Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
STILAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! ' Kádár János AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES a MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 70. szám ARA : 80 FILLÉR 1973, március 24„ szombat ytf f§r¥§ny a büntetőeljárásról Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Á 25 esztendős Duna Bizottság jubileumi ülése Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi időszaka. A tanácskozáson részt vettek Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly gs Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat ' megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. $ A' törvényjavaslatot dr. Korom Mihály, igazságügyi mi- ' nisztér terjesztette elő. Három alapvető cél szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehát tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. — A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, 'akik jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazank közrendje és közbiztonsága fölött Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt v,evő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az ország- gyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket; az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a Büntetőtörvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntetőszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és igazság- szolgáltató hatóságok kezébe, társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette; ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni, és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és i&azsá&szolfiálUtó — Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1972. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntető- eljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntető- eljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nem egyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok ma már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. — A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményeinek jobb érvényre juttatása és o büntetőeljárás egyszerűsítése minden szakaszban. Tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Törvényesség az eljárás m'nden szakaszában . A miniszter hangsúlyozta: — Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése. magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntetőtörvényeink azokat . az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás jilá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhe lik. Ezek a célok a törvény- javaslat minden rendelkező sét áthatják, és új rendelke zéseik kifejezik a törvényes ség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. — Hazánkban a törvénynyel «s&seüüipaj&be kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel, pzért szögezi le a törvényjavaslat: ’ „Senki (Folytatás a 3. oldalon.) . Huszonöt évvél ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították a dunamenti országok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepi ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, ott voltak a tagországok küldöttségének vezetőjeként E. Frühbauer, osztrák szövetségi közlekedési miniszter, L.-Kjucukov, bolgár közlekedésügyi miniszterhelyettes, S. Sutka, csehszlovák szövetségi közlekedésügyi miniszter, B. Popon miniszter, jugoszláv közlekedés, és postaügyi szövetségi titkár, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, M. Maroiu román közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes, V. I. Tyitov, szovjet tengeri flottaügyi miniszterhelyettes, és V. A. Kravec, az Ukrán SZSZK külügyminiszter- helyettese, továbbá a Duna Bizottsággal együttműködő, kapcsolatot tartó szervek képviselői. . A jubileumi ülésszakot loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke nyitotta meg, majd V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet A magyar kormány nevében dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte * jubiláló Duna Bizottságot az MSZMP. KB első titkár« pénteken fogadta dr. Fride- rich Frölichsthalt, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. Losonczi Pál távirata Ludvik Svobodának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a következő táviratot küldte Ludvik Svobodának: Kedves Svoboda elvtársi A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából kérem, fogadja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar nép nevében kifejezett forró jókívánságaimat. Nagyra értékeljük személyes hozzájárulását népeink testvéri barátságának elmé- ' lyítéséhez. Bizonyos vagyok benne, hogy az elkövetkező időben a magyar—csehszlovák kapcsolatok tovább fejlődnek és erősödnek a szocialista országok közössége és a világbéke 'javára. Felelősségteljes munkájához jó egészséget és újabb nagy sikereket kívánok. Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A megyében elsőként Választási nagygyűlés Horton és Tszanánán Az évről évre dinamikusabban fejlődő község, Hort lakosságának képviselői — munkások, alkalmazottak, kereskedelmi dolgozók, pedagógusok, termelőszövetkezeti tagok és ünnepi egyenruhás, piros nyakken- dős úttörők — foglaltak helyet pénteken délután az Egri MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregységének feldíszített nagytermében. A megye első választási nagygyűlésének résztvevőit — köztük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság .titkárát, a nagygyűlés szónokát, Pethes Istvánt, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkárát, valamint dr. Géczi Józsefet, a járási hivatal vezetőjét — Bata Zoltán, a horti gyáregység igazgatóhelyettese köszöntötte. A községi jelölőgyűlések hangulatát, valamint a választási előkészületeket idéző rövid bevezető után Virág Károly emelkedett szólásra. * Losonczi Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében. ____ (MH-tete — SUebcJlédj Gém tdr. = E§) A nagygyűlés szónoka beszéde első részében említést tett azokról az országos eredményekről, amelyelvet a párt X kongresszusa határozatainak végrehajtása során értünk el, majd utalt az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülésén megjelölt közös feladatainkra. Ezzel kapcsolatban kiemelte: „...pártunk épít, alapoz az emberek véleményére. Ezt tette az elmúlt hetekben is, amikor megye- szerte kikérte a jelölőgyűléseken a lakosság őszinte véleményét ... Olyan állomáshoz érkeztünk ugyanis, amikor a közös munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet A lényeg; a jó . végrehajtás!” Virág Károly ezután a helyi önkormányzat és . az önállóság alakulásának kérdéséről beszélt. Külön említést tett azokról a szemmel, látható eredményekről, amelyekkel a hortiak dicsekedhetnek: a 38 családnak otthont adó, emeletes lakóházakról, az elmúlt ciklusban épült postáról, orvosi rendelőről, gyógyszertárról, a gyáregység további fejlesztéséről, vagy a közösen kialakított óvodáról...” Ezek a sikerek azonban további lépésekre, erőfeszítésekre köteleznek — mondotta a szónok —, s hogy a következő évek tervei megvalósuljanak, legalább ilyen tartalmas és eredményes összefogásra lesz szükség. Ez továbbra is a helyi üzemek, gazdaságok dolgozóin, a község valamennyi lakóján és. az általuk megválasztandó tanácstagokon múlik, mondotta befejezésül a nagygyűlés szónoka. Tiszanánán pénteken este fél hétkor a művelődési házban ©^ült össze a falu népe válasydiási naav ^Ly ii A gyűlést' a Himnusz hangjai vezették be, majd Erdélyi Béla, a községi Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, üdvözölve az egybegyűlteket, közöttük Misi Vilmost, a járási pártbizottság osztályvezetőjét. Ezután Lévai Fér éné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője mondott beszédet. Bevezetőben beszélt a tanácsválasztás ^ jelentőségéről, valamint arról, hogy hol tartunk a X. kongresszus határozatainak megvalósításában. A Központi Bizottság múlt év novemberi határozatáról szólva azt húzta alá, hogy ez a határozat a további cselekvések programja. I Részletesen szólt arról —, az országos helyzetkép áttekintése után —, hogy milyen eredmények születtek megyénkben. Ezen belül foglalkozott azzal is, mi változott a legutóbbi választások óta eltelt idő alatt Tiszanánán. Elmondotta, hogy a község alapvető egészségügyi, közművelődési, kereskedelmi ellátása biztosított. A községi tanács teljesítette a két évre tervezett feladatokat; bővítették a vezetékes ivóvíz- hálózatot, újabb utcák kaptak járdát. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a községi intézmények épületei — az új iskola és az épülő orvosi rendelő kivételével — igen elavultak. Az elkövetkező időkben felújítják az iskolai napköziotthont, korszerűsítik a Lenin út burkolatát, bővítik az ifjúsági klubot, felújítják a bölcsőde épületét, egészségházat építenek. Végül egy fontos adat a termelőszövetkezet terveiből is: korszerű, 400 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet létesítenek. Befejezésül Lévai Ferenc időszerű kül- és belpohxiKái kérdésekkel íoglalkuseik
