Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
WJS Ü fl!! If! Néhány hete fogadták az első vendégeket az OK1SZ hajdúszo- 9 “"****','w boszlói új gyógyüdülőjében. A Z3 millió forintos beruházással épült pihenőházban egyszerre 120 szövetkezeti dolgozó töltheti szabadságát. (MTI-foto — Balogh P. László) Munkások — nyolc osztály nélkül A szakszervezet egyik országos felméréséből: „A szocialista brigádtagok SO százaléka könyvtári olvasó... SO ezer ember tanul általános iskolában, 100 ezer gimnáziumokban, technikumokban, különböző szakmai és politikai tanfolyamokon.” Jelentős számok. Mindezek ellenére azonban még mindig több tízezren vannak olyanok, akik nem írhatják be a kérdőívek megfelelő rublikájába: iskolai végzettségem nyolc általános ... G □ □ Kelten Apcról. F. Istvánná présöntődéi munkásnő: — Amikor ott lett volna az ideje, nem tanulhattam. Mennem kellett dolgozni. Később meg, amikor már a magam 'lábára álltam, férjhez mentem. Hol ez kellett a lakásba, hol az. Újra csal: a sok munka jutott, szabad idő semmi. Aztán jött a gyerek és a tanulás újra csak terv maradt... — A munkájához elég a t osztály? — Bőven. Itt a teljesítmény a lényeg, az ügyesség, gvorsaság. A reszeléshez nem kell iskolai végzettség! Fiatal, alacsony asszonyka. Láthatóan zavarja a kérek v «ködés. Kényes kérdéin. a három . műszak nem könnyen egyeztethető az iskolával ... Ök nem írhatják be: iskolai végzettségem nyolc altalános. □ □ □ Jakabrffy Béla, az apci Qualität tanulmányi előadója: — Az üzemben 1 Ifi olyan negyven éven aluli dolgozó van, akinek feltétlenül be kellene fejeznie az általános iskolai tanulmányokat. Nyolcvan munkásunk viszont már negyvenen felüli, nehéz beszélni velük. Ezek öregnek tartják magúkat, azok meg pénzt akarnak keresni még a szabad' idejükben is... — Csak ez akadályozna a beiskolázásukat? — Nem. Ez csupán egy része az akadályoknak. A legfőbb az, hogy nem igényük a tanulást ezek az emberek. Legutóbb nag.vnehe- zen beiskoláztunk közülük 14-et, a lemorzsolódást már nem is merem megmondani. Aztán itt van még két dolog: a három műszak, valamint, az, hogy a dolgozók kilencven százaléka a környező — legalább tizenöt — településről jár be! Még a kötelező munkavédelmi, biztonságtechnikai oktatást is nehezen tudjuk ezért megszervezni Az üzemben jelenleg hegesztő-, targoncavezetői, da- rukezélő és darukötöző tanfolyam indult. Akik ezeken tanulnak, már mind túl van az általános iskolán. — Nem lehetne a szakmatanulás lehetőségének felvillantásával, vagy anyagilag érdekeltté tenni ezt a csaknem kétszáz munkást, hogy tanuljon? — Anyagilag semmiképp, nincs rá pénzünk. Valamennyien pedig ezeket a tanfolyamokat nem végzik el, jól tudják, nem kell ennyi hegesztő, darukezelő... — Mit tesznek hát az említett munkásokért? — Egyelőre felmérjük, hogy az egyes osztályokban hányán lennének. továbbá miként és hol lehetne bevonni őket mégis az iskolai oktatásba. Az üzem egyébként még bizonyos munkaidő-kedvezménnyel is segítené a továbbtanulókat... □ □ □ Csaknem kétszáz dolgozót érintő gond, probléma ez Apcon, ahol az üzem vezetői jelenleg aí megoldás útját keresik. S hogy sikerül-e bekapcsolódni az immár országos munkasművelő kampány vérkeringésébe, az elválik az új iskolai év kezdetén. szeptember első napjaiban. Szilvás István Fritz Cremer kiállítása a Műcsarnokban Fritz Cremer, a Német. Demokratikus Köztársaság Nemzeti-díjas szobrászművésze, 1929. óta a Német Kommunista Párt. valamint 1967. óta a Szovjetunió Műveszeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja, antifasiszta emlékműveiről közismert alkotó műveiből nyilt kiállítás Budapesten, a Műcsarnok termeiben. Belépve műcsarnoki kiállításának első termében, egy méreteiben és kompozíciójában egyaránt monumentális szobor az első, ami a látogató tekintetét megragadja: a Spanyolországi szabadságharcos. A szobor egyetlen dinamikus lendület, vízszintes figurája a rohanás, az elszánt küzdeni akarás, a szabadsag- szeretet gondolatainak egyaránt hordozója. A figura markáns arcvonásai azt az erős akaratot tükrözik, amelyet az egész kompozíció sugall. Az alkotás kissé frontális beállítottságú: a szobrot körüljárva szinte semmivel sem kapunk többet, mintha csak a homloknézetből vizsgáltuk volna meg. A teremben a másik uralkodó alkotás a Pelemelkedő-höz • készített tanulmány. Az alkotás kontrapontos beállítottsága feszültséget ébreszt. Cremer Felemelkedők címen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kíván egy nagyszabású művet létrehozni, amint azt a kiállítás katalógusának előszavában Peter H. Feist írja: „E mű egy olyan vívódó művész harcait, egész életének töprengéseit összegezi, aki megtalálta a módját annak. hogy ötvözze eggyé a nagyszerű realista szobrászat hagyományait Marx, Engels és Lenin gondolkodásmódjával, barátjának, Bertold Brechlnek esztétikai felfogásával, s világtörténelmi átalakulásokat megért korunk forradalmárának nehéz tapasztalataival.’’ A terem falán azokat a terveket, vázlatokat láthatja az érdeklődő, amelyeket Cremer e két óriási kompozíciójához készített. A második teremben való belépés előtt a Buchen- waldi emlékmű egyik, 1952- ben készült terve állít meg. Ismerve a végül felállításra került alkotást, megállapíthatjuk. hogy az itt bemutatott. terv nem érezteti azt a hatást, mint a később megvalósított szobor. A figurák nem kapcsolódnak szerves egységbe es meglehetősen sematikusak. A második terem Cremer nagy . barátjának és harcostársának, Bertold Brechtnek szellemét idézi. A terepiben méreténél fogva is uralkodó szobor, az Ó, Németország, sápadt anyánk, egy Brecht- vers címét viseli. A tálakon Brecht különböző művei által ihletett alkotások, rajzok, litográfiák. Az Egy olvasó munkás kérdéséi eimü rajzán az írás. mint á kompozíció szerves része funkcionál. A teremben az előzőeken kívül Emlékezés címen háborús lapok sorozatát látjuk, s e témához kapcsolódnak Haldokló katonák című művei. Azonban nem csak a saját maga altál is katonaként átélt II. világháború borzalmai foglalkoztatják, gyűlölettel fordul szembe mindenféle háborúval, így a vietnami amerikai' agresszióval is. (Lángok és öklök). A második terem jellemző alkotása még a Buchenwaldi emlékmű 185 cm-es mellékalakja, a Kételkedő. Ez a figura már (erőteljesebb, s egymagában is többet mondó, mint az előző teremben látott teljes csoportterv. A harmadik teremben a 68—72-ig készített Galilei emlékmű az uralkodó. A tanait a kényszerítés ellenére is hirdető, bár az erőszaknak magát megadó tudós megalkotása érdekfeszítő problémájává vált e dialektikus művésznek. A szobor megszületését rengeteg tanulmány előzte meg, majd a tanulmányokon túlmutató, önálló gondolati tartalommal bíró grafikai lapok keletkeztek. Ezeken már nem csak az inkvizíció és az egyházi unalom ellen küzdő Galilei jelenik meg, de a tudomány nyomasztó felelősségét idéző lapokon a mai tudós kettős lehetőségének kérdését is felveti: Tudásával, hogyan, s miként sáfárkodik, az emberi haladás, jólét szolgálatába áll-e avagy a haditechnika kiszolgálásával az emberiség * Cremer: Részlet a Spanyol- országi szabadságharcos-ból. pusztulását segíti elő (Oppenheimer). Már ebben a teremben találkozunk Cremer szerelmespárokat ábrázoló rajzaival, kisplasztikáival. Romantika nélküli alakok ezek, életigenlésük testiségükben nyilvánul meg. A negyedik terem domináló témájává válik ez a kompozíció, s ami egy-két alkotáson még az életöröm, a felszabadult érzések világa volt, gz egy termen keresztül lárasztóvá és lehangolóvá válik. Ehhez járul talán még az is, hogy a negyedik terem nem a szobrász, hanem az akvareilisía Cremert igyekszik bemutatni. Ám ezen a területen Cremer nem tud újat mondani, csak utánzója a századelő művészeinek. Témájában sem tud tehát nagyot és forradalmit nyújtani, ezért fordul el a politikától, s kényszerül olyan témákhoz nyúlni, mint. Virágcsokor és szobor, Virágcsokor nzőnyegen, Virágcsendélet stb. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy Cremer 300 művének megtekintésével, művészetének megismerésével egy követendő példakép, v egy igazi elvhű és mindvégig páiitos, nagy tehetségű szobrászművészt ismert meg a látogató. A kiállítás március 11- ig tekinthető meg. Chikán Bálint sek ezek, mondhatni magánügy. Meg aztán a munka se ri halad. > — Hogy keres? s — A múlt hónapban 3200 < forintot kaptam. Ha tanul- < nék, utána sem lenne több. | — De a gyereknek, ha is- < kólába megy. csak jól jön- > ne a segítség ... j — Annyit úgyis tudok... Egyébként lehet, hogy egyszer meggondolom magam és leteszem az utolsó évet. Ki tudja, hogy lesz éz még, mert tulajdonképpen nincs olyan nagy szükségem a nyolcadikra!... G. Ferenc hőkezelő. Igazi munkásember. Mindent csinált már, amióta dolgozik. Volt földműves, erdő- gazdasági dolgozo. kubikos. Most segédmunkás, havi , 1900-ért. — Hat osztályt jártam, nekem az elég. Néni is gondoltam a továbbtanulásra, így is megélek. Meg öreg is vagyok, én már az iskolapadhoz. i — Sokan még idősebb kor- ;> ban is beültek az iskolába... > — Tudom, tudom, hiszen í láttam a múltkor a tv-ben is, hogy tanulnak mostanában sokan a munkások közül. De hát nekem időm sincs. Bujákról járok be a Qualitalba, napi negyven percet utazok, néha még egykét órát várok is 3 buszra, örülök, ha pihenhetek. TudSugár István: 17. A betyár, mint az urak barátja 1973. március 2. péntek Páratlanul érdekes sze- 1 melyes, gyermekkori élményéről számolt be a már többször említett Komáromy István, a „Gömör- és Kishont varmegyei Naptár” 1905-ben kiadott kötetkéjében. A főszolgabíró úr imigyen emlékezik vissza kora gyermekkora egy soha el nem feledett élményére: találkozására pöttömnyi emberpalánta létére a híres Vidróczky bandájának egy tagjával. A kis Pista szíves-örömest tartózkodott , a konyhában, ahol a cselédek körében mindig valami érdekeset látha- tott-hallhatott, s nem kellett a német fraulein csacsogását hallgatnia. No de hogy s mint esett a történet, mesélje el maga Komáromy Pista bátyánk, a maga saját zamatos szavával —imí&rtííSi -------------------------^ ' ■ . úgy 10 ót a tájban mindenki végezte a maga dolgát a konyliában, s egy öreg bejáró asszony, Futó nenő a boszorkányokról mesélt, én pedig a nagy konyhaasztalon ülve hallgattam. Rákezdték a kopókölykök az ugatást,. de arra ügyet sem vetettünk, mert a kopó kutya igen ideges és mindig ugat. De egyszer megszólalt az öreg Talpas, a vén házőrző és elkezdett íaldosni. Ez mar „valami” volt, mert az öreg hiába nem szokott megszólalni. A szakácsnő rászólt Ferire, az inasra: — Nézz ki csak! De Feri egy káromkodással a szobalányt nógattá. S már majd összevesztek, midőn kopogtatás nélkül megnyílik az ajtó és belépett rajta egy vadonatújba öltözött szép férfi. Ügy nézett ki egészen, mint ahogy Pety- JíQt,. a iágggi betyárt lefestik. csak alacsonyabb volt, Üj szűr, új kalap, új gyócs- ing és gatya, szépen pityké- zett piros mellény volt rajta. Jobb kezében egy hatalmas ólombot, mellénye zsebéből pedig dupla pisztoly leselkedett ki. Nem kellett mondani senkinek, hogy egy betyár lépett be. Rá volt írva a homlokára! Nem is sokszor fordult ő meg a templomban, mert az isten nevét nem vette szájára. Megállott az ajtóban merészen és csak ennyit kérdezett: — Itthon van-é az úr? Félelméből felocsúdott Futó nenő sietve válaszolt neki : — Itthon, lelkem, itthoni... Mit kíván? — Ne kérdezze kend, hanem hívja le! Futó nenő köszvényes lábaival úgy rohant fel a félemelet rozoga lépcsőjén, mintha Luca-napkor a ke- resztúton forgószél ragadta volna magával. Alig pár pillanat múlva megjelent az öregem, az ő csibukjával és egy hatlövetűvel (megjegyzésem: azaz hatlövetű pisztollyal) a kezében. Megjelenésére a betyár levette kalapját és köszöntéssel tisztelte meg. 'Midőn pedig atyám megkérdezte, hogy mit kivan, szépen szerényen adta elő, hogy Vidróczky küldte be egy kis eleségért. Hamar előkeresték a kamarakulcsot, vagy három kenyeret és egy pár font légiont az kb. fél kilogramm: szalonnát kihoztak és átadták a szegényiegényneK. yUyám tat Braun Gábor szomszédnak egy comissiót (azaz megbízást) s a betyárt —• ki szépen megköszönte mit kapott —, útnak eresztette. Amint a betyár a konyhából távozott, minket kicsalt a kíváncsiság a szabadba és több füttyöt ballonunk. Atyám azt úgy magyarázta, hogy a többiek őrt állottak és a füttyszóra jöttek össze. Braun szomszéd pedig másnap büszkén mesette ei, hogy az urukat mennyire dicsérték a • betyárok, mily szépen mulatott ott Vidrocz. VWAWWUWA juhakolba, meg a bacsó házába —. jú hol ért és talált helyet magának. S egyszerre csak megjelent teljes életnagyságban, bandája tagjaitól kísérve maga Vidróczky. Egy pillanat alatt olyan néma csend lett a korábban beszédtől és nótázásiól hangos akolban, hogy még a legyek zümmögését is meghallották a jó fülűek. — Tan féltek tőlem, hogy úgy clcsendesedtetek? — kérdezte. — Ne féljetek, nem bántok én senki ember kv hetedmagával — reggelig ■ • ★ A u Gömör es Kishont megyei Keleméren is érdekes emléke maraat fenn Marcinak, a betyárnak. Aratás idején történt az eset, miután hirtelen nagy égzengéssel zivatar készülőf dött. Az aratók, az első tétedére eg s a erkázö villámok láttát), behúzódtak a közeli fiát! — toldotta meg bemutatkozását.. S azon melegében odafordult betyáríársa- hoz, imigyen szólván: — Eriggy csak a Diószegi kastélyba. Mondd meg a tekintetes asszonynak, hogy töltse meg ezt a kulacsot Vidróczky Marcinak valami jóféle pálinkával — s hozd iaúu (Eolj/tatjudi
