Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

\ Hó, hó, hóágyú Nagyon sokan nemigen hallhattak még arról a szer­kezetről, amelyet jobb híján hóágyúnak neveznek sport­körökben. Egy Ilyet skar- nak vásárolni maguknak a Kékesi, Sasok, ahogy azt már korábban - is hírül aitus. Akkor úgy értesültünk, hogy a tervüket ' a közeljövőben megvalósítják, ha segítséget is kapnak. Ez és nem több indokolta, hogy felkeressük a kékesi fiatal sízőket. e a ■ ■ Akik nem utaztak e. Ziro re a téli úttörő-olimpiára, kint- edzettek az északi lej­tőn. Műlesiklást gyakoroltak a keményre gyúrt havon. Edzőjük, Gazáig Gyula a stopper segítségével ellen­őrizte á fiatalok teljesítmé­nyét. A' legfiatalabbak, az óvo­dás korúak inkább játszo­gattak a bakancsukra erősí­tett sível. Hol a felvonóba csimpaszkodtak bele, élvez­ve, Kogy a meredek ellené­ben is tudnak siklani a ha­von, hol pedig a leesikló- pályán csúszkáltak kereszt-' be. De senki sem kiabált rájuk, senki sem kergette el őket. Az idősebb fiúk, lá­nyok kerülték ki őket. Vi­gyáztak rájuk. A nyugati lejtőn népesebb csoport gyakorolt. Ez a pá­lya . nem olyan gyors, mint a másik. Nincs, felvonója se. Viszont egy honvédségi jár­mű szedte fel a pálya végén a sízőket és szállította őket . vissza a( tetőre. s ■ s ■ Az a bizonyos hóágyú még nincs sehol. Annyi történt ebben az ügyben, hogy az egyesület levelet írt a sport- propagandának, ame’yben egy csehszlovák gyártmányú berendezés műszaki leírását kérte. A prospektust, köz-, használatú kifejezéssel élve. Amit erről a gépről hallot- . tak szóbeszédben, az meg­nyerte a tetszésüket. De kö­zelebbről is szeretnék meg­ismerni, ezért kell nekik a * műszaki leírás. A gép havat csinál. Nem olyan igazi havat, de arra mindenképpen megfe­lelőt, hogy sízni lehessen rajta. Víz kell hozzá, amit kiépített vezeték segítségé­vel juttatnak el a gépbe. Szóval, nem Is olyan egy­szerű az egész. A berende­zést „telepíteni” kell, hozzá­értő embernek kell kezel­nie. Üzemeltetése nem anv- nyiból áll tehát, hogy a hó­ágyút valahová leteszik, az­tán megnyomnak egy gom­bot és sűrű pelyhekben kAd el havazni mindjárt. A gyöngyösi testnevelési bizottságon Fekete János el­nökhelyettes úgy nyilatko- ■ zott, hogy ők nem tudnak anyagi támogatást nyújtani az egyesületnek, mert erre nincs pénzük. Szívesen tá- ' mogatják azonban a Kékesi Sasok kérését, ha a megyei szövetséghez akarnak for­dulni segítségért. Szerencsés megoldásnak tartaná, ha a kékesi fiata­lok összeszövetkeznénék akát a Népstadion Intézményei mátraházi sporttelepével, akár az országos sportegye­sületekkel, és velük közösen gondoskodnának a hóágyú beszerzéséről és működteté­séről is. Asztalitenisz Debrecenben rendeznék meg Kelet-Magyarország vidéki felnőtt. egyéni asztalitenisz- bajnokságát, amelyen részt vettek az Egri Vörös Mete­or versenyzői is. Patrik Ág­nes nagy küzdelemben baj­nokságot nyert a miskolci Brilla előtt. Dr. Ruttkaimé jól játszott, Patrik