Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
Hol keressük kozmikus szomszédainkat? KIvAlrvSin Áwol ezelőtt, 1893. február 15-én t ▼ ▼ C i szólalt meg a világon először Puskás Tivadar világhírű találmánya, a telefonhírmondó. Képünkön: hírközlés a telefonhírmondóban. ^ (MTI-foto reprodukció.) — Hogyan fertőz az Influenzavírus? Alvás nélkül Épül a legnagyobb teleszkóp — Cseppfertőzés (köhögés, tüsszögés) útján. Az Influenzavírus a fogékony ember légúti nyálkahártyáinak sejtjeibe jutva rendkívül gyorsan szaporodik. Száma 6—8 óra alatt akár ezerszeresére is megnőhet. Ez azzal jár, hogy az ember egy-két nappal fertőződése után maga is továbbadhatja a fertőzést. így a betegség iránt fogékony emberek körében a járvány robbanásszerűen terjed. Egyébként, amilyen gyorsan terjed a járvány, olyan gyorsan válik a népesség védetté (immunissá) a kórokozóval szemben. Az olyan népességben, amely csaknem teljes egészében megfertőződött egy bizonyos influenzavírussal, majd meggyógyult, és így immunissá vált: ugyanaz a kórokozó ott aligha tud járványt okozni, egy-két éven belül. Csakhogy az influenzavírus időnként megváltozik, a A világ egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Szov-. jet Tudományos Akadémia zelencsuki asztrofizikai állomásán befejezték a 6 méter átmérőjű. óriás teleszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a Kaukázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. Helyét gordosan választották ki, a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszonyokat”. Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasztuhov nevét viselő csúcson elkezdődhettek a világ legnagyobb teleszkópjával felszerelt obszervatórium építési munkálatai. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű berendezés? Segítségével a tudósok sokkal mélyebbre hatolhatnak a világűrbe, távoli galaktikákat, kvazárakat vizsgálhatnak, tanulmányozhatják a csillagok, a csillagködök fizikáját, más bolygók légkörét, felületét. Az új teleszkóp érzékenységét a következő példával szemléltethetjük: ha a Szovjetunió távol-keleti körzetében valaki meggyújt egy gyufát, akkor a láng fellobbanását a körülbelül 10 ezer kilométerre levő kaukázusi teleszkóp rögzíteni tudja. Annak meg állapítására, hogy az emberi szervezet meddig bírja ki alvás nélkül, egy tokiói orvoscsoport versenyt hirdetett: hat nőt és hat férfit tartottak a legszigorúbb megfigyelés alatt, hogy elbírálhassák, melyik marad legtovább ébren közülük. A győztes 84 órai ébrenléttel egy háziasszony lett. Utolsó helyen — 23 órával —, végzett egy férfi, akiről kiderült, hogy gyári éjjeliőr. megváltozott vírussal szemben pedig a szervezet védettsége kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül. — Honnan bokkanak fel sz új influenzavírus változatok? — Ezt ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani. Az évről évre feltűnő újabb változatok leggyakrabban az előző évben járványt okozó influenzavírus törzsből származnak. De körülbelül egy évtizedben egyszer, teljesen újnak látszó influenzavírus is megjelenik. Mivel az influenza- vírusnak az állatvilágban (főleg a madarakban) is sokféle fajtája van: elképzelhető, hogy ez az „utánpótlás” onnan származik. Hazánkban országos influenza- járvány legutóbb 1971. novemberében volt. Azt — a megszokottól eltérően — két vírustöras okozta. Az idei járványt okozó influenzavírus (az ún. England 42/72) a tavalyi vírustörzsekkel közeli rokonságban van; nem tekinthető új vírusnak. — Vajon lehet-e tudományos alapon előre jelezni az influenzajárványok közeledtét? — Olykor könnyű előre jelezni az influenzajárvány közeledtét, olykor meg —a tudomány mai állása alapján — lehetetlen. A legbiztosabb prognózist akkor adhatjuk, amikor a világ valamely részén az emberekben ölj7an influenzavírus jelenik meg, és kezd elterjedni, amely addig járványt nem okozott, amely ellen tehát az emberiségnek semmi védettsége nincs. Ilyen influenzavírus volt például az 1957 tavaszán Szingapúrban és Japánban feltűnt ún. A— 2-es