Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
0 + 8.30 9.00 9.20 10.05 10.40 10.50 11.30 12.20 12.35 13.50 14.05 14.30 15.10 15.45 16.05 16.31 16.51 17.20 17.40 17.55 18.38 19.25 20.20 20.53 21.50 22.20 22.45 23.00 KOSSUTH Operarészlctek Egy jenki... (Veget Berlioz: Harold Itáliában Nyitíiikék Riport Braiuus-zongoramüvete A Szabó család Ki nyer ma2 Tánczenei Válaszolunk hallgatóinknak^ Baraii kör Nőkről — nőknek Harsan a kürtszóé Kamarazene . ( Kórus pódium Riport i Fúvószene A fonogramtő! a sztereolemezig Pesti lányok vidéke» Páholyból Madách világa Nótaest Mezőgazdaságunk nagyja« Kedves lemezeim Könnyűzene Tánczene A nagyszülő is Kórusmuzsika PETŐFI ft,05 Régi melódiái« 8.40 Regényrészlet 9.03 Népdalcsokor ___ 1 1.55 Néhány perc tudomínf 12.00 Zenekari muzsik» 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Sport * ót 17.00 ötórai te» 18.20 Szóljatok, saép iuiuU 20.25 Kis magyar néprajz 20.33 Operettrészletek áj 24.00 Könyvismertetés -fill 21.10 A népdalelóadao mesterei r®tV! 21.28 Egy asztal medeMÓ^: 21.58 Purcell: Arthur ktrajjJ Otielvonásos opera Félévszázados az Aeroflot MAGYAR 9.30 *03)0 n.ts 17.35 17.15 rrv Nyugdfjaaofc móeorA Lendület. Magyarul beszélő NDK lila* Te.lizsák ' /. •' Ilirek A vásár. Lengj«# rövidfíto) AüaikerteS a nagyvilágbaS Patty Pravo. Zenés olasz £thn Esti mese Tv-hiradá Fórum Műkorcsolya KB Közben: Tv-hira<*» POZSONYI ís.rscafc* **&!?■*' 19.00 és 2L» Tv-bfrttŐH 20.00 Emberek a föld aiaOSS Tv-játék 21.25 Műkorcsolya EB ifi' #9.1* 19.30 20.00 21.30 +4 u\á. ?MGU EGRI VÖRÖS CSTLLA0 (Telefon: 22-334 Fél 4 órakor Osceola Inüiántörténet, színes, szinkronizált NDK filmen. Fél 6 órakor Felszabadítás A színes szovjet fHmsorozat IV—V. része (Másfélszeres helyárakU EGRI BRODY (Telefon: 14-97.1 Fél 4, fél 6 órakor Az l. számú ügynök Színes, szinkronizált lengyel kalandfilm . Este fél B órakor Furcsa pár Színes amerikai fllmvlgjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete tollú fehér madár HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nápolyi látni és.,« Tgj ÜGYELET Egerben! 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is, ‘ Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben .(Telefon: 117-27). ■r H. A szovjet polgári légiilytta büszkesége, a szuperszonikus TU—1-U-es. A Szovjetunióban *a közlekedés egyik leggyorsabban fejlődő ága a repülés. 50 évvel ezelőtt, 1923. február 9-én alakították meg az Állandó Légi Közlekedési Tanácsot, s ezzel a nappal kezdődött az Aeroflot krónikája. A légi járatok ma három és’ fél ezer szovjet várost és települést kötnek össze, és a gépek a legutóbbi két év alatt 160 millió utast szállítottak. Hihetetlenül rövid idő alatt kialakították a légi közlekedés tudományos és termelő bázisát, létrejöttek a tervezőirodák, amelyek élén olyan kiválóságok álltak és állnak, mint Andrej Tupoljev, Alekszandr Jakovlev, Szergej Iljusin, Nyi- kolaj Polikarpov, Mihail Mii és tanítványaik. Az Aeroflot 1935-től kizárólag szovjet (Foto APN—KS.) gyártmányú gépekkel üzemel. A belföldi utasszállítás és teherforgalom mellett nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le. A belföldi járatok teljes hossza eléri a 800 ezer kilométert, a nemzetközié pedig meghaladja a 225 ezer kilométert. Az első külföldi járat 1922-ben indult Moszkva és Berlin között, ma 63 ország repülőterein landolnak a jól ismert TU, IL, AM, JAK márkájú gépek. A jubileumi évben az Aero- flotra nagy feladatok várnak: 90 millió utast és körülbelül 2,2 millió tonna árut kell eljuttatniuk rendeltetési helyükre. Ehhez nyújt segítséget az automatizálás és a számítástechnika alkalmazása is. Ady nyomában IL CSÚCSA Talán az erdélyi Csúcsáról semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi megújító ja: Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tudják, hogy ebben a faluban volt molnárlegeny Kinizsi, Pál.) Ahogy betérünk a faragott székely kapun át a volt Bon- cza-kastélyba, megilletődött- ség lesz úrrá az emberen. Szinte legszívesebben lábujjhegyen járnánk. Ez a zártabb világ váltja ki Valószínűleg ezt az érzést. Az országút egyik oldalán a kastély, másik oldalán a vasútvonal, kissé lejjebb az állomás. Arra gondolok, hogy a megviselt idegrendszerű, megfáradt Ady hány álmatlan éjszakán számolhatta a kastély alatt elrobogó katonavonatokat. Hányszor ébreszthette fel álmából a mozdonyok éles füttye! Ahogy a kerti szerpentinen feljutunk az épületekhez, egy kis fenyves szélén az első épület a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegényháza, 4 ami később két szobájával és előszobájával Adyék meghitt otthona volt. Itt dolgozott legszívesebben, itt írta legszebb háborúellenes verseit. A költőre a ház falán elhelyezett román nyelvű felirat emlékeztet, s ahogy a bezárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szépen berendezett kalotaszegi paAz átépített Boncza-kástély. 1 Olvass» at Oíépújátujot I társadalmi tulajdon védelme a Felvezetőgyárban Az év elején általános szokás íélmémi az előző esztendők eredményeit, értékelni a múlt évben hozott intézkedések hasznosságát. Ezt tettük az Izzó gyöngyösi gyárában is, amikor a társadalomtulajdon védelméről beszéltünk. Sajnos — mondották az illetékesek, Szekrényest János, a gyár rendészetének vezetője és helyettese, Gál Géza —, még ma is akadnak gondatlan, hanyag emberek, de a társa- ■ dalmi tulajdon elleni vétségek száma mégis csökkent az előző évekhez képest Ha figyelembe vesszük, hogy a gyár létszáma az utóbbi két évben erősen gyarapodott, a vétségek számának csökkenése még jelentősebb. Ma már többen is vallják a gyárban, hogy a társadalmi •tulajdon védelme közérdek, s nem elegendő és célravezető csak az utólagos felelősségre vonás, hanem ezt meg is kell előzni. Az itt dolgozó tömegszervezeti tagok és a szocialista brigádok tagjai vállalták a társadalmi tulajdon fokozott védelmét, és a segítséget a megelőzéshez. A társadalmi aktívák nyújtottak segítséget ahhoz is, hogy a megelőzés érdekében jobban vigyázzanak á gyár értékeire. A gyár rendészetnek munkája nem merül ki csak a vagyon őrzésében. A törzsgyár tapasztalatait hasznosítva, a rendészet az üzem- gazdasági, termelési osztályokkal együtt vizsgálatot indított a termelés közben jelentkező veszteségidők okainak felderítésére is. Az ellenőrzések hasznosak voltak az elmúlt esztendőkben, s ebben az évben újabb erők is bekapcsolódnak ebbe a munkába. A legnagyobb eredménye az elmúlt évnek az, hogy maguk a dolgozók is felismerték a rendészet munkájSrraíc fontossága? és segítséget is adnak hozzá. Csefán József Gyöngyös. Termelési tanácskozás Pétervásárán Megtartotta a* ér etsó termeffési tanácskozását a Peteryására és vidéke ÁFÉSZ, Napirenden az 1972-es év gazdasági eredményeinek ismertetése, értékelése szerepelt és az 1973« évi üzlet- politikai program. A szövetkezet elmúlt évi ár»- cforgalmi tervét teljesítette. Ja- vu.lt a környék áruellátása, ugyanakkor fejlesztették az üzlethálózatot és a korszerűsítésre is gondolt a szövetkezet vezetősége. Az elmúlt évben Pétervásárán megnyitott bútorbolt nagyon jól szolgálja a lakosságot. Ezt bizonyítja az is, hogy a bútorbolt fél év alatt több mint félmilliós átlagos havi forgalmat bonyolított le. Még a szomszédos Nógrád és Borsod megyéből is sok a vásárló. A termelési értekezleten döntöttek a szakszervezeti bizottság javaslatára munkaverseny szer- ; vezéséről is. Az évi feladatok teljesítését elsősorban a szocia- ; lista brigádok vállalásai biztosítják majd. Zay József Pétervására Növekedett a közös vagyon, a dolgozók keresete Megtartotta évi zárszámadási közgyűlését az atkári termelőszövetkezet. A jó ; gazdasági eredményeknek köszönhető, hogy nőtt a közös gazdaság vagyona, növekedett a tagok és alkalmazottak átlagos jövedelme és nőtt a biztonsági alap is. A 10 órás munkanapra jutó átlagkereset például 126,30 forint lett, s az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem meghaladta" a 29 ezer forintot. Az eredmények annak köszönhetők, hogy a tagság a • vezetőséggel teljés egyetértésben, egész esztendőn keresztül jó munkát végzett. A következő esztendő eredményét az eddig végzett jó ; munka, az új termelési é«- re való alapos felkészülés és j nem utolsósorban a rendező- ■ re* munkabért biztosító biztonsági alap biztosítja. Babus Zoltán Aíkár, Üj Élet Tsz ■pci olvasóknak Az tyűnr ae olvasás Iránt mindenütt nő. Ennek áz igénynek kielégítéséhez nyújt segítséget az apd községi könyvtár azzal .hogy a Budapesti Minőségi Szőrme Ktsz községben létesített telepen, letéti kölcsönzőt létesített. Az üzem külön könyvtárosa gondozza a félévenként lecserélésre kerülő könyvállományt. A letéti könyvtár hetenként egyszer tart kölcsönzést, s a munka szakmai irányítását, ellenőrzését a községi könyvtár vezetője vállalta. A helyi tanácsnak és a könyvtárnak e kezdeményezése lehetőséget nyújt az itt dolgozóknak ahhoz, hogy közelebbről megismerjék a könyx- tár munkáját is, könnyebben hozzájuthassanak érdeklődési körüknek megfelelő olvasnivalóhoz. Csak dicsérni lehet a kezdeményezést. Burányi Imre rasztszoba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy veren- dás, nagy ebédlős ház áll, amelyben Boncza Berta nagyanyja élt, majd a dombtetőn az • országút felé fordulva, mintegy a helyzet magaslatán áll a voltaképpeni kastély. Három esztendővel az elbocsátó, szép üzenet után, ’ innen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Boncza Bertával Budapestre, házasodni. Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik íájáni^v lombjai alatt adott új nevet Bertukának Ady, amikor is egy évődés alkalmával mondotta a költő: csacsika, csa- csinka, Csinszka. , Látszólag ilyen egyszerűen született a becenév. Nem csoda tehát, hogy Csinszka pedig olykor Csinszky-nek szólította Adyt.. Csúcsán a világtól elzárt költőt barátaival a levél- és táviratváltások kapcsolták egybe. Így fontosoclott fel Ady csúcsai életében a posta és a vasút, amely mint köldökzsírón kötötte össze Pesttel és az országgal. Mohón csapott le a postán küldött újságokra, folyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkezve talán el is felej-, tette a falusi kocsmát, ahol egyébként mindig megivott néhány pohárral. A kert bokrairól a régi olvasmányok nyomán más is eszembe jut, hogy a költőzseni Csinszka tréfás-komoly korholásai miatt ebédkor csak kicsiket kortyolgatott a borból, s a vacsoránál is csak meglepően keveset iszik. Majd később kiderül a turpisság, hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a boros- fiaskókat és magányos sétái alkalmával odajár borozni. A Csúcsán, töltött idő teremtett lehetőséget arra, hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki soha sem jutott túl Kolozsváron, megismerkedjék szűkebb hazájával. Innen látogatott el Brassóba, amely lenyűgözte ősi stílusával, megcsodálta a sík Barcaságot. Marosvásárhelyre utazván ismerkedett a székelyfölddel, — majd a tüneményes Szová- tával. Csúcsai tartózkodása idején került közel a Szilágy- ságho'z, s onnan már csak egy ugrás Zilah, ahová megany- nyi diákélmény kötötte. Ha messziről jött Idegen yetődik e tájra, ebbe a parkba — aki talán csak éppen hallott egy Ady Endre nevű magyar költőről —, bizonyára nem jár „lábujjhegyen". Nekünk azonban mi mindent mond a mi Adynkról a park egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt elszáguldó expresszvonat zakatolása, hiszen ez a vará- zsos szépségű hely, bármenynyire is távol mindentől, Ady életének és költészetének jelentős állomása. Boros Béla százast akar váltani. A péhztárosnö előzékenyen tízesekre és húszasokra, illetve százasokra és esetleg némi. váltópénzre is aprózza föl a százast, illetve ötszázas címletű bankjegyet. Senki se zúgolódik, mindenki tudomásul veszi, hogy a pénzváltásért nem kell sorba állni; még akkor se, ha a százas vagy ötszázas föl- aprózása kétannyi időt vesz igénybe, mint egy liter tejre vagy egy pohár szódavízre szóló blokk megváltása. Pedig miről van szó? Aki blokkot vált, az hasznot hoz az üzletnek és annak sorba keli állnia. Aki viszont aprópénzt akar kapni a bankjegyéért, az csupán szívességet vesz igénybe, de neki nem kell sorba állnia. Miért van ez így? — kérdezték megbízóim. Hát ezzel a rejtéllyel nem tudtam megbirkózni — fejezte be izgalmas elbeszélését a nemrég még aktív mesterdetektív. — No nem baj — tette hozzá rezignálton —. talán majd valamelyik rátennettebb utódom... Heves Ferenc Az egykori Nagy Nyomozó megtömködte kurta szárú pipáját, rágyújtott, azután belefogott érdekfeszítö elbeszélésébe. — Sohase gondoltam rá — így kezdte —, hogy férfikorom teljében nyugdíjazásomat kérjem. De amikor életem első kudarca váratlanul bekövetkezett, nem haboztam egy percig se, hogy felhagyjak rajongásig szeretett hivatásommal. A fiaskó oly teljes volt, hogy csalódásomban és szégyenemben nem tehettem egyebet. Ráadásul nem is valamely bonyolult bűnügyi rejtélybe buktam bele, csupán a mindennapi élet egy különös jelenségén akadtam fönn, s’ éppen. ez tetézte kudarcom súlyosságát. Idegenbe, a szép Magyar- országra kaptam ■ meghívást — folytatta a mester. — A feladat, amellyel megbíztak, a következő volt: embersereg áll hosszú, méla sorban az élelmiszerboltok vagy a büfék pénztára előtt. Senki, sem előzheti meg illetéktelenül a másikat, mindenki szigorúan ügyel szerzett jogaira. Akkor hirtelen jön valaki, mint borult égből h gömbvillám és soron kívül odaáll a kassza elé azzal, hogy egy százast vagy öt- 1973. február 7,, svuan* NpníiLvfíin Cl j
