Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

A tiszta érték indoka A Központi ' Bizottság ** novemberi ülésén Kyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói be­szédében rámutatott: „An­nak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a netto ter­melés, a nemzeti jövede­lem még elmarad a terve­zettől." Ezért — tette hoz­zá —, „a termelés foltozása elsősorban a nettó termetes növelését igényli tőlünk". Közgazdasági szakfogal­mak lépnek elénk ebből a szövegből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlen beepül mindennapi kifejezé­seink .gyűjteményébe. A stí­lus az ember — tartja a köz­mondás, amit méltán kiter­jeszthetünk erre az értel­mezésre is: a stílus — a tár­sadalom. Valóban, e sajátos nyelvi tükröződésben az a folyamai tűnik elő, amely immár nemcsak a végrehaj­tás, de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállalatok­ra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lé­nyegre sűrítve, éppen eze­ket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogal­mai is. Ahhoz azonban, hogy eze­ket a feladatokat körvona­lazhassuk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — ábrázó inunk. Nos, a nettó termelés, amelynek növelé­se most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket I jelzi, amelyet az anyagi • termelésben és szolgáltatás­ban meghatározott idő, rend­szerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos mé­retekben a nettó érték ma­ga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, "hogy arról a gyarapodásról, több­letről, tehát: új értékre van szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdago­dott. A netto — tehát az új, a tiszta — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végered­ményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfoga­lommal : a bruttó termelés­sel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket feje­zi ki, beleertve tehát a kész es félkésztermékeket, a be­fejezetlen termelés állomá­nyának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a netto érték végeredményben előállott. Ilyen . módon köny nyű belátni, miért került te­endőink középpontjába a nettó termelés emelese; nyil­vánvaló, hogy a népgazda­ság, a nemzet számara a vi­szonylag mérsékeltebb brut­tó termelésnöveléssel előállí­tott nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapo­dást. A taggyűlésekről jelentjük Még lehet fokozni az aktivitást... Kodeinek egy mondatot idézünk abból a beszámoló­ból, amit Falcsik János párt­titkár ismertetett a gyöngyö­si Mátra Kincse Tsz alapszer­vezeti beszámoló gyűlésén: „Megítélésünk szerint hatá­rozataink és ajánlásaink nagy mértékben elősegítet­ték a tsz vezetőségének a termelést szervező, irányító munkáját” Ezt a véleményt a pártszer­vezet vezetősége mondta ki. Fontos vonása ennek az össze­gezésnek az is, hogy a párt­csoportoknak a megállapítá­sa teljesen egybeesett ezzel a végkövetkeztetéssel. Á pártcsoportokról egyéb­ként is sok szó esett. A lé­nyeg az volt, hogy ezek a kisebb pártegységek, ame­lyek a közös gazdaság szer­kezeti felépítésére szerveződ­tek, nagyon hatékonyan lát­ták el a feladataikat. Össze­fogták a terület kommunis­táit, és mivel közvetlenül érintkeztek a gazdálkodás hétköznapjaival, minden lé­nyeges kérdésben gyorsan és hatékonyan tudtak állástfog- lalni, ha kellett, mozgósítani. Az a bizonyos aktivitás is sokakat késztetett szólásra. Mindenki hangsúlyozta, már messzire jutottak a korábbi évek lanyhább szervezeti éle­tétől. egyre többen vesznek részt a taggyűléseken, egyre többen hallatják a vélemé­nyüket is, de még mindig le­het fokozni ezt az aktivitást. A beszámoló néhány sze­mély nevét is felsorolta. Olyanokét’ akik nem tartják mindig kötelességüknek a szervezet munkájában való részvételüket. Jut feladat még a pártszervezet vezetősé­gének is arra, hogy a tag­gyűlések aktivitása fokozód­jék: az előkészítést kelj ala­posabban elvégezniük. Az eltelt egy év figyelem­re méltó jellemzőjeként kell megemlíteni, hogy bár a kommunistákat mindig na­gyon érdekelte, mi történik a termelőszövetkezet üzemei­ben, odafigyeltek a politikai, elméleti kérdésekre is. A pgrtoktatás hatékonysága, cv. ifi '• 'pzés növekedése is köz­ié -..