Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Lelkesedésből kitűnőre vizsgázott az E. Vasas Újpesti Dóssá — Égri Vasas 3:1 (2:1) MNK labdarúgó-mérkőzés, Eger, 3000 néző. V.: Szkokén. U. Uózsa: Szentmihályi — Noskó (Kolár), Harsányi, Horváth, Juhász P., Dunai III., Zámbó, (Kellner), Faze­kas, Bene, Dunai II., Nagy L. Edző: Kovács Imre. E. Vasas: Bende (Rozsno- ki) — Szűcs, Sipos, Póta, Zá- gonyj, Hevér, Faliszek (Prom- mer), Pázmándi, Zajácz, Bar- ta. Szabó. Edző: Csizmánk Imre. Füves pályán került sor a mérkőzésre. A vendégek kezdték a játékot, s már a 3. percben Noskó beadását védte Bende. Egy perccel ké­sőbb gólt ért el a bajnokcsa­pat: Dunai Hl. távoli patto­gós lövése jutott a rosszul mozduló kapus mellett a há­lóba, 1:0. A másik oldalon is hibáztak ezután a védők, a labda Szabóhoz került, aki viszont nagy helyzetben a bal sarok mellé lőtt. A 7. percben Bene cselezgetett a 16-oson belül, de lövésébe az utolsó percben beléptek és szöglet­re pattant a labda. A 20. percben Bene jól indította baloldalon Nagy L.-t, aki elé kifutott a kapus és róla a lövés a kapufára, majd az alapvonalon túlra pattant. Szögletrúgás után Dunai III. közeli lövését a léc alól tor­nászta szögletre az egriek ka­puvédője. A 26. percben to­vább növelte előnyét a lila- feher gárda. Ekkor Dunai II. robogott el a baloldalon, lőtt is, a labda a vetődő kapusról Bene elé pattant, s a váloga­tott csatár közelről a hálóba továbbított, 2:0. Ezután kitámadtak a ha­zaiak is és valamit élénkült a játék. Ennek eredménye­ként a 40. percben egy gyors jobboldali támadás után a labda a középen tanyázó Za- jáczhoz került, aki egy csellel becsapta Harsányit és 16 m-ről élesen a jobb sarokba bombázott, 2:1. Szünet után Bene távoli lö­vése volt az első esemény, de az kapu mellé szállt. A má­sik oldalon Faliszek csavart bombája épp hogy elkerülte Szentmihályi kapujának jobb felső sarkát. Az 57. percben egy gyors, szép egri akció vé­gén Zajácz élesen a bal felső sarok fölé küldte a labdát. Ellentámadás után a másik oldalon Rozsnoki ügyességét tették próbára a lila-fehérek, ekkor először Fazekas, majd <Bene nagy lövését hárította bravúrral. A találkozó sorsa a 76. percben dőlt el, amikor Fazekas elment a jobb olda­lon, Benéhez továbbított, s ő közelről a hálóba vágta a labdát, 3:1. A 79. percben Fazekas még lesgólt ért el. majd az újpestiek játékával ért véget a mérkőzés. Az egriek, ahogy ígérték, betartották szavukat, igye­keztek'megnehezíteni a baj­nokcsapat sorsát. Egy fél­órái megilletődöttségT után egyre jobban belemelegedtek a játékba, s különösen a má­sodik félidőben ijesztettek rá a vendégekre, akiknek ekkor nagyon meg kellett harcol- niok az újabb gólért. Az új­pestiek közül Bene és Faze­kas játéka tetszett, a lelkes egriek közül pedig Zajácz, Szabó, - Hevér és Rozsnoki nyújtott kiemelkedőt. Egerben a Gárdonyi Géza Gimnáziumban és a Dobó Gim­náziumban rendezték meg a Kelet vidék ifjúsági, serdülő és újonc asztalitenisz bajnokságot 11 számban, több mint 200 résztvevővel. A rendezési szem­pontból nehéz feladatot az egri versenybíróság id. Fodor Ká­roly vezetésével kitünően ol­dotta meg. ugyanez mondható el az országos szövetség verseny­bírói munkájáról is. Az első versenynapon az indulók nagy létszáma miatt csak a késő éj­szakai órákban fejeződött De a küzdelem, a második napon ke­rültek sorra a döntők. Szép egri siker született a versenyen, az 1959-cs születésű Mészáros Agnes nagy meglepe­tésre, kitűnő játékkal megnyer­te a serdülő leány bajnokságot az esélyesek elpttt. Ági jelentős országos eredményt még nem ért el. tudták róla, hogy szépen ül pörget, kontráz, de lábmun­kája gyenge volt. Most nemcsak bajnoki címet szefzett jól küzd­ve. időnként nagyszerű közbe­ütéseket is alkalmazva, hanem Asztalitenisz aL ifjúsági leány egyesben a válogatott kerettag Brillát is kis híján legyőzte. Ifjúsági fiú egyesben értékes második he­lyezést ért el a hatvani Drá­viczky, akinek különösen gyors támadóiátéka dicsérhető. Drá- viczky a fiú párosban a kecs­keméti Kissel bajnoki címet is szerzett. Az egyesben Román Péter a legjobb 16 közé jutott, így indulhat a vidéki döntőn. Az elismerés hangján kell szólni Kiss Zsuzsa teljesítményéről is, aki Patrik Évával együtt beju­tott a legjobb nyolc közé. Pat­rik, Pásztor Tündével ifjúsági leány párosban harmadik lett. Mindannyian tovább jutottak az országos vidéki egyéni asztali- tenisz bajnokságra. Eredmények.. Fiúk. Ifjúsági egyes: 1. Kriston (Miskolc), 2. Dráciczky (MÁV HAC), 3. Fe­jes és Losonczi (Miskolc). Pá­ros: l. Dráviczky—Kiss O. (MÁV HAC, Kecskemét), 2. La­Fotomontázsunkon balról, a verseny egyik jelenete, jobbról Mészáros Ágnes, a serdülő bajnokság győztese látható. (Foto: Molnár István.) A női kézilabda NB II. tavaszi sorsolása A Magyar Kézilabda Szövetség elkészítette az 1973. évi NB Il-es női .kézilabda-bajnokság sorsolá­sát. Megyénket a Keleti cso­portban egyedül az Egri Kinizsi képviseli. A 12 fős mezőnyben egyébként négy fővárosi együt­tes szerepel. A Keleti csoport tavaszi sorsolása a következő. I. forduló, április 8.: Debrece­ni Kinizsi—Budapesti Volán, Egri Kinizsi—Sajószentpéteri Üveggyár (SÜMSE), Nyíregyhá­zi Tanárképző—Budapesti Me­chanikai Mérőműszergyár (MMG), Lenin városi MTK—Bu­dapesti Papírí'eldolgozó. Buda­pesti Csavar SK—Mátészalkai MEDOSZ, Debreceni Közút— Salgtóarjáni BTC. II. forduló, április 15.: Salgó­tarján—Csavar SK, Mátésszalka —Leninváros, Papírfeldolgozó— Tanárképző, Bp. MMG—E. Kini­zsi, SÜMSE—D. Kinizsi,. Bp. Vo­lán—D. Közút. III. forduló, április 22.: D. Ki­nizsi * Bp. MMG, E. Kinizsi— Papírfeldolgozó, Tanárképző— Mátészalka, Leninváros—Salgó­tarján, Csavar SK—D. Közút, Bp. Volán—SÜMSE. ÍV. forduló, április 29.: Csavar SK—Bp. Volán, D. Közút—Lenin­város, Salgótarján—Tanárképző, ' timUsä£ 1973. február ZZ., csütörtök Mátészalka—E. Kinizsi, Papírfel­dolgozó—D. Kinizsi, Bp. MMG— SÜMSE. V. forduló, május 6.: D. Kini­zsi—Mátészalka, E. Kinizsi— Salgótarján, Tanárképző—D. Közút, Leninváros—Csavar SK, SÜMSE—Papírfeldolgozó, , Bp. Volán—Bp. MMG. Vi. forduló, május 13.: Lenin­város—Bp. Volán, Csavar SK— Tanárképző, D. Közút—E. Kini­zsi. Salgótarján—D. Kinizsi, Má­tészalka—SÜMSE, Papírfeldolgo­zó—Bp. MMG. VII. forduló, május 20.: D. Ki­nizsi— D. Közút, E. Kinizsi—Csa­var SK, Tanárképző—Leninvá­ros, Bp. MMG—Mátészalka, SÜMSE—Salgótarján, Bp. Volán —Papírfeldolgozó. Vili. forduló, május 27.: Ta­nárképző—Bp. Volán, ‘ Leninvá­ros— E. Kinizsi, Csavar SK—D. Kinizsi, D. Közút—SÜMSE, Sal­gótarján—Bp. MMG, Mátészalka —Papírfeldolgozó. IX. forduló, június 3.: D. Ki­nizsi—Leninváros, E. Kinizsi— Tanárképző, Papírfeldolgozó— Salgótarján, Bp. MMG—D. Köz­út, SÜMSE—Csavar SK, Bp. Vo­lán—Mátészalka. X. forduló, június 10.: E. Ki­nizsi—Bp. Volán, Tanárképző— D. Kinizsi. Leninváros—SÜMSE, Csavar SK—Bp. MMG, Közút— Papírfeldolgozó, Salgótarján— Mátészalka. XI. forduló, június 17.: D. Ki­nizsi—E. Kinizsi, Mátészalka— D. Közút, Papírfeldolgozó—Csa­var SK, Bp- MMG—Leninváros, SÜMSE—Tanárképző^ Bp* Vo- láü—Salgótarján* ....... < kany—Fejes (Miskolc), 3. Krá- lik—Trauber (Vác) és Borkas— Simó (Nyíregyháza). Serdülő egyes: 1. Kriston, 2. Vincze (Miskolc)), 3. Pál (Jászapáti) és Póthári (Szeged). Páros: 1. Kris­ton—Vincze (Miskolc), 2. Póthá­ri—Varga (Szeged), 3. Racskó— Csaba (Diósgyőr), Gulyás—Mo­csári (Diósgyőr, Ózd). Újonc egyes: 1. Kriston, 2. Horváth (Jászapáti), 3. Kávássy (Kecs­kemét) és Dankó (Miskolc). Lányok, ifjúsági egyes: l. Ta­mási (Abony), 2. Brilla (Mis­kolc) , 3. Pataki (Kecskemét), Ditrói I. (Miskolc). Páros: 1. Tamási—Steiszkál (Abony), 2. Nagy H.—Pataki (Kecskemét), 3. Patrik—Pásztor (Egri VM), Bril­la—Ditrói (Miskolc). Serdülő egyes: 1. Mészáros (Egri VM), 2. Zana (Abony), 3. Széles (Ózd), Bíró n. (Kecskemét). Páros: 1. Zana—Szabó (Abony), 2. Széles I.—Széles II. (Ózd), 3. Jerssy— Répási (Miskolc). Újonc egyes: 1. Bíró H. (Kecskemét), 2. Ré­pási (Miskolc), 3. Széles n. (Kecskemét), Tóth (Abony). If­júsági vegyes páros: 1. Losonczi —Ditró* (Miskolc), 2. Tauber— Steiszkál (Vác), 3. Fejes—Bril­la (Miskolc), Dráviczky—Tamási (Hatvan, Abony)* j Elmarad a mai egri nemzetközi mérkőzés Technikai okok miatt el­marad a mai napra hirde­tett és tervezett Egri Dózsa —Spartak Subotica barátsá­gos nemzetközi labdarúgó- mérkőzés. Az történt ugyan­is, hogy a jugoszláv sporto­lók a tegnapi nappal elutaz­tak hazánkból, mert kíván­ságuktól eltérően sem a DVTK, sem az SBTC — ahol eddig már egyébként játszottak —, de az Egri Dó­zsa sem tudta biztosan ga­rantálni azt, hemér­kőzést az időjárástól függet­lenül a füves pályán ren­dezzék meg. Ehhez a stadi­on gondnoksága nem járult hozzá. A szabadkaiak, mi­vel vasárnap már kupamér­kőzést játszanak, ezek után helyesebbnek látták turnéju­kat megrövidíteni, s az ott­honi környezetben folytatni a vasárnapi tétre menő mér­kőzésre való felkészülést. Az Egri Dózsa első csapa­ta így ma, csütörtökön Hat­vanban, a Gáspár SE-vel találkozik, míg Egerben a lila-fehérek tartalékjai az ifjúsági csapattal mérik ősz - sze tudásukat. | A testi nevelés Heves megyei története Forradalmi törekvések a sportmozgalomban 1918—líMien Közgyűlésekről jelentiük A füzesabonyi járásban 18 sportkört (12 Tsz SK, 2 üze­mi, 2 honvéd, 1 MEDOSZ és 1 középiskolai) tartanak nyilván. Egy kivételével, 17 sportkörnél a beütemezett tervnek megfe­lelően, vagy némi idő módosí­tással megtartották a beszámoló közgyűlést. Kovács József, a járási TS elnöke elmondotta, hogy a be­számoló közgyűlések színvonala valamelyest javult az előző évekhez viszonyítva. A legtöbb sportkörnél gazdasági jellegű kérdések merültek fel. Csaknem minden közgyűlésen foglalkoztak a pártoló tagság szervezésével. Szihalmon, Dormándon, Bese­nyőtelken és Kálban szó esett a fegyelemsértőkről is. A Füzesabonyi Vasas közgyű­lésére február utolsó hetében kerül majd sor, (—váry) A sportélet az első világ­háború alatt gyakorlatilag megszűnt, hiszen tömegesen vitték el a fiatalokat az orosz és az olasz frontokra, az eddig jól működő sport­körök ideiglenesen beszün­tették működésüket. Üjbóli fellendülés csak a világháború befejezése után következett. A katonák ha­zatértek a frontról, Magyar- országon polgári forradalom zajlott le 1918-ban. Ez a sportkörök demokratizálódá­sát is magával hozta. Nagy­mértékben kapcsolódtak be a sportkörök irányításába a polgári, munkás származá­súak, az eddiginél nagyobb mértékben tették lehetővé, hogy munkások és parasztok sportolh assanak. Igen jelentős a sportmoz­galom demokratizáí-ísa szem­pontjából a TanácsKöztársa- ság megalakulása, amely 1919. március 21. után He­ves megyében is r munkás sportkörök létrehozását te­szi lehetővé. A politikai hatalomátvé­tellel együtt megtörtént a hatalomátvétel a sportban is. Éppen március 21-én az Egri Újságban jelent meg e kor haladó szellemű sport- szervezőjének, dr. Csekkel Ferencnek a cikke a sport- mozgalom célkitűzéseiről: „Eddig azért űzették ve­lünk a sportot, hogy jó ka­tonákat, jó anyagot nevelje­nek az egyéni és csoportha­szonért leledző, az emberi érzéseket hamisan mutató imperializmus számára. Ez­után azért űzzük a sportot, hogy szervezetünket meg­erősítve megszabadítsuk ma­gunkat és utódainkat a há­ború és a régi rendszer ál­tal reánk kényszerített, szer­zett és örökölt betegségek­től.” Kiútként jelölte meg Eger sportéletének új életre kelté­sét, de úgy, hogy az új sportkörben együtt tog ját­szani „fej- és testmunkás’'. „Ezen társaságnak az a meggyőződése, hogy Eger vezetősége megérzi, átérzi az ügy fontosságát és .egy modem sporttelep felépíté­sére alkalmas területet jut­tat majd az atlétáknak. Az alakuló sportegylet már is dolgozik a részletes terven, amely szerint egy, a tested­zés minden ágának űzésére alkalmas telep fog néhány év aiatt kiépülni.” Dr. Czekkel március 21-i cikke érzékeltetni tudja ma is mindenki előtti milyen nagyszabású változások — mondhatjuk forradalmi vál­tozások — előtt állott nem­csak az egri, de az egész Heves megyei sportmozga­lom. S valóban! Ez alatt az időszak alatt nagyszabású elképzelések születnek a sportmozgalom kiszélesítésé­re. Nagyszabású stadion ter­vét óhajtják megvalósítania Tanácsköztársaság alatt Egerben, a kivitelezésre azonban már nem kerül sor. A Tanácsköztársaság alatt külön foglalkoztak a gyer­mekek egészségvédelmével. A Tanácsköztársaság 133 napos uralma idején renge­teget tettek a sport népsze­rűsítéséért, a gyermekek, az iskolás fiatalok rendsze­res testi edzéséért, a tömeg­sport kereteinek megterem­téséért, az egészségesebb, a boldógabb, kiegyensúlyozot­tabb emberért. E törekvés eredménye a 20-as évek nagyszerű sporteredményei, amelyek részben az 1918-as polgári demokratikus forra­dalom és az 1919-es Ta­nácsköztársaság forradalmi sporthatározatainak tovább élő hatásaként születtek meg. (Folytatjuk.) Varga László Szepesi György: „Ha én szövetségi kapitány lennék ?” A KÖZELMÚLT NAPOK­BAN több száz hatvani és apci sportrajongó, futball­szurkoló találkozott a nép­szerű sportriporterrel, a rá­dió rovatvezetőjével. Leg­több érdeklődő arról faggat­ta Szepesi Györgyöt: ha ő lenne a szövetségi kapitány, mit tenne azért, hogy régi rangját visszanyerje a ma­gyar labdarúgás? — Először is nem vállal­nám el a kapitányságot! Mert bár testnevelési főis­kolát is végeztem, s van futballedzői képesítésem, ér­zésem szerint nem tudnék megfelelni a feladatnak. Szö­vetségi kapitánynak csak az menjen el, aki mögött sok éves játékosmúlt és sokéves edzősködés álL Pluszként említhetném a pedagógiai érzéket, az emberekkel va­ló bánás művészetét. Én nem vagyok meggyőződve, hogy ezeknek így, együtte­sen, a birtokában vagyok. Na már most, szorosan a kérdéshez kapcsolódva hadd mondjam el, Illovszky is ezt teszi, én minden energiámat abba fektetném, hogy a leg­közelebbi világbajnoki cso­portmérkőzésen olyan tizen­egyet küldjék pályára az osztrákok ellen, amely fizi­kailag, lelkileg, taktikailag megfelel a követelmények­nek. Nekünk győznünk kell az osztrákok ellen! S győ­zünk is, mert van annyi képesség a csapatban. Akkor pedig nyitva az út a legjobb négy közé jutáshoz. Higy- gyék el, ebben az esetben megint óriásian megnő az érdeklődés hazánkban a fut­ball iránt. Benépesülnek a lelátók, lesz közönség, ami nélkül nincs igazi labdarú­gás. Ha pedig csoportunkból nem jutnánk tovább? Nem, erről ne is beszéljünk! Ak­kor tovább zuhanunk, s tíz év kevés lesz, mire magyar futbailról beszélnek majd a nagyvilágban. . ... ' NAGYON SOKAN FESZE­GETTÉK ezeken a baráti találkozókon, miért nincs nálunk profizmus? Mert ott van Brazília, a Német Szö­vetségi Köztársaság, ahol busásan megfizetik a jó fo­cit! — Erre én: s Ausztria, Svájc, ahol szintén profiz­mus van, futballjúk mégis alacsonyabb szinten mozog, mint a magyar labdarúgás? Mást mondok! Azt hiszik, az annyit emlegetett aranycsa­pat játékosai, Puskás, Hideg­kúti, Grosics, Lóránt, többet kerestek a lábukkal, mint a mostani nagymenők? Nem, ezt én nagyon jól tudom, harminc éve az élvonalbeli focisták között élek. Akkor volt egyszerre 5—6 világ- klasszisunk, kiválóan össze­hangolt szakvezetésünk, s a fiúk mindemellett nagyon szerettek játszani. Puskás már világsztár volt, amikor úton-útfélen leállt a gyere­kekkel játszani, rugdosni egy kicsit. Hol van ez ma? A KLASSZISJÄTEKOSO- KAT ki kell nevelni. Ehhez jó szem, hatalmas türelem, s az emlegetett szakvezetés szükséges. Magyarul fogal­mazva ez azt teszi, hogy kiváló edzők kellenének el­sősorban. Többen emleget­ték Szepesi Györgynek a gyakori edzőcserét, Mathesz Imre távozását az Egri Dó­zsától például. — Téves dolog azt hinni, hogy egy jó játékosból tör­vényszerűen ió tréner lesz. Az megint csak rossz vért szül, hogy szegre akasztja ma valamelyik jelesünk a futballcsukát, s holnap olya­nok közt akar tanár úr len­ni, akikkel nemrég együtt kergette a labdát. Kérem, ahogyan a jó esztergályos hosszú tanulóidő után sajá­títhatja el a szakma csín- ját-bínját, érvényes ez az edzői mesterségre is. Ha te­hát most sabvátséei kapj. tány lennék, kiharcolnám, hogy néhány művelt, jó em­beri tulajdonságokkal ren­delkező öregebb labdarú­gónk egy esztendőt a kölni edzőképző főiskolán töltsön, ahol európai tapasztalataim szerint a legkorszerűbb, leg­sikeresebb oktatóképzés fo­lyik. Onnan visszatérve, s alacsonyabb osztályú klu­boknál rutint szerezve, dob­nám csak ezeket az embere­ket „mély vízbe”, vagyis mind magasabb osztályú klubcsapatok élére. A né­met iskola ötvözi az erőfut- ballt a technikával, s véle­ményem szerint ezé a jöven­dő. A HATVANI ÉS APCI sporttalálkozókon, a hallga­tók soraiban, természetesen sok aktív játékos meghúzó­dott. Jöttek Rózsából, Pető- fibányáról, Boldogról, Selyp­ről, Lőrinciből. Egy közülük, talán éppen klubja iránti szeretettől indittatva, meg­kérdezte Szepesi Györgytől, hogy milyen „gyógyszert” javallana a kis vidéki csa­patok játékosainak eredmé­nyességük, fejlődésük gyor­sítására? — Vidéken, falvakban, ahol általában egy-egy üzem vagy gazdaság a klubok „mecénása”, általában ked­vezőtlen anyagi feltételek­kel dolgoznak a sportkörök. Ez azonban nem zárja ki a fejlődést. A ' mai futballban elsőrendű követelmény a. jó erőnlét. Lelkiismeretes mun­kával ezt a legeldugottabb falucska futballistája is meg­szerzi, ha igazán szeret ját­szani. Tréningjeit még mun­kaidő-kedvezménnyel is ho­norálhatják a megértő üzem­igazgatók, gazdaságvezetők. Meg is teszik, tudtommal, Hatvanban és Apcon egy­aránt! Azután: tudjanak ve­szíteni sportszerűen, s úgy, hogy a veszteség tapasztala­taiból később győzeh^-rk születnek! Ezt színién tgn­(Foto: Zsitvai Zoltán.) tosnak tartom, niert gyakori falusi és kisvárosi pályán, hogy a vesztésre álló csapat tisztátalan eszközökhöz nyúl, ami eltiltáshoz, a csapat egy­ségének felbomlásához ve­zet^ Harmadik sarkalatos té­telem: meccs után nincs ivászat! Siker esetén a szur­kolók szeretnek a játékoso­kat övező dicsfényben für­deni, s méretlen vendégelik borral, pálinkával sportoló­jukat. Az igénybe vett fiatal szervezetben az alkohol végzi a legnagyobb pusztí­tást. A becsületes, csapatát szerető drukker akkor tesz jót kedvenceinek, ha egy- egy nehéz mérkőzés után, megbeszélve az élményeket, játékfordulatokat, mielőbb pihenőre ösztönzi őket. Számtalan karrier futott zá­tonyra a szesz miatt. Mert az alkalmi ivászatból előbb- utóbb rendszeres italozás lesz ... HAT ENNYIT EMLÉKÜL és emlékeztetőül abból a sportnapból, amely Hatvan­ban és Apcon, kultúrhazban és üzemi klubban, annyi embert megmozgatott, s hozzásegített ahhoz, hogy né­hány fontos szakmai, sport- politikai kérdésben tisztáb­ban lásson. ... . , Moldva^ Gá'óaé

Next

/
Thumbnails
Contents