Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Tollózás CSALÁDI ÜGYEK őseinket nem változtat­hatjuk meg, de utódainkkal azért kísérletezhetünk. (Reader’s Digest) POÉZIS A METEOROLÓ­GIÁBAN A felhők a hátukat sütte- tik a nappal. (Sunshine Magazine) EGY CSIPETNYI FILOZÓFIA Pesszimista az az ember, aki maga előtt égeti fel a hidakat. (Night Life Chicago) DEFINÍCIÓ — Mit jelent az, hogy „de­mográfiai robbanás”? — A saját gyerekünk. (Reader’s Digest/ SZERELMESEK VESZEKEDÉSE Kerten vannak és mind­egyik azon igyekszik, hogy elsőnek mondja ki az utolsó szót. (Woman) ŐSZINTESÉG Olyan fáradt vagyok, hogy legszívesebben el se mennék erre az estélyre. Inkább fel­vennék valamit magamra és lefeküdnék az ágyba. (Woman)) ERDÉLYI JÓZSEF: Darázsszőktető Darázs repült írőszohámba a kitárt ablakon; itt mászkál a padlón, ha tetszik, el is taposhatom. Dehogy taposom el hívatlan szárnyas vendégemet — örülök, hogy jelenlétével megtisztel engemet; másszon csak leterült kendőmre, majd meglobogtatom, s kirázom a szellős világba« hadd menjen szabadon; szivárványos négy szabad szárnyal rezgetve minden hám-bánatomat bocsássa szélnek, s tegye víggá magányosságomat; tegye szabaddá szivem húrjait, hadd zengjenek új éneket, szépítsék a felettem elmúlt, s tán még jövendő éveket, — fuss hát e nyílt szobafogságból, repülj, te fulánkos darázs; • légy hús, közömbös, fásult szíveket lángragyújtó parázs! SIMON LAJOS: Óregek tél után Koszönthetjük levett kalappal, megint a jó, meleg napot, ■i, fényözön, élet-rügy, búrra: még itt vagyunk, megadatott nézni, hogy a gyökér-szakitó tél ntán mint éled a fa, s a léglökéses szárnyú, bátor madarak hogy húznak haza. Milyen a boldogító zápor, hogy száll a felhő messzire. » már életünktől olyan távol hogy zeng a gép erős szíve. Dióért nyögve lehajolni doronggal tépett fák alatt, s megint csak életet remélni ha szürke lombok hullanak. i! liüfp kiváló ' ' : Gyakorlatilag BARÁTSÁGOS Az alvás művészete Az álmatlanság és a túlzottan kevés alvás világjelen­ség. Az Egyesült Államokban pl. naponta körülbelül 15 millió nyugtató tablettát fogyasztanak. Egy nemrégiben Londonban megtartott orvoskongresszuson a résztvevők aggodalmaskodóan nyilatkoztak az altatók és nyugtatók használatának túlzott elterjedéséről. Félő, hogy a szervezet annyira hozzászokik a nyugtatószerekhez, hogy egy idő múlva nem tud meglenni nélküle. Az álmatlanságban szenvedőknél ritkán fordul elő, hogy egész éjszaka nem alszanak. Amikor az ember azt hallja: „Egész éjszaka le sem hunytam a szemem”, biztos lehet affelő}, hogy nem igaz. Az igazság az, hogy az illető féléber állapotban töltötte az éjszakát, tehát csak igen rö­vid időre merült úri. mélyálomba. Természetesen, ha ez az állapot hosszú ideig tart, a szervezet és idegrendszer egy­aránt megsínyli. Éppen ezért ajánlatos valamiféle orvos­lást keresni. És a gyógyszeres kezelésnél sokkal többet ér, ha betartjuk az alábbi, talán közhelynek ható, de feltétle­nül hatásos alvási tízparancsolatot. 1. Mindig azonos időben térjünk nyugovóra; a szer­vezet így automatikusan felkészül az alvásra. 2. Elalvás előtt lehetőleg mindig ugyanazt a cselek­vést végezzük (olvassunk néhány oldalt, szívjunk el egy cigarettát, igyunk meg egy pohár vizet). 3. Hosszasan keféljük a hajunkat, mert easel serkent­jük a fejbőr vérkeringését. 4. Fürödjünk meg, vagy zuhanyozzunk. 5. Könnyű vacsorát fogyasszunk (zöídségféhS, sovány sajtot, gyümölcsöt). 8 Igyekezzünk megfeledkezni mindarról, ami bos­szúságot okoz, gondoljunk kellemes dolgokra. 7. Az ágy ne legyen túlságosan puha, sem túl ke­mény, lehetőleg egyenes derékaljon aludjunk. 8. A hálószobát ne fűtsük túlságosam 9. Elalvás előtt a legkényelmesebb testtartást vegyük feL 10. Néhány percen át ütemesen jó mélyeket lélegezzünk. fi dzsúdó nem mindenre jő Eddy Bone angliai gengszter azt hitte, hogy gyerekjá­ték lesz az egész. Londonban egy sötét utcácskában leszó- lí ott egy nőt és el akarta venni kézitáskáját. Legnagyobb meglepetésére a csinos fiatal hölgy egy mesteri dzsúdófo- g .ssal kicsavarta a karját, a .gengszter segítségére siető bűntársát pedig egy jól helyezett ökölcsapással leterítette. A későbbiek során a riportereknek nyilatkozó hölgy szigo­rúan megtiltotta, hogy közöljék a nevét. ,.Eszükbe ne jus­son kiírni a nevem, mert soha az életben nem tudok férj­hez menni!” Lehet néhány kézzel több? J A bostoni szépművészeti múzeumba egy csomagban kát mumifikált kéz érkezett levél kíséretében, amelyben ez áll, hogy a két kezet a múzeumból lopták eL r,v . • m •■•ay ‘dtek arról, hogy a mú­zeumban őrzött múmiák kezét senki sem csonkította meg. Felhívást intéztek a többi múzeumokhoz is, hogy vizsgál­jak felié múmiaállományukat. A kéznek azonban nem a ;adt gazdája. A rejtélyes csomagot visszaküldték a rendőrségnek, a:io! most egy specialista a küldemény életkorának meg­4alapításán fáradozik. . - r ■ ­..........— m érkőzése Japán aforizmák A* Hsü pohárral as ember bort iszik, a második pohárral is bort, a harmadikkal a bor issza meg az embert. * A szülök azért szeretik a legjobban a legkisebb gyer­mekeiket, mert bennük még reménykednek. * Az S hal, melyet nem tus­iunk ki, mindig nagy. il nagy talál­mány S akkor így néz majd ki — mutatta meg a tervrajzot a sajtgyár főmérnöke a gyár érdemes igaz­gatójának ... — Aha! — mon'it­ta értelmesen az igazgató, mert ugyan a sajt gyártásában lyukról lyukra ott­honos volt, de terv­rajzhoz nem nagyon értett... .— Aha! — mondta most már mély meggyőződés­sel, az előbbi ahá- nál még sejtett va­lamit, de most. hogy jobban megnézte a szögletes rajzot, sem­mit sem értett már. A szögleteket vég­képpen nem. De nem mert kérdezős­ködni. A főmérnök most jött ehhez a társulásos sajtgyár- hoz. Valamikor egy lyukasztóüzemnek volt a vezetője, már- minthogy gomblyu­kasztó üzemnek, de az üzem, mióta igen sok európai ország­ban áttértek a cip­zárra és Nyasszaföl- dön meg még nem tértek rá a gombra sem, kissé vesztesé­ges lett. Bezárták. Az üzemet is. Kiszabadulása után, itt lett főmérnök, hi­szen a sajt is kerek, mint a gomb és lyu­kas is. A forma és a tartalom egysége dinamikusan adek- vát a sajtéval — Az állatpszichológia az utóbbi időben egyre többet foglalkozik az állatok intelligencia-vizsgálatával. Megálla­pították, hogy a patkány intelligensebb, mint a macska, a macskának pedig több esze van, mint a kutyának. Viszont a kutya igen könnyen teremt kapcsolatot az emberrel. Az állatpszichológusok úgy fogalmaznak, hogy a kutya szó szerint „belelát az ember leikébe”. _ Azt mondják, hogy ezt a képességét a kutya «4 féle különböző jellel, fejtartással, farkcsóválással, ugatással, vagy lábának felemelésével juttatja kifejezésre. A pszichológusok olyan megfigyelésekre utalnak, hogy a kutya napokkal előbb megérzi, ha gazdái közül valaki elutazik. Jóval előbb, mintsem csomagolni kezdenének. Ha a családtagok közül valaki megbetegszik, a kutya ponto­san megérzi, mikor fordul rosszabbra az állapota. Minden kutyatulajdonos tudja, hogy az állatok bizo­nyos emberek iránt az első másodpercben vagy határozott ellenszenvet, vagy épp ellenkezőleg, rokonszenvet éreznek. A macskák ezt különösen látványosan adják tudtul, prüsz- kölve-karmolva ugranak, neki mindenkinek, akit nem kedvelnek. Vannak olyan kutyák, amelyeket gazdájuk betanít ar­ra, hogy egy bizonyos újságárustól mindig ugyanazt az újságot hozzák el. Megfigyelték, hogy ha a kutyáknak nem a megszokott lapot nyújtják ót, az állat azonnal leteszi az idegen újságot. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy nyom­dánként változik a nyomdafesték összetétele és ezt a kutya kifinomult szaglóérzéke azonnal észleli. közöttük rés. Ores ' hely. Érted', igazgató kartárs? Namármost, ' e terveim szerint a szállításnál a kocka \ alakú sajtok úgy \ passzolnak majd' egymáshoz, mint kö­vek az épületben. S ; ugyanakkora terüle- ; tere kétszer annyi; sajtot tudunk elszál- ; lítani. Fele költség,; megemelkedő haszon ; — mosta fel Lato-; nyai az igazgatót, ; aki a gyönyörtől; ájultan esett az asz- ; tál alá. S megindult a tér- melés a Pálpusztai! Tejtarsulás Sajtüze- méhen! És a' nyavalyának ! sem kellett a sajt — Nem értem,' egyszerűen nem ér- \ tem, miért buktunk ; meg? ... Miért? — ; siránkozott a szögle- ; tét, téglalap alakú munkakönyvét néze­getve Latonyai volt főmérnök. — Miért? A fene; egye meg magát — ' harsogott most már; boldogan Berfity: igazgató, aki vala­hogy megúszta a: dolgot — mert sen- \ kinek sem kell a : szögletes sajt. Mert : az emberek azt vár­ják el a sajttól, hogy ' az kerek legyen. Mert még a felesé­gem is kirúgott a maga hülye kocka alakú trappista sajt­jával — mondta az igazgató és gurigázni kezdett az asztalon egy kerek, szabályos trappista sajttal. (egri) szokta volt mondo­gatni a főmérnök és mondta most, fölé­nyesen hadonászva ceruzájával az irka- füzet felett, amely a tervrajzot volt hi­vatva megvalósítani. — Nem... izé... hogyismondjam nem szögletes ez a sajt — makogta óva­tosan az igazgató, hogy le ne égjen nagyon. — Nagyszerű! Az igazi szakember! Csodás lesz veled dolgozni, igazgató elvtársam — lelken­dezett szinte sikong- va Latonyai, a fő­mérnök. — De bi­zony, szögletes! Ez a nagyszerű benne. Át­térünk a tervrajz szerinti gyártásra. Az eddigi szögletes trap­pista és eidámi he­lyett kocka alakút gyártunk. Négyzet alakút. Világos? Vi­lágos! — Világos. i; — motyogta le törten az igazgató, Berfity La­jos, és fogalma sem volt arról, hogy mi a fene jó van ab­ban, ha szögletes lesz ezek után a sajt. Az a sajt, atrw eddig kerek volt. — Látom, nem ér­ted egészen ponto­san — buzgólkodott most már Latonyai, a főmérnök, aki egyébként egy sze­mélyben volt álmér­nök is. — Az éssze­rűség és a takaré­kosság! A gazdasá­gosság és a haté­konyság! — Persze... ez... bizony az — bólo­gatott Berfity La­jos és szíve mélye forrósodni kezdett, mert éppen erről hallott a legutóbbi értekezleten valamit. Pont étről. A gazda­ságos hatékonyság­ról. — Eddig hogyan szállították a sajto­kat? Kerekén, és egymás mellett. Pasz- szolhattak egymás mellé ezek a sajtok? Nem passzolhattak. Miután kerekek vol­tak, mindenütt volt A címben idézett szóalakról elsősorban azért szólunk, mert sokan és sokszor olyan be­szédhelyzetekben is élnek ve­le, amelyekben felesleges a használata. Az utóbbi időben különösen a szóbeli közlések­ben kap igen gyakran nyelvi szerepet. Jegyzetfüzetem­be a következő használati for­mákat jegyezhettem be: „Itt gyakorlatilag csak ő veszít­het, a bolt gyakorlatilag a tér végén található, gyakorla­tilag minden lehetséges, a fiú gyakorlatilag már jobban van, gyakorlatilag jó előadást tartott, gyakorlatilag már al­kalmas terv kivitelezésre.” Az Esti Hírlap hasábjain a következő mondatban kapott szerepet szavunk; „Mintha eleve színpadra született mű­vet látnánk, miközben gya­korlatilag minden elhangzó szó Déryné.” (1973. márc. 3J A számos, sok, sűrű jelen- tes változatokat hordozó régi gyakor melléknévből képzett gyakorol ige szócsaládjába tartozik a ma már elavult gyakorlatos melléknév. Ebből elvonással keletkezett a gya­korlat (praxis) főnevünk. K névszóból alakult a gyakorla­ti (praktikus) melléknév. En­nek továbbképzett alakja * gyakorlatilag határozószÓL Bizonyos beszédhelyzetek­ben jól teljesíti nyelvi szere­pét Ezekre a nyelvi formák­ra gondolunk elsősorban: „Gyakorlatilag tanulta meg a korszerű mezőgazdasági is­mereteket.” — „Ne csak el­méletben, hanem gyakorlati­lag is át kell gondolni a ter­vezést” A feleslegesen elszakszerú sített, elhivatalositott nyelvi formálásra jellemző s erősza­kolt képzésmóddal formált gyakorlatilagos szóalakkal is találkoztunk. Az állítólagos, a folytatólagos, a kizárólagos. kifejezések analógiájára meg­alkotott nagyon testes szóalak is azt bizonyítja, hogy a hiva­talos iratok megszerkesztő! nem válogatnak a megfelelő szavakból, nyelvi formákból. A gyakorlatilag szóalak is elsősorban azért kap felesle­gesen szerepet nyelvhasznála­tunkban, mert nem próbál­juk megkeresni azt a szót, amely egyértelműbben fejezi ki a mondanivalót. Ma már a valóságban, a valójában, a voltaképpen, a tulajdonkép­pen nyelvi képletek mind rit­kábban juthatnak szerephez a gyakorlatilag szóalak unos- untálán ismételgetése miatt. Dr. Bakos József E xTuiafti',

Next

/
Thumbnails
Contents