-szőtt ennek a vonásnak n megerősödésében. Miután t őben a tevékenységben nem lehet megállni, a határozatok között Is szerepel a politikai képzés állandó fejlesztésének az igénye. Az is természetes, hogy a SBirfciaeirvfap-;, ógjp került1 a gazdasági kérdéseket sem. Állást foglalt amellett, hogy az újabb termelési el­járások bevezetésével növel­jék a termésátlagokat. De fi­gyelemmel kell kísérni a költségek alakulását is, kü­lönösen a zöldség-gyümölcs termesztésében. A beszámoló taggyűlés megelőzte a termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlését. Ezért mód nyílt arra, hogy a legfőbb kérdésekben előbb a szövetkezet kommunistái tá­jékozódjanak és mondják el a véleményüket is. Tették ezt megfontoltan, nagy felelős­séggel. Bár még a végső ada­tok nem alakultak ki, annyit már most is látni lehet, hogy a közös gazdaság tagjainak nem kell szégyenkezniük az eredmények miatt: a munká­juk meghozza a gyümölcsét. A gyöngyösi Mátra Kincse ■ Tsz pártszervezetének tag­gyűlése most is jelentős ese­ménynek számitott, amire mindenki odafigyelt a gaz­daságban. (gráf) A fogalomábrazolasok, de­finíciók természete, hogy mindig a lényegre összpon­tosítanak, tehát az élet ezer- színű folyamatát képletsze­rű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó, de ha a fogalmak hát­terét közelebbről szem ügyre vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult ösz- szefüggésrendszere elénk tá­rul. Előtűnik a szakmai kifeje­zések mögött mindenekelőtt a történelmi folyamat, a ko­rábbi gazdaságirányítási rendszerben ugyanis túlnyo­mórészt a bruttó-szemlélet uralkodott, s a vállalatok ér­dekeltsége elsősorban az úgy­nevezett teljes termelési ér­ték, más szóval: a bruttó ter­melés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, tár­sadalmi igényeihez igazod­va —, nagymértekben ösz­tönöz a termelés mennyisé­gének emelésére, a foglal­koztatás extenzív bővítésére, arra tehát, hogy a> többlet­termelés jobbára a létszám gyarapításából szármázzék. Talán nem is szükséges bi­zonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, ami­kor a gazdaság szinte min­den szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő le­hetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javí­tását a foglalkoztatottság ki- terjesztése ígérte, ez a gaz­dálkodási módszer érthető, reális, indokolt mait. Ké­sőbb, a körülmények válto­zásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, a a létszámnöve­lés forrásai is kiapadtak —, szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mér­céje. Ezt a változást jelen­ti alapjában véve a gazda­ságirányítás immár öt esz­tendeje bevezetett ktití ma& it&r a nettó " termelést, pontosab­ban: az ebből eredő teen­dőket illeti, valójában azok­ról a jól ismert fejlődés- irányokról van saó, amelye­ket a hatékonyság, a kor­szerűség, a mérsékeltebb rá­fordításokkal előállítható magasabb eredmény köve­telményei fejeznek ki. Más szóval, azt. is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok, ága­zatok, vállalatok ama ké­pességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljeseb­ben, nagyobb arányban, ha­tékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem ter­melésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságá­nak gyarapításában. T. A. Aratásra készülődnek Martoovásáron A MTA Martonvásári Nö­vénynemesítő Kutatóintéze­tében a közelmúltban adták át rendeltetésének a Fitot- ront, ahol a különleges klí­makamrákban tetszés sze­rint szabályozhatják a fényt, a hőmérsékletet és a para- tartalmat. Az új tudomá­nyos intézmény kamráiban „nyár van”, kalászba szök­kent a búza, egyik-másik fajtája pedig már aratásra érett. Képünkön: Miszta Jó­zsef né asszisztens hibrid bú­zafajtát készít elő kísérlet­re. (MTI Foto-—Fényes Tamás) Téli napok a visontai Reménység szövetkezetben (Tudósítónktól.) KENDKlYÜU közgyűlést tartottak a visontai Remény­ség Termelőszövetkezetben. Miután megválaszották a kö­zeljövőben sorra kerülő ve­zetőségválasztó közgyűlés je­lölő- és szavazatszedő bi­zottságát, s megvitatták a tsz ellenőrzési szabályzatát —, a tanácskozás résztvevői tájékoztatást kaptak a kü­szöbön álló zárszámadással kapcsolatos előkészületekről, problémákról. A beszámoló elismeréssel méltatta a Csernus Sándor főkönyvelő vezette adminisztrációs „stáb” felelősségteljes, meg­feszített munkáját Az 1972- es évi könyvek, könyvelési adatok zárása, a zárszámadá­si mérleg készítése, a múlt évi termelési költségek ki­mutatása, az év végi része­sedés és prémium szemé­lyenkénti megállapítása mel­lett ebben a termelőszövet­kezetben még külön admi­nisztrációs feladatként je­lentkezik a nyereségrészese­dések „bontása” is. A Re­ménység felfelé ívelő fejlő­dését bizonyítja, hogy a munkaegység szerinti béren és prémiumon felül a tag­ság 95 százalékának nyere­ségrészesedést is osztanak. 1970-ben, a tsz tizedik születésnapján, a közös gaz­daság alapító tagjaiból törzs­gárda alakult. A hűséges, régi dolgozók megbecsülését kifejező mozgalom minden esztendőben új tagokkal gyarapszik: azok a dolgozók, akik „tizedik évüket betöl­tötték”, a törzsgárdába ke­rülnek és évi fizetésük 5 százalékát kapják jutalmul. A régi törzsgárdatagok vi­szont 2 százalékos bérpótlék­ban részesülnek. A törzsgár­da most 172 tagot számlál soraiban, s bizony ez még differenciáltabb munkát kö­vetel a zárszámadást előké­szítő könyvelés dolgozóitól Törvényszámba megy már itt, ebben a kiemelkedő eredményeket, növekvő jö­vedelmet elérő termelőszö­vetkezetben: mindig, min­denről tudjanak a tagok. Ezt a törekvést célozták a zár­számadást előkészítő, a múlt év tapasztalatait, hibáit ösz- szegző brigádértekezletek is. Különösen eredményes volt ezek között a tsz szocialista brigádjának, az 54 tagú gép­csoportnak a januári tanács­kozása. AZ ELMÜLT esztendő mérlegelése, a zárszámadásra való felkészülés, a leltározá­sok kiértékelése mellett per­sze nem állt meg az élet a termelőszövetkezeti munkák más területein sem. Jó ütemben folyik a szőlők metszése, s a „ráérők” közül pedig száznyolcvanán a tsz- tagok hagyományos téli ok­tatásának foglalkozásain vettek részt. A hét közepén befejeződött három egész napos továbbképzésen sok hasznos ismerettel gyara­podtak a hallgatók. A baleset- és tűzvédelmi, valamint KRESZ-előadáso- kon kívül növénytermesztési és növényvédelmi szakokta­tás is szerepelt a tanfolyam tematikájában. A hallgatók különösen nagy érdeklődés­sel fogadták a kordonos sző­lők metszéséről, valamint a kalászosok és a kukorica termesztésének időszerű problémáiról szóló előadáso­kat. A munkavédelmi okta­tás ezúttal a vegyszeres gyomirtással és az ezzel kapcsolatos óvórendszabá­lyokkal foglalkozott. Érde­kes, színes előadásokat hall­hattak a résztvevők a kikül­dött rendőrségi szakembe­rektől a vagyonvédelemről és személyi biztonságról. A tsz- tagság politikai-ideológiai képzése szempontjából igen hasznos volt a Központi Bi­zottság novemberi határoza­tának ismertetése és megvi­tatása. NYUGODT lelkiismerettel, sok derűlátással tervezik a jövőt, mert az 1972-es évet értékelő zárszámadás is csak kellemes meglepetéseket tar­togat a közös gazdaság tag­jai számára. T. Manyi Judit Üj alapszabály készül a takarékszövetkezetekben Az első takarékszövetkezet 1957-ben alakult megyénk­ben. Később ez a szám bő­vült és jelenleg már 21 taka­rékszövetkezet működik', melynek 85 kirendeltsége, pénztára segíti 110 község lakosságának mindennapos életét. A szövetkezeti tagok Hír: A Ttrao Tt, vízlépcső fölött vállalt KISZ-védnökség során kiemelkedő munkát végzett fiataloknak, állami, társadalmi és gazdasági veze­tőknek lllisz László, a KISZ központi bizottságának titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Kiskörén dolgozók közül, két, idősebb patronáló Ifjú­ságért Érdemérmet, egy fia­tal KISZ Érdemérmet, egy másik Kiváló Ifjúsági Veze­tő kitüntetést kapott, hatnak az aranykoszorús KISZ-jel- vényt, hétnek pedig a KISZ- kb dicsérő oklevelét adták. A KISZ érdemérme — Erős László kezében csillog. Középtermetű fiatalember. Határozott fiú, de magáról, a munkájáról nehezen, kissé akadozva beszél. Láthatóan kerülné az egész találkozást, a legszívesebben elhallgatná a történetét — s inkább ke­zébe venné megint megszo­kott szerszámait, felmászna ismét a legmagasabb villany- oszlopra. hogy ott folytassa a feladatát. Ott mutassa meg, hogy voltaképpen kicsoda! A hasonló korúak társasá­ga azonban végül is meg­oldja a nyelvét, s anélkül, hogy észrevenné — ha hal­vány vonásokkal is — meg­rajzolja a portréját, ^alamikur — ífig monoig. Érdeméi* ifjúsági vezető 1 pedig ifjú életében tulajdon­képpen még alig vannak tá­volságok — mezőgazdasági gépésznek készült Csongrá- don, aztán az oklevél még­is az ÉMÁSZ-hoz került. s villanyszerelők között járta a megyét. Közben katonás­kodott, majd valamivel a le­szerelése után Kiskörére sze­gődött. Oda, ahhoz a munká­hoz, amelyről hevesi legény­korában annyit hallott. Ami annyira vonzotta! Itt aztán részt, vett a lakó­telep közvilágításának szere- leseben, a »,"4,7 méter fény­pont-magasságú" világítóbor nyok üzembe helyezésében, s dolgozott a jászsági, kunsá­gi csatornánál, a kiskörei, ti- szabábolnai energiaellátás megteremtésén. Több mint tíz esztendeje tagja a KISZ-nek. Jó darabig Hevesen tevékenykedett bi­zalmiként, Csongrádon vál­lalt feladatokat, míg a hon­védségnél 20—24 bajtársának alapszervezeti titkára volt. A kiskörei vízlépcsőnél éppen az egyik összeírásnál, az alap­szervezetek megalakításánál, ■a. csucsMiaetéeég. xá sónak idején kapcsolódott a munkába. Aztán az I. szá­mú alapszervezet 'szervező titkárává, később pedig tit­kárává választották meg. Azóta is ebben az alapszer­vezetben dolgozik — az OVIBER. a VÍZI TERV, a VI- Z£P fiataljainak, az irodák és a gépüzemi villanyszerelők ifjabb dolgozóinak képvise­lője, szószólója. Az „üzemi négyszög” egyik „sarka”. A mindennapi munka kritiku­sa, segítője. Nem dicsekszik el vele — a többiek mondják —, hogy alapszervezete élen jár Kis­körén a kezdeményezésekben. Ma is emlegetik még például, amikor az ó javaslatukra in­dítottak munkaversenyt az építkezésen a KISZ VIII. kongresszusának köszöntésé­re s személyes példaadással a kivitelezési munkákban elő­fordult lemaradások behozá­sán, a beruházás megvalósí­tása ütemének gyorsításán fáradoztak. S mellettük szól azóta is számos más akció­ban való eredményes részvé­tel, több kommunista, viet­nami mumr-atr sikene 1-jl-k A-. .őffesT' utóbb pedig — az alapszer­vezet egyik ifjúsági csapata — a Kandó Kálmán brigád Kiskörén túl, az Egri Gyer­mekvárosban is emlékezetes­sé tette nevüket: miután egyik célfeladatuk prémiu­mából karácsonyi ajándék­kal kedveskedtek a szeretet- re vágyó kicsiknek. Csupa, munkáját, hivatásán szerető, fegyelmezett, köte­lességtudó fiatalt iparkodik nevelni maga körül. Tanulá­sával — nemrég tett szak­munkásvizsgát a villanysze­relésből is, s most éppen az utolsó évet végzi a OIIQngyö- si mezőgazdasági technikum­ban — próbál másokra 's hatni. S ennek látszata van az alapszervezetben 1 Miként annak is, hogy kommunistá­nak vallja magát — hiszen az alapszervezetből tizenegyen tagjai a pártnak is! Kiváló dolgozó, s megkap­ta már korábban a^KISZ-kb dicsérő oklevelet is. Legutób­bi kitüntetését a napokban Budapesten, a Hote' Ifjúság­ban. örökké emlékezetes ün­nepségen vette át. Elégedett, ? i boldog fiatalember! J, száma megközelíti a 82 ezret, a befizetett jegyalap pedig meghaladja a hétmillió fo­rintot. A sokoldalú pénzügyi szol­gáltatások elősegítik a ház­táji gazdaságok fejlesztését, a lakásépítést és azok. belső berendezését, korszerűsítését és gépi ellátottságát. Ezenkí­vül pénzügyi segítséget nyúj­tanak gépkocsivásárlásokhoz is. A takarékszövetkezetek­nél elhelyezett betétállomány számítások szerint meghalad­ja a 447 millió forintot, míg a kölcsönállomány közel 150 millió forint. A falusi lakos­ságnak a takarékszövetkeze­tekkel szemben megnyilvánu­ló érdeklődését figyelembe véve tovább bővítik a szol­gáltatások körét. A szövetkezeti törvény és a jogszabályok figyelembe­vételével a következő napok­ban új alapszabályokat készí­tenek megyénk takarékszö­vetkezetei. Ebben meghatá­rozzák azokat a főbb tevé­kenységeket, amelyeket az el' következendő időkben heve zefcni kívánnak a lakosság ér­dekeinek megfelelően. Az alapszabályok megalkotásá­ra bizotságokat hoztak létre, majd a tagokjcal részközgyű­léseken vitatják meg és hagy­ják jóvá. Megyénkben feb­ruár végéig valamennyi ta­karékszövetkezetben elké­szül az új alapszabály. (szabói Mmuisöe Q 6# 1 133&, Ista®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents