Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

KOSSUTH 8.20 Mezők, falvak éneke 8.42 Indul a bakterház. 8. folytatás 5.02 Hallgassuk együtt! 10.05 Iskolarádió 10.25 £rdes anyanyelvűnk 10.30 Operarészletek 11.00 Változó világtérkép 11.10 Dvorzsák: F-dúr vonósnégyes 11.30 Holnap közvetítjük«^« 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi muzsika 13.45 Kosár a fogyasztó karján. H. rész 14.00 Mesélő Magyarországa Sümeg 14.25 Nyitnikék 15.10 Az élő népdst 15.20 Haydn: G-dúr Oxfordi szimfónia 15.43 Kantáta 16.05 Falusi délután 17.20 Schumann: Esz>dü* zongoraötös 17.55 Mikrofőrum 18.15 Illyés Gyula: Az 5— Drámarészlet 19.35 Hervé: Lili. Operett 21.02 125 éves a Kommuntoto Kiáltvány 21.22 A fonogramtó! a sztcreolcmezíg 21.42 Láttuk, hallottuk 24.20 Saljapin felvételei» X. rész 23.17 Meditáció..« 23.27 Könnyűzene 0.10 Régi körusmtntsilm PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Ezeregy délelőtt 11.50 Dutka-verseK 12.00 Népi zene 12.36 Óvodások között Szlovákiában 13.03 Operarészletek 14.00 Kettőtől — hatig . „ Zenés délután 18.20 Nótacsokor 18.55 Szovjet indulók 13.20 A Rádió Sztravinszkij-ciklusa 20.45 Húszas stúdió 21.40 Esztrádzene 2 .07 Kórusművek 2 .20 Kálmán-opcrettekMI 23.1$ Zenekari muzsika MAGYAR 8.05 1TV 15.30 Az el nem küldött teóéL' Magyarul beszélő szovjet film 17.10 Hírek 17.13 Pillantás a sportvilágba 1. .35 Tájak, városok, emberek 17.55 öt perc meteorológia ló.05 Művezetők. Vitaműsor* 18.45 Szó-mi-szó. 10. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Kék fény 21.00 Dilettánsok egymásközt. TTT 22.00 Tv'-hiradó 22.10 Mai amerikai líra EGRI VÖRÖS CSILLAG {Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor Lázadás a Bountyn Kétrészes színes amerikai kalandfilm. Dupla helyárakt egri urody (Telefon: 14-074 Fél 4 órakor Melody Színes angol film á Bee Gees együttes közreműködé­sével. Fél 6 órakor Lázadás a Bountyn GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 ég « órakor Anna ezer napja Másfélszeres helyárakt Este 8 órakor Tizenévesek flATVANl VÖRÖS CSILLAG ‘ Fél 6 és este 8 órakor Santa Vittoria titka fLATVANI KOSSUTH f Az ördög fogadója FÜZESABONY Menekülés. I—H. rész PÉTERVASARA Fennakadva a fán tÖRINCI Kecskeszarv ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig. a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- ion: 117-37.). ................ u- nr K onferencia és kongresszusok Oktatási kollokviumot és méréstechnikai konferenciát rendeznek Egerben Jaj, de finom Cumisüvegből étkezik a féléves zsiráfbébi a Buda­pesti ÄUatkertben. (MTI-foto — Benkő Imre felvétele — KS) Új utcák — új nevek A tudományos kongresszus betegség vagy gyógyír? Ezt a kérdést tette fel a közelmúlt­ban egy francia tudós. Hogy mennyire nem szónoki kér­désnek szánta, az válaszából is kiderül. Ebben, a többi kö­zött, elmagyarázza, hogy a tudósok száma ugrásszerűen emelkedett: a világon vala­ha létező összes tudós 90 szá­zaléka korunkban él. A mű­szaki fejlődés sürgetően igényli, hogy a kutatási ered­ményeket gyorsan, pontosan ismerhessék meg a világ kü­lönböző tájain élő kutatók. Ugyanakkor hihetetlenül megnőtt a tudományos közle­mények száma. Az informá­cióáradat arra készteti a ku­tatókat, hogy az eredménye­ket minél gyorsabban és ha lehet, személyesen vitas­sák meg. A tudományos ta­nácskozások — konferenciák, kongresszusok — lehetőséget biztosítanak arra, hogy a ku­tatók, gyakran a tudományos közlemények megjelenése előtt értesüljenek az eredmé­nyekről. Az ott elhangzó előadások, sőt a folyosói be­szélgetések is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a ku­tató megtudja: milyen témán dolgoznak kollégái, elkerül­heti tehát a párhuzamos ku­tatás felesleges idő- és pénz* pazarlását. A tudományos kongresszusok, rendezvények tehát — ha jól előkészítik azokat — nem a közpénzek tékozlása, hanem nagyon sok­szor éppen jelentős megtaka­rításokat eredményeznek. A fentiek ismeretében hacW rukkoljunk ki a hazai kong­resszus-naptár ez évi elő­jegyzéseivel, a legtöbb konfe­renciát rendező szerv, a Mű­száki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ren­dezvényeiről szóló tájékozta­tóval mert erről állnak ren­delkezésre összefoglaló ada­tok. A szervezés bonyolult­ságára jellemző, hogy a ren­dezők, a siker, azaz a külföl­di szaktekintélyek részvétele érdekében a magyarországi rendezvényeket több mint másfél ezer nemzetközi kong­resszus, konferencia időpont­jával egyeztették. nAz 1973. évi nemzetközi és külföldi résztvevőkkel rende­zett kongresszusok, konferen­ciák, szimpozionok és ülések előzetes jegyzéke” szerint a jelentős hazai tudományos rendezvények száma: 132. Ízelítőül a tudományos ren­dezvények változatos sorából: márciusban rendezik meg a II. darukonferenciát, április­ban lesz Budapesten az V. akusztikai konferencia, ame­lyet az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület rendez külföldi résztvevők­Március L Tripoli Vásár Csaknem valamennyi ma­gyar kiállítási tárgyat útnak indítottak már Budapestről a március 1-én nyíló Tripoli Vásárra. A húsznapos nem­zetközi kereskedelmi találko­zón most csaknem kétszer ak­kora területen mutatják be termékeiket a magyar kiállí­tók, mint tavaly. összesen kilenc magyar külkereskedelmi és export­joggal felruházott nagyvál­lalat vesz részt ezen a talál­kozón. Többek között a MOGÜRT garázsipari beren­dezéseket, Ikarus autóbuszo­kat mutat be. A konfekció- ipar és a köt.-szövőipar leg­modernebb áruinak gazdag választékát vonultatja fel. Jelentős kiállítási anyaggal képviselteti magát a magyar élelmiszeripar, a vegyipar, az alumínium- és műanyagipar is. A nagy nemzetközi talál­kozón megjelenő sok külföldi üzletember érdeklődésének kielégítésére a Tesco folya­matos filmvetítéssel ad ízelí­tőt a magyar szellemi export­ról. A magyar bemutató a „Magyarországi képeskönyv” című fotókiállítással bepil­lantást enged a magyar nép életébe is. ....I. .... .I..«»,, .1 —mi—. (MTI) k el. Az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület májusban rendezi meg Budapesten a II. nemzetközi távfűtési konfe­renciát, szeptemberben lesz az I. értékelemzési konferen­cia. A leghosszabb nevű ha­zai konferencia címét bizo­nyára az októberben tartan­dó „audiovizuális eszközök és módszerek a műszaki okta­tásban és képzésben” elneve­zésű nemzetközi konferencia nyerhetné el. Csak helyeselhető, hogy egyre több a vidéken rende­zett jelentős tudományos ta­nácskozás. Közülük jó né­hánynak színhelye az a vá­ros, ahol az illető tudomány­ág egyik jelentős alkotómű­helye működik. A katalógus­ban szereplők közül ilyennek tekinthető a Pécsett rende­zendő Dráva-konferencia, a Miskolcon augusztusban szer­vezett VII. öntőnapok és a tihanyi hidrobiológus napok. Nem véletlen, hogy júliusban az „erdők a közjóért” elneve­zésű konferencia és szeptem­berben az erdőművelés prob­lémáival foglalkozó nemzet­közi konferencia Sopronban lesz. De bizonyára hasznos lesz az is, hogy olyan orszá­gos és nemzetközi rendezvé­nyeket is vidéken tartanak, mint például Egerben az ál­talános iskolai matematikai oktatással foglalkozó kollok­viumot és a IX. villamosmű­szer és méréstechnikai konfe­renciát, Keszthelyen augusz­tusban nemzetközi részvétel­lel meteorológiai vándorgyű­lést, Debrecenben a III. rek­lámkonferenciát, Szegeden pedig egy fiatal tudományág érdeklődéssel várt tanácsko­zását, a III. ergonómiai kon­ferenciát szervezik. Természetesen a kongresz- szusok helyének kijelölésé­nél most még az is döntő szempont: hol lehet megfele­lően elszállásolni a résztve­vőket (Ennek tudható be, hogy a tavaszi-őszi szezon-; ban — éppen a hazai szállo­daipar kihasználása érdeké­ben — a Balaton környékén több tudományos ülésszakot rendeznek.) Az eddigi tapasz­talatok szerint a városok ve­zet« és lakói jó házigazda­ként járultak hozzá a váro­sukban vagy környékükön tartott tanácskozás sikeréhez. Pálos Miklós AZ ÉPÜLŐ. SZÉPÜLŐ Eger űj városrészeiben a ki­épült utcákat új nevekkel látta el a városi tanács vb. A lakótelepek eddigi beosz­tásán nehezen igazodott el még az egri ember is. Most, hogy megjelentek ezeken az utcákon az új nevek, tegyük fel azonnal a kérdést: kika névadók? A Hadnagy utcai lakóte­lep egyik utcáját Hell Mik­sáról (1720—1792) nevezték eL Nem magyar név, de mi köze Egerhez? 210 éve an­nak, hogy Eszterházy Ká­roly, Eger püspöke, itt egye­temet akart létesíteni. A hatalmas barokk épület, ré­gi nevén Lyceum, meg is épült, csak éppen az egye­temi jogot nem adta megIL József, a kalapos király. De az 53 méter magas csillagá­szati torony már állt, meg kellett valakinek indítania a munkát, a csillagászatot. Eh­hez a püspök csillagászati szakembert keresett és ta­lált is Hell Miksa szemé­lyében. Hell az akkori Ma­gyarországon, Selmecbányán, bányászcsaládból született. Szülei német származásúak voltak, ő a selmeci magyar diákoktól tanulta meg nyel­vünket. Bécsben járt egye­temre, kitűnő matematikus és csillagász lett belőle. Előbb több magyarországi városban, majd a bécsi egye­temen tanította a csillagá­szatot. Oda írt hozzá a püs­pök. Felkérte, legyen ennek a csillagdának a tervezője, patrónusa. Hazánkban ezen­kívül még négy csillagdát szervezett, de egyedül az eg­ri maradt meg, amely — a lehetőségekhez képest — ma is működik. Magával hozta az általa nevelt első egri csillagászt: Madarassy Já­nost. Akkor, május 15—20-a között a csillagvizsgáló-to­rony hatodik emeletén levő teremben kitűzték a délvo- nalat A besütő napsugár minden délben e márvány­vonalra esik és jelzi a való­di delet A XVIII—XIX. szá­zadban akkor harangoztak Egerben, ha az a delet mu­tatta. Ma is szemlélteti, ho­gyan forog a Föld. Ez volt akkor Európa egyik legjob­ban felszerelt csillagvizsgá­lója. Az ő találmánya az a periszkóp is, amelynek se­gítségével Eger panorámáját színesen láthatja a turista. Ehhez hasonló csak Skóciá­ban van. Könyvei bizonyít­ják tudományos munkássá­gát A lappíöldön végzett csillagászati megfigyelései közben, munkatársával ‘fel­fedezte a lapp—finn—ma­gyar nyelvrokonságot. — Becs mellett van eltemetve. Sírkövére ezt íratta végren- deletüeg: HUNGARUS. TITTEL PAL (1784—1831) Pásztói születésű, kiváló ké­pességű matematikus és csil­lagász volt. Fiatalon tóbb külföldi egyetemen képezte tovább magát. 1809—1824 között a Lyceum tanára és a csillagvizsgáló igazgatója volt. Főleg naptárproblé­mákkal és a csillagászati mé­rések elméletével foglalko­zott. 1824-től haláláig a bu­dai obszervatóriumot vezet­„Tisztaság” jeligére, Eger: Sajnos, nem a Szalapart az egyetlen része a városnak, ahol nem sikerült még megnyugtató módon rendezni a szemételszál­lítást. Annyit azért meg kell je­gyeznünk, egy utca tisztaságá­ért sokat tehetnek az ott lakók is addig, amíg intézményesen, az egész város területén meg nem oldják ezeket a problémá­kat. R. Istvánné, Eger! Panaszukat továbbítjuk a vá­rosi tanács illetékes osztályához. A válaszról tájékoztatjuk. P. Andrásné: Kérdésére csak részben tudunk válaszolni. Van lehetőség arra, hogy egészségügyi szakiskolába jelentkezzék, de csak bizonyos korhatárig. Miután levelében nem irta meg, hány esztendős, konkrét választ adni nem tu­dunk. A közelebbi cím hiánya miatt azt sem tudjuk, lakóhelyé­től van-e megfelelő közlekedési lehetőség. A kiegészítő adatok ismeretében levélben adhatunk bővebb választ, esetleg hasonló munkakörre javaslatot Kérjük azonban pontos lakcímét is. Termelőszövetkezeti tagok, Kis- nána: A szerkesztőség véleménye az, hogy jogos panaszok esetén a panaszosok nyugodtan odaírbat­te, ott képezte ki csillagász­szá Albert Ferencet, a ké­sőbbi egri csillagászt. Tittel Pálról is a Hadnagy úti lakótelepen neveztek el utcát. Montedegoi Albert Ferenc (1811—1883). ö pedig egy lajosvárosi utcának adott nevet. Előzőleg a Széchenyi utcai OTP-épületben, volt lakóházán márványtáblával örökítették meg nevét. Ö is csillagász volt. Kilencéves korában került Egerbe. Ak­kor még nem tudott magya­rul sem. (Apja osztrák kato­natiszt volt, aki itt teljesí­tett szolgálatot.) Legkedve­sebb gyermekkori szórakozá­sa az volt, ha felmehetett a csillagászati toronyba. Né­hány év alatt jól megtanult magyarul. Apja katonatiszti iskolába akarta küldeni, ő inkább a csillagászatot vá­lasztotta. 1824-ben követte mesterét, Tittel Pált Budá­ra. Ennek korai halála után is Budán maradt, végezte a megfigyeléseket. Mikor 1849- beo a budai csillagvizsgálót szétlőtték az osztrákok, ál­lás nélkül maradt. 1851-ben ezért vezetett az útja ismét Egerbe. Itt a Lyceum taná­ra, a csillagvizsgáló igazga­tója s a könyvtár vezetője lett. Meteorológiai állomást is létesített — Pestet is meg­előzve. Ismeretterjesztői munkái egymás után jelen­tek meg mind a- helyi, mind a pesti lapokban. 1872-BEN MEGVÁLT ed­digi munkakörétől, mivel a vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. E munkakörben dolgozott haláláig. ják nevüket és címüket is, hi­szen a panaszok kivizsgálásáról a bejelentőt a törvény —, s en­nek értelmében a lap is védi. Ügy tetszik, közérdek védelmé­ben fogott tollat levélírónk, azonban a panasz kivizsgálására csak akkor kerülhet sor, ha közli pontos nevét és címét is. Egyébként névtelen levelekkel nem foglalkozunk. Galambvári Sándor, Mátraháza: Panaszos levelét továbbítjuk Szolnok megyei laptársunknak, mivel a kérdéses hely nem a mi megyénkben van, a határozat végrehajtását több eredménnyel szorgalmazhatja a Szolnok me­gyei lap. Nevükben is türelmét kérjük. Ny. Ferencné, Gyöngyös: Jogerős bírósági ítélet született ügyükben, panaszával már nem tudunk érdemben foglalkozni. A teendő most már csak az, hogy az ítélet alapján teljesítsék kö­telezettségüket. újabb kellemet­lenségek elkerülése végett. JfötwmuLáSk 1973. február 22., puuUfe Lehet pár dekával ? Tíz deka téli­szalámit kértem pár hete a közért­ben. A kiszolgáló gyorsan levágott néhány szeletkét, és a mérlegre dobta. — Lehet pár dekával több? — kérdezte. — Nem bánom — mondtam, . pedig nem is ma­gamnak vettem a szalámit, a kollé­ganőm kért meg a hivatalban, hogy vásároljak számá­ra tízórait. Másnap ugyan­ott tíz deka son­kát vettem, ezút­tal magamnak. — Lehet négy dekával több? — kérdezte a ki­szolgáló és választ se várva, máris kezembe nyomta a blokkot, termé­szetesen 14 deka sonka áráról. Azóta elkerül­tem ezt az üzle­tet. A minap egy háztartási boltban jártam. A kiszol­gálóban megle­pődve ismertem fel azt az embert, aki a közértben a téliszalámit és a sonkát mérte. — Ide helyez­tek — panaszolta kérdésemre —, pe­dig világéletem­ben a fűszer- és csemegeszakmá­ban dolgoztam. Nem tudom, mi kifogás lehetett ellenem... — Egy pár ci- pözsinórt kérek - vágtam el a pa­naszáradatot. — Egy pár ci­pőzsinórt, igenis — mondta az el­adó, s amikor elém tette a fű­zőt, bánatosan megkérdezte: — Lehet pár dekával több? ... : neves Ferenc (Dr. Zátonyi Endre)

Next

/
Thumbnails
Contents