Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

Műkedvelő aranyásók A finn sajtó legutóbb fog­lalkozott a tavaly nyáron Finnországban járt műked-, velő aranyásókkal, ■ akik tö­megesen siettek Észak-Finn- országba, a sarkkörön túli területre. Ezeken a tájakon, ahol a folyók vize a sárga fém szemcséit sodorja, valódi aranyásók is működnek, akik napról napra, hónapról hó­napra hajszolják a drága fémet. A műkedvelők pedig azokat a helyeket veszik szemügyre, ahonnan azok már eltávoztak. Aranyláz! A műkedvelő ,,aranyásónak” ha már ide került, akkor valóban „láza­san” meg kell ragadnia az ásó nyelét, hogy a patak medrében kis csatornát váj­jon! Ez megtelik homokkal, és ezt a homokot azután gondosan, kézzel át kell ros­tálni. Ekkor kerül sor az igazi aranyásóteknőre, vagy mint a szakemberek neve­zik, a „lábasra”. Egy hónap alatt aztán ho­rogra kerül egy aranyszem­cse. (De ha nem, az sem nagy baj: Rovaniemi finn városka emléktárgy-üzletei­ben pontosan u gyanilyen aranyszemcse megv .> súrolha­tó.) Véget ért a szezon, a mű­kedvelő aranyásók leadtak jó 7—8 kiló hájat Nyugod­tan visszamehetnek az iro­dába, valamelyik európai or­szágba, ahonnan érkeztek» Olvastuk... SZENVEDETT New Yorkban elítéltek egy úrvezetőt. Ugyanazt a gya­logost még egyszer elgázolta. (Parade) ELV Mindenkinek másnak kell lennie, hogy lehessen valaki. (Forbes Magazine, USA) HALADAS Ami tegnap még lehetetlen volt, ma luxus, holnap pedig közszükséglet (Publishers—Hall Syndicate) LEVÉL EGY SZTÁRHOZ .üdvözlöm valamennyi férjedet, különösen a legújab­bat! Hogy is hívják?" (Reader' s Digest) EGT Jó TANACS Városokat falun kell építeni. Ott sokkal jobb a levegő. (Henri Monnier, XIX. század) BÉKETÜRÉS Semmi kifogásom az ellen, hogy a nők idegesítsenek. Csak ne mindig ugyanaz! (Reader' s Digest) OSZTÁLYRÉSZ Egyeseket a sors sikerekkel halmoz d, másokra kö­vetkezményeket hárít (K Stanley Jones, Reader* s Digest) NINCS MEGÁLLÁS Az amerikai tudomány fejlődése bámulatra méltó. Ál­lttól ag feltaláltak valamit, ami gyógyítja a penicillint (The Laugh Parade) EGYESEKRŐL Azt állítják, hogy művészek és senki sem képes bebi­zonyítani nekik, bogy nem azok (Reader' a Digest) VW/WVAAAA(VV\Vv\A.-V; FARKAS ANDRÁS: Gyakran örülök... Gyakran örülök a tettnek, Annak a gyorsan iramló Mozdulatomnak, amelyből Végre kicsiilan a szándék. Ám az a lendület és láz, Mely sose nézi, hová megy, Csak belerobban a percbe És az a perc beleszüli Ebbe a tarka világba ösztöneimnek egyéni. Megmaradó, tovaszálló Rezdületpt, ama kincset, Mely sose több, csak a tettben WWWVWWVVWM/VWVVWWVVWM WW Visszaieső gyönyörűség, Honnan ered, hova tér meg'? Ö, gyönyörű ez az ösztön! Csak kitanítja a testet, Merre lehetne találni Óallamot és nemes érzés* Szép' lebegést, üde zsákn- Mellyel a test se telik nu Véglegesen, hogy a lélek Egyre keresse-kutassa. Hol van a perc csudapárja. Különleges tornyok A világ legmagasabb toronyházában Az úttest fölé magasodó 442 ‘méter magas chicagói „Sears Tower” jelenleg a vi­lág legmagasabb felhőkarco­lója. Nemrég helyezték el az utolsó, a 109. emelet előre gyártott elemeit- Az építési munkálatokat azonban teljes­séggel csak 1974. végére fe­jezik , be. A versenytárs