Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
Gazdálkodás és fegyelem Csatornaépítők a Mátrában Régi gond oldódik meg a Mátra festői oldalában meghúzódó üdülőtelepen, Sástón. Nemrég megkezdték az egyre bővülő kempingtábor közművesítését: szennyvízcsatornát építenek a Fővárosi, Közúti Építő Vállalat dolgozói. Munkájukat a nehéz, sziklás terepen hatalmas markolók segítik... ■ (Foto: Tóth Gizella$ A turizmus árnyékában Külföldet látni és — vásárolni.. * M ißt a napokban a sajtóból is ismertté vált: '!» elmúlt év végén ugyan a jártnál kisebb volt állami költségvetésünk hiánya, de a bevételek mégis csökkentek. Ez utóbbiak pedig el- ' Bősorban annak következményei, hogy a vállalatok jövedelmezősége — az ipar úgyszólván minden ágában és a belkereskedelemben is «— elmaradt a kívánalmaktól. Heves megyében ugyan — szerencsére — nem beszélhetünk ilyen egyértelműen, hiszen, ahogyan értesültünk, itt a bevételek végső soron meghaladták a tervezettet. Am — miként a megyei tanács pénzügyi osztályán elmondták — korántsem volt az esztendő zökkenőmentes. A befizetett adókról, járulékokról vezetett nyilvántartás szerint ugyanis a tanácsi vállalatoktól eltérően kevesebb volt a tárcavállala- 4ok bruttó nyeresége, mint- , sem szerették volna. Világosan megmutatkozik ez például a város- és község- fejlesztési hozzájárulásaik összegéből, ami együttesen a tervezett mennyiség 60 százalékát sem érte eL Sha (szerényebb mértékben, de csalódást okoztak a ktsz-ek, AFÉSZ-ek is, miután az előbbiek általában nyolc, az utóbbiak pedig hét százalékkal maradtak „adósak”. Azon belül természetesen, hogy nyilván vannak jobbak és rosszabbak is az átlagosnál! Az említett járulékot Illetően, a kiesés csupán a költségvetést 22,5 millió forinttal érintette — míg a fejlesztési részt 11,3 millióval. ami eléggé érzékenyen hatott a tanácsok munkájára. Több helyütt is — mint Hatvanban, Egerbpn, Lőrinciben és még másutt ■— áthidaló gazdálkodási előleget kellett igényelni, különben veszélybe kerültek volna a különböző elképzelések, amelyek már hosszabb-rövidebb ideje megvalósításra vártait. Végsősoron csak a megyei tanács segítségével sikerült elhárítani a gondokat, amelyek így legfeljebb csak átmeneti zavarokat jelentettek. Egyszerű, de mégis különös ember. Életének nagy részét átkerékpározta. Ma is kilométereket karikázik, amit kedves passziónak tart. A paraszti élet sokszínűségét hordozza egyéniségében, ősei is parasztok voltak, gazdák, akiknek a föld adta a megélhetést. Ő is emellett döntött. Kétkezi földművesként kezdte. Fél évszázados életútján, amely küzdelmekkel, sokszor gyötrődésekkel volt teli, mégis eljutott a csúcsig. Síké Ágoston, a négy községet egyesítő tarnaleleszi egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, a doktorátusra készül. Hosszú utat tett meg, amíg idáig elérkezett. Nemcsak egy közös gazdaság vezetője, hanem közéleti ember is, szülőfalujának, Szentdomonkosnak választott tanácstagja. — Hatelemis parasztember voltam — kezdi szenvedélyes mondatfűzéssel —, amikor 1960-ban tsz-elnöknek választottak. — Majd negyven éves fejjel kezdtem el tanulni. Termelési tapasztalatom volt ugyan, de ezt szakismerettel igyekeztem kiegészíteni. Gyöngyösön jártam technikumba, ahol sikeresen érettségiztem. Tulajdonképpen a tudás iránti szornj tört fel benne, amikor a Debreceni Agrártudományi Egyetemre jelentke zett, és hatévi kitartó tanulás után agrármérnök lett. — ötven éves voltam, amikor az üzemgazdasági szakmérnökit elkezdtem. Izgatott ez a terület, különösen a modern ökonómia, a szervezés és a vezetés tudománya. Ezt szeretem leginkább, nap mint nap ezt csinálom, ez a fő munkám, tevékenységem. Egy termelőszövetkezetet vezetni ma már ismeretek nélkül nem lehet. A gazdálkodás irányítása tulajdonképpen a Nyilvánvalóan erőteljesebb jövedelemképződésre lenne szükség vállalatainknál — különösen ha tanácsaink növekvő feladatait is tekintjük. Ez pedig nem megy magától, s úgy is csak minimális változást hoz, ha csak tessék-lássék módján iparkodnak a többért. Elengedhetetlen a munka hatékonyságának növelése, a termelési szerkezet gazdaságosabb átalakítása, általában pedig a tökéletesebb szervezés, amiről egyébként annyit beszélünk mostanában, de mégis oly kevés helyen hozott igazán sikereket. Ami pedig a dolgok másik oldalát illeti: az eddiginél alaposabb, komolyabb, szakszerűbb és lelkiismeretesebb pénzügyi munkára, sokkal jobb adómorálra is szükség van. S hogy menynyire nem vagyunk még rendben ezen a téren, mi sem igazolja jobban, mint a PM Bevételi Főigazgatóságának Heves megyei Hivatalában nyert néhány értesülésünk. Eszerint ugyanis a hivatal dolgozói tavaly 80 gazdasági szervezetnél állapították meg kisebb-na- gyobb adóhiányt — ami ugyancsak a tanácsok, az állam bevételeit veszélyeztették. Elgondolkodtató, hogy az esetek többségében atsz- eknél találtak szabálytalanságot. Két év alatt ugrásszerűen megjavult, lényegében megoldódott a rpezögazdaság alkatrészellátása. Az 1969—70. évi rendkívüli kiegyensúlyozatlan ellátás nyomán a MEZŐGÉP Tröszt öt nagy alkatrész- gyártó bázist épített ki. Mintegy 60 millió forintos beruházással rövid idő alatt magas műszaki színvonalon álló központokat szerveztek az ország különböző vidékein. Üj alapokra helyezték a félkéSztermékek előállítását kollektív és személyes vezetés ötvözete, az operatív munkától, egészen a távlati tervezésig. Harminc gépelt oldalas szakdolgozata, amelyet decemberben védett meg az egyetemen, dékáni dicséretben részesült. A közgazdasági szabályozók hatását vizsgálta a hegyvidéki környezetben gazdálkodó tarnaleleszi termelőszövetkezetben. Táblázatokba foglalt statisztikai adatokkal elemezte a föld minőségét, a szövetkezet gép- és eszközellátását és a jövedelmek alakulását. — Több hónapos munka eredménye ez a dolgozat. — Kimutattam, hogy az állami támogatás csökkenése, a nagyobb adózás és a kisebb banki hitel hogyan hatott gazdálkodásunk szerkezetére. A szerzett adatok és információk, továbbá tapasztalatok alapján megállapítottam, hogy a hegyvidéki közös gazdaságokban — éppen a tarnaleleszi példa alapján —, nem a dasági szabályoz* ' működését kell n,~0.u,*oztatni, hanem az alacsony aranykorona értékű földek minőségét figyelembe véve meg kell változtatni a termelés szerkezetét. Mi itt négy község határában nagy gondot fordítunk a talajjavításra és talajvédelemre. Ehhez kapcsolódik majd az intenzív legelőgazdálkodás, amely a szarvasmarha- és juhtenyésztés kibontakozását segíti elő. Természetesen tökéletesítjük a gépi technológiát is. Főként betakarító gépsorokat és nehéz traktorokat vásárolunk még az idén kétmillió forint értékben. Sike Ágoston szakdolgozata megnyerte a bíráló bizottság tetszését. Olyannyira, hogy január közepén dr. Kádár Béla, a Debreceni Agrár A vizsgálataik során nem kevesebb, mint 61 százalékban számviteli és bizonylati rendetlenséget kifogásoltak, csupa olyan hiányosságot — amelyet már száz esztendővel ezelőtt is törvény tiltott! S általában olyan meglepő következtetésekhez jutottak, hogy a vállalatoknál legalább három évvel elmaradtak egyes jogszabályok ismeretében.. Következésképpen, természetesen nem maradt el a megfelelő hivatali reagálás sem: nyolc személy ellen indítottak szabálysértési eljárást, s közülült négyet felelősségre ÍSj vontak. Emellett egy esetben bírságolásra, bűnvádi eljárás megindítására tettek javaslatot, s három tsz ellen kezdeményeztek más büntető eljárást. A csányi termelőszövetkezet bírsága például a háromszázezer forintot is meghaladta! A kad tehát még jócs- " kán tennivaló Heves megyében is — noha, mint jelentettük, a helyzet nálunk bizonyos tekintetben jobb az országos átlagnál. Ne feledjük azonban, hogy még sokkal jobb lehetne, ha az említett hibákat itt is, ott is elkerülik. Ha mindenütt körültekintőbben, fegyelmezettebben, lelkiismeretesebben dolgozunk. te; könnyűfém-, szürke- és temper-öntvény' üzemeket rendeztek be. A gyors átszervezés nyomán lehetővé vált, hogy az évi 2,5—3 milliárd forintos mezőgazdasági alkatrész-forgalomból mintegy 1,2 milliárd forintot a tröszt üzemei biztosítanak. A gyártmány- fejlesztés olyan magas színvonalat ért el, hogy egyre gyakrabban előfordul: az üzemek külföldi gépek alkatrészeit gyártják, de nemcsak hazai megrendelésre. tudományi Egyetem dékánja, az üzemtani tanszék vezetője felkérte, hogy kapcsolódjon be a tanszék tudományos kutatómunkájába. — Nagy megtiszteltetés ért ezzel — emlegeti Sike Ágoston — és két gépelt papírlapot tesz az asztalra. — Kádár professzor arra kért — mutat a sorokra —, hogy „A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek műszaki fejlesztésének ökonómiai problémái’’ címmel írjak újabb dolgozatot. Ez egyben a doktori disz- szertációm is lenne. Az értekezés vázlatát nemrég el is készítette. — A vizsgálatban az egri járás nyolc termelőszövetkezete vesz részt. Az Eger— Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködésével ezeknek a gazdaságoknak utóbbi négy évi adatait gyűjtöm össze. Főként az egyes termékek előállítására fordított pénzösszegeket, a gazdálkodás jövedelmezőségét, a hozamviszonyokat, az XX NEM BAJ, ha a turista külföldi kirándulásának emlékeként ezt-azt vásárol, és az sem, ha a megengedett értékhatáron belül nemcsak emléktárgyakat, hanem. néhány használati/ cikket is hoz magával. Az elmúlt esztendőben a korábbi időszakhoz képest csökkent a vám- és deviza- szabályok Heves megyei megszegőinek a száma — ezt örömmel nyugtázhatjuk. Az aranytárgyakkal • kapcsolatos visszaélések miatt is kevesebb eljárást kellett ináru- és piaci viszonyokat vizsgálom. Az is érdekel, hogy az állami támogatás csökkenése és a hitelpolitikai elvek hogyan hatnak a nyolc kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetre. Az adatgyűjtést és elemzést a jövő évben szeretném befejezni. — Egyszerű emberek között nőttem fel. Bár két diplomát szereztem, én mégis egyszerű ember maradtam. Jó itt lenni ebben a környezetben. A termelőszövetkezet tagságának zöme egykor mind paraszttársam volt, akiknek én mindig „Guszti” maradok. De ez nem is baj. Bár tsz-elnök vagyok, az életrendem a korábbihoz képest mit sem változott. Naponta most is korán kelek, ugyanúgy mint azelőtt , de korán is fekszem. A gazdasági és közéleti tevékenység mellett szívesen végzek kutatómunkát is. Öröm ez nekem és sokszor jelent kikapcsolódást. .. Alentusz Káról; forgalma csökkent Á korábbi esetek nyomán született példás büntetések hatása: aki mindenképpen aranytárgyat szeretne magáénak tudni, inkább kiutazik külföldre, mint hogy más, külföldről érkezett „jó szándékú” üzletelő csalásának áldozata legyen. Az új rendelet, hogy a turista az Illető ország valutája mellett a korábbi kétszáz forint helyett már négyszáz forint költőpénzt is vihet magával, kedvezményt jelent Aki még ezzel Sem elégedik meg? F. J. zagyvaszántói lakos például 2500 forinttal a péhztárcájában utazott volna külföldre. P. V. gyöngyösi lakos Ausztriába utazva 3400 forint plusz „költőpénzt” teft a zsebébe. B. 7.-né egri lakos a kabátja bélésébe 2 ezer belga frankot és 100 NSZK márkát varrt bele... A devizabűncselekmények zömét ilyen, vagy ehhez hasonló esetek képezik. Mondanunk sem kell, hogy a Nemzeti Bank megkerülésével történt valutavásárlásoknak és a megengedett forintmennyiség „túllépésének” megvoltak a következményei. A turisták e csoportjára az is jellemző, hogy például a két hétre kapott dinárt két-há- rom nap alatt áruvásárlásra költik, megrakodva hazatérnek, anélkül, hogy egy pillantást is vetettek volna a szép tájakra, városokra. Újabban felkapott cikk a motorfűrész és a kötőgépalkatrész. Cs. J. egri lakos például 12 ezer forint értékű motorfűrész-alkatrészt hozott — állítólag ajándékCFudósltónktól.) Mint a Vízmű Vállalat hatvani üzemvezetőségétől megtudtuk, jó ütemben épül a kettes számú főnyomóvez.e- ték a Zagyva-híd mellett. Ez a vezeték köti össze az ó- hatvanban levő vízmüvet az új-hatvani hálózattal. Az eddigi egy helyett most miért kettőt építenek? Biztonsági okokból. Az egyik cső meghibásodása esetén a másikon zavartalanul kapják az ivóvizet az új-hatvaniak. Számolnak a vízfogyasztás ba... P. Z. lőrinci lakos as NDK-ból 44 ezer forint értékű kötőgéptűt cipelt magával! Említettük, hogy csökkent a feketepiac aranytárgyai után az érdeklődés. Ez igaz, de nem jelenti azt, hogy meg is szűnt. Példa erre K. J.-né egri asszony esete, aiki Jugoszláviából 25 darab, ösz- szesen. 12 ezer forint értékű aranytárgyat hozott magával és próbálta értékesíteni. A szegedi jugoszláv piacom K. M.-né egri latos 25 ezer forint értékű aranytárgyat vásárolt és ezeket munkahelyén, értékükön felül árusította. Öt is, és természetesen a vevőket is megbüntették. Az utóbbiak végső soron még rosszabbul jártak, hiszen nemcsak szabálysértést követtek el és nemcsak a vámküjönbözetet kellett megfizetniük, hanem rá kellett jönniük arra, hogy a jóindulatú munkatárs becsapta őket... AZ ELMŰLT esztendőben a büntetőeljárások mellett 151 esetben vám-, 100 esetben pedig deviza-szabálysértés miatt indítottak eljárást a hatóságok a megyében. Ezek a számok kisebbek az 1971. évihez képest, de a mögöttük meghúzódó ügyek tanulsága arról beszél, hogy akadnak még ügyeskedők, a látnivalót a vásárolnivaló- val felcserélők, akik a turizmus árnyékában igyekeznek láthatatlanok maradni. Az említett esetek azonban arról győznek meg bennünket, hogy a fény előbb- utóbb csak rájuk esik... növekedésével is! így kerül a régi, 150 mm-es, egy szál vezeték helyére most két 200 mm-es. A 450 ezer forint értékű beruházást alvállalkozóként a Heves megyei Szolgáltató Vállalat hajtja végre. Katona István lDIi, március X, szombat dítani; e tárgyak, „belföldi” Kutató tsz-elnök „Bár két diplomát szereztem, mégis t egyszerű ember maradtam...” (Foto: Tóth Gizella) Gyónl Gyula Megoldódott a mezőgazdaság alkatrészellátása (kátai) Új*hatvan vízellátásának biztonságáért
