárja van: az egyiket egy különlegesen „raffinált’’ kulcs nyitja, de csak akkar, ha három tárcsa segítségével helyesen állítanak be egy bizonyos szám-kombinációt. Helytelen kombináció beállítása (próbálgatás) esetén egy belső szerkezet jellegzetes színű kék festékkel itatja át a kazettában levő bankjegyeket. A szekrényke maga nem valami „bombabiztos” kivitelű, műanyaggal bevont fém­lemezből készül, súlya üresen 7 kg. A rabló rosszul jár, ha erőszakkal akarja kinyitni: kezét és ruháját is fes­tékkel szórja tele a már említett porlasztó szerkezet. A festéket nem lehet eltávolítani a pénzről (a kézről és a ruháról sem), így gyakorlatilag felhasználhatatlan a későbbiek folyamán. Több amerikai múzeum úgy döntött, hogy a jövőben fokozatosan ellenőrzi az új beszerzéseknél a régészeti tárgyak eredetét. Erre az in­tézkedésre azért van szük­ség, mert világszerte elsza­porodtak a fekete ásatások és a régészeti tárgyak feke­te kereskedelme. Az emberiség műkincsei, civilizációs emlékei nemcsak a múzeumokban, de ma még a tengerek, a föld és a dzsungelek mélyén feksze­nek. A fekete ásatások és a régészeti fekete kereskede­lem növekedése sajnos, rész­ben a technika fejlődésének köszönhető. A technika jóvoltából Olaszországban az etruszk sírrabló csoportok rendsze­rint légi felderítéssel kezdik munkájukat. Négyüléses tu­ristagépen egy pilóta, egy fényképész és egy régészeti ismeretekkel rendelkező egyén kezdi a felderítést. A „sírgyanús” helyekről pán, infra és multispektrális zó- nájú filmre felvételeket ké­szítenek. Az etx-uszk sírok különösen az infra filmek segítségével mutathatók ki jól. Előfordult több ízben, hogy a filmek kiértékelése után néhány napra a több tagú banda jelent meg a helyszínen. Az ásást a kör­nyékbeli faluból toborozott parasztok végzik ilyenkor géppisztolyos őrök felügye­lete mellett. Este kezdenek, hajnalban végeznek és a zsákmánnyal vagy anélkül továbbállnak. Néhány évvel ezelőtt egy mexikói banda harsány jó­kedvvel tért vissza egy dzsungelakcióból. Apránként szétfűrészeltek egy maya templomot, majd darabok­ban a tengerpartra szállítot­ták és bérelt bárkákra beha­józták. Néhány hét múlva a maya templom kezdett is­mét „összeállni” egy ameri­kai városkában. A rendőr­ség felfigyelt a nem min­dennapi építkezésre és fel­göngyölítette a mexikói ban­dát, amely már hosszú idő óta dolgozott együtt. Ez csak két példa volt a feketén végzett „régészke­dés” tárházában. Sajnos, az ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai kontinenseken igen sok őrizetlenül hagyott szobor vagy építészeti emlék áll, Buddha-szobroktól a preko- lombián kőemlékekig, szté­lékig. A feketeárü fő felve­vő piaca mindmáig az USA, de Japán és az NSZK sem tartozik a rossz piacok kö­zé. H. M. Öt tenger kikötőié Kevesen tudják, hogy Moszk­vát joggal nevezik öt tenger ki­kötőjének, annak ellenére, hogy a legközelebbi tenger 600 kilomé­terre van. Folyó- és csatorna­rendszereken, többek között a 35 éves Volga—Moszkva Csator­nán keresztül, a szovjet fővá­ros közvetlen víziösszeköttetés­ben van az Északi-Jeges-tenger- rcí, a Balti-tengerrel, a Fekete- tengerrel, az Azovi-tenger- rel és a Kaszpi-tengerreU A három moszkvai kikötő — az északi, a nyugati és a déli — naponta több millió tonna árut fogad. Víziúton érkezik a fővá­rosba sok építőanyag, fa, papír, kőszén, gabona, gyümölcs. A ha­jók gépipari berendezéseket, vasbetonelemeket, közszükségle­ti cikkeket és ezernyi más ter­méket visznek innen a világ minden tájára. Naponta több száz utat tesznek meg a sze­mélyszállító hajópark egységei, beleértve a gyorsjáratú szár­nyashajókat is. A szovjet főváros nem ter­mészeti adottságai révén, hanem céltudatos fejlesztés eredménye­ként vált öt tenger kikötőjévé.

Next

/
Thumbnails
Contents