vírus. Akkor a kutatok, a szakemberek mindjárt jelezték, hogy ez teljesem újfajta influenzavírus, és világjárványt okozhat; ez be is következett. Hasonló előrejelzés vált be 1968-ban is. Ha csak vírusváltozat bukkan fel, akkor elméletileg nem következhetne be járvány; mivel a népesség nagy része az eredeti törzzsel szemben már meglehetősen védettnek tekinthető. Ez persze sajnos, nem zárja ki azt, hogy gyakorlatilag mégis kitörhet járvány; mivel ennek sok egyéb — köztük több ismeretlen — összetevője is van. Egyébként az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a világ nagy részére kiterjedő influenza- központ-hálózata van kialakulóban. Ennek elsődleges feladata a járványok észlelése és útjuk követése, a vírustörzsek elkülönítése (izolálása) és rendszerezése. Hazánkban az influenzaközpont az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) van. — Az influenzánál sokkal súlyosabb betegségeket, járványokat is leküzdött már a tudomány. Hogyan lehetséges, hogy az influenza ellen még ma sem tudunk tökéletesen védekezni? . — Egészen röviden kőtökről van szó. Először is: az influenza ellen tartós védettséget a vírus rendkívüli változékonysága miatt nem .ehet kialakítani. Alapvetőin pedig — mint általában a vírusok esetében — magára a kórokozóra ható, igazán hatékony gyógyszerünk még nincs. Az oltás körülbelül 50 százalékos védettséget ad. (E. É.) Georgij Pokroszkíj szovjet professzor, a műszaki tudományok doktora talajfizikai es ta’ajmechanikai, robbantáselméleti, építészeti, fénytechnikai és modellezéselméleti munkáiról ismert. Ezenkívül a repülés és az űrkutatás problémáival is foglalkozik. Tudományos-fantasztikus munkái is jelentősek. Maga festette képeinek tematikája — tudományos érdeklődéséhez hasonlóan — széles körű. Részt vett Bajpazinszki hidrotechnikai csomópont gátjának létrehozásában, s ezért Állami Díjat kapott. A Földön kívül létező civilizációk problémája ma már nemcsak a fantázia szüleménye. Nemrég például az örményországi Bjurakan asztrofizikai obszervatóriumában szovjet és amerikai tudósok vitatták meg a Földön kívül lehetséges élet létezésének lehetőségeit és az esetleges kapcsolat felvételének módozatait. Ciolkovszkij álma Ciolkovszkij többször megállapította, hogy az emberiség a távoli jövőben a Földről a világűrbe költözik Nem bolygókra, vagy azok hold-7 jaira, nem létező égitestekre való költözést említ, hanem a világűrben élő értelmes lények által létrehozott konstrukciókról szólt. Ciolkovszkij városai „az éterben” tudományos tartalommal rendelkeznek: a kozmikus rendszerek fejlődésében a kollektív értelem a természetes folyamatokkal ellentétes irányban fog hatni. Bioszféra és nooszféra Vlagyimir Vemadszkij vezette be a bioszféra fogalmát — a bioszféra a bolygónk felszínén élő szervezetek összessége. Ezután következett a noo- szféra — az ember vagy valamely tudatos lények szervezett tevékenységével létrehozott anyagok összessége. A noo- szférát bizonyos átlagos energiatartalom jellemzi. Vannak benne mechanizmusok, gépek, energiaforrások. Vegyük például a Földön jelenleg működő sokrétű energetikát A nooszféra fejlődéstörténetét vizsgálva, a benne ható energia évről évre, évszázadról évszázadra való növekedése mutatható ki. A repülőgépek mind messzebbre repülnek, az épületek is egyre magasabbak. A nooszféra a Föld mélyébe és a világűrbe hatol. Az űrállomások és a mesterséges holdak a nooszférá- nak a világűrbe való diffúzióját testesítik meg. Ide vonatkozó tényező a Földön létrehozott különféle szerkezetek által egyre nagyobb mértékben az űrbe bocsátott elektromágneses hullámok ösa- szessége is. Felmerül a kérdés: mi lesz a Földön létrehozott kozmikus objektumokkal? Lehet-e azokat tetszés szerint elhelyezni a világűrben? Vagy talán bizonyos konstrukciókban kristályosíthatok? Ciolkovszkij szerint körpályán mozkó objektumokból gyűrűk hozhatók létre. E célból az egyes objektumoknak egymáshoz közel, vagy tetszés szerinti, de állandó távolságban kell elhelyezkedniük. Jelentéktelen, csekély mechanikus kötéssel is a megadott égitest körül sokáig együtt mozgó rendszer hozható létre. Tizenöt* éve Freeman Dyson amerikai tudós igen nagy méretű, de kis sűrűségű és energiáját tekintve a Naphoz közel álló, de csak az infravörös tartományban kisugárzó csillagok létezését jelezte. Dyson feltételezése szerint ezen csillagok kőiül értelmes lények nagyméretű héjszerkezetet építettek. Az amerikai tudós kifejtette a héjszerkezetek létezésére vonatkozó hipotézisét anélkül, hogy konstrukciójuk tárgyalásába bocsátkozott volna. Ciolkovszkij gyűrűit felhasználva, Dyson héjszerkezete is megvalósítható. Egy ilyen rendszer részletesebb elemzése során kiderül, hogy az kiválóan szervezett lények cselekedeteinek egyetlen lehetséges kifejezésre jutása. Azért építenek ilyen rendszereket, hogy életteret biztosítsanak maguknak. Évmilliós késés De akkor miért nem tudunk semmit ezekről a gömbszerkezetekről? Az egyik nehézség az, hogy nincsenek megfelelő műszereink. Van azonban ezen kívül elvi nehézség is. A fény sebessége korlátozott. Mi nem olyannak látjuk a környező világűrt, mint amilyen az a valóságban — az adott pillanatban. A Napot 8 perces késéssel figyeljük meg. A Holdat pedig majdnem .másfél másodperccel később. A világűr távolabbi objektumai esetén azonban ez a késés millió, sőt lehet, hogy milliárd évekkel mérhető. Ezért számolnunk kell a ténnyel: mi mindent az evolúciónak a földi életet megelőző stádiumában látunk. Ha viszont az összes látható kozmikus objektumok fejlődését egymással szinkronban tételezzük fel, akkor nincs alap arra, hogy az evolúcióban jelentős mértékben előttünk járó, nálunk fejlettebb lényeknek otthont adó rendszerek létezését feltételezzük. A világűrben azonban az egyes részek egyenetlen fejlődése is lehetséges. Ha sikerül ráakadni Dyson gömbjeire, ezzel az utóbbi hipotézis nyer bizonyítást CAPN) Minitengeralattjáró A tengeralattjárók ma már nemcsak hadászati célo- ,kat szolgálnak, a tudományos kutatásoknál is igénybe veszik őket. A búvárgömbök nem sorolhatók ebbe a kategóriába, azok nem rendelkeznek a helyváltoztatáshoz szükséges motorikus rendszerrel, így működési területük is sokkal korlátozottabb. Nem így a képen látható kétszemélyes amerikai mini-tengeralattjáró, amely kb. egy órát tartózkodhat a víz alatt, s villamos haj* sú propellerje tekintélyes sebességet kölcsönöz neki Rendszerint hajóról bocsátják a vízbe, s olyan mélyre kell merülnie, ahová a békaemberek már nem juthatnak le. A kutatóhajók műszerei sokszor csak tájékoztató adatokkal szolgálnak, Ezért merül le ax emberirányította, mozgékony víz alatti jármű, a víz alatti világ titkainak pontos feltárására. Az „aquanauták” helyzete közel sem mondható kényelmesnek a szűk kis tengeralattjáróban. Fejük búbját érintve csukódnak le a zárófedelek, a körülpülantásra a., szemük magasságában levő keskeny ablakon át van lehetőségük. A víz alatti jármű orrán levő szárny a tengeralattjáró helyzetének stabilizálására szolgál és irány- változtatási feladatokat lát eL A nemzetközi biológiai program keretében egyelőre a halvonulások tanulrtíányozására, a tengervíz áramlatainak, szennyeződéseinek vizsgálatára használják a mini- tengeralattjárót. Az érdeklődés középpontjában: AZ INFLUENZA Hazánkban már hetek óta tart az influenzajárvány. Terjedéséről köhögve és szipákolva nap mint nap olvashatjuk a híreket... Nines is olyan év, hogy leginkább ősszel meg télen ne jelentkezne ez a nem várt „vendég”. Felkerestük dr. Farkas Elek virológust, a Magyar Mikrobiológiai Társaság főtitkárát, hogy felvilágosítást kérjünk az influenza kórokozójáról, terjedéséről és a járvány leküzdésének kilátásairól. !**• l5l&: " *" Vadászat festékkel módosért fattw***1 as fi&ve- (tölt Államokban s menekülő közlekedési szabálysértők elfogására: az üldözd rendőrautó motorházának egy nyílásán át kis ágyúból festéket lének az üldözött autóra. Ez olyan (eltűnő — és csak speciális vegyszerrel távolítható el —, hogy a következő rendőrautó mindenképpen észreveszi, s elkapja a vezetőt.