nélküli chi­cagói torony hasznos felülete 409 000 négyzetméter. Az Iro­dahelyiségekben 16 500 hiva­talnok kap helyek Első­sorban a „Sears Roebuck és Társa” cég 7 ezer alkalma­zottjáról van szó. Az előzetes becslések szerint mintegy 1500 alkalmazottra lesz szük­ség ahhoz, hogy biztosítsák ennek a függőleges városnak a tökéletes üzemelését A pisai ferde torony vetélytársai Az E-vita mii» jót tesz a sportolóknak A Szovjetunióban tanulmá­nyozták a fokozott E-vita- minadagoknak a sportem­berekre gyakorolt hatását Téli edzőtáborozás alatt 34 kerékpárosnál, 27 sízőnél vé­geztek megfigyeléseket akik a 18—25 éves korosztályhoz tartoztak. Valamennyi sporto­lónak mindennap, reggeli után, pótlólagos E-vitamin készítményt adtak olajos ol­dat formájában. Jelentősen javait a sportolók közérze­te, fokozódott állóképessé­gük. Hogyan is kell., / Pisa olasz város ferde tor­nyáról híres. Európában azonban vannak más városok is, amelyek ilyen tornyokkal büszkélkedhetnek. Koperni­kusz szülővárosában, a len­gyelországi Torunban van például egy XIV. században épült torony, amely földcsu­szamlás miatt alaposan meg­dőlt A sziléziai Zabkowicé­ben áll a második lengyel „ferde torony”, ■ amelynek hajlásszöge még nagyobb. Ez már 600Í esztendős; magassá­ga 34 méter, kerülete 40 mé­ter, falainak vastagsága 2,5 méter. A torony még 1598- ban dőlt meg. Ez az építészeti műemlék szintén állami vé­delem alatt áll, és különösen népszerű a turisták körében. Kiegyenesíthető-e a ferde torony? A legutóbbi vizsgálatok szerint a híres pisai ferde to­rony csak 1980-ig tarthatja magát, ha a szakemberek nem találnak valami módot megóvására. Ötletben nincs hiány. Azt kellene most már megállapí­tani, hogy melyik közülük a legreálisabb. A probléma mintegy 800 év óta okoz gon­dot a pisai hatóságoknak. A torony első építésze, Bo- nanno, már tudta, hogy a ta­laj nem eléggé sziláid, ezért tömör kőréteggel erősítette meg a torony alapzatát. Ez azonban nem volt elegendő. Amikor elkészült a fél szint­sor (1184), a torony máris dől­ni kezdett. Ekkor abbahagyták a- mun­kát. 1275-ben azonban Gio­vanni di Simone építész (aki „mindenhatónak” nevezte önmagát), elhatározta, hogy befejezi a művet, jóllehet a torony tengelye addigra már 25 centiméterrel tért el a függőlegestől. Simone három további szintet épített, és az új eme­letek a tengelyhez bizonyos szögben készültek, hogy a to­rony némiképp kiegyenesed­jék. Az építkezést 1350-ben fe­jezték be. Tommaso Pisano a ’ kiegyenesítésnek Simone által javasolt elvét követte, és ennek eredményeként a torony kissé tért el a függő­legestől. Evek múltán azon­ban a torony mind jobban elferdült és ez az eltérés je­lenleg 17 láb (vagyis körül­belül 5 méterjL, ____ M ár több ízben megkísérel­ték a torony alátámasztását, 1934-ben például betonnal injekciózták az alapját — 900 tonna betont építettek belé. Ez valószínűleg segí­tett, 1944-ben azonban löve­dék talált a toronyba és at­tól kezdve a szakértők már csak figyelték a fejleménye­ket. A szakemberek naponta kétszer ellenőrzik a torony állapotát, szeles időben még ennél is gyakrabban. A legutóbbi időben több mint 4000 javaslat érkezett a híres építészeti remekmű megmentésére, de egyiket sem fogadták el. Az egyik terv óriási szobor építését ja­vasolta, amely kitárt karjá­val támogatná a tornyot. Be­nyújtottak egy olyan javasla­tot is, hogy a tornyot szedjék szét tégláira, és építsék fel másutt. Olyan tanácsok is érkeztek, hogy villamosvona­lat kellene építeni a közel­ben, s a talaj könnyű rezgése visszatérítené a tornyot a függőleges helyzetbe. Egy magát meg nem neve­ző argentin iskolásfiú azt ja­vasolta, hogy a torony alap­zata tövében, a dőléssel át­ellenes oldalon ássák ki a földet, hogy a torony ott le­süllyedjen és az egész így ki­egyenesedjék. A szakemberek ezt a ja­vaslatot hibátlannak találták. Ami azónban gyakorlati meg­valósítását illeti, előbb-utóbb kiderül, mennyire reális és végrehajtható az argentin is­kolásfiú terve. Párbeszéd sgy hettita dráma ürügyén (Foto: Zelt im Bild) Makiár Az Eger völgyébe települt Makiár falu nevének erede­téről, a névhez kötődő, ille­tőleg a helységben ma is élő sajátos szólásokról ér­deklődő olvasóinknak tömö­ren az alábbi tájékoztatást adhatjuk. 1261 óta az okleveles ada­tokban a falu nevének kö­vetkező alakváltozatai olvas­hatók: Nogh-Maklar, Kys- Maklar, Nagymaklár, Kis- maklár, Makiár. Valamikor „magyar mezővárosnak” is titulálták, s az egykorú le­írásokból azt is megtudjuk, hogy a falu „földje termé­keny, rétje jó, szőleje jeles” (Vályi: Magyarország Leírá­sa, 1796.). A Makiár név eredetével kapcsolatban először azt kell megemlítenünk, hogy ez a megnevezés a következő földrajzi nevek sorába il­leszkedik bele: Eszlár, Ősz- lár, Tázlár, Boglár, Bodog- lár stb. A felsorakoztatott nevek sorába azért vonható be a Makiár név, mert ez a megnevezés is nyelvileg két tagra bontható. Főszóeleme a Mák, egy török, illetőleg besenyő származású nem­zetségnek, népcsoportnak volt a neve. Ehhez az ér­dem, dicséret jelentésválto­zatokat hordozó mák török szó adott alapot. A falu ne­vének második tagja, mel- lékszóelemkent valójában a török nyelv többes jele, a -lar. A Makiár név külön­böző alakváltozatokban hely­névként él ma is. Ezt bizo­nyítják a tájban ma is élő határrésznév Maklány, Mak- lyán, Maklám, Makjány alakváltozatai. Ismerik a ne­vet Borsod megyében, Szend- rő helység környékén is. Ez sem véletlen. Az 1620-as évek elején a szendrői ud­varbírónak a Szepesi Kincs­tárhoz írott leveleiben gyak­ran olvashatunk az „Eger Völgyesi. Makiárból futott jobbágyokról”, akik erre a vidékre menekültek, és itt-, tartózkodásuknak nemcsak a határrésznevekben van nyoma, hanem a családne­vekben is. A községhez kötődő szó­láshasonlatok közül idézhet­jük a következőt: Rendjén van, mint Makiáron a szé­na. Ez a szóláshasonlat 6zűk körben használatos, a falu határán túl is ismerik azon­ban a következő szólást: Majd összeszedi magát, mint Makiáron a Szüle káposztá­ja. A szólás valóságmagját már kevesen ismerik, a szó­láshasonlattal általánosabb értelemben és használati ér­tékkel ma is élnek, és ebbe a rokon értelmű kifejezés­sorba illeszthető bele: egy­szer minden megoldódik, rendbe jön. A Makiár nevé­hez fűződő szólások között megyeszerte gyakran emle­getik ezt a formát is: Mak­iári búcsú, salátás búcsú. A Magyar szólások és köz­mondások című gyűjtemény­ben is olvasható pihen, mint a makiári gyerek szólásha­sonlatot tréfás beszédhelyze­tekben akkor használják, amikor valaki leesett vala­honnan, s fel sem bír kelni. Dr. Bakos József — Láttam egy ér- ; dekes színművet a Mindentmutass Be Színházban... Hát I- ... hogy is mond­• jam .. ^ rendkívül • érdekes volt, hogy | ott voltam, és hogy | bemutatták ezt a da­• rabot. Nagyon régen ; nem volt olyan ér- ; dekes, hogy ott vol- | tam a Mindentmu- ; tass Be Színház egyik ; előadásának egyik ; darabján. ! — És hogy tet­> szett? ! — Micsoda? > — Az előadás. A j színházi előadás, j amiről olyan lelken- ; dezve beszélsz ... ! — Én? Lelkendez­! ve? Én csak annyit ! mondtam. öregem, > hogy rendkívül érde- ! kés volt az ottlétem > és érdekes volt, > hogy bemutatták > a darabot. Csak > ennyit mondtam, > — Ugyan már, ne > hülyéskedj... Mi van > abban érdekes, ha > bemutatnak egy szín. > házban egy darabot. > Utóvégre attól szíri­> ház a színház, hogy > bemutat... Nem t igaz? — Dehogy nem, kérlek, igazad van. A színház attól szín­ház, hogy bemutat. Az érdekes az volt benne, hogy a szín­ház úgy mutatta be ezt a darabot, mint­ha nem mutatná be, pedig bemutathatta volna úgy is, hogy valóban be is mu­tatja ... * — Ezt nem értérti. — Mert nem értesz a korszerű színházi produkciók korsze­rű kritikai értelme­zéséhez. Ide figyeljI Arról van szó, hogy egy színház;, akár ilyen is, mint a Min- denttnutass Be Szín­ház. Fog egy dara­bot, hozzá egy rende­zőt és néhány szí­nészt, és addig nyo­mor gat ják egymást, és a darabot, a pre­mieren addig keve­rik a fényt az ár­nyékkal, az egyik szereplőt a másik sú­góval, amíg az em­ber azt hiszi, hogy itt bemutattak vala­mit. Pedig csak elő­adtak. Világos? Az­tán van olyan is, hogy fognak egy da­rabot, egy rendezőt, néhány színészt, s előadnak valamit, s a csuda se tudja mi­ért, rögtön úgy tűnik, hogy valamit nem­csak előadtak, de be is mutattak. Vilá­gos? — Igen, valahogy világosodni kezd. És most mit láttál a színházban? — Egy darabot lát­tam a színházban. Címe is volt. Egy hettita írta annak idején és cserépbe róva találták meg, egy egyiptomi cipö- pucoló használta borotvafenőnek ... Mondom, címe is volt a darabnak, „Ha, avagy rá fizetsz, Egyiptom...“ < — AJiá... Érdekes< lehetett. Hettita da-i rab. Sohasem tud- < tam, hogy a hettiták- < nál színházi kultúra s is volt... > — öfc sem tud-S ták... > — Akkor miért > mutatták be ezt az > izét... | — Mert megtalál-1 ták és nehogy kárbal vesszen... S — A darab? — A cserép! — És hogy tetszeni a darab? < — Adekvát volt. < — Mit akarsz ez- < zel mondani? $ — Semmit. Miérti pont én mondjak va-s lamit erről az izéről, s amit láttam, s amil rendkívül érdekes l volt, az az volt, hogy S én láttam. Majd el-\ olvasom, mit ír a> kritika a dolgokról,> s majd akkor el-? mondom, hogyan tét-? szik az, amit lát-? tam. > — Miért, hát nemi tudod, hogy amit lát- < tál, az hogyan tét- < szik neked? | — Nem tudom. > Mert még azt sem > tudom, hogy mi az, ? amit láttam. Majd a i kritika nekem meg- | magyarázza. Azt is, i hogy mit láttam, s i azt is, hogy tessen-e í nekem, vagy sem. ? Világos? ? — Tökéletesen... | (egri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents