Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

flzoK a Ülik, - Gyöngyösön " Örökzöld téma. szokták mondani, mihelyt elhangzik a/, ’ngatlankezelö vállalat neve. Mindenki kajánul vár­ja. mi újabbat olvasnak a vállalat vezetőinek 3 fejé­re. Sokan a sokat is kevés­nek tartják. Aztán ide kapcsolódik mindjárt a házfelügyelők neve is. Öli is a vége-hossza nincs anekdoták törzsszerep­lői. Szóval: téma ez a ja­vából. Nincs ember, akit ne érdekelne. Mi most mégsem ördög­űzésre szántuk el magun­kat. Annak a bizonyos érem­nek mind a két oldalát sze­retnénk megmutatni. A pél­dát pedig Gyöngyösről vet­tük. CSAK HÁROMEZER LAKÁS Meghökkentő szám: több mint háromezer lakást kell kezelnie a vállalatnak. Nem is a lakásokkal gyűlik meg a baja, hanem azoknak a bérlőivel. Igaz, a bajt oko­zók száma szinte elenyésző az összeshez viszonyítva, de elfoglaltságot, gondot, bősz szúságot, mérget ők okoz­nak. Ma már nem azzal, hogy felszedik a parkettát és azt rakják a kályhába. Azzal se nagyon, hogy krumplit tárolnak a szobá­ban vagy baromfit a spejz- ban, ahogy megtörtént az is, hogy a fürdőkádban hal úsz­kált napokon át, Csöpög a csap, nem tö­rődnek a lefolyók dugulásá­val, a gyerek telefirkálja a falat, az eltört mosdókagy­lót nem akarják kicseréltet­ni, ahogy a fürd őboyleren keletkezett lyuk sem okoz fejfájást némelyiküknek. Nagy boldogan jegyezte meg Marosán Lajos, a válla­lat igazgatója, hogy csupán 85 ezer forintnyi lakbért nem tudtak beszedni az év végével. Mi ez a több mint 11 millióhoz képest? Igaz. De a szám azt is mutatja, hogy néhány családban nem tűnik túlságosan fontosnak a lakbér befizetése. Szóval: sok az a három­ezer lakás, de mégis az em­berekkel akad a még több gond-.- ­35 Fö — ÉS 4 MELLEK FOGLALKOZÁSÚ sem. És minden lakóval aszerint kellene bánni, ami­lyen ember 6 maga. A csen­des, rendes emberrel szép csendesen. De a rendetien- kedőve] sem szabad kiabál­ni. ordítozni, fenyegetőzni. Aki ezt eltűri, az ő dolga. De mi van akkor, ha a hangpárbaj végigsüvölt a lépcsőházon, a folyosókon? Mint ahogy az esti tv- bömböltetés sem tetszik min­denkinek. A „nagyothallók” azt szokták odavágni a hoz­zájuk .fordulóknak, akik a készülék lehalkításáért ese­deznek, hogy ők azt csinál­nák a saját lakásukban, amit akarnak. Ez ugyan tévedés, mert a mások nyugalmá­nak megzavarása szabály- sértés. Ezért pedig akár több ezer forint büntetést is ki lehet szabni. Jó volna tehát, ha nem­csak á házfelügyelők és a lakók, hanem a lakók kö­zött is megszilárdulna a bé­kés egymás mellett élés po­litikája. LAKÁSOK CSERÉJE, ELADÁSA Tavaly összesen 224 la­kásba költöztek be új la­kók. Közülük 65-en úgy, hogy cserélielt lakást: kom­fortfokozat szerint. A ház­kezelők időben végrehajtot­ták ezeket a cseréket, köz­vetítve a partnerek között. Eladtak két épületet, ezek­ben kilenc lakás talált gaz­dára. Az OTP-nél 12 épü­let 74 lakása vár vevőre, értékesítésre. Ami újdonság, összesen 21 főbérlő mondott le az el­múlt évben lakáshasználati jogáról. Magyarán: pénzt kapott hivatalosan azért, hogy a lakáskulcsot leadta a házkezelőségen azzal, hogy abba azt tegyenek lakónak, akit a tanács akar. Új dolog az ingatlanok közvetítése. A vállalat a második félévben több mint 150 esetben állapította meg a lakás forgalmi értékét, ezzel a reális adás-vételi árat alakítva ki. Érdekes azt is megjegyezni, hogy a meg ­becsült házak száma meg­haladta a százat, több mint félszáz télék is gazdát cse­rélt, míg garázsból is akadt három a közvetítési felada­tok között. sail is központilag fütsék. Miután az alig egy-két éve épült lakásokba annak ide­jén nem terveztek távfű­tést, még most kell azokra berendezkedni. Negyven la­kásánál a beszerelés költsége meghaladja a másfél mil­liót. APRÓBB BOSSZÚ SÁGOK Elkészültek a Hársfa ut­cai lakások, de a közműve­sítés külső részei váratnak magukra. Nincs összhang a két munka között. Ott a szép fürdőszoba ' és mosdó, de egyiket sem lehet hasz­nálni, mert nincs elvezető csatorna hozzájuk. Átveszik a vadonatúj épü­leteket, aztán a hiányossá­gok kijavítására még sokáig kell várni. Például a 8/A lakótelepen még két év le­jártával is akad olyan mun­ka, amit garanciális kötele­zettségben kellett volna el­végezni. Többször annyira elhajlanak a távfűtéses la­kásokba beépített faszerke­zetek, hogy azok már nem tudják a rendeltetésüket be­tölteni. Kérdés: mennyiben hibáztatható az építőipar a nyers fából készült ablako­kért, ajtókért, a nedves par­kettáért? Külön furcsaság, hogy a 8 A kazánházának és fűtő- berendezésének szükséges javítási munkáit annyi tár­gyalás, egyeztetés és jegy­zőkönyvezés után sem vé­gezték el maradéktalanul. Jólesik leírni; hogy Gyön­gyösön a távfűtésbe bekap­csolt lakásoknak a száma meghaladja a nyolcszázat ★ A lakók sem angyalok, ahogy a házkezelőség embe­rei és dolgozói között is akadnak ilyenek is. olya­nok is. Túlzás lenne azt ál­lítani, hogy már túljutot­tunk az érdekék egyezteté­sének a nehezén. De hala­dunk e felé. ha nem is ro­hamléptekkel. Minden új lakótelepen ösz- sze kell szoknia az annyi helyről összejött annyiféle embernek. Ki kell alakulnia egy olyan légkörnek, amely szabályozza az ott élők ma­gatartását. Ehhez pedig idő kelt. G. Molnár S'ereoc Közel 20 millió forint üdülőfejlesztésre ■ „FELMONDTAK’1 AZ ALKALMATLAN NYERNEK ■ 17 HELYEN 96 EZREN PIHENNEK ■ MENNYIBE KERÜL A NAPI MENÜ? BÉRLEMÉ­Öt szomszédos megye ti­zenhét szállójának, évi közel százezer beutalt pihentetésé­nek, gyógyításának gazdája a SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatósága, A területéhez tartozik két pompás, közked­velt hegyvidékünkön — töb­bi között a híres galyatetői Nagyszállón, a patinás lillafü­redi Palota Szállón — kívül „a reumások mekkája”, Haj­dúszoboszló, sőt még az ugyancsak kitűnő- vízéről is­mert Gyula is. Csupa remek hely, meg­annyi áhított üdülő! Ami azonban másoknak olyan öröm, annyi kellemes élménv — az igazgatóságnak mind­untalan komoly feladat, nagy gond, újabb és újabb áldozat- vállalás, erőpróba, állandó felelősség. A munkáról Nemes Zoltán­nal, a mátraházi igazgatóság helyettes vezetőjével beszél­gettünk a napokban. Mint — egyebek mellett — megtudtuk: tavaly is 31 mil­lió forintnál nagyobb össze­get költöttek különböző épü­leteik felűjúítására, korszerű­sítésére. Ahogyan már is­meretes: Parádfürdőn pél­dául valóban ideális teleppel — praktikus, kényelmes fa­házakkal — sikerült újabb paradicsomot teremteni a gyermekek számára. Ugyan­ekkor a korábbi 14-ről 62 férőhelyesre bővítették a mátrafüredi pedagógusüdülő ,,B’ épületét. Az emeletráépí­téssel, a teljes átrendezéssel a régebbi négyágyas szobákat kétágyas, zuhanyzófülkés, iga­zán lakályos helyiségekkel sikerült felváltani. Emellett befejeződött a galyatetői szál­ló átalakításának második üteme is, s hozzákezdhettek a további tervek megvalósí­tásához. Az idén további 19 millió forintot fordítanak az üdülők fejlesztésére. Az elképzelé­sek szerint még ebben a fél­évben végeznek a galyatetői Nagyszálló lakrészének átala­kításával, s utána sorra ke­rülhet a konyha, az étterem, a turistavendéglő moderneb­bé tétele is. Jövőre pedig — a roppant vállalkozás mint­egy befejezéseként. — a mos­tani főépületből teljesen át­telepíthetik a személyzetet a Fenyő üdülőbe ahol ezentúl — kölcsönös előnyökkel — csak munkásszálló lesz. Szintén 1973. programjához tartozik a lillafüredi szálló te­tőszerkezetének és felvonói­nak felújítása, ami egyébként a később kezdődő nagy re­konstrukció kezdetét jelenti. Hajdúszoboszlón megkezdik a „Hortobágy” üdülő A—C épületeinek korszerűsítését, s 12 esztendő után felújítják a „Béke” üdülő épületgépészeti berendezését is. Szeretnénk — a parádfürdőihez hason­lóan — faházakkal felválta­ni a sasvári sátrakat is. ám erre pénzügyi nehézségek miatt, valószínűleg csak ké­sőbb, esetleg jövőre kerülhet sor. Újdonság az idén, hogy az igazgatóság már nem tart igény a meglehetősen alkal­matlan régebbi bérlemé­nyekre, a gyula Park Szálló­ra, Aggtelekre, Jósvafőre, Felsőtárkányra, Miskole- Egyetemvárosra. s kettő ki­vételével a hajdúszoboszlói házakra. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezeken a he­lyeken olykor a legjobb szán­dék ellenére sem tudják azt nyújtani a beutaltaknak, mint a SZOT saját üdülői. S emiatt ez ideig teljesen jo­gosan panaszodtak a szak- szervezeti vendégek! így, et­től az évtől kezdve — a már említett hajdúszoboszlóiak mellett — csupán a nyíregy­házi főiskola kollégiumát bér­lik a nyáron, mivel csak ezek alkalmasak a „besegítésre' . Ebben az évben egyébként saját üdülőinkben 93, a bér­leményekben pedig összesen 3—3,5 ezer beutaltat várnak. A vendégek között ismét lesznek külföldiek.: az NDK- ból, a Szovjetunióból, Mon­góliából és — először — hel- giumból, Hollandiából. Né­metek két csoportja már el is búcsúzott hazánktól, és a harmadik éppen most pihen a „Békében”. A belgák és a hollandok csak a nyáron jön­nek egy, illetve két hétre. Gondot, feladatot említet­tünk beszámolónk elején. S hogy ez mennyire így van, ízelítőül csupán néhány adat még: Főszezonban, telt ház mel­lett csupán az egynapi menü. több mint 100 ezer forintba kerül. Az ellátáshoz tavaly is csupán az igazgatóság hizlal­dáiból 207 sertés került a konyhákba. Az egyéb tenni­valókról pedig csak annyit, hogy az elmúlt évben pél­dául 5062 mázsa ágyneműt, abroszt, s egyebet tisztítot­tak ugyancsak saját moso­dáikban ! Mindezt persze — koránt­sem panaszként említették, csakis a kérésünkre, mondták el az igazgatóságon. Minden­napi munkájukat ugyanis szí­vesen. szeretettel végzik — hi­szen azt akarják valameny- nyien, hogy a szakszervezeti üdülőkben, a szanatóriumok­ban eltöltött idő mindenki számára kelemesen, haszno­san teljék! Gyón) Gyuls A Lenin Kohászati Művek új egészségügyi létesítmény­nyel gazdagodott. Ionizációs berendezést építettek 600 ezer forintos költséggel. Az új berendezés a légúti betegségek gyógyítására szolgál, (MTI-foto — Irmai István — KS) Ezek pedig a házfelügye­lők. Embere válogatja, hogy melyik milyen. Akad közöt­tük hangoskodó, mérges, hi­vatalos személyt mutató is. Mondják, a házfelügyelő nem lehet túlságosan csen­des, jószívű ember, mert ak­kor a fejére nőnek a lakók. Olykor a lakók nem tud­ják megérteni, miért kell a házfelügyelőnek úgy bán­nia velük, mintha mindnyá­jan a rend és a csend es­küdt ellenségei lennének. Mintha egyéb gondjuk sem lenne, mint a lakás tönkre­tétele. Egyszerűnek látszik a megoldás: ahogy a házfel­ügyelőket sem lehet egy ka­lap alá venni, a lakókat RÉGIBŐL ÚJAT Jelentős munkát végez a vallalat a régebbi lakások felújításával, korszerűsítésé­vel. Igyekszik a már el­avult, kényelmetlen lakások­ból a kornak megfelelőt elő­varázsolni. így a Bajcsy-Zs. utcai lakásokban fürdőszo­bát alakíttatott ki, de beve­zettette a melegvízellátást is. Több mint nyolcvan la­kás frissül fel így, a költsé­gek pedig meghaladják a két és fél milliót. Az Iskola utca túlsó olda­lán ott emelkedik a modern kazánház. Illő tehát, hogy ennek az utcának a laka­Trencsényi Imre; Huszonegyezren diplomáznak Több mint 90 000 diák — szám szerint 90 857 — tanul jelenleg a felsőoktatási in­tézmények nappaii, esti, le­velező tagozatain — ez derül ki a Művelődésügyi Minisz­térium most összeállított sta­tisztikai tájékoztatójából. Az előző tanévhez képest mint­egy 3500 a létszámgyarapo­dás. A nappali tagozatokon 58 381-en, az estin 7726-an, a levelezőn pedig 24 750-en folytatják tanulmányaikat. Az egyes intézménytípusé- • kon belül a főiskolákon a legszembetűnőbb a létszám- gyarapodás — szoros össz­hangban a népgazdasági képzési célokkal. A külön­böző főiskolákon az elmúlt esztendőben 30 635-en ta­nultak, jelenleg a létszám 37 029 Tovább javult a jelenlegi tanévben a nők aránya a különbözőbb intézménytipu­ŰR-VASÁRNAP PH március 9„ péntek sokban. A magyar felsőok­tatási intézményekben va­lamennyi tagozatot figye­lembe véve — a mostani tanévben 41595 nő tanul, a teljes létszám 45,8 százalé­ka. Tavaly létszámuk 38 190 volt. Évről évre többen diplo­máznak a hazai felsőoktatá­si intézmények különböző fakultásain. Tavaly együtt­véve 20 008 volt az utolsó éves hallgatók száma, az idén 21338-an végeztek a nappali, esti és levelező ta­gozatokon. Ezen belül 12 606-an a nappalin. 1565- en az estin, 7167-en pedig a levelező tagozaton szerzik meg diplomájukat. Nagy eredmény, hogy év­ről évre több diák részesül az állami támogatás vala­milyen formájában. A nap­pali tagozatok 58 381 fiatal­jából' 49 635 valamilyen for­mában rendszeresen élvezi az állam támogatását. Ez azt jelenti, hogy minden száz nappali tagozatos fia­tal közül 85 részesül a jut­tatások valamilyen formá­jában. Lefeküdtek egymás mellé, A férj bekapcsolta a hipino- fort, kétszer is ellenőrizte az ébresztés! időt, azután homlokon csókolta a felesé­gét, és a .másik oldalára for­dult. Nemsokára érezték az álmosító hullámokat, de el­aludni egyikük sem tudott még sokáig, bár a kinti zaj most sem volt erősebb, mint bármikor. Kozma mérnök­nek eszébe jutott egy ma látott kép a múltból. Azok a tudatlan régiek kémiai módszerekkel altatták ma­gukat, pedig még fogalmuk sem íeheteft arról, mi az a zajártalom... Vasárnap reggel már ko­rán jelentkezett is a szerelő a mese-rakétával. A házas­pár boldog volt. Megnyílt az út a ' tisztafényű csillagok felé... A szerelő megmutogatta az űrhajó vezetésének min­den fogását, és — bár a szerkezet viszonylag egysze­rű volt —, ajánlotta a mér­nöknek, hogy azért olvassa el a kezelési utasítást. Majd aláíratott egy elismervényt az Űrhajózási Szabályok át­vételéről, és még egyszer megjegyezte: — A kormányszerkezet minden oldalra fordítható, de ha a kedves vevő nem használja Ki a csillagászati vonzásokat meg a tehetet­lenségi erőt, hamar elfogy az üzemanyag. A Vilcsiben — ma már elég jól jelzik az útvonalakat, ha nem vig.v > az ember, neki is menet jelzőtesteknek, az sokba kerül. Van egy régi mondás, uram: „Járt utat a járatlanért el ne hagyj...’’ 11. Á start kitűnően sikerült. Oly sebesen röppentek fel a ház elől, hogy mire észbe­kapta, orruk előtt lebegett a jelzés: „Föld körüli pálya.” Igenám, de itt várniuk kel­leti, hogy besorolhassanak az egymást nagy sebesség­gel követő rakéták közé. Egy nehézsúlyú teherrakéta lassított, és pilótája ingerült hangon reccsent rájuk, hogy „mire várnak”?! Még nagyobb volt a tu­multus a Venus felé vezető távolsági út kezdeténél. Itt rekedt hangú forgalomirá­nyítók röpködtek, biztosít­va a pólyát hol a felszállók­nak, hol a leszállóknak. Volt ugyan a csomópontnál egy űr-bisztró, de azt nem so­kan látogatták, mert ha va­laki beállt a parkírozóhely­re, egyhamar nem került rá a sor. Tanácsos volt állandó­an a rakétában tartózkodni, mert a start-pont az égi­testek mozgása következté­ben folytonosan vándorolt, s így az egész oszlop hol előre lendült, hol tolatásra kényszerült. Téboly volt. Kozma mérnökéket csak az vigasztalta, hogy kint a vi­lágűrben majd szabadon mozoghatnak .. Végre egyenesben! Sajnos, azonban 'ez az élmény is alatta maradt a várakozás­nak, mert az előttük indí­tott rakéta olyan hang-las­súsággal szállt előttük, hogy nem használhatták ki ők sem a repülő test lendüle- ’ét. gyakran kényszerültek fékezésre. Ráadásul később még ez a gyatra tempó is csökkent Kozma csak nagy önfegyelemmel tudta meg­őrizni nyugalmát, hogy ki né törjön a sorból; de jól is tette, hogy nyugton maradt, mert nemsokára különös tö­meg keresztezte az űroszlop útját. A rakéták lassítottak, kitértek, egyesek már nehe­zen manővereztek — üzem­anyagjuk fogyóban volt. Az égitest nem volt na­gyobb, mint egy sziget az Adrián, de fémesen csillo­gott, és — eltekintve a kö­rülményektől — tulajdon­képpen még gyönyörködte­tésre is alkalmas lett volna. Kozma megizzadt a könnyű űrruha alatt, ahogy belegon­dolt: — A mindenségit! Ha ezzel a meteorral a föld légterében találkozunk, leég a bajszunk!... Aztán hirtelen felélénkül­ve feleségéhez fordult: — Van egy ötletem! Innen úgysem engednek egyhamar tovább. Nézz ki, az űrren­dészet leállít mindenkit. Mi lenne, ha kikötnénk, és kö­rülnéznénk ezen a golyóbi­son? Anna lelkesedéssel fogad­ta az ötletet. Kozma las­san körözött az égitest fe­lett, alkalmas leszállóhelyet keresvén, majd teljes biz­tonsággal le is ereszkedett. Alighogy lábuk talajt ért, rikácsoló hang ütötte meg a fülüket. A közeli horizont mögül dühös emberek futot­tak elő, karjukkal tiltakozó mozdulatokat végezve. Koz- máék első reflexe a meg­döbbenés volt. Már-már el­nézést kérve visszahúzódtak űrhajójukba, de a férfiban hirtelen feltámadt a kaján ellenkezés ösztöne. Nokojii spt'sf» «látogat­hattok — morogta félhan­gosan —, úgysem értem, mit karattyoltok... De sajnos, értette. így hát mégiscsak elnézést kért, és visszasegítette nejét a ra­kétába. Elvégre lehet, hogy ezek már kora reggel óta itó lajhárkodnak.., — Elinduljunk még *> Venusra? — fordult az as­szonyhoz, miután berántot»1 ta az ajtót. Anna az órájára' nézett: — Haza is kell még érni — felelte kedvetlenül. — Jobb is, ha most visz«' szaíordulunk — bólintott a mérnök. — Dél van. Talán most még visszafelé nem lesz olyan nagy a forgalom.« Jól számítottak. Viszony­lag. Sötétedés előtt hazaér­tek, és ez sem volt éppen rossz dolog ... Anna megkérdezte a Te­lexikont, mikor kezdődött a kozmikus korszak. Vacsora után átnéztek a szomszédba. Elmesélték, hogyan jártak, háborogtak, nevettek, ittak, viccet meséltek: végül meg­keresték kronovízión ama időket, mikor még azon tré­fálkoztak az emberek, hogy „két űrhajó találkozik a vi­lágűrben ,, _______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents