Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
üllői a nöli helyzetének Mása, mindennapi feladat Az. MSZMP Gyöngyösi Járási Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetével és meghatározta a párt- és gazdasági vezetők részére a további tennivalókat. feladatokat, a nőkről szóló párthatározat végrehajtásában. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság határozata oía a nők helyzete politikai, gazdasági és szociális téren egyaránt, lényegesen javuií. A bérezést tekintve, általában item. tapasztalható megkülönböztetés férfi és nő között, bár a munkaterület meghatározza a nők kereseti lehetőségeit. A tsz-eknéi a növénytermesztésben dolgozó nők bére alacsonyabb az egyéb munkaterületekénél, -mivel ez a munka nem igényei szakképesítést, bár itt nehéz fizikai munkát végeznek. Az alapszabályokban rögzítették az egyenlő fizetést, szabadság, betegségi segély és háztáji juttatásokat is. Zagyvaszántón minden tsz-tag nyugdíj előtt öt évre három százalékos béremelést kap. A Gumiipari, Műanyagipari és Meteor Ktsz-eknél, annak ellenére, hogy a nők betanított munkások, mégis magasabb bért kapnak; mint a Szűcs- és Bőripari Ktsz-nél, vagy a Ramóna Ktsz-nél. Ez főleg abból adódik, hogy az itt folyó munka végzése jóval veszélyesebb, egészségre ártalmasabb. Az ÁFÉSZ-eknél a. kereskedelmi dolgozók az érvényben lévő bérezési rendszer alapján kapják fizetésüket, mely megállapításánál figyelembe veszik a szakképzettséget és a gyakorlati időt. A nők munkahelyi körülményeinek és szociális helyzetének javítására a szövetkezetek vezetői számos megfelelő intézkedéseket hoztak. A tsz-ekben a határban levő munkahelyekre friss ivóvizet biztosítanak, ki- és hazaszállítják őket, eső és vihar ellen védőhelyeket, az állattenyésztésben tisztálkodási lehetőséget biztosítottak. Komoly erőfeszítéseket tettek a nehéz fizikai munka megkönnyítésére is. Nagy figyelmet fordítanak a gyermeküket egyedül nevelő anyákra, ; időnként se0 tarnazsadányiak feleltje (Foto- Tóth G.) Domán László, a tarnazsa- dányi termelőszövetkezet főmezőgazdásza még fiatal ember. Mindössze 26 éves, de mégis annyi minden fért már bele ebbe az alig több mint két évtizedbe, hogy — amikor elősorolta — azt hittem, már a harmincon is túl van. Elvégezte a mezőgazdasági technikumot Putnokon, majd egyéves gyakorlat, előfelvételi a gödöllői agrártudományi egyetemen, aztán az egyetemi évek. Csakhogy közben családot is alapított: megnősült és ma már hatéves kis lánykája várja otthon a sokirányú elfoglaltságokban, tennivalókban fáradozó apukát. A gyakornoki idő után beosztott agronómusként dolgozott Zsadányban Domán László, majd 1972. március 1-e óta — amikor a szövetkezetét szanálták a hárommillió forintos alaphiány miatt — főmezőgazdásszá léptették elő. Előtte már mint sportköri elnök aktívan tevékenykedett a falusi fiatalok jobb sportolási lehetőségeinek megteremtésén, most pedig a tanácstagi jelölőgyűléseken megyei tanácstagnak jelöltéh. Amikor munkájáról, elfoglaltságáról beszélgettünk, minden erre utaló kérdés nélkül is kiderül: nagyon sok és fontos tennivalója van napról napra! hétről hétre. Szinte nincs megállás. Különösen akkor. ha vizsgaidőszak következik: ugyanis beiratkozott a szakmérnöki karra, amely újabb két év tanulási időt jeleni, s ezúttal nemcsak a család, hanem a felelős munkakör, s a megnövekedett társadalmi munka mellett. A zsadányí Kmezőgazdász mindezt természetesnek tartja. Ő ugyanis a Mezőkeresztes melletti Igricben olyan €t,Mwűk&e W»3. március 33«, péntek családi körben nevelkedett, ahol a közösséghez való hű- .ség, s a közösségért végzett önzetlen tevékenykedés a magától értetődő dolgok közé tartozott. Édesapja néptanító volt. Igricben kezdte, s ott is fejezte be hivatásának gyakorlását. Négy gyermeket nevelt fel a falusi tanítói lakban, ahol a földművelés, a mezőgazdaság különféle fogásai sem voltak ismeretlen fogalmak. Sőt két fiú annyira megszerette a mezőgazdálkodást, hogy élethivatásul is választotta. A harmadik fiú meg gépész- technikus lett, s az egyetlen leánygyermek — ma már asszony — pedig édesapjuk hivatását „örökölte”: pedagógus Besenyőtelken. Ezek tehát Domán László esaládi gyökerei, erős szimpatikus gyökerek. Nagy-nagy küzdelmeiben sokat köszönhet ezeknek. Legszívesebben — természetesen — kenyérkereső hivatásáról beszél, hiszen van is mit elmondania: az 1971-es hullámvölgyből .lassan kilábal a közös gazdaság, s ebben jelentős szerep jut neki is. A sportköri munka , a feltételek javítása továbbra is fontos számára. Ügy néz ki, hogy végre sikerül előbbre lépni: elkezdik az öltöző építését. Innen már csak „egy ugrás” a másik, a sportkör fejlesztésénél még nagyobb gond — amely már tanácstagi minőségében lesz az egyik legfontosabb programja — az. óvodaépítés. Nincs óvodája Tarnazsadánynak, csak a nyári hónapokban működik egy idényóvoda. Ma már — ha a fiatal családokat meg akarják honosítani a faluban — alapvető igényként merül fel Tarnazsadányban is az óvoda, hiszen a legtöbb fia-5 talasszony dolgozik s szeretné ? kisgyermekét megfelelő kör- £ nyezetben elhelyezni napköz- i ben. Van másik, kiemelten kezelt programja is a fiatal megyei tanácstagjelöltnek:. — Ha megválasztanak, az óvodaépítésen kívül szószólója leszek a közrend és közbiztonság megszilárdító sónak is. Sajnos ugyanis községünkben — főleg fizetéskor — elég gyalcori a kocsmai verekedés. Szeretnénk elérni — erről már többször volt szó a községi vezetőkkel is —\ hogy legyen Tárna-sadány- ban is egy állandóan itt lakó. itt-tartózkodó körzeti megbízott. A kulturáltan szórakozó többség nyugalmáról, biztonságáról van szó... Domán László eddigi tartalmas életútja, szorgalma komoly garancia arra, hogy a tarnazsadányiak jói választották meg megyei tanácstag ''jelöltjüket, akit . minden bizonnyal a választáson is ez a bizalom övez majd. ___ (fal udi). g élyben részesítik őket. Anyagilag támogatják az óvodák férőhelyeinek bővítését. Rózsaszentmártonban 50 ezer forintot; Zagyvaszántón és Adácson 30—30 ezer forintot biztosítottak e célra. A Gumiipari Ktsz-nél 800 főt befogadó szociális létesítményt építettek, s az üzem területén az élelmiszerek tárolására tíz darab hűtőszekrényt helyeztek el. A ktsz az óvoda segítése céljából egy dolgozó bérét állandóan folyósítja. A Műanyagipari Ktsz-nél tervbe vették, hogy fokozatosan kicserélik a nehéz fizikai munkát igénylő karos gépeket, félautomata és hidraulikus présgépekre. Megállapítható, hogy valamennyi ktsz-nél biztosított a tisztálkodási lehetőség, s kedvezményes üdültetésben részesülhetnek a dolgozók. A gyermekgondozási szabadsá gon levő nőkkel a nőbizottságok állandóan tartják a kapcsolatot, s esetenként a rászorultakat segélyben részesítik. Az ÁFÉSZ-eknél az üzletek többségénél olajkályhákat helyeztek el. Az apci ÁFÉSZ megvásárolja ’ a gyermekek könyveit, füzeteit, ezzel is csökkentve a tanévkezdés kiadásait. Az elmúlt oktatási évben a pártoktatáson 250 tsz, 105 ÁFÉSZ és 96 ktsz női dolgozó, míg a téli politikai tanfolyamon összesen 1250 nő vett részt A szocialista brigádok női tagjai külön elismerést érdemelnek a közösségi erkölcs és a fegyelem kialakítása terén elért sikereikért. A kitűzőit célokért 800 nő versenyzett az elmúlt évben. A szövetkezetekben dolgozó nők közül sokan vesznek részt különböző közéleti tevékenységben is, ketten megyei, 189 községi tanácstag van, a HNF-ben 270, a tsz-vezetősé- gekben 152, az ÁFÉSZ-elc igazgatóságaiban 11. a ktsz- eknél pedig hat nő dolgozik. Berta Tibor KEREKES IMRE: Amikor a tudomány termelőerővé válik A szaktanácsadás fontossága a mezőgazdaságban A JÖVÖ mindig érdekes. Különösen most, amikor az új tudományos eredmények áradatában még a szakember is könnyen elveszíti tájékozódását. A termelésben kipróbált, bevált új módszerek, modem eljárások megismerése és alkalmazása ma már nap nap után komoly feladatot jelent a legkülönbözőbb területen dolgozóknak. Szakosodó mezőgazdasági nagyüzemeink többségét még mindig a sokoldalúság jellemzi. A szakemberek ezért az operatív szervezéssel általában túlterheltek. Így sokszor éppen a napi munka dömpingjében nem tudnak lépést tartani a tudomány és a technika gyors fejlődésével. Ezt igazolja például egy korábbi felmérés, .miszerint kezdetben azért nem alkalmazták ,a termelőszövetkezetekben a legkorszerűbb laktinos borjú nevelési módszert, mert egyszerűen nem ismerték, így ez az eljárás csak lassan, szinte fokról fokra válhatott termelésnövelő eszközzé és anyagi valósággá. Mindez pedig az üzemi szak- tanácsadásnak köszönhető, amely az információáramlás ' idejét lerövidítette. A gazdaságirányítás reformjával kialakult nagyobb vállalati önállóság, a közgazdasági szabályzók hatása szükségessé tette a nagyobb információcserét a mezőgazdaságba^ is. AÍ üzemi célkitűzésekben és döntésekben nélkülözhetetlen szerepe van a sokirányú tájékozódásnak. Az intézményesen szervezett mezőgazdasági információs hálózat rendszere hazánkban a szál:tanácsadás útján valósul meg. Az felső hiteles, írott dokumentum szerint Magyarországon több mint 80 évvel ezelőtt az akkori földművelésügyi miniszter hagyta jóvá o kolozsmonostori és magyaróvári gazdasági akadémián ,,tanácsadó bizottság” V. Ma éjszaka' ismét Erdélyi úr, a festő, vitte el a ' pálmát. A tinédzser mucu- 7 sok tolták haza a hóna alatt támogatva. Még szerencse, mert ha ez nincs, a vállalati darusnak kellett volna telefonálnom, hogy emelje be a második emeletre. így legalább a családjának meg- . volt a napi öröme. Szóval, helyreállt a rend. Karácsony előtt szeretetem volna kivenni a szabadságom. A munkaügyis lebeszél. Az ünnepek alatt éjjel-nappal üres a gyár. Lehet, hogy igaza van. Nekem így 'is jó. Azt mondja, hogy jövőre is kivehetem az idei . szabadságom. Tudja ő jól, miért mondja. Ki taláí ilyenkor két hétre éjjeliőrt? Viszont két hét alatt, ha nincs éjjeliőr, elhordják innen még a portásfülkét is. Vagyunk néhá- nyan, akiket nem lehet nélkülözni. A főkönyvelő például most megy szabadságra. Mint hallom, ha igaz: amit beszélnek. ő volt az, akinek eszébe jutott: „Ennek a Gáspárnak emelni kell!” Most, hogy emelt, már szerintem is nélkülözhető. A hónap végén későn jár haza, úgy 9 óra felé. Ilyenkor, nem kocsival megy. Gyalog vág át a gyárudvaron, már csuk azon a részen, ami a kapuig, vezet Alaposan betekint a gyárudvari sötétbe, mintha onnan jönne az ellenség. Onnan is jön. Ha nem lesz nyereség, vagy nem stimmel az export, azt valahol itt baltázzák el a gyáron belül. Valamelyik műhelyasztal vagy gép mellett. De hogy hol, azt még soha nem sikerült megtudni. Talán még neki se, mert akkor nem kapkodná a .fejét olyan tanácstalanul. Ez az első éjszaka, amit szabadságon keliett volna töltenem. Majdcsak eltelik ez is. Eddig semmi különös esemény nem történt. Lassan éjfél lesz. Egyszer már körüljártam a gyárat. A Nelii ma nem jön. Havat vártam. Hóesésben könnyebb az. éjjeliőr dolga. A hó alulról világítja a földet, ahogy a szobrokat szokták. Ilyenr kör még a szabad mező felé is szép a táj. Belebámulhatok a világos éjszakába, még’ a messzi facsoport iá1 idelátszik. A hóban nyom marad. Szeretem a nyomokat a kihalt tájon, meg a temetőben. Az éjszaka kenyeret ad az- éjjeliőrnek, akit azért fizetnek, hogy a sötétben is lásson. Havazás •Után, még éjszaka is, a környék Ügy mutatja magát, amilyen. Gyerekjáték az éjjeliőr dolga. A kóbor kutyák nyomát is meg tudja számolni. De nem havazik. Csendesen, sűrűn esik a decemberi eső és függönye mögött folyik a játék. Eloltom a villanymelegí- tőt, körülnézek az udvaron. Az épületek közt, a műhelyutcán át jutok el az irodaházhoz. A rossz esőcsatornákból nyakamba csurog a víz, A köpeny műanyagból, de hiába, az ilyen időben , működését. Ez volt a szak- tanácsadás tulajdonképpeni nyitánya, amely az oktatási intézmények és néhány tőkés nagyvállalat között alakult ki. Az akkori társadalmi viszonyok miatt azonban országossá mégsem válhatott. Azóta persze nagyon sok idő telt el. Államunk 1964. óta kormányrendelettel biztosítja a mezőgazdasági szaktanácsadást, melynek az évek során két formája alakult ki: az üzemi általános tanácsadás és a speciális tanácsadás kutatóintézetek, vállalatok és bemutató gazdaságok között. 1968-ban megalakult az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság is, amely a tanácsadó szervek legfőbb társadalmi irányító testületé lett. Ez államilag ellenőrzi az utóbbi szervek működését és kijelöli az erre hivatott oktató- és kutatóintézeteket, illetve vállalatokat A bizottság munkáját Hevesben, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya segíti. Rendszeresen tájékozódnak a szaktanácsadó szervek munkájáról és azok eredményességéről. MEGYÉNKBEN elsősorban a Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet, a növényvédő állomás, az állattenyésztési felügyelőség és a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának oktatói adnak mezőgazdasági szaktanácsokat a nagyüzemeknek. A kompoltiak például Heves megyén kívül Borsod-Abaúj- Zemplén és Szolnok megyei gazdaságokkal is kapcsolatban vannak. Elsősorban a szakszerű műtrágyázáshoz és az évelő pillangósok termesztéséhez nyújtanak szaktanácsokat. Tanácsokat adnak a Vetőmag * Vállalat észak-magyarországi központjainak is lucernavető- mag-termesztéshez. Á szarvasmarhaprogram kibonmég belül is nyirkos, lan- kadtan tapad a vállon. Az irodaépület üvegfalán csobog a víz, függőleges patak. Fény villan a tócsában. A 1 öltésen átsuhanó vonat reflektorai. Csobog az eső, csurog, lármázik a műhelyépületek rossz csatornáin. Visszavisszanézek, zseblámpával bevilágítom • a szögleteket, megnézem az irodaház bejáratát. Az éjjeliőr akkor nyugodt, ha minden ajtó zárva van előtte. Alapszabály az éjjeliőrnek, nyitott ajtón ne lépj be. A lépcsőházban már a betörő az úr. Hátulról terít le a vasfűd, vagy a csavarhúzót nyomják beléd. Ez az ajtó zárva. Alábbhagy az eső, fehér pihék szállnak a levegőben, a felhők közt kiugrik a hold, színpadi világítás, szegélyes felhők rohannak alatta sötéten, réseik között az éjszaka játszik a, csillagokkal. Karácsonytájt csendes a világ. Indulnék vissza, amikor megszólal egy telefon. Valakit keresnek. Kedvem lenne felvenni a kagylót. Valaki nyitva hagyott egy ablakot, onnan szól' a csengetés. Éjszaka a szerelmesek telefonálnak, meg átül- órázók. A mentőket hívják, de az is lehet, hogy a rendtakoztatására a kompoltiak! által kidolgozott „zöld futószalagot” valósítják meg Sarudon és Nagyúton. A növényvédő állomás térítésmentesen ad sokszorosított írásos előrejelzést a növényi kórokozók és állati kártevők várható megjelenéséről és az ellenük való védekezésről. Ezt szinte megyéik valamennyi szövetkezetében igénylik. A Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei pedig az okszerű rét- és legelőgazdálkodáshoz nyújtanak szaktanácsot, mintegy 15 termelőszövetkezetnek. Szél« skálát ölel fel a gyöngyösi főiskolai kar szaktanácsadói munkája. Főként a mátraalji táj szőlő- termelő gazdaságainak, továbbá a zöldség- és növény- termesztő gazdaságoknak adnak korszerű információkat. Legutóbb pedig a Mátravi- déki Cukorgyárakban hoztak létre önálló csoportot, a cukorrépa-termesztő gazdaságok szakmai támogatására. A szaktanácsadást a tapasztalatok szerint leginkább a jól vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek igénylik. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok viszont ritkábban élnék ezzel a lehetőséggel. Ennek oka, hogy ezekben az üzemekben még mindig nincs meg a kellő szakmai színvonal az igények felmérésére és az elképzelések pontos megfogalmazására. A szaktanács- adás pedig a termelés értékét több millió forinttal növeli. , A MŰSZAKI, technikai tudományok, a biológia és kémia eredményeinek gyakorlati alkalmazása korszerű információk nélkül elképzelhetetlen. Az információ természetesen nem valamiféle csodaszer, csupán egy fontos módszer, amely a mező- gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését szolgálja. (Vlentusz Károly őrséget. Keresik * az elveszetteket. Valaki éhresztőt akár. Valaki nyitva hagyta az ablakot, valaki arra. vár, hogy beleszóljanak: minden rendben. A tolvaj anyja az elfekvőben, most kap morfiumot, hogy aludni tudjon, a fia lábujjhegyen jár, hogy elemelje a kasszát. És most belecseng a telefon. A világot nem jól hangszerelték. A pénztár a harmadik emeleten, a telefon nem lehet feljebb, mint az elsőn. Elhallgat a csörgés. Az éjjeliőr ilyenkor ideges. Tovább lépek, hogy megkerüljem a régi mű- helytömböt. Kerülöm ezt a patkány tanyát. Bot nincs nálam, stukkerrél mégse ülik patkányra célozni. Itt aztán van törött ablak, meg rossz ajtó. A bejárat egy roncs. Nekirohannak az elektromos targoncákkal, ostromolják, mint valami várat. Bekukkantok a résen, patkánysza- gú a levegő. A harmadik ablaknál megállít 'a horkolás. Valaki horkol. De hol? — Hé, ki van ott? Szabályosan húzza a lóbőrt. Be kellene másznom az ablakon, de alapszabály, hogy éjjeliőr ajtón-ablakoh ne lépjen be, ha még egyszer ki akar onnan lépni. Hol egy kő? Vasrudat találok. Van még egy ép ablak, húroifi lépésről belevágom. Erre aztán abbahagyja. — Gyere ki! — mondom — mert belédlövök! Felugrik, kintről látom, ahogy tmbolyog a sötétben. — Gyere az ablakhoz, mutasd a pofád! . — Jól van na — mondja a hang —, nem kell mindjárt így beszélni az emberrel, — Ne pofázz — mondom. —, gyere az ablakhoz. Odajön. Mutatja magát, a szeme majd leragad. A haja csomókban egy kóc. Már megint ez a naplopó, a Pe- recz Vince, (Folytatjuk.)
