Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
BAR, ÉRBŐL neun készült hivatalos statisztika, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy eredményeik alapján évek óta az elsők között szerepelnek megyénk műszaki, közgazdász fiataljai a központi szervezésű szakdolgozat-pályázatokon. Munkáikkal díjak sokaságát hozzák el, s ezzel vállalatuk, üzemük hírnevét is öregbítik. Rövid ösz- szegzés például az elmúlt évről: 19 pályamunka érkezett Heves megyéből a KISZ Központi Bizottsága által felkért zsűri elé, ebből kilencet díjaztak, három pedig elismerő oklevelet kapott. Legeredményesebbek az EIVRT gyöngyösi félvezető- és gépgyárának fiataljai voltak: az innen beküldött négy dolgozat közül kettő harmadik díjat, Mátrai Géza szervezési témájú mun-, kája pedig első díjat kapott. De nem maradhat ki a sorból a MÁV gyöngyösi kitérőgyártó üzeme sem, ahol Bárányt László és Sollet Béla egy, zajártalmakat csökkentő szegecselőberendezés tervét dolgozta ki; dolgozatukat találmányként bírálják eL Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megye két legnagyobb vállalatától, az egri Finomszerel- vénygyárból és a Mátravidéki Fémművekből tavaly nem érkeztek pályamunkák, s nera nagyon tapasztalhattunk „mozgolódást” Eger többi fejlődő üzemében, vállalatánál sem. Igaz, a teljesség kedvé- f ért meg kell jegyezni, hogy a Fémművek FMKT-vezetője már most, februárban több elkészült szakdolgozatot tudott bemutatni, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárában és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál pedig erre az évre már önálló üzemi felhívást adtak ki, szakdolgozatok készítésére. AZÓTA TEHAT több helyen biztató változások történtek, de még korántsem sikerült minden vállalatnál megtalálni az összhangot az irányító testület és a fiatal műszakiak, közgazdászok üzemi szervezetének munkájában. A vállalati fejlesztést segítő témákat pedig csakis ott Mi le&m a szakdolgozatokkal t Tíz év tudják összeállítani, ahol ezek a fejlesztési tervek készülnek, s természetesen meg keU találni az anyagi, erkölcsi elismerés eddigieknél sokkal ösztönzőbb formáit is. A pályakezdő, iskolapadból nemrég kikerült műszakiak hamar panaszkodnak, amikor az élet, a munka nem várt nehézségeivel találják szemben magukat. Sokszor indokolatlan a türelmetlenség, de az kétségtelen tény, hogy jobban lehetne és kellene hasznosítani a friss, alkotó energiákat. Nem a mozgalomért, nem a jó képet festeni igyekvő, „felfelé szóló” jelentések miatt, hanem munkaszervezésbeli problémákkal, technológiai korszerűtlenséggel küszködő vállalat, üzem érdekében. Mert van mit tenni; a minőség nagyobb igénye, a szunnyadó tartalékok, i a többi gond a legjobban dolgozóknak is ad elég feladatot Lehet ez eilen úgy érvelni, hogy a fiataloknak kevés a gyakorlati tapasztalatuk, s az is biztos, hogy a gondokat nem egyedül az ifjú műszakiak ötleteivel fogják megszüntetni De éppen a megbecsülés érzése ösztönöz jobban a szakmában való elmélyedésre, s az pedig igazán nagy fényűzés lenne, ha a termelés irányításában jelentkező mind bonyolultabb prob&> Iparművész a tervező asztalnál A. Soproni Szőnyeggyárbttn iparművészek tervezik a különféle szőnyegmintákat. Az igények szerint évente több száz tervet készítenek, hogy kielégíthessék mind a hazai, mind a külföldi megrendelőket. A tervezőgárda egyike. Árvavölgyi Judit, velúrszőnyeg szín- és Jormatervét készíti. (MTI Veto: — Matass Károly j a választók szolgálatában mák leküzdésében nem számítanának a fiatalokra. Az idén már nem írják ki a KISZ Központi Bizottságának hagyományos évi szakdolgozat-pályázatát Még nem született döntés arról hogyan szervezzék ezt a mozgalmat országos szinten tovább. A KISZ megyebizottsága azonban már készül ennek pótlásaként egy pályázat meghirdetésére, amelyben nemcsak műszakiak, közgazdászok, hanem más foglalkozási ágakban tevékenykedő fiatalok is részt vehétnek. Témajavaslatokat adnak orvosok, pedagógusok, jogászok részére is. A KISZ mellett patrónusa lesz ennek a pályázatnak az MTESZ Heves megyei szervezete és a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa. ÜJ ÉLETET kell tehát adni a mozgalomnak. A korábbi esztendőkben sajnos még arra is volt példa, hogy egy- egy pályamunka hasznos ötleteit figyelembe se vették az illető szakdolgozatíró vállalatánál Tavaly már ilyennel nem találkoztunk, sőt a találmány, s a szép számú újítás a vállalatok nagyobb érdeklődését kezdi igazolni De ezzel még mindig nm lehetünk elégedettek. — Az országgyűlési képviselő Tamamérárói jár be naponta munkahelyére, Hevesre. Ä két község között nem túl nagy a távolság, mégis minden reggel korán keL Azért, mert ahogy kiteszi a lábát az utcára, rögtön akad valaki, akinek elintézni való ügye van, vagy éppen csak beszélgetni akar a képviselővel "Bevár hajós mér megszokta a korai kelést, hiszen tíz éve élvezi választói bizalmát. — Nagyon meglepett annak idején, hogy én is szóba kerültem a jelölésnél. Nem is nagyon akartam elhinni az egészei Aztán amikor meg is választottak, már nem volt időm a kételkedésre. Hozzá kellett látni a munkához, őszintén megmondom, nem ment köny- nyen. Hiszen egy képviselő se nem hatóság, se nem hivatal mégis nagyon gok. dolgot kell elintéznie. Megválasztása után as első országgyűlési ülésszakon nagyon megilletődötten foglalt helyet. — Életemben akkor voltam először a Parlamentben. S rögtön úgy, hogy körülöttem ott voltak az ország legfőbb vezetői. Viszont nagyon kellemesen érintett akkor is és most is, hogy a problémákat bármelyik országos vezetővel rendkívül közvetlenül meg lehet tárgyalni. Emlékszem, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének idején az országgyűlés egyik szünetében Szurdi István miniszter elvtárssal beszélgettünk, amikor arra jött Kádár elvtárs. Megkérdezte tőlem, hogy miképpen látom a jelenlegi helyzetet. Mondtam, hogy szerintem gyorsabb lehetne a fejlődésünk, ha jobban kihasználnánk a munkaidőt, kevesebb lenne az anyagpazarlás. — Na látja — mondta Kádár élvtárs — többek között ezért is döntöttünk az új mechanizmus meUett Az első ciklus éltélte után Hevér Lajc6 a megyei képviselőcsoport vezetője is lett. — Ezenkívül tagja lettem az Ipari bizottságnak és az In terparlamentális Unió finn—magyar tagozatának is. A munkám tehát alaposan kibővült. «— Tevékenysége sorén mire emlékszik vissza a legszívesebben! — A sok feladat közül nehéz valamit kiragadni. Mégis talán akkor tettem a legtöbbet, amikor néhány évvel ezelőtt az egyik ülésszakon felvetettem a mezőgazdaság fokozott gépesítésének szükségességét, vagy az építésügyi törvénynél kifejtettem, hogy olyan tervek készüljenek, amelyekhez a pénzügyi fedezet is megvan és a szükséges anyagok is. Aztán azt is felvetettem — és a probléma meg is oldódott —v hogy a falusi vizművesitésnél ne a lakókat terhelje az, hogy import vagy magyar csövet alkalmaznak. Az árak között ugyanis 60— 80 százalékos eltérés is van. A képviselői munka nagyobb hányadát azonban, vagy legalábbis az időigényesebb részét, a kisebb feladatok megoldása jelenti. — Az egyetemi felvételtől a nyugdíjügyekig a legkülönbözőbb panaszokkal, felvetésekkel jönnek hozzám. A földtörvény végrehajtása során több mint hetven panaszos ügyem volt, néhány kivételtől eltekintve mind jogos.' Volt és van tehát mit intéznem. S mindehhez feltétlenül meg kell említeni, hogy mint a MEZŐGÉP hevesi gyáregységvezetője, több mint 400 ember főnöke, egy korszerű üzem gazdája. Kettős „beosztása” nem sok időt hagy neki a pihenésre. Mégis örömmel, hittél dolgozik a közösségért Ez talán a magyarázat, arra, hogy már egy évtizede élvezi & választók bizalmát (Jcaposi) Hekeli Sándor Sugár István: Ügy hisszük, nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy valószínűleg kevés olvasónk van, aki ne hallott volna egyet s mást a híresneves, vagy inkább hírhedt bükki betyárról: Vidróczky Marciról. Hiszen nemcsak a nép ajkán maradt fenn a megszépítő távoli korból alakja, de néhány évvel ezelőtt a Szegedi Szabadtéri Színpadon, még egész estét betöltő daljátékot is írt róla egy jeles zeneszerzőnk. Sőt Kodály, a róla szóló balladát, melyet még 1906-ban gyűjtött, 1931-ben dolgozta fel a „Mátrai képek” című vegyeskarra írt művében. De korunk néprajzkutatóinak is kedvenc területe Vidróczky, s a róla fennmaradt hagyomány. Úgy hisszük, hogy kedves olvasóink érdeklődéssel veszik a neves betyárról szóló történeti krimit, mert abban színesen vegyül a hiteles történeti igazság és a falusiak szívében-lelkében fakadt romantikus hagyomány. IT& feMe 11* sasáraa» Azért is érdekes Vidróczky Marci históriája, mert ő volt megyénkben az utolsó tőről- metszett betyár. Az 1800-as évek első évtizedeinek, a szabadságharc utáni éveknek betyárvilága — akármi nő furcsa is, — de európai „hírnevet” szerzett Magyarországnak. Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Angyal Bandi és társairól csakúgy írtak a német, osztrák és francia lapok, mint a hazaiak. A hazánkban járt európai utazók egy része félt tőlük, — s joggal, — más része pedig, mint „magyar spe- cialitás”-t tálalta, a gulyás, csikós és délibáb mellett az érdekes kuriózumokra állandóan éhes publikumnak. No, hát a mi házunk tája sem nélkülözi az országos hírű, szinte már a klasszikus betyárszínvonalat elért zsivá- nyokat Nem kell többet említenünk, mint a híres Zöld Marcit, de át-át csapott Heves vármegyébe a Nógrád- ban „működő” Sisa Pista is. 1973. február 8-án. volt éppen 100. esztendeje, hogy Vidróczky, néhány betyártársa „jóvoltából”, elköltözött esne árnyék világból, e az égi vadászmezőkre íávo- £0Ües* * .^waaaaMiHMaM» *5^|b**-*' ' f HenétjOk, hogy ezt a ratp i kerek évfordulót — kicsinyt í ironikusan bízvást nevezhetjük Heves megye s a Nagy Palócföld legenevezetesebb történelmi krimi-centenáriumának, — jó alkalomnak fogás tekinteni Olvasótáborunk * leghíresebb s egyben leghírhed tebb bükki és mátrai betyár kalandos históriáié- na\c elmesélésére. De vajon milyen volt az általános helyzet az 1850-es és TO-es években, amikor íellob- bant a betyárélet. Az 1848-as jobbágyfelszabadításnak a hasznát csupán a telkes jobbágyok vették, akik ugyanis saját birtokukba vehették az eladdig csupán úrbéres alapon birt földterületet A zsellérek azonban a feudális kötöttségüktől való megszabadulásukon kívül az égvilágon semmit sem kaptak. Heves vármegye *515« holdnyi területéből a XIX. század derekán azonban 404 511 holdra rúgott a száz holdnál nagyobb birtokállomány, s így megyénk területének 60 százaléka csupán 550 birtokoscsalád kezében volt! Egyre gyakoribbakká váltak a dezertálások, s bizony a Mátra és a Bükk erdőrengetege nem volt híjával magyar katonaszökevényeknek. Vidróczky Marci betyárkodása korának paraszti életéről hű képet festett az éles szemű egri Albert Ferenc, — ilyenképpen: „A rozskenyér az étkek legszükségesebbje, s ha belőle só, paprika és hagymával elegendőt ehetik, nem szokott panaszkodni... A munkások, béresek és juhászok (mint amilyen Marci és bandájának néhány tagja is volt) gyakran hónapokig alig esznek egyebet kenyér, szalonnánál. Húst gyakran hosszakig tüaas et. ....... * V idróczky éppé» Tt éves volt, amikor 1864-ben ez a hír jelent meg az Eger e. lap hasábjain: Jíistáiyáról írják lapunknak, hogy ott a napokban egy 56 éves férfiút és nejét temették el egyszerre, kik a gyakori éhezés szülte kimerültségnek estek áldozatul... Az emberek általában elgyengülés- és szédülésről panaszkodnak. Sokan betegen fekszenek, a halálozások oly gyakoriak, hogy számuk a szüléitekét kétszeresen meghaladja.” Ezeknek az esztendőknek tragikus helyzetét frappánsan jellemzi az óriásira dűzzadl gyermekhalandóság is, melynek zöme éppen a falusiakra esett 1865-ben például a 7 éven aluli gyermekeknek 60 százalékát vitték ki a temetőbe.1 „...Mint elősegítő ok hat a napról napra nyomasztóbb nyomor, az ínség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledelben, ruházatban és munkában magukat kellőleg viselőtök, vagy megóvniok nincs hatalmukban.” Mi sem mutatja fényesebben e korszak elégedetlenkedő s nyugtalan helyzetét, mint az 1851-ben, Egerben városszerte éjjeli nagy titok2^|cgtn]y felhívó szövege, mely az egész Habsburg-házat, Ferenc Józseffel az élen,, a pokol mélységes fenekére küldte! Sőt 1861-ben már oda jutott a helyzet, hogy a híres-neves február 18-i megyegyűlés „olyan határozatot fogadott el, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodója az országnak, nincs megkoronázva, így az általa kibocsátott rendeleteket, nyilatkozatokat úgy kell tekinteni, mintha egy magánszemélytől érkeztek volna, — nem kell tudomásul venni, irattárba kell helyezni_ E z az ellentmondásokkal terhes, elégedetlenkedő világ azután egykönnyen megszülte a maga minden rendű s rangú bálványát s vezérét. — Vidróczky Marci bár, mint többszörös katonaszökevény, kétségtelenül szembefordult a fennálló rendszerrel* s nem túlzottan szívlelte a tömött erszényű pantallós úri népet sem, de azért ő közel sem valami pozitív „nép hős” volt, amint egyesek véres verítéket izzadva iparkodnak bizonygatni. Akadt még olyan túllelkesült szerző is, aki így írt róla: Z... ellenállásával "kifejezte egy egész nép, az északi felvidék népének ellenállását az vratkodóosztállyál s a hatalommal szemben ...A Bükk, a Mátra elnyomottjainak Vidróczky jelentette a reményt, a bizakodást...” Nyilvánvaló, hogy a katonaszökevényből futó betyárrá vedlett Vidróczky törvényen kívüliségének keserves időszaka alatt pénzhez, zsíros és értékes zsákmányhoz nem a szegény néptől juthatott, hanem csakis a jómódú, vagy éppen gazdag emberektőL S Marci és bandája nem a „népi hős” humánumával rabolta ki és gyilkolta le áldozatait. De akadt eset, hogy éppen magafajta szegény embert küldött a másvilágra,- vagy fosztott meg szerény értékecskéjétől. A parasztok természetesen féltek bosszújától, s színre-szemre vele tartottak, vagy éppen kész örömest vettek részt a rablott borital vidám elfogyasztásában, s a lakomákon. • A félelmet nem ismerő elszántság a maga korában csak úgy elérte a maga hatását a nép körében, mint akár napjainkban is nemegyszer a vagány, a rámenős, vagy éppen a törvény embereinek eszén ideig-óráig túljáró bűnöző egyesek szemében.” Vidróczky Marci be- tyárhéroszi alakja tehát nem a valóság méhében fogant, amint Békés István is megállapítja a betyárhistóriákról írott munkájában, — hanem a népköltészet szülötteként jött a világra.” Alapjában Vidróczky Marci és betyárbandája táróimét- szett bűnöző és gonosztevő volt a javából, de kétségtelen, hogy a múltszázad utolsó évtizedeinek zsiványai közül nagyobb „karriert” senki sem futott be a magyar művészet, irodalom és néprajztudomány rt .... (Folytatja!# T S*+ -■ I. Heí, te kutya betyárélet.
