Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
FILMTURMIX... FILMTURMIX... FILMTURMIX.. FILMTURMIX... FILMTURMIX.FILMTURMIXs F ILMTURMIX boszorkánymester NSZK bűnügyi film Maurice Messer titkárnő je egy késő délutánon tele font kapcsol főnökének majd lehallgatókészüléke helyez a telefonra. Közber hátulról fekete kesztyűs ké' kulcsolódik a nyakára... A Scotland Yardon Higgins felügyelőre bízzák az ügy kivizsgálását, a gyilkos kézre kerítését A nyomozó - során kiderül, hogy a lány a Boszorká-ivm ester néven ismert, körözés alatt álló hírhedt bűnözőnek volt a húga... A nézőt m’ndvéglg izga lomban tartják a rejtélye gyilkosságok, a rendőrök é gengszterek, gyilkosok és ál dozatok párharca. A film Edgar Wallace re gényéből készült. >53 A I g munkásosztály a paradicsomba * Kincskereső kis ködmön Móra Ferenc meséi színes magyar filmen Rövidesen a mozik műsorára kerül ez a bűbájosán szép történet, ami már több nemzedék nagyszerű szórakozása volt. Szemes Mihály rendező gyönyörű képi világot varázsol elénk színes filmjében Ferkéről, a foltozószűcs fiáról, akinek nagyon élénk a fantáziája, s képzeletének világában fontos helyet foglalnak el a tündérek. Szél úrfi, sárkányok, rémek, s mindazok a csodalények, amelyekről hallott a mesékből, babonás történetekből. Nagyon érdeklődik az öreg Küsmöndi iránt, aki titokzatos ember, s a kiaknázott Öbányában lakik egy barlangban, kincseket keres és jó viszonyban van a Bányacsősz nevű rémmel. Ferkó a többi szegény gyerekhez hasonlóan munkát vállal, hogy néhány krajcárhoz jusson. Így tud szerezni egy körtemuzsikát, amelynek az a különös tulajdonsága, hogy csak a jó gyerek tudja megszólaltatni. A könnyes, mosolygós mesében Ferkó megbetegszik és lázálmában harcot vív a bűbájos Küsmöndivel, de megmenti hűséges barátja, a Cinegekirály. Betegsége után Ferkó iskolába kerül, s erre az alkalomra kap édesapjától egy ködmönt, amelybe — úgymond —, tündér költözött. Ferkóban egyre erősödik a hiedelem, hogy ez a kis ködmön, mint kincskereső is csodás tulajdonságokkal rendelkezik. Szemes Marianne és Szemes Mihály munkájának legnagyobb érdeme, hogy régóta meglevő hiányt pótolnak varázslatos szépségű filmjükkel, a legkedvesebb mórai gyermekrajzok filmes ábrázolásával. A legkissebbektől kezdve a felnőttekig mindenkit leköt Ferkó és a megelevenedett égbelátó, a hatalmas cinegekirály, Bicebóca, a félelmetes bányacsősz és az öreg Küsmöndi varázslatos története. Ferkó szerepében: Szűcs Gábor, A svéd asszony Színes szovjet-svéd film Moszkvában hónapok óta a legnagyobb filmsiker az első szovjet—svéd koprodukcióban készült alkotás. Két kitűnő színész, Bibi Andersson és Vjacseszlav Tyihonov a legfőbb vonzerő. A film története az 1920-as évek elején játszódik a fiatal szovjet államban és Svédországban. Andrej Krimov diplomata Stockholmba utazik, hogy szerződést kössön a svéd gyárosokkal. Itt ismerkedik meg Britt Sagneliusszal, aki elhatározza, hogy életét a „túlsó oldalról” érkezett emberhez köti. A szovjet és svéd alkotók filmje a nagyközönség minden rétegéhez szól Feldolgozásmódja erősen romantikus, nagy szerepet kap a történetben a szép svéd asszony és a szovjet diplomata rendkívüli szerelme. A főszereplőnőt Bibi Andersson, a „Nap vége” és a .,Szenvedély” című Ingmar Bergman-filmekből, míg Vjacseszlav Tyihonovot különösen a Bondarcsuk rendezte „Háború és béke” című filmből ismeri a közönség, amelyben Andrej herceget formálta meg. A filmet Jurij Jegorov rendezte. FILMTURMIX... FILMTURMIX... FILMTURMIX..; FILMTURMIX... FILMTURMIX..; FILMTURMIX.;; TENSER) F9RR9S Kétrészes, színes román —NSZK kalandfilm, „ Jack London elbeszéléseiből Hatalmas köd az amerikai vizeken. Két hajó összeütközik és a katasztrófát alig néhány ember éli túl. Köztük van egy író, akit egy fókavadászhajó legénysége ment meg. A hajó neve „Kísértet”, s méltó félelmetes hírű kapitányához, akit mindenki csak Tengeri Farkasnak hív. A kapitány erőszakkal a hajóján tartja az írót és még a legdurvább módszerektől sem riad vissza. Egy napon az író a kapitány kabinjának takarítása közben régi ismerős könyvet fedez fel. Fölmerül benne a kérdés, hogy a könyv tulajdonosa azonos lehel-e Frisco Kiddel. Van-e azonosság Larsen kapitány és Frisco Kid között? Egy viharos éjszakán a hajón lázadás tör ki és az íróban felmerül a szökés gondolata. Telik az idő s a hajó újabb hajótörötteket szed fel. Köztük Miss Mandat, akivel az írónak az éj leple alatt sikerül megszöknie. Az emeletnyi hullámokat azonban legyőzni képtelenek, és a víz a csónak roncsait egy sziget szikláira sodorja. Az írót megmentik. Hajót bérelve kutatja a vizeket., mert nem hagyja nyugodni a bosszú, meg akarja büntetni Larsent. A Tengeri Farkas azonban ütűnt. Egy napon az egyik szigetlakó egy pápua módra kikészített" emberfejet kínál eladásra, az író felismeri a Kísértét” iszákos szakácsának arcvonásait. Amikor meg- ‘udja, hogy honnan származik a trófea, elindul, hogy negkeresse a szigetet és Larsent. A szépen fényképezett, gyönyörű színekben pompázó izgalmas filmet Alecu Croitoru rendezte. Főszereplők: Edward Meeks, Raimund Harmstorf. megy Színes olasz film, FŐSZEREPLŐ: GIAN MARIA VOLONTE RENDEZTE: ELIO PETRI Részletek az európai lap- véleményekből: ,,.A nemrég elkészült hasonló alkotások sorában igen fontos helyet foglal el ez a film. Az olasz filmesek számára új utat nyithat meg... Meg kell mondanunk, hogy vitákat váltott ki a fiatalok, munkások és értelmiségiek körében. Ez már magaban véve is a film vitalitását mutatja.” (L* UNIT A) „Petri alkotása nem brosúra, nem riport, hanem szónoki gyakorlat, hanem igazi film, vagyis kidolgozott, megkomponált, ritmu- sos mű... A filmben nagy erő van, amely egyrészt az ideológiai meggyőződés ereje, de még valami ritkább dolog következménye is: a tehetségé.” (LE MONDE) „Egy film jelent meg Olaszországban, amely „felforgatta” a félszigetet és az évad filmművészeti eseményének tűnik: „A munkásosztály a paradicsomba megy”, Elio Petri filmje. Az a film rendkívüli érdeklődést keltett mind a közönség. mind a kritikusok körében, és témája következtében szenvedélyes vitákat provokál.” (HUMANTTÉ DTOANCHE) A film főszereplőjét, Giou Morin Volontét különösen a „Vizsgálót egy minden gyanú felett álló nolgár üdvében” címö szereli és ismeri a közönség. A rendező és a főszc-oo’ő ez alkotásban is rendkívül magas művészi színvonalon mntalja be az egyén és a közösség viszonyát, a munkásszakszervezetek szerenét, valamint a diákság és a munkásság kapcsolatát. M r 3 H Ö Z5 3 * f8 'A 2 H e S3 2
