Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

Rádió KOSSUTH 8,2# Táncüalofc 8.35 Népdalok , . U.iiu ludul a baklcrhav.. 3. rés* 9.2# Opcrares*l. ki.03 Nyltuikék 10,40 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer »»* 12.35 Tanczene 13.20 Nóták . . „ 13.50 Válaszolunk hallgatoinknaK 14.05 Zenés barangolás szovjet földön. U. 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Harson a kürtszó® 15.45 Kamarazene 16.20 Kóruspódium 16.27 Népi zene 17.20 Salja pin {elvételei, von, 18.10 Riport 18.25 Könnyűzene 18.38 Petőfi és a világirodalom, I. 19.35 Zenekari hangverseny 20.30 Operettdalok 20.39 Egy asztal mellett. ^ — 21.12 A Caravelli zenéka# t Játszik 22.20 Gilgames uspjamfe zenéjében 23.11 Tánczene o.io Operarcsart, a lennőföld pusztulása Vietnamban PETön 8.05 9.03 11.5« 12.00 12.40 13.03 13.2« 13.40 14.00 17.00 17.05 18.20 19.25 19.45 20.25 20.33 21.3« Sz'rmf. zene Kíváncsiak klubi» Néhány pere tnúnmnnw Áriák Házunk tája Rameau-művek Egy pálya vonzásában Orvosok a mikrofonná« Klubrádió Turisták ötperec Ötórai tea Az Hj. R. riportja Magyarszág—Románia jégkorong-mérk. Hjúsági könyvespolc Kis magyar néprajz Síppal, dobbal, nádihege- Cilivel. A 25. Színház ea. Belépés nemcsak diplomával Két vonósnégyes Operettrészl. Romantikus zene ' MAGYAR 9.0# ITV 9.30 Delta ».55 Orsi Ferencs ELcttágS Tv-fllm. fl.18 Az orángutátig bölcsessége. Japán kiaflltr' W.58 Irány ás egyetem® 17.40 Hírek 17.50 Perui váltezácc* 18.25 Ifjúsági Telemagaztn 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hlradó 20.00 Farsang 3 21.25 Helyünk a világmindenségben; It 24.55 Tv-híradó POZSONYI 1*7.35 Sporfcnézők Iskolája 19.00 és 21.40 Híradó 20.00 Remek fickók. Szlovák film 21.15 Győzelmes február. Dok.-film EGRI VÖRÖS CSIL6A.G (Telefon: 23-33.) Fél 4, fél 6 és este 3 órakor Nápolyt látni és... Színes magyar film vígjáték. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és* fél 9 órakor Viszontlátásra a pokolban Színes amerikai kalandfilm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Eltűnt nyolc űrhajó Du. háromnegyed 8 és este 8 órakor Napraforgó Főszereplő: Sophia koren és Marcello Mastrolannl HATVANI VÖRÖS CSIEKAG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANI KOSSUTH Az ördög fogadója sae a saerversanyaghoK musz) kapcsolódik, a bioló­giailag inaktív talajok ter­mőképessége nagymértékben lecsökken. A biológiai egyensúly helyreállítása A biológiai egyensúly visa* szaállítósa a talajban igen lassú folyamat, még opti­mális körülmények között ns. Vietnam termőföldjei pedig nemcsak biológiailag szen­vedtek károsodást. Az ősi, felszíni, vagy árasztásos ön­tözésre berendezett terüle­teken a domborzat kismér­tékű változása is katasztro­fális lehet. A lerombolt gá­takon túl, a bombatölcsérek milliói teljesen megváltoz­tatták a felszín arculatát Megváltoztak a lefolyásvi­szonyok, a talajvíz szintje, a talajok vízgazdálkodási tu­lajdonságai. A bombák be­csapódása következtében a terméketlen altalaj, vagy alapkőzet a felszínre került és olyan keveredés állt be, ami a talajszintek folytonos­ságát megszakította, A ta­lajkeveredés mártásét elkép­zelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy Vietnam föld­jének minden négyzetkilo­méterére átlagosan több mint 30 tonna bombát dob­tak. A mezőgazdaságilag ér­tékes, sűrűn lakott területek pedig az átlagnál jóval töb­bet szenvedtek a légitáma­dásoktól. A vietnami termőföW’Mo- lógiai, fizikai állapota tehát erősen leromlott Valószínű­nek látszik, hogy a kémiai szennyeződés is erős, rész­ben a hagyományos robba­nóanyagok károg égéstermé­keitől, részben pedig a mér­gező vegyszerektől. A tala­jok egyik jellemző tulajdon­sága ugyanis az, hogy ide­gen anyagokat hoeszabb-rö- videbb ideig megkötik. Kér­dés, hogy a gátak helyreál­lítása és a tereprendezés, a bombatölcsérek eltüntetése után mennyi idő szükséges a termőföld regenerálásához, sőt, helyenként egyáltalán regenerálható-e a termőföld. Tíz ér A folyóvölgyekben, a sík­ságokon a bombák ütötte sebhelyek még nagyon so­káig éreztetik majd termés­csökkentő hatásukat. A tönk­retett talajokon a leggondo­sabb agrotechnika alkalma­zásával és bőséges műtrá­gyázás mellett is évek szük­ségesek ahhoz, hogy a ter­més elérje a háború előtti szintet. Hazai példákat fi­gyelembe véve, amikor a helytelenül kivitelezett me- liorizációs munkák (sánco­lás, teraszolás, tereprende­2Í&9Í oSkeSmtml * fettatejt elvékonyították, vagy el­hordták, a terméscsökkenés legalább 10 évig érezhető volt Ez az idő minden va­lószínűség szerint Vietnam­ban sem lesz rövidebb. A hegyvidék erodált talajtaka­rója pedig talán soha nem pótolható. Az NDK-ban, és újabban hazánkban is folyó rekultivációs kísérletek (bá­nyák meddőhányóinak me­zőgazdasági hasznosítása) azt mutatják, hogy ez az eljá­rás még a mi éghajlati vi­szonyaink között is igen költséges és nehéz. A medi­terrán országok és a Közel- Kelet országainak példája pedig azt mutatja, hogy az erdőktől megfosztott lejtők elpusztult talaját nemzedé­kek hosszú sorának megfe­szített munkája sem teremt­heti újjá. Ez a tény annál is szomorúbb, mert a termő­föld, ami a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, abban különbözik a más ter­melőeszköztől, hogy újbóli előállítása nem lehetséges. Az elpusztult vietnami ter­mőföldeket nem lehet viez- szaszerezni sem segélyekkel, sem háborús jóvátétellel. Dr. Major István egyetemi tanársegéd Vietnam földjén véget ért a több évtizede tartó pusztí­tó háború. A 320 ezer négy­zetkilométer területű (VDK és Dél-Vietnam együttesen) országra több bomba hul­lott, mint a II. világháború összes hadszíntereire — ol­vashattuk a napilapokban. Talán kevesen gondolnak arra, hogy a hihetetlen pusz­títás, amit e szörnyű bom­bázások az emberéletekben és a városokban okoztak, csak egy része annak a mér­hetetlen kárnak, amit ez a háború Vietnamban előidé­zett. A termőföld — természeti kincs A termőföld minden or­szág egyik legféltettebb ter­mészeti kincse, hiszen köz­vetlenül vagy közvetve, szinte minden táplálék for­rása. Különösen féltett kincs ez egy olyan ország számá­ra, amelynek termőföldje csak alig több mint hazán­ké, de ezen a mienknél négyszer nagyobb népesség, kb. 40 millió ember élelmi­szerét kell megtermelni. X bombázások elsősorban Vietnam mezőgazdaságilag legértékesebb és legkulturáF* tabb területeik a Vörös fo­lyó és a Mekong deltavidé- két érintették. A rombolás közvetlen hatásáról nap mint nap értesülhettünk a hadi jelentésekből. A lebom­bázott gátak és öntözőbe­rendezések több ezer hektár termőföldet juttattak víz alá. A pusztító áradások szeny- nyes iszappal borították el a földeket, máshol elsodor­ták a talaj értékes felszíni rétegelt A bombatölcsérek lehetetlenné tették a föld­művelést, a vizlevezetést, az anyagszállítást a gátak ki­javításához. A lombtalanító vegyszerekkel tönkretett hegyvidéki erdők nemcsak a növényzet teljes pusztulását jelentették. Az erdők többé nem fogták fel az esős év­szak felhőszakadásainak vi­zét. és a lejtőkön szabadon lerohanó ár magával sodor­ta a hegyvidék termőtalaját Talán még e közvetlenül lemérhető pusztulásnál is nagyobb az a kár, ami csak most, a háború befejezése után meginduló mezőgazda- sági termelésnél fog mutat­kozni; Az évezredes agrár­kultúra alapja, a termőtalaj szinte minden alkotóeleme kárt szenvedett. A mérges vegyszerek és a bombázások a növényzetet és a talaj ál­latvilágát nagymértékben el­pusztították. A növények ré­vén a szervesanyag-utánpót- lás, az állatvilág révén pe­dig ennék lebontása szűnt meg. Mivel a talaj táp­anyagtartalékának nagy ré­Gondolatok a gyermekek olvasásra neveléséről Az olvasást nem lehet elég­gé hamar elkezdeni. Azt hi­szem, e látszólag túlzó meg­fogalmazás mögött nagyon sok igazság rejlik. Ha a gyer­mek könyvek között nő fel, ha az általános iskolás kor­ban rendszeresen hozzájut a könyvekhez (túl a tanköny­veken), akkor válik rendsze­res olvasóvá, a könyvek ér­tékének tisztelőjévé. A csa­ládnak, az iskolának és a könyvtárnak közös feladata, hogy az olvasás megszerette­téséhez szükséges feltételeket biztosítsa. Sajnos, ma is ta­lálkozunk olyan vélemények­kel, — szülők részéről —, hogy a gyermek ne pazarol­ja az időt a könyvekre, ha­nem tanuljon és segítsen az otthoni munkákban. Tény, hogy a tanulás, az iskolai órákra való felkészülés fon­tos. De kívánatos megfelelő arány kialakítása a tanulás, a házi munka, a játék és az olvasás között. Többirányú, elemző vizsgá­latok bizonyítják, hogy az irodalomban jártas, rendsze­Egerben: 79 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky incai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csü­törtök reggel 7 óráig, a .Tokai utca 41. szán: alatti rendelőben. ^Telefon: 117-27 4 Jogos sértődés Sportberkekben általános meglepetést keltett, hogy Penkala dr., a Második Ma­gyar Ecetgyár labdarugó- csapatának kiiv.no jobbszél­sője, szögre akasztotta fut- ballcipőjét, a többi sportfel­szerelést tárgyát pedig elad­ta az ószeresnek, mivel több szerelék nem fért el a szö­gön. Hogy elejét vegyük a találgatásoknak és mende­mondáknak, egyenesen dr. Penkalához fordultunk az ügyben. A szimpatikus sport­emberre a Második Magyar Ecetgyár jogügyi osztályán találtunk rá. Ott van alkal­mazásban már évek óta, sőt legújabban, amióta edzésen és mérkőzéseken nem vesz részt, már ott dolgozik is. Arra a kérdésünkre, hogy miért hagyott fel az aktiv sportolással, Penkala dr. a következőket mondotta: — Még nem öregedtem ki a labdarúgásból, sőt vissza­vonulásom idején formám tetőpontján voltam.. Csupán arról van szó, hogy megun­tam már a sportújságírók, továbbá a rádió- és tévéri­porterek bántó magatartását személyemmel Kapcsolat­ban. Valahányszor beszámo­lót írtak, illetve helyszíni közvetítést adtak az Ecet-' gyár SE mérkőzéseiről, en-S gém mindig csak doktor> Penkala megnevezéssel il-\ lettek. Holott minden fut-} ballrajongó tudja széles e> hazában, hogy nekem kettős? doktorátusom van: a jog-} és államtudományok dokto-> ra vagyok. Ami azt jelenti,? hogy engem ez a cím illeti meg: juris utriusque doctor.> Tehát nem doktor Penka-> la lőtt már ismét a kapu\ mellé, hanem juris ut-? riusque doctor Penka-} la! És nem doktor Penkalát| találta lesen a középcsatár} leadása, hanem juris ut -} riusque doctor Penka-} lát!.., > Azzal a leverő tudattal < távoztunk juris utriusquei doctor Penkala hivatalából helyesebben most már mun-i kahelyéről, hogy a magyart futball megint szegényebbé lett egy komoly értékkelA Lelkűk rajta, akik vétkeseké benne! > Heves Ferenc < résén olvasó gyermek az »*- kólái oktatásban is jobban megállja a helyét. Bővül »vi­lágnézete, gyarapszik esztéti­kai ismerete, formálódik íz­lése és magatartása. Termé­szetesen következik ebből, hogy a könyvtáros munkája segítse az iskolai feladatok megoldását, hívja fel a fi­gyelmet a kötelező irodalom szépségére is, a pedagógus pedig építsen a könyvtáros segítségére. Hisszük, hogy az összehangolt munka eredmé­nye a gyermekek egészséges szellemi fejlődése lesz. Baranyi Imre Gyöngyös Osíiníe örömöt szereztek az olvasóknak Őszinte örömmel és érdek­lődéssel olvastuk a lap leg­újabb folytatásos cikkét, amely Vídróczkynak, a híres betyárnak életéről szól. Az a véleményem, érdekes, de ugyanakkor irodalmi szem­pontból is értékes olvasniva­lót kaptunk. Legalábbis is­merőseim így vallják velem együtt. Már korábban érdek­lődve olvastuk a Különös há­zasság igaz históriáját, és a Topliczi tó rejtélyéről szóló írás is igen lekötötte figyel­münket. Ez a legújabb színe­sebbé is vált az eddigieknél azzal, hogy megismerhetjük belőle az akkori idők népi énekeit. Azért is határoztam el, hogy megírom a véleményem, mert a napokban vendégünk volt Szekszárdról, s érdek­lődve olvasta el 6 is az eddig megjelent részeket. Baráti körünkben nagyon népsze­rűek ezek a folytatások, s ha szavazni kellene, Sugár István cikkei igen csak az elsők között lennének ná­lunk. Kovács György Mikófalva Üzemi étkeztetés tsz-tagoknak, javult az áru­ellátás Megtartotta az elmúlt évi eredményeket éri .’kelő kül­döttgyűlését a Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ. Az elnök be­számolóját élénk vita követi te. Az áruellátás a szövetke­zet körzetében sokat javult az 1972-es esztendőben, ezt a vi­ta során a küldöttek is hang­súlyozták. Nagyon pozitívan értékelték, hogy sikerült megoldani a terpesi és sze­derkénypusztai tsz-tagok üzemi étkeztetését. Erről kü­lön megelégedéssel nyilat­koztak az asszonyok. Termé­szetesen azzal egy időben, hogy az elmúlt évben elért eredményekről beszéltek, egész sor javaslatot tellek az idei fejlesztésre. A pétervá- sáriak küldötte például azt fejtegette, hogyan lehet meg­oldani az iskolás gyermekek étkeztetését, iskolaszövetke­zet segítségével. A terpesi, váraszói és ivádi küldöttek a szolgáltatások továbbszélesí- tését sürgették, például olaj­kutak létesítését, gázpalackok házhoz szállítását, stb. Általános kívánság volt a hűtőkapacitás növelése. Ez is az áruválaszték bővítését jelentené. Szó lehetne mire­lit áruk árusításáról. Jónak értékelték az ÁFÉSZ munkáját a küldöttgyűlésen részt vevő járási képviselők is. Zay József Pétervására Napirenden a sport A községi tanács végrehaj­tó bizottsága február havi ülésén a helyi sportmozgalom helyzetéről tárgyalt. A be­számoló a Bányász és a Mát­ráké sportkörök munkájáról szólt. Mindkét sportkörben működnek különböző szak­osztályok, s a két sportkör összesen több mint 500 tagot számlál. Természetesen első­sorban az ércbánya és a kő­bánya dolgozói tagjai a sport­köri szakosztályoknak. Noha a sportkörök fenntartói a községben működő két nagy üzem, munkájukat anyagi eszközökkel is támogatja a községi tanács. A vb most határozatot hozott a rport- mozgalom további támogatá­sára, az anyagi segítség koor­dinálására. Maruzs János Recsk 1973. február 21. szerda Sörivóverseny Debrecenben SJHÄ ieÄ az évben is megrendezték a hagyományos sörivóversenyt, amely most perecevő versennyel is bővült. A sörivóverseny győztese Er­dős tászlá, aki l liter sört 6,3 másodperc alatt ivott meg. Perec­evésben Máté Tamás lett a győztes. ♦MTI Foto — Balogh p. László)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents