Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

\ ' ‘ Éjszaka az utakon „Jelentem, Galya környékén erősen havazik! Vétel../' Huszonkét óra múlt né­hány perccel. A KPM Egri Közúti Igaz­gatóságának központi ügye­letese, Varga István lenyom­ja az URH-készülék kapcso­lógombját és rövid helyzetje­lentést kér a Mátrából. Meg­megszakadó sípolás, recsegés kíséretében hangzik a válasz: — Jelentem, Mátraházán egyelőre jelentéktelen hava­zást r észleltünk, Galya kör­nyékén erősen havazik. Vé­tel... , — A sózást megkezdték? — A körzethez tartozó út­szakaszokat >már teljes egé­szében leszórtuk. Az egyik gép most a kékesi utat sóz­za, s fenn Galya és Mátra- szentistván között is dolgoz­nak a sószórók. Még a hó­ekés gépkocsit is kivezényel­tük, bár most csak sót szál­lít a távolabbi szakaszokra. A Mátrában újra megkez­dődött a harc a lehulló fehér csapadék ellen. — Hat órától fél kilencig esett erősebben a hó — mondja. — Azóta állandóan dolgoznak sószóróink, s eddig 120 mázsát vittek ki az utak­ra. A hó elolvadt, így külö­nösebb veszély nincs a kör­zetben. A kékesi úton találkozunk az egyik sószóróval. Faragó László és Dóka József dolgo­zik ezen a szakaszon: Egerbe vezető nyolc út mind­egyike aszfaltozott lesz. Ré­szesei vagyunk egy országos útfelújítási programnak: ez lehetővé teszi, hogy az idén aszfalttal borítsuk le a 33-as Füzesabony és Debrecen kö­zötti út megyei szakaszát. Be­fejezzük még az idén a 31-es út Heves—Dormánd közötti, megyei szakaszát. Ezzel a követelményeknek megfelelő lesz a megye déli részén át­Fél tizenegy. A közúti igazgatóság Lenin úti székháza előtt beszállunk a fekete Volgába. Az ellenőr­ző körút megkezdődik. — Az állandó téli stábot, a gályái, gyöngyösi ügyeleti pontokat, valamint az utak pillanatnyi állapotát ellen­őrizzük ilyenkor — tájékoz­tat kalauzunk, Berecz István, az egri igazgatóság vezetője. — Mi lesz az útirányunk? — Most elindulunk a 25-ös úton. Mátraballánál lejövünk a 24-esre (ez a mátrai út), majd Mátraházán, a gályái elágazásnál levő ügyeletün- kön tájékoztatást kérünk a további útviszonyokról. Vé­gigjárjuk a 3-as főút megyei szakaszát, s közben benézünk a gyöngyösi telepünkre is. Er, a gyöngyösi szakai ügyeletes. telep körzetei;- — matatja sz «J- (Foto: Pilisy Elemér) Csendes, tiszta éjszakát fogtunk- ki. A gályái elágazásig csak egy-egy-szunnyadó település, néha-néha egy szembejövő jármű jelentett változatossá­got az utazás során. A* út — A hőmarötöl mdöTtunk el, felmentünk egészen Sás­tóig, majd a kékesi út szórá­sához kezdtünk. Ügy harminc mázsányi sót szórtunk ki ed­dig. Ha itt végzünk, akkor visszamegyünk a hómaróhoz, megtöltjük a tartályt és foly­tatjuk a járőrözést. Nem vá­runk nagyobb havazást, de jó felkészülni rá — mondják az atkári tsz-től a téli időre húzódó két fontos főútvonal is. Hajnali kórom óm. Véget ért az éjszakai portya. Az út nem tett próbára ben­nünket, nem tartogatott szá­munkra „csúszós” sztorikat, mert nem volt hó, fagyás, je- gesedés. Azért mégis jó volt látni a szervezettséget, hogy az utak járőrei itt is,, ott is felbukkantak a jól ismert sárga kocsijaikkal. Mert a tél még bármelyik percben megtréfáVhat bennünket __ S zilvás István Megyei vasasüzemek a tavalyi számok tükrében Figyelemre méltó, érdekes, tanulságos — olykor egészen meglepő — adatokat tartal­maz a Vas-, Fém- és Villa­mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó megyei üzemek statisztikája. Mint a tavalyi helyzetről adott jelentéseket elemezve Rózsavölgyi Géza területi szervező —1 egyebek mellett — elmondotta: állományi lét­számát tekintve a szakma legnagyobb megyei üzeme az Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági Részvénytársaság gyöngyösi gyára, míg mögötte az egri B’inomszerelvénygyár, illetve a Liszkó következik a sorban. A gyöngyösiek 3179- es létszámmal vezetnek a lis­tán, de ugyanekkor — ha a Liszkó füzésabonyi gyáregy­ségét is tekintjük — mint vállalaté mégis a Mátravidé- ki Fémműveké az elsőség! Bizonyára sokan nem tud­ják, hogy a füzesabonyi gyár­egységben már többen dol­goznak, mint például az egri VIL ATl-nál, s az egri ÉMÁSZ alig népesebb a gyöngyösinéL A Finomszerelvénygyárban és a Liszkóban megközelítő­leg fele-fele arányban dol­goznak nők, illetve férfiak, míg Gyöngyösön az Izzóban a nők csaknem kétharmados többségben vannak. A har­minc éven aluliak számát vizsgálva is az Izzó vezet. Eszerint: az Izzó a legfiata­labb és legnőiesebb üzem is egyben! A három legnagyobb üzem közül az Izzóban a legna­gyobb és a Bervában a leg­kisebb a fizikai dolgozók ará­nya. A vidékről naponta be­járók száma Sírokban a leg­több: meghaladja a kétezer- egyszázat. Gyermekgondozási segélyt' az Izzóból 353, a Ber- vából 274, a Liszkóból 291 kismama vette igénybe. A szakmunkástanulók szá­ma és aránya a gyöngyösi KAEV-nél, illetve az egri VOCSI-ben a legmagasabb, a nagyüzemek közül pedig a Bervában. A fluktuációt figyelemmel- kísérve kitűnik, hogy az új dolgozók aránya például az izzóban á létszám több mint egyharmada, s ugyanekkor a belépettek felénél többén tá­voztak is. A kilépettek száma a Bervánál, a Liszkónál. a Mátravidéki Hőerőműnél és az ÉMÁSZ Egri Üzemigazga­tóságánál meghaladja a be­lépettek számát! A kilépet­teket tekintve a Berva az egyetlen, ahol a távozók mindegyike saját kérésére hagyta ott munkahelyét. A törzsgárdisták arányát tekintve a Liszkó vezet a Mátravidéki Hőerőmű, illetve a Berva előtt. Ezen belül, a 15 évnél régebben dolgozók közül viszonylag legtöbben a lőrinci erőműben, az egri KAEV-nél, illetve a Bervá­ban vannak. A legtöbb kiváló dolgozó a Liszkóban, az Izzóban, a Bervában, a Gagarin Hőerő­mű Vállalatnál, illetve az ap- ci Qualitálnál van. A brigá­dokat, illetve a szocialista brigádokat szemlélve az Izzó vezet, míg a legnépesebb csa­patok a gyöngyösi, illetve eg­ri EMASZ-nál, a VILATI- nál és a Gagarin hőerőműnél vannak. Tavaly « Gagarin Hőerő­mű Vállalatnál volt a legna­gyobb az újítási kedv, mig etekintetben a Berva, a Qua­lität és az Izzó következett a sorban. A bevezetett újítások utókalkulált gazdasági ered­ménye a Finomszerelvény­gyárban volt a legmagasabb: meghaladta a 6,1 millió fo­rintot. S itt is fizettek a leg­többet az újítóknak! A statisztika szerint a kul­turális élet fehér foltjai a füzesabonyi gyár, a gyöngyö­si KAEV, illetve az ÉMÁSZ két üzemigazgatósága. S végül, még egy nem ke­vésbé elgondolkodtató tényt: az üzemek legtöbbjénél négy, vagy általában három terme­lési tanácskozást tartottak az év folyamán. Ugyanekkor azonban a VILATl-nál — ez is egy rekord! — mindössze egyet. f— rOi Eddig öt vénén vizsgáztak Közkedvelt lett a titkárnőképző tanfolyam Egyszerű munkásnők, ad­minisztrátorok, bolti eláru­sítólányok és ki tudja még milyen munkaterületen dol­gozó nők iratkoztak be a titkárnőképző tanfolyam el­ső évfolyamára, amikor négy esztendeje meghirdette a TIT ezt a továbbképzési le­hetőséget. Azóta ötven asz- szony és lány tett sikeres vizsgát a szigorú bizottság előtt, s helyezkedett el a megye különböző vállalatai­nál, üzemeiben. Az első si­keres tanfolyamot aztán kö­vette a többi: azóta évente megszervezik a TIT kétéves házi tanfolyamát. Azért há­zi, mert hivatalos végbizo­nyítványt nem adhatnak a végzett hallgatóknak, csak egy diszes igazolást arról, hogy .az illető sikerrel elvé­gezte a tanfolyamot. A leen­dő titkárnőket beiskolázó vállalatoknak azonban ez elég is, hiszen a végzett dol­gozóik beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket: va­lamennyien megállják a he­lyüket a szerteágazó tevé­kenységet követelő körben. Mit is tanulnak a leendő titkárnők? Elsősorban a vál­lalatok profiljához igazodó ismereteket kell elsajátíta­niuk Egyebek között mun­kajogi ismereteket, ügyvitelt, levelezést, lélektant, gazda­sági ismereteket, nyelvtant, és stílust, irodagépek kezelé­sét, hivatali protokollt és nem utolsósorban — kultu­rált viselkedést. De szó esik a kávéfőzés és a szendvics­készítés, illetve felszolgálás „tudományáról” is ... Az előadásokat a szaktárgyak kiváló ismerői, közép- és fő­iskolai tanárok, gazdasági vezetők, tartják heti egy al­kalommal. A négy esztendő alatt, mirft a TIT egri városi szerveze­tének munkatársai elmon­dották, olyan közkedvelt létí, a továbbképző tanfolyam, hogy még Borsodnádasdrői is jelentkeztek. Nem egy pályázót viszont helyhiány miatt kellett elutasítaniuk Találkozás a kékesi úton dolgozó sószórókkal. mindenütt száraz, jól járható volt. Nedvességnek, hónak nyomát sem találtuk. A községekben, az elágazá­soknál, a veszélyesebb útsza­kaszoknál fényvisszaverő táb­lák sorakoztak. Valamennyi teljesen új, a Mátra felé kö­zeledve azonban néhol fel­tűnt még egy-lsét régi tábla. —.Ezeket is fokozatosan ki­cseréljük — mondja kísérőnk. — Az év végére már minde­nütt, á, foszforeszkáló táblák irányítják, tájékoztatják az utazókat. Sajnos, sokat máris pótolnunk kell, mert megron­gálták, lekaparták róluk a festéket. Pedig köztudott, hogy . ezek a táblák jókora összegbe kerülnek... Beszélgetés közben vesszük észre, - hogy a ref lektorlény­ben megcsillannak a szállin­gózó-hó első szemcséi. gépestől átszerződött mun­kások. Háromnegyed tizenkettő. Mátraházán Misi János az Éjszakai ügyeletes; _____, K ét óra előtt. A gyöngyösi hóügyeletről még felhívjuk a Mátrát. Oda­fenn újból elkezdett szállin­gózni a hó... A 3-as út végig száraz, jól járható, mint a megye bár­mely más útja. A KPM út- : ügyi szakembereinek kedvez az idei tél. — A mérsékelt tél valóban kedvező számunkra. Jeletős anyagi megtakarítást értünk el máris' Ezen túl pedig egy sor olyan munkát tudtunk előre hozni, amit egy későb­bi időre terveztünk be. Ilyen a kőszállítás, az átereszek megtisztítása, a surjairtás, vagy a még jelentősebb te­reprendezés, hiszen az Idén is több út felújítása szerepei a terveinkben. — Sok baj volt már Noszvaj és Eger közötti út­tal. Ebben az évben ezt szakaszt is felújítjuk, így. az­Szövetkezeti önkormányzat — magasabb fokon PÉTERVÁSÁRÁN a kö­zelmúltban lezajlott zár­számadási közgyűlésen az el­múlt évi munka értékelése után, a szöyetkezeti nőbi­zottság az ez évi munka feltételeinek javítása érde­kében néhány javaslatot is előterjesztett a vezetőség számára. Amolyan „hétköz­napi” apróságokat: gondos­kodjanak a nők, az asszo­nyok távoli munkahelyekre való ki- és hazaszállításáról; jó lenne, ha intézkednének az élelmiszerüzletek nyitva- tartásának olyan megváltoz­tatásáról, amely alkalmaz­kodna a családanyák, a há­ziasszonyok munkaidejéhez; sokat segítene gondjaikon, ha az óvodai, bölcsődei na­pirend is figyelemmel lenne a nyári-őszi nagy munkák idején a korai munkakez­désre és a késői hazatérés­re. Ezeknek a javaslatok­nak a megvalósítása ugyan­is mind-mind a dolgozó fa­lusi asszonyok második mű­szakjának terhein könnyíte­ne. Hasonlóan a pétervésári javaslatokhoz, tavaly •—ami­kor a termelőszövetkezetek új alapszabályához gyűjtöt­ték az adalékokat — megye- szerte számos komoly indít­vány, ötlet látott napvilá­got mezőgazdasági szövetke­zeteinkben. Ezek az ötletek és javaslatok szinte kivétel nélkül a szövetkezetek kü­lönböző bizottságaiban fo­galmazódtak meg. Közöttük olyanok, amelyek a szociá­lis-kommunális feltételek ja­vítását, a dolgozó nők, csa­ládanyák etokcaTümeuyei­nek előnyösebbé válását cé­lozzák. (Szülési szabadság, segélyek mértéke, öltözők, fürdők, üzemi étkezési lehe­tőségek stb. megteremtése.) A KEZDETI ÉVEK útke­reséséhez, olykor-olykor for­malizmusához viszonyítva az utóbbi időben megélénkült a munka a mezőgazdasági szö­vetkezetek különböző bizott­ságaiban. Erről tanúskodik a múlt évben lezajlott má­sodik termelőszövetkezeti kongresszus állásfoglalása is, amely megállapítja, hogy a szövetkezetekben átalakuló­ban van a vezetés hagyomá­nyos szerkezete; fokozódik a testületi munka szerepe, szakszerűsége, s növekszik a döntésekkel együtt járó fe­lelősség. Kétségtelenül eb­ben a legnagyobb a szövet­kezetek legfelső fórumának, a közgyűlésnek a megnöve­kedett szerepe, de a közgyű­lés és a vezetőség egyre több termelőszövetkezetben tá­maszkodik a bizottságokra, azok javaslataira. Különö­sen alapvető érdekek fűződ­nek) az ellenőrző bizottság, a szövetkezeti döntőbizott­ság, a nőbizottság \és a ver­senybizottság munkájának kibontakoztatásához. Főként sok és