Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Az MHSZ hatvani irodájában, Szabó Sándor titkár vendégbarátságát élvezve, a honvédelmi szövetség három veteránjával beszélgetek. Múlt, jelen, jövendő rajzolódik ki szavaikból. Vagyis az az út, amire huszonöt évvel ezelőtt lépett Kuti Ferenc, Kovács Károly, Szűcs Ferenc, s amely további esztendőkbe ível, éspedig a haza szolgálatának szellemében. — Persze, hogy nehezen indult! A cukorgyár előtti térséget még bombatölcsérek éktelenítették, de mi már lő- teret építettünk Kiss Pistáék- kal, s a kispuska kezelésére, lőelméletre tanítottunk 50— 60 jelentkezőt — emlékezik 1948 őszére Szűcs Ferenc vasúti főellenőr.. — Egy esztendővel később ejtőernyős csoportja is volt a hatvani szabadságharcos szövetségnek, s nem csupán városi szervezetünk működött, hanem lövészkört hozott össze a cukorgyár és a vasúti csomópont. Ejtőernyőseink Hampuk Imre vezérletével Gyöngyösre, a pipishegyi reptérre jártak át vagy ötve- nen. Ott folyt a kiképzésük. Sose felejtem el, néhány hónappal később már ugrottak. Pestről jött velük a gép, s nagy újjongás közepette ereszkedtek le a sportpályára. .. •k Kuti Ferenc mindmáig a postaműszakriál dolgozik. Ott, a telefonosoknál ténykedett már akkor is, amikor a motoros és rádiós körök szervezésébe bekapcsolódott. — Ma már remek teherkocsijaink, személyautóink szolgálják a műszaki sportokat! Bezzeg 1953-ban örültünk annak a 3—4 Csepel- motorbiciklinek, amit maguk a fiatalok dajkáltak. S két esztendővel később is olyan adó-vevtő készülékbe volt A z 1848-as forradalom ^ ^ és szabadságharc kezdetének 100. évfordulóján, huszonöt esztendővel ezelőtt, 1948. február 29-én alakult meg a Magyar Honvédelmi Szövetség jogelőd szervezete, a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Viharos forradalmi időszak volt ez. A magyar nép ez idő tájt vivta harcát hatalma megteremtéséért, a szabadságért, boldogulásért. A harc. még korántsem dőltei. Számos területen folyt akkor a küzdelem. Az új szervezet — a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Par- tizánbárátok _ Szövetsége egyesüléséből szülétett — a Magyar Szabad? gharcos Szövetség egyik szervezett ereje lett a forradalmi harcnak. Tevékenysége, széles körű társadalmi hatása — itt megyénkben is — egyaránt szolgálta a belső és külső ellenséggel szembeni céltudatos felkészülést. A Magyar Szabadságharcos Szövetség magába foglalta azokat, akik már a spanyol szabadságharc idején megértették, hogy a szabadság ügye egy és oszthatatlan. Tagjai sorába felsorakoztak azok a harcosok, akik a második világháború legsötétebb esztendejében sem féltek fegyvert fogni a magyar nép jövője érdekében. Létrejöttét lelkesen fogadták — sőt követelték — mindazok, akik a demokrácia igaz hívei voltak, akik nemcsak óhajtották, hanem szívből kívánták — vállalva' a legnehezebb harcokat is —, hogy a magyar nép egyszer végre' legyen ura országának. Egyre jelentősebb tömegek sorakoztak fel a szövetség mögé. ‘ Egymás után alakultak városokban, falvakban és’ üzemekben szervezetté. Rövid idő alatt az ország — és megyénk — egyik legnagyobb tömegszervezetévé vált. A Magyar Szabadságharcos Szövetség társadalmunk mozgásához igazodva változott nevében, változott szervezeti felépítésében, alapvető célja és feladata azonban mindmáig egy maradt: a lakosság, a fiatalság hazafias Hárman a veteránok közti! csupán rádiósklubunknak, amit magunk építettünk, in- nen-onnan összehordott anyagból: De azért felcsapott az érdeklődés: Hártman Bélának volt nemzetközi rádió- távirász vizsgája, így ő vette kézbe a dolgokat, s hozzá csatlakoztunk mi, többiek. Bedinszky Béla, Fodor Miklós, Zöldéi István, Lénárt Lajos, Gerlei Zoltán és Szűcs János, aki most a klub vezetője. Hogy ez a munkánk hová fejlődött? Már külön csoportunk van úttörőkből, az új-hatvani 2-es iskola növendékeiből. Fiúk, lányok járnak az oktatásra, s nem csupán morzézni tanulnak meg a rádiósklubban, hanem megismerik a készülékek' működési elvét, alkatrészeit, azok összeszerelési módját,' ugyanannyira, hogy akad közöttük, amelyik maga eszká- bál rádiót. t Most a tartalékos klub tanácsának tagjaként dolgozik már Kuti Ferenc, hiszen jócskán eljárt fellette is az idő, mint a. többi felett, aki ott volt a mozgalom bölcsőjénél. De a maga hasznára, szórakozásira olykor még az adó-vevö' mellé ül, s mint mondja: nem tud úgy kibocsátani készülékén hívójelet, hogy perceken belül ne jelentkezzen rá beszélgető partner itthonról, vagy valamelyik európai államból. k Kovács Károly bácsi, az óhatvani nyugdíjasok klubjának titkára, kis asztaltársaságunk legidősebb tagja, fogságból hazakerülvén kapcsolódott annakidején a moz25 év a nép szolgálatában nevelése, népünk honvédelmi készségének növelése, néphadseregünk tervszerű erősítését elősegítő felkészítő tevékenység megszervezése. E célt szolgálták a céllövő motoros, repülő, ejtőernyős, sí képzési és sportszakosztályai, amelyek nagy tömegeket mozgattak és népszerűségnek örvendtek megyénkben is. Kultúr csoportjai hű tolmácsoló! és közvetítői voltak a haladó kultúrának, a népi hagyományoknak. Az ünnepségeken megjelent szövetség egyenruhás díszszázadai és sportolói . számtalan esetben tették tanúbizonyságát a párt honvédelmi politikája melletti kiállásnak, s annak, hogy a nép és a hadsereg közötti barátságot szolgálják. Huszonöt év! A történelem gyorsan pergő éveinek sodrában roppant kevés. Egy ember életében már nagy idő, de nagyszerűen alkalmas arra, hogy értékeljünk, elemző visszatekintést és erőfelmérést végezzünk, és arra, hogy választ adjunk a „hogyan tovább ?” kérdésre. Az elmúlt negyedszázad alatt dolgozó népünk gigászi munkát végzett; megteremtette a lehetőségét annak, hogy napjainkban már a szocializmus teljes felépítésének útját járhassuk. Pártunk vezetésével tesszük ezt. Ebben segítenek kezdettől bennünket a szovjet és a testvéri országok népek Népünk munkájának eredményeit, s a szocialista világrendszer népeinek békéjét védi korszerű, fegyverekkel felszerelt hadseregünk, testvéri szövetségben a világ legerősebb hadseregével, a Szovjetunió hadseregével és a Varsói Szerződés többi tagállamainak hadseregeivel. Pártunk továbbra is nagy gondot fordít hadseregünk állandó fejlesztéséra, s arra, hogy az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységével végezzék a lakosság, de különösen az Ifjúság hazafias honvédelmi nevelését és felkészítését a szocialista haza védelmére. Ebből a társadalomra háruló munkából a Magyar galom munkájába. Ö is a szövetség veteránjai közé tatozik, s nagyon jól emlékszik rá, hogy helyiség dolgában mindig kicsit mostohán kezelték Hatvanban őkep Mert a különböző felszereléseket, kiképzési eszközöket még előteremtették maguk a klubtagok, csak éppen helyük nem volt, ahol az oktatás zavartalanul folyhatott volna. — Emlékszem; a mostani Park Szálló épületében indultunk. Ezt követte egy gazdátlan bútorüzlet. De lebontották. .Onnan a régi KlOSZ-székházba kerültünk, majd a járás megszűntével az egykori pártházba. Persze, ez lényegesen jobb otthon minden előzőnél, de mégsem az igazi. Különösen ha azt< veszem, hogy Hatvan kiképzőbázis. Több helyiségre lenne szükségünk, hogy zavartalanul mehessen az elméleti kiképzés, vagy a klubmunka! De ha jól tudom, még itt sem vagyunk biztos helyen. Azt rebesgetik, pár év múlva lebontják az épületet. Vajon hol folytatjuk? így mondom, többes szám, első személyben. Mert bár felül var- gyök a hetvenen, én nem tudok elszakadni harcostársaimtól. Mint ahogyan mindmáig megőriztem első igazolványunkat, ami — azt hiszem — kevés szövetségi tagunknak van meg Hatvanban. .. íme: korosak, s öregebbek. Akik tudták huszonöt évvel ezelőtt, mire vállalkoznak. És kitartottak mellette. Még gondok, betegség közepette is. Miként Karcsi bácsit gyötri olykor az asztma, vagy Szűcs Ferenc, Kuti Ferenc sűrűn tapogatja reumás vállát, térdeit. Ezért a fokozott elismerés, amivel a szép évfordulósa őket illetjük. Honvédelmi Szövetség jelentős részt vállal. Az elmúlt évek bizonyították, hogy megyénkben a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei, járási-városi vezetőségei és klubjai — a párthatározatok alapján — az állami és társadalmi szervekkel, elsősorban a KlSZ-szel és a fegyveres testületekkel együttműködve, mindig teljesítette kötelezettségeit, évről évre mind magasabb színvonalon végezte munkáját, mellyel megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának. < Eredményeink, sikereink ! egyik legfontosabb záloga a < fáradságot nem ismerő, a ■ haza védelmét mindig szem előtt tartó társadalmi aktivistáink, tagságunk lelkes -munkája, a fegyveres erők tagjainak segítő tevékenysége. ' A szövetség fennállásának huszonötödik évfordulóján mindenekelőtt azokat az elv- társakat köszöntőm, akik a szövetség megalakulása óta fáradoznak pártunk honvédelmi politikájának megvalósításán. Köszöntőm azokat a klubtagokat, nevelőiket, oktatókat, sportvezetőket és sportolókat, szövetségünk függetlenített dolgozóit és társadalmi aktivistáit, akik munkájukkal a haza védelmének ügyét szolgálva készítik fel a fiatalokat a katonai szolgálatra, szocialista hazánk fegyveres védelmére. Arra kérem őket: továbbra ás segítsék a lakosság és a fiatalság még magasabb szintű honvédelmi felkészítését, járuljanak hozzá népünk védelmi erejének növeléséhez, a szocialista hazánk iránti szeretet és a világ előrehaladását szolgáló internacionalizmus elmélyítéséhez. Ünnepünk csak akkor lehet méltó múltunk örökségéhez, ha nap mint nap éppoly lelkesedéssel, töretlen hittél és lelkiismerettel végezzük feladatainkat, mint ahogy azt történelmi elődeink, a Magyar Szabadság- harcos Szövetség 1948-as megalapítói tették. aladjunk az általuk megkezdett igaz úton, legyünk harcos folytatói annak a munkának, amelyet elődeink negyedszázad* kezdték ett • Tóth György, az MHSZ Heves megyei titkára rwAAAAAAAAAAAAAAAA/kAAAAA^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAyVAAAAAA>VVA/vv* a/ Megyénkben 25 évvel ezelőtt, 1948. március második felében aldkult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség, az MHSZ jogelődje. Alapító tagjai szent fogadalmat tettek arra, hogy a szocialista társadalmi rend kivívásáért és megtartásáért harcolnak, mindenkor készen állnak a haza védelmére. A szövetség, híven alapító tagjainak fogadalmába: fennállása óta maradéktalanul teljesítette kötelességét, feladatát; az igazságot, a népet, a demokráciát szolgál ta. Soraiból hősök kerültek ki. akik — később a hadse- J regben és fegyveres szerveinknél —, nehéz percekben \ sem inogtak meg, életükkel, vérükkel áldoztak fogadat |' muknak, szép hazánk védelmének. Dicsőség emléküknek és elismerésünk, köszönetünk azoknak, akik ma is fáradságot nem ismerve munkálkodnak azon, hogy fiaink, lányaink az ősök nyomdokába lépjenek, haladó hagyományainkat ápolva szolgálják dolgozó népünket. Oldalunkon — a múltat és a jelent összerakva — ha nem is a teljesség igényével, de bepillantást szeretnénk nyújtani olvasóinknak y szövetség mindennapi életébe. H 1950. május 1.: Felvonulnak a szabadságharcos ejtőernyősök. Nyílik az ejtőernyő. Több mint ezer munkaóra A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának szocialista brigádjai 1972 első negyedév végén pótvállalást tettek. Elhatározták, hogy a társadalmi munkakötelezettségük 25 százalékát a nagyközség MHSZ-lőterének építésénél töltik le. A szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok teljesítették vállalásukat, több mint ezer munkaórát töltöttek a lőtér építésénél. A gyár szomszédságában épülő lőtér nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. A tervek szerint május 1-én lesz az avatás. Az MHSZ 25 éves jubileuma alkalmából a gyár szocialista brigádjai további vállalásokat tettek a lőtér építésének elősegítésére. A gyári lövészklub vezetősége úgy határozott, hogy a negyedszázados jubileumi ünnepséget a járási és a megyei rendezvények után tartják meg a gyárban. Ennek keretében március végén és április első felében házi ÖHV- és lövészversenyeket rendeznek majd a szocialista brigádok között. A lövészklub jó munkája elismeréséül a füzesabonyi járási szövetségtől filmvetítőt kapott jutalmul. Az ünnepi klub- gyűtósen levetítik majd az MHSZ-el kapcsolatos filmeket. Ismerkedés az új fegyverrel. Az MHSZ keretén bélül működő egri rádiósklub kollektív állomása földünk több mint 300 országával tart fönn összeköttetést. Eredményeiket 96 nemzetközi rádúidiploma, több száz elismerő oklevél fémjelzi. Kénünkön a klub legifjabb operatorai « rövidhullámú adókészülék etótk