Ágnestől szenvedett vereséget a leg­jobb nyolc közé jutásnál. Patrik Éva a döntő ^-játsz­mában 22:20 arányban ma­radt alul Kolossal szemben. Mindketten tovább jutottak a vidékbajnokság miskolci döntőjébe, melynek termé­szetesen Patrik Ágnes is résztvevője. Egsrváriné, aki betegsége miatt nem állha­tott asztalhoz, mint rangso­rolt versenyző ugyancsak in­dulhat Miskolcon. Bár nem jutott tovább, jól játszott Kiss Zsuzsa, Mészáros Ági és Pásztor Tünde. Férfiak­IMII Az MTS hatvani városi ta­nácsa és kézilabda-szövetsége el­ső alkalommal rendezi meg a város női és férfi'kézilabda te­remkupáját. A mérkőzéseket a selypi általános iskola tornater­mében, február 25-én, illetve március 4-én és ll-én játsszák le, s a jövőben évenként szeret­nék a kupát megrendezni. A csapatok nevezéseiket február 10-ig, a városi TS-hez (Hatvan, Kossuth tér 3.) juttassák eL * A selypi 215. számú szakmun­kásképző intézetben rendezett házi sakkbajnokságon T2l tanuló vett részt. A verseny első helye­zettjei: 1. Zancsics Pál, 2. Ko­máromi György. 3. Bíró László. 4. Hasznosi Attila, 5. Kőszegi Ferenc, * A Nógrád— Hev?s megyei NB-s tartalékbaj nokság fegyelmi bi­zottsága tárgyalta és elutasí­totta a Balassagyarmati SE óvá­sát, melyben az Egercsehi—Ba- , lassagyarmat l:0f arányban vég­ződött ifjúsági mérkőzés ered­ményének megsemmisítését kér­ték. Az SBTC III.—Apci Vasas II. elmaradt mérkőzés 2 oontját 3:0-ás gó’gránnval a Salgótar­ján javára igazolták, az apciak távolmaradása miatt. & Versenybírói in­dítanak Ha^ és snnrí­Az £r'le*k‘,'a'JőV 1<Mg iA’s.-.í-irpzVt «tnek a várna’ TS-nél (Hatvan, Kossuth téa 3ú nál dr. Estefán és Dráviczki harcolta ki a továbbjutást, Kovács értékes győzelmet szerzett. Párosokban a , dr. Ruttkayné—Kiss Zs. páros érte el a legjobb ered­ményt, , nyolc közé jutottak. Antal hajós, a városi mű­velődésügyi osztály gazdasá­gi felügyelője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács a fejlesztési alap­ból évente jelentős összeget ad a sportcélokra. Kétszáz­ezer forintot biztosított az egyesületeknek, amiből a kékesiek tavaly húszezret kaptak. A végrehajtó bizott­ság dönt minden ilyen ügy­ben, tette hozzá. Várhatóan támogatni fogja a „sasok” . kérését most is. ■ ■ ■ ■ Kellene az a bizonyos hó­ágyú. Állítólag az ára nem is olyan nagyon nagy. Har­mincezret emlegetnek. Eny- , nyit különösebb fáradság nélkül is elő lehet teremte­ni. Mert az időjárás sem min­dig megbízható. Elmúlt már az idei tél java része, de hó­ban nem bővelkedhettünk eddig. Ha az a bizonyos hó­ágyú már a Kékesen volna, akkor a fiatalok síedzései nem függnének az időjárás szeszélyeitől. Csak megcé­loznák az ágyúval a lesikló- pályát, aztán bekapcsolnák a szerkezetet, és a sízésre alkalmas bevonat máris rá­terülne a földre. Ezek a fiatalok nemrég Síházat varázsoltak elő a csúcson, meg javíttatták a felvonót és lámpákkal sze­relték fel az egyik lesikló- pályát, hogy a téli korai sö­tétedés ne akadályozza meg őket az edzésben. Tettek már sok mindent. Persze, a felnőttek közbejöt­tével. Ők maguk pedig a versenyeken felmutatott eredményeikkel bizonyítot­ták be, hogy kiérdemelték a felnőttek gondoskodását. A hóágyún már nem múl­hat a rendszeres edzésük. De hol a hóágyú? Hátha a sportpropaganda rövid idő alatt megküldi a kért pros­pektust, aztán már csak a pénz kell, majd a megren­delés, majd a csőrendszer, majd a ... Ajaj, van még tennivaló bőven. Mikor lesz ebből hóágyú és mikor lesz abból műhó? G. Molnár Ferenc Kovgyűlf sebről jelenít ük Az Apei Vasas sportköri közgyűlésén, me­lyet a Qualitál Vállalat ét­termében tartottak meg, részt vett Pete Pál, a községi ta­nács vb-elnöke, Nógrádi Bé­la, a járási sportszövetség megbízottja, valamint Pan­dúr .Sándor, a vállalat szak- szervezeti titkára. Keresztfal­vi Ferenc, a sportkör elnöke értékelte a végzett munkát. A sportkör működéséhez a múlt évben biztosították az anyagi bázist, ennek ellenére a szakosztályok tevékenysége nem volt a legeredménye­sebb. A labdarúgók szereplé­se ismeretes. Ez év kezdetétől Szomszéd Ádám új edző irá­nyításával alapozó edzések­kel készülnek a bajnoki sze­zonra, s ez biztosítéka lehét a jobb tavaszi szereplésnek. Valamennyi játékos a Quali­tál Vállalatnál dolgozik és felkészülésükhöz a vállalat igyekszik kedvező fetételeket biztosítani. Jól működő ter­mészetjáró szakosztályuk a múlt évben több túrán és versenyen vett részt. A férfi­csapat megyei győztesként jo­got szerzett az országos dön­tőn való részvételre is. Idén ugyancsak több országos tú­rát és versenyt kívánnak szervezni. Tömegsportban is mutatkoztak jó eredmények. Az üzemi kispályás labdarú­gó-bajnokságban több mint százan sportoltak rendszere­sen. Ezenkívül megrendezték a vasas sportnapot is. A be­számoló foglalkozott azzal, hogy még mindig kevés nő sportol az egyesületben, pe­dig a vállalatnál viszonylag nagy a dolgozó nők száma. Tavaly megkísérelték bevon­ni őket is a sporttevékenység­be, de ez nem sikerült megfe­lelően. 1973-ban tömegsport jelleggel asztalitenisz és röp­labda versenyeket kívánnak rendezni. A közgyűlésen fel­szólalók egyetértettek a be­számolóban elhangzottakkal, a vezetőség munkáját és a kitűzött feladatokat helyes­nek ítélték. (szűcs) Megyei atlétikai rangsor 72 ii. Férfi atlétáink rangsora 100 m: 10.9 Csizmadia (E. Tanárképző), 11 Mándokí (E. Dózsa), 11.2 Bartos (E. Ta­nárképző), Verb (GYESE), 11.3 Nádudvari (GYESE), 11.4 Nagy T. (EDSI), Tóvizi (GYESE), 11.5 Bódy (Hatva­ni K.), Bartus (GYESE), Földi (E. Dózsa), Kovács Gy. (Hatvani K.), Síké (E. Dó­zsa). Üj átlagcsúcs: tizen­ötös 11.43. 200 m: 22.6 Csiz­madia, 23 Bartos. 23.2 Mán- doki, 23.4 Verb, 24.1 Síké, 24.2 Nádudvari, Tóvizi, 24.3 Bódy, 24.6 Bártfai (H. Kini­zsi), Fülöp (E. Tanárképző), Párái (Hatvani K.). 400 m: 50.6 Mándoki,. 51.1 Csizma­dia, 51.8 Bárdos (E. Tanár­képző), 52.2 Bartos, 52.6 Verb, 53.3 Hepp (Hatvani K.), 53.9 Sándor (Hatvani K.), 54 Sí­ké, 54.4 Párái, 54.9 Mankö- vics (Hatvani Ki) Űj átlag­csúcsok: ötös 51.66, tizenötös 53.82. 800 m: 1:57.3 Bárdos, 2:03 Mándoki, 2:05.3 Párái,-2:06 MánkóvicS, Brenner (Hatvani K.), 2:06.2 Hepp, 2:06.3 Szecskó (E. Dózsa), 2:07.8 Veres (Hatvani K.), 2:08 , Fehér (Hatvani K.), 2:08.7 Mészáros (E. Dózsa). 1500 m: 4:11 Kerékgyártó (E. Dózsa), 4:16 Brenner, 4:20.2 Bárdos, 4:21.6 Tóth A. (Hat­vani K.), 4:22.9 Mankovics, 4:23 Szecskó, 4:23.4 Mészáros, 4:27.4 Fehér, .4:33.5 Kiss J. (Hatvani K.), 4:34.4 Mrkvá (Hatvani K.). 5000 m: 15:22.8 Kerékgyártó, 15:29.6 Bren­ner. 16:11 Mészáros, 19:04 Hegedűs (Egercsehi). 19:31.8 Kenéz (Hatvani K.) 10 000 m : 33:43.8 Mészáros. 710 m gát: 17.3 Gazda (E. Dózsa). 17.7 Széli (Hatvani K.). 17.8 No- vák (Hatvani K.), 18.2 Nyizs- nyi (Hatvani K.). Par^i, 18.7 Kovács S. (E. Dobó G.), 19.1 Nagy L. (Selypi K.l. 19.3 Nagy V. (H. Bajza G.), 19.9 Csongár (Selypi K.). 30.4 Lichy (Hatvani. K.) Távolug­rás: 676 Verb, 668 Balogh (E. Tanárképző). 630 Schvárczkopf (Sírok), 612 Kovács G. (Hatvani K.), 605 Bódy. 603 Sándor. 602 Gulyka (Hatvani K.l, 595 Hadobás (Verpelét). 593 Széli, 587 Szabó A. (H. Bajza G.) Űj átlagcsúcs: tizenötös 604. Magasugrás: 190 Cser­venka (GYESE), 185 Balogh, Széli, 175 Dallos (E. Dózsa), Gazda, Verb, Hliva (Kará- csond), 172 Farai, Pribula (Selypi K.), 170 kovács G.. Pelle (GYESE), Stáhl (Gy. Vak Bottyán), Kóródi (Hat­vani K.), Novák (Hatvani K.), Sipeki (E. Gárdonyi G.) Űj átlagcsúcsok: ötös 182, tízes 177,4, tizenötös 175. Hármasugrás: 13,70 Kovács N. (E. Tanárképző), 13 Széli, 12,92 Verb, 12,79 Dallos! 12,74 Balogh, 12,45 Cserven- ka, 12,42 Szabó A., 11,87 Lichy, 11,69 Gál (E. Tanár­képző), 11,52 Kovács G. Üj átlagcsúcs: ötös 13,03. Rúd­ugrás: 340 Bencze (Selypi K.), Pribula, Széli, 320 Fe­kete (Gy. FMGT), Bozsó (Selypi KO, Kovacsik (Hat­vani K.), 310 Kovács N., Lichy. Nyizsnyi, 300 Rud- vánszkv (Selypi K.) Súlylö­kés: 14.08 Hevesi (E. Dózsa), 11,96 Citrom (GYESE), 11,90 Nagy S. (Selypi K.), 11,83 Farkas (E. Dózsa), 11,18 Kis- faludi A. (GYESE), 11,08 Hatvani (E. Tanárképző), 11.02 Pelle, 11,14 Takács (GYESE), 10.86 Gazda, 10.85 Szöllősi (Gy. Vasas Izzó). Diszkosz: 41,76 Balázs (E. Dózsa), 38,48 'Citrom, 37,52 Márkus (GYESE), 37,42 He­vesi, 32,44 Kisfaludi P. (GYESE). 32,32 Takács, -29,30 Nagt S., 29,16 Szakkay (Gy. FMGT), 26,22 Fülöp. 26.08 Szekeres (Selypi K.) Gerely: 65.36 Nagy S., 59 Hatvani, 52,80 Tőzsér_ (GYESE), 50,70 Kisfaludi P.! 50,42 Törőesik (Seivpi KO. 49,82 Kovács G„ 40 64 Pribula, 49.18 Sí irányi (Gy. Vak Bottyán G0. 48.26 Széli. 47.74 Perenczi (GYE­SE). Üi átlaffcsúes: tizenötös 50.05. Kalavácsvetés: 31.70 Csongár, 31.30 Szekeres. 25.92 Hevesi. 21.98 Horváth (Sely­pi K.) 70 km gyaloglás: 57:44,2 Buborék (Hatvani KO, 64:26.6 Móricz (Hatvan? K0 Tízpróba (felnőtt szerekkel): 4550 Fülöp. Tízpróba (ifjú­sági szerekkel): 5270 Széli, 5199 Kovács G„ 5179 Pribula, 4672 Paraí, 4478 Lichy, 4460 Verb, 3931 Síké. 1973. február 1., csütörtök \ Az eddig rendezett kilenc lab­darugó-viiag bajnokság króniká­ja az 1962-es Ciliiéi és az 197ű-es mexikói VB-n előfordult — mind­két esetben a játékvezetőkkel kapcsolatos — megvesztegetést jegyzett fel. Hogy kísérletek voltak-e, avagy tények, erre vo­natkozólag máig sincsenek kéz­zelfogható ' bizonyítékok. Tény. hogy a „jólértesült” világlapok annak idején bő terjedelemben, szenzációként tálalták az esete­ket. A FIFA, a világ labdarúgá­sának csúcsszerve részéről nem történt ez ügyben hivatalos ál­lásfoglalás, bár mindkét érde­kelt játékvezető ellen vizsgálat indult, amelynek eredményét azonban nem hozták nyilvános­ságra. Pergessük hát vissza e k i vi­lágbajnoki megvesztegetés .1 Mi­jét. 1962. CHILE: Sergio Bustamente chilei FIFA-játékvezető pályafutása egy kissé talán családi okokból in­dult, mert már apja is a játék- vezetésnek hódolt. Pályája azon­ban mind jobban felfelé ívelt és ennek megfelelően számos kül­földi meghívást is kapott. Sike­res működésének köszönhette, hogy aránylag fiatalon került neve a FIFA-játékvezetők listá­jára. Nagy megtiszteltetés volt szá­mára, hogy a FIFA jelölése alapján részt vehetett a hazá­jában — Chilében — rendezett 1962. évi labdarúgó-világbajnok­ságon, ahol nem kisebb jelen­tőségű mérkőzés, mint a Vina del Marban lejátszott'" Spanyol- ország—Brazília találkozó vezeté­sét- bízták rá. Bustamente ekkor talán még maga sem gondolta, hogy a mér­kőzés vezetése jelentette játék­vezetői pályafutásának csúcs­pontját, s egyben végzetét. .. Rásütötték ugyanis- a megvá- sárolhatóság bélvegét. Nyilváno­san azzal gyanúsították, hogy ítéletei nyomán volt csak le­hetséges, hogy e mérkőzésen Snanvoiország nem győzhette le az egyébként gyenge nanot ki­fogó világbajnok Brazíliát, Fgész sajtókamnánv kerekedett körülötte. Az egészben az volt ■ a szomorú. hogv énnen egv : érdekeit” brazil úis/i«í’*ó indí­totta ehene a rá^s^mbodiára­+ ->+• q V, vÁ-> «V, ih-d -8-,ös«77,p>fó-.r»v Aq módjá­nak pontos me^j^1 öiésével. — Az ellenem sú­lyos vá^k mind légből ka^o+t ’''■ymáyiTTok i _ joiomatto ki a ’’^értett’ Sergio Bustamente. Ennvit mondott, de rtiintha ezt is megbánta volna. • S roipdez jóval öt évvel a chilei világbajnokság után tör­tént. — Először arra gondoltam, fe’ieleutein a rágalmazó­Világbajnokság! megvesztegetési botrányok Sergio Bustamente chilei FIFA-játékvezető. mat. Azt tanácsolták nekem, hogy ez az egyetlen mód az el­lenem indított, személyi becsüle­tembe vágó hajsza megfékezésé­re, becsületem megvédésére. — Fájó volt számomra, hogy mindenki, köztük legjobb bará­taim is elfordultak tőlem, nem akarván egy „kétes” ügybe ke­veredni, s ott álltam tanácsta­lanul. — Ekkor úgy döntöttem, hogy felkeresek egy magas rangú chi­lei sportfunkcionáriust, akinek mindent őszintén elmondok. Az így nyugtatott meg: — „Ne törődjék vele! A legki­sebb kétség sem merült fel az ön tisztességét illetően. Ha csalt volna, s erre bizonyítékok len­nének birtokunkban, nem vezet­hetne több mérkőzést. Jól isme­rem önt. szenyor Bustamente. Tudom, hogv tisztességes ember akinek becsületéhez nem fér kétség. így nincs oka semmi­től sem tartania.” — E gyalázatos eset azonban mégis olyan nyomokat liagvott bennem, amelvek nem egyköny- nyen gyógyulnak be, mert az igazságtalanság mindig fáj, de így különösen — vallja Busta­mente. Aztán újabb, váratlan fordulat következett az „ügy”-ben. Bus- tamentét okkal, vagy ok nélkül, de feltehetően a személye kö­rül kerekedett sajtókampány hatására, „visszaminősítették” . . . Ettől kezdve nevével már csak alacsonyabb osztályú mérkőzé­seken találkozhattunk. ö azonban érről sem ' kívánt beszélni. A tények azonban nyil­vánosságra kerültek. Hivatása gyakorlása közben most már mindig számolnia kellett a bi­zalmatlansággal, közönyösséggel és a meg nem értéssel. Hogy kellően megfontolt, vagy igazságos volt-e a döntés, ezt talán sohasem tudhatjuk meg. Egy azonban biztos: az igazá­ért mindenki harcolna, Busta­mente azonban nem ezt - tette. Változatlanul hallgatott . . . — Lehet, hogy voltak rosz- szabb napjaim is, amikor gyen­gébben ment a játékvezetés. Meggyőződésem azonban, hogy társaim közül nem én voltam a legrosszabb játékvezető, így hát érdemtelenül minősítettek vissza. Mindössze ennyit mondott c$ak. Szenyor Bustamente volt chi­lei FIFA-játékvezetŐ tanulságos esete azonban azt bizonyította, hogy hallgatni nem mindig arany ... 1970. MEXIKO: Nem volt a világon boldogabb ember Airton Vieira De Morais, a kitűnő brazil FIFA-bírónál. amikor megérkezett az értesítés amely szerint a 'FIFA meghívta őt az 1970-es mexikói VB-n mű­ködő játékvezetők harmincas ke­retébe. Élete vágyálmát vélte be­teljesedni. hiszen ezzel felért pályafutásának csúcsára, s já­tékvezetőként működhet majd •> vhág legjobb csapatainak mér­kőzésein. Aztán a sors kifürkészhetet­len akar *.tu. — mint az életben annyiszor — lesújtott De Moraj­ra és félbeszakította nemcsak világbajnoki szereplését de egy­ben játékvezetői karrierjét is. A nagy vihart kavart ese+«t Orvar Be^gmark. a svéd váloga­tott szövetségi kaottá*->va. a c? oekVio'mhan morpo*"> Z tél vés • r*éid*r'”s'Támú nntiopt! Nyheter című lapban így * írta meg: ,.NÓh$*|v nann^l ho*1”’ a FIFA közölte velünk, hogv a Puebiában sorr<\ kerülő TTruguav elleni VB-mér^ő-yásünket P« Morais brazil FTFA-Mró vezeti, tolfirai srí.lKíhelvilakftn énnen játékosértekezletet tartottam fi­aimmal, amikor éles telefoe« berregés hallotszott. — Mr. Berg- mark, önt kérik a telefonhoz! — szólt a portás. — Amikor felvettem a kagylót, a vonal másik végén ismerős hang szólt és a következő meg­lepő bejelentést tette: — „Te, megvásárolhatjátok 1000 dollá­rért De Moraist, aki az Uruguay elleni utolsó VB-mérkozéseteket vezeti majd!” — Aztán letette a kagylót. — Ekkor még az első, az ola­szok elleni világbajnoki mérkő­zés előtt álltunk — emlékezik Bergmark —, s őszintén szólva nem tudtam, hogy viccelt-e ve­lem a telefonáló, avagy komo­lyan beszélt. Mindenesetre el­meséltem a történteket Sandberg nevű vezetőnknek, aki ugyanúgy Airton Vieira’ De Morais brazil FLFA-játékvezető. reagált a történtekre, ahogyan én, és velem azonosan vissza­utasította a megvesztegetésnek még csak a gondolatát is. — Közben múltak a napok és elérkezett a Pueblában sorra ke­rülő Uruguay elleni mérkőzé­sünk időpontja. Elindultunk pu- ebfai szálláshelyünkre, hogy új környezetünkkel megismerked­ve, minél tökéletesebben készül­hessünk fel a számunkra rend­kívül fontos találkozóra. Elfog­laltuk szálláshelyünket és min­dé« erőnkkel az előttünk álló nagy mérkőzésre koncentráltunk, s már el is felejtettük az előz­ményeket, amikor váratlanul újból jelentkezett ugyanaz a te­le íouáió és ezt közölte velem: — „Mr. Bergmark! Rendben van minden! De Morais a meg­beszélt 1000 dollárért vállalja. Úgy vezeti majd a' mérkőzése­teket, hogy bennmaradtok . . .!” — A rejtélyes telefonáló tel­jesen felkavart, hiszen még to­vábbi olyan részleteket mondott az „üggyel” kapcsolatban, hogy annak komolyságához már nem férhetett többé kétség, — E, sportpályafutásom való­ban legnehezebb pillanatában jóleső érzés volt számomra Sandberg „papa” közelsége, aki az ő tapasztaltságával és hatá­rozottságával mögöttem állt. tgy a mindent „elintéző” telefonáló »ajánlatát ezúttal másodszor is határozottan elutasítottam. — Vége volt a kellemetlen epizódnak — gondoltuk. Am té­vedtünk, mert a mindenre el­szánt, eszközökben egyáltalán nem válogató „brazil hideghá­ború” újabb és újabb váratlaA ötletekkel ostromolt és tartott bennünket izgalomban. így „jó­akarónk” most azzal a meglepő hírrel állt elő: „amennyiben ez­úttal is nemet mondunk, úgy De Morais az „uruk” ajánlatát fogadja el, s mi veszítjük el a mérkőzést... — Most már úgy éreztük, hogy ütött a cselekvés órája. Sand­berg papa azonnal telefonon ke­reste Ken Astont, a FIFA játék­vezető bizottsága elnökét s mi­után nem találta szálláshelyén, jelentette a történteket Sir Stan­ley Rousnak, a FIFA elnökének. Rous — dicséretére legyen mond­va — bár kézzelfogható bizonyí­tékokkal a telefonbeszélgetésen kívül nem szolgálhattunk, a tőle megszokott angol hidegvérrel és bölcs diplomáciával csendben in­tézkedett. De Moraist azonnal ,,levette” a mérkőzésről s utódá­nak személyét sem velünk, sem a/ „urukkal” előzetesen nem kö­zölték — Mindent összegezve: mélyen elítélendő, hogy a világ legjobb csapatainak találkozóin ily kel­lemetlen közjátékok zavarhat­ják meg a küzdelmek sportsze­rű keretek közötti lefolytatását. Meggyőződésem, hogy a FIFA, okulva a történteken, a jövő­ben az egyes mérkőzések játék­vezetőit csak közvetlenül annak megkezdése előtt hozza majd nyilvánosságra.” Eddig Orvar Bergmark svéd szövetségi kapitány memoárjai­ból. Érdeklődéssel várjuk a közel­gő 1974-es NSZK-beli VB-vel kapcsolatban a FIFA ez ügybeni állásfoglalását .......... . Somos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents