Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk | Izgalom j j a tőzsdéken j < VALAHA, nem is olyan régen a dollár még a nyu- f s gáti pénzvilág viszonylag stabil pillérének számított. ? I A legújabb jelentések stet tanúsítják, hogy a világnak í ■> immár hozzá kell szoknia egy alaposan megváltozott > > fogalomhoz, a gyengélkedő, sőt krónikusan gyengéiké- l \ dő dollár fogalmához. ' A nyugati, elsősorban a nyugat-európai pénz- j : piacokon ismét úgy vibrál az izgalom, mint egy fe- i szültséggel terhes drámában. A tőzsdéken hatalmas a \ spekulációs tevékenység, és még a szokásosnál is érvé- > \ nyesebb az az igazság, hogy percek alatt vagyonok f í sokszorozódhatnak meg, illetve úszhatnak el. A frankfurti tőzsdén szinte tízpercenként változ- % tatták a legújabb árfolyamokat -feltüntető feliratokat l és általában elmondhatjuk: a dollár legújabb gyen- < ■, gélkedése mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársa- > ság gazdasági életében okozott nagy riadalmat és lázas < tevékenységet Brandt kancellár kénytelen volt össze- > hívni szűkebb pénzügyi kabinetjét és az ülés után be- < jelentették, hogy Bonn ezúttal sem a márka árfolya- > mának megváltoztatására, sem lebegtetésére nem haj- í landó. > A NYUGATI PÉNZVILÁG krízise 1968-ban kéz- l dődött, az aranypiac kettéválásával és De Gaulle em- | lékezetes dollárellenes kirohanásaival. 1969-ben leér- I ékelték a francia frankot, majd felértékelték a nyu- > gatnémet márkát, ez utóbbit 9,3 százalékkal 1971-ben < a dollár beáramlása miatt egy időre be kellett zárni \ Nyugat-Európa szinte valamennyi valutatőzsdéjét < Ugyancsak az évnek a végén elhatározták az átváltási i irfolyamok reformját 1972-ben pedig Nixon emléke- | :etes dollármentő intézkedései okoztak nagy felzúdu­lást Brüsszeltől Tokióig. \ A DOLLÁR legújabb megingása jől érzékelteti, | hogy a vietnami háborúnak az Egyesült Államok, sőt < az egész nyugati világ számára milyen messzemenő ? következményei vannak, még gazdasági-pénzügyi té- < ren is. Erős a gyanú, hogy a dollárbeáramlási spekulá- > dó nemcsak magáncégek akciója. Van esély arra, hogy | Washington ezzel az eszközzel is megpróbálja szövet- > ségeseire hárítani a saját terheinek egy részét i . \ Hafez Iszmail Moszkvába utazott KAIRÓ: Kedden délután kétnapos látogatásra Moszkvába uta­zott Haies Iszmail, Szadat elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, aki személyes üzenetet visz az egyiptomi államfőtől Leonyid Brezs­nyevnek, az 'T'KP főtitkárá­nak. Az egyiptomi küldött­séghez tartozik Hafez Gha- nem, az Arab Szocialista Unió főtitkárságának tagja és Yehin Abdel Kader, Egyiptom moszkvai nagykö­vete is. Párizsban tartják a Vietnammal foglalkozó nemzetközi konferenciát (Folytatás az 1. oldalról,) Vietnamban, a vietnami nép alapvető nemzeti jogai­nak tiszteletben tartását, a dél-vietnami nép önrendel­kezési jogát, s hozzájárul­janak a békéhez, valamint szavatolják a békét Indokí­nában”. A nemzetközi konferen­cián előreláthatólag az aláb­bi országok fognak résztven. ni: a Szovjetunió, Francia-' ország, a Kínai Népköztár­saság, Nagy-Britannia, Ka­nada, Magyarország, Indoné­zia, Lengyelország, valamint annak a négy félnek a kép­viselői, amelyek a január 27-i párizsi megállapodást aláírták. Jelen lesz Kurt Waldheim, az , ENSZ főtit­kára is. A saígoni kormány ked­den közleményben jelentette be: egyetért azzal, hogy Pá­rizsban tartsák meg a Viet­nammal foglalkozó nemzet­közi konferenciát. PÁRIZS: A Dél-vietnami Köztársa­ság Ideiglenes Forradalmi Kormánya örömmel üdvözli, hogy az érdekelt felek meg­állapodtak abban, hogy Pá­rizst választják a Vietnam­mal foglalkozó nemzetközi konferencia színhelyéül — mondotta kedden Ly Van Sau, a DIFK-küldöttség szó­vivője. „A DIFK — fűzte hozzá a szóvivő — a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal egyetértésben, mindig is azt vallotta, hogy Párizs lenne Spekulációs doHárbeáramlás a békemegállapodásban elő­írt nemzetközi konferencia kedvező színhelye. Állás­pontunkról már tájékoztat­tuk a francia kormányt”. „Véleményünk szerint ar­cátlan mesterkedésről, az aláírt megállapodások durva megszegéséről van szó” — mondta kedden reggel a DIFK delegációjának szóvivője azokkal a hírekkel kapcso­latban, amelyek szerint a saigoni hatóságok állítólag á helyszínen, szabadon bocsá­tottak mintegy 20 000 hadi­foglyot és körülbelül ugyan­ennyi politikai foglyot. A szóvivő az AFP munka­társának adott nyilatkozatá­ban aláhúzta: a Párizsban aláírt vietnami békemegál­lapodás és a csatolt jegyző­könyvek kimondják, hogy a szabadon bocsátott foglyo­kat át kell adni annak a félnek, amelyhez tartoznak. SAIGON: Dél-Vietnamban fokozato­san mozgásba lendül a tűzszünet ellenőrző gépezete: a négyoldalú katonai vegyes­bizottság (a három vietnami fél és az Egyesült Államok képviselői), valamint a nem­zetközi ellenőrző és felügye­lő bizottság (Kanada, Ma­gyarország, Indonézia és Lengyelország képviselői) kiküldik megfigyelő csoport­jaikat a köríeti ellenőrző központokba, és megkezdik a tűzszünet megtartásának ellenőrzését. Kedden ismét útra kelt három amerikai C—130-as szállítógép Hanoi­ba, hogy a VDK megfigye­lőinek újabb csoportját hoz­za Dél-Vietnamba, HELSINKI: Kedden Helsinkiben foly­tatta tanácskozását az euró­pai biztonsági konferencia napirendjének második té­májáról, azaz az összeuró­pai gazdasági együttműkö­désről. A tanácskozáson — amelyen több ország nagy­követe szólalt fel — meg­egyeztek abban, hogy a ple­náris ülést a késő esti órák­ban folytatják. NYUGAT-BERL1N: Rainer Barzel továbbra is meg akarja tartani mind a három eddigi tisztségét: ő, akar maradni a CDU-CSU parlamenti frakciójának el­nöke, az uniópártok kancel­lárjelöltje és a CDU elnöke is. Ezt jelentette ki a nyu­gat-berlini Reichtstagban tartott sajtóértekezletén., á KAIRÓ: Egyiptomban folytatódik a Szadat elnök által kezde­ményezett tisztogatási kam­pány, amelynek során ki­zárják az Arab Szocialista Unióból és egyben meg­fosztják politikai, szakszer­vezeti, állami és egyéb tisztségeiktől mindazokat, akik ASZÚ fegyelmi bi­zottsága szerint eltértek a hivatalos politikai irányvo­naltól. A nyilvánosságra ho­zott határozat szerint to­vábbi tíz „poütikai elhajlót” zártak ki az ASZÚ soraiból. Kreisky sajtóértekezlete A nyugat-európai pénzpia- /■ cokon a spekulációs dollár­beáramlás következtében is­mét válsággal terhes hely­zet alakúit ki. Különösen a nyugatnémet márkára nehe­zedik erős nyomás. ­A rendkívüli helyzetre va­ló tekintettel kedden dél­előtt Brandt kancellár ösz- szehívta „pénzügyi kabinet­jét”, azaz Schmidt pénzügy- és Fríderichs gazdáságügy- minisztert A tanácskozás után bejelentették, hogy a kormány nem változtatja meg a márka árfolyamát és lebegtetésre sem hajlandó, hanem továbbra is korláto­zó intézkedésekkel igyekszik útját állni a spekulációnak. Képünk a frankfurti tőzs­dén készült. Belpolitikai kérdésekről és Ausztria külkápcsolatairól nyilatkozott keddi sajtótá­jékoztatóján Becsben Bruno Kreisky osztrák kancellár. A belpolitikai feladatok kö­zött fontosnak minősítette az „acélfúzió” megvalósítását, amelynek során a négy oszt­rák állami acélipari trösztöt egységes irányítás alá kí­vánják vonni. A kancellár ezután szólt arról, hogy új rádiótörvényt kivannak elfogadtatni, illet­ve a meglevőt „korszerűsíte­ni”. Nyilvánvalóan arra cél­zott, bogy a néppárt befo­lyása alatt álló rádiónak és televíziónak a jövőben az uralmon levő szocialisták igényeit jobban ki kell elé­gítenie. Kérdésekre válaszolva Kreisky úgy nyilatkozott, hogy tavaszi utazási tervei között szereped Budapesten teendő hivatalos látogatása, amely Fock Jenő magyar miniszterelnök korábbi ausztriai látogatásának vi­szonzása lesz. Az osztrák kormányfő hangoztatta, hogy budapesti látogatásával nem kell semmiféle „különleges problémát” megoldani, mérv. Ausztriának jó a kapcsola­ta Magyarországgal. „Ügy vélem — mondotta —, hogy hasznos, ha a szomszéd álla­mokkal jó kapcsolatot ápo­lunk s az ilyen jellegű lá­togatások ezt a célt előse­gíthetik.” Bécs nemzetközi szerepé! érintve a kancellár hángsú- lyozta, hogy Ausztria nem akar „Helsinki konkurren- se” lenni, de nyitva tartja kapuit nemzetközi tárgyalá­sok előtt. II tárgyalás is osztályban: Szovjet é* bengáli vezetők üzenetváltása Üzenetváltásra került sor a szovjet és bengáli vezetők között a két ország diplo­máciai kapcsolatai megte­remtésének egyéves évfor­dulója alkalmából. Mi okozta a japán repiilSgép katasztrófáját ? MOSZKVA: Befejezte munkáját az a bizottság, amely, kivizsgálta a „JAL” japán légitársaság DC—8 mintájú repülőgépe november 28-án Moszkva meüett bekövetkezett ka­tasztrófájának okait. A japán polgári repülés- ügy vezetői köszönetüket fe­jezték ki a szovjet repülés­ügy dolgozóinak akik hala­déktalanul megtettek min­den szükséges intézkedést az utasok megmentése érdeké­ben. A katasztrófa fő oka — mint a Mainicsi című lap közölte — az’volt. hogy a pilóta közvetlenül a felszál­lás után hibát követett el; túlságosan magasfa emelte a repülőgép orrát, aminek következtében a gép vesztett magasságából, sebességéből és lezuhant. gtU. február 7.. szórd* JANUAR 27-E fontos dá­tum az egész emberiség tör­ténetében. A vietnami' tűz­szünetről és a béke helyre- állításáról szóló megállapo­dás aláírásával földünk leg­veszélyesebb tűzfészkének kioltása kezdődött meg. Persze, ha el is hallgattak a fegyverek, a béke még roppant ingatag Dél-Viet­namban. Indokína más or­szágaiban, Kambodzsában; Laoszban is robbannak még a bombák, kelepeinek a gép­puskák. És mégis, a világ helyzete más, jobb, biztatóbb, mint volt a vietnami fegyverszü­net létrejötte előtt. A nemzetközi helyzet eny­hülésének folyamata nem a Távol-Keleten kezdődött. Az utóbbi két esztendőben Eu­rópában is történelmi jelen- ' tőségű erőátcsoportosulás megy végbe. Az NSZK jó­váhagyta a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szer­ződéseit, amelyekben lemond a vitás kérdések erőszakkal történő megoldásáról, a re- vansizmus politikájáról és tudomásul veszi a II. világ­háború után kialakult hatá­rokat, a Német Demokrati­kus Köztársaság önálló álla­mi létét. Létrejött a két Né­metország egyezménye, a Nyugat-Berlinnel kapcsola­tos . négyhatalmi megállapo­dás és Helsinkiben megkez­dődött az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előké­szítése. A Közel-Keleten, ha egye- , lőre nem is sikerült felszá­molni a tűzfészket, tűzszü­net van, s egyre több erőfe­szítés történik annak érde­kében, hogy az arab népek igazságos és jogos ügye poli­tikai. úton nyerjen megol­dást, az agresszort vissza­vonulásra késztessék. AZ IMPERIALIZMUS egy jó évvel ezelőtt vereséget szenvedett a Hindusztáni- félsziget térségében is, kény­telen volt beletörődni abba, hogy Bengália 70 milliós né­pe a nemzeti és állami füg­getlenség útjára lépjen. Ebbe a világképbe külö­nösen fontos láncszemként illeszkednek a szovjet—ame­rikai tárgyalások. A Szov­jetunió a mai világ realitá­sainak legalább részleges felismerésére kényszerítet­te a legnagyobb imperialista hatalmat, amely — a tőkés világ osztályigényei érdeké­ben — nem is olyan régen még a „nemzetközi csendőr” szerepében tetszelgett. Az Egyesült Államok elnöke Moszkvában kénytelen volt aláírni azokat az okmányo­kat, amelyekben a Szovjet­unióval fenntartott kapcso­latok egyetlen alapjául a békés egymás mellett élés el­veit ismeri el. Jóváhagyta a rakétaelhá­rító rendszerek kiépítését és a hadászati támadó fegyve­rek fejlesztését korlátozó szerződéseket is. Az utolsó évtizedben valóságos „nem­zedékváltás” ment végbe a földi interkontinentális bal­lisztikus rakéták, a tenger­alattjárók és a bombázógé­pek területén. A támadó ra- rkétafegyverek mind tökéle­tesebbé, egyre sebezhetetle- nebbé váltak és sor került az ellenrakéta rendszerek lét­rehozására is. A fegyverke­zési hajsza minden eddiginél költségesebbé vált. (Csupán az amerikai Safeguard elhá­rító rakétarendszer felállítá­sának költségeit 50 milbárd dollárra becsülik). Márpedig a stratégiai fegyverrendsze­rek továbbfejlesztésének láncreakciója — mind veszé­lyessége, mind pedig költ­ségkihatása miatt — rend­kívül súlyos követelmények­kel járna az Egyesült Álla­mok számára is. AZ amerikaiakat a Szovjetunióval való viszony rendezésére kényszeríti a gazdasági szükségszerűség is. Az amerikai monopoltőkések ugyanis joggal tartanak at­tól, hogy ha gazdaságukat tovább terhelik a legmoder­nebb fegyverfajtákkal járó, egyre fantasztikusabb mé­retű költségek, akkor egyre Kevésbé lesznek képesek tar­tani a versenyt a világpia­con azokkal a tőkés hatal­makkal és csoportosulások­kal (Japán, Nyugat-Német- ország, Közös Piac stb.), amelyeket az. ilyen méretű katonai kiadások nem ter­helnek. Az amerikai szak­értők azt is számba veszik, hogy 20—30 éven belül az Egyesült Államok gazdasá­gában fellépő energiahiányt, a jelek szerint, csak a szi­bériai gáz- és olaj lelőhelyek segítségével tudják leküzde­ni. ' Mindez tükrözi, hogy az erőviszonyokban olyan vál­tozás ment és megy végbe, amely egyre inkább lehe­tetlenné teszi, hogy . az im­perializmus az erőpolitika nyelyén beszéljen, a háborús szakadék szélén táncoló po­litikáját kényszerítse a vi­lágra, új világháborút rob­bantson ki, sőt, az is egyre kilátástalanabbá válik, hogy győzelemmel kecsegtető helyi háborúba fogjon. Mind reálisabb célkitűzés, hogy a szocialista országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió az imperialista hatalmak kezé­ből kiüssék az agresszió, a háború fegyverét, mint a nemzetközi problémák el­döntésének eszközét. A Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusán dol­gozta ki azt a hatásos és eredményes politikát, amely előirányozza, hogy egyidejű­leg és egymással rugalmasan kombinálva kell folytatni az imperializmus elleni harcot és a békés egymás mellett élés politikáját. Az imperia­lizmussal való fegyveres konfrontáció — amelyet a szocialista országok soha­sem kerestek, csak rájuk kényszerítették: —, nem az egyetlen formája a nemzet­közi osztályharcnak. A békés egymás mellett'élés elvének alkalmzása, a tárgyalásos egyezmények, a megállapo­dások, ha a béke megerősö­dését, a szocializmus világ­pozíciójának megszilárdítá­sát, az imperializmus agresz- szív köreinek vereségét és visszaszorítását segítik elő, az osztályharc ugyancsak szer­ves részét képezik. Márpe­dig a politikai döntés ki­kényszerítésében elért győ­zelem nem kevesebb felké­szültséget, bátorságot, követ­kezetességet igényel, mint a harc mezején vívott küzde­lem. Csak kevesebb áldo­zattal jár. És ha elvi alku nélkül lehetséges, a kom­munisták mindig is céljaik­nak a kisebb áldozattal tör­ténő megvalósítása mellett vannak. NEM TÁPLÁLUNK per­sze semmiféle illúziót ate- kintetben, hogy az imperia­lizmus természete és alap­vető törekvései . megváltoz­tak volna. A két társadalmi rendszerhez tartozó országok között még a legjobb állam­közi kapcsolatok esetén is folytatódni fog az elvi-ideo­lógiai harc. Elkerülhetetlen közöttük a verseny a külön­böző területeken: a gazda­ságban, a tudományban, a technikában. Különfélekép­pen* fogják megítélni a világ­eseményedet is, amelyek el­kerülhetetlenül politikai nézeteltéréseket és ellentéte­ket idéznek majd elő a jö­vőben is. A világ képe a béke és a társadalmi haladás javára változik. Annál fontosabb, hogy szorosabbra zárjuk e változást kikényszerítő leg­főbb erő; a szocialista orszá­gok sorait/ Ez a biztosítéka további előrehaladásunknak is. Annál nagyoob felelősség hárul most a kínai vezetők­re, hogy hajlandók-e végre alárendelni nagyhatalmi na­cionalista törekvéseiket a közös ügynek, az internacio­nalista erőfeszítéseknek az imperializmus agresszív kö­reivel szemben. AZ IDŐ a feszültség fel­számolásáért küzdő erők ja­vára dolgozik. Azok javára, akik ezt az irányvonalat tá­mogatják és azok ellen, akik kívülmaradnak e harcon. .Várnai Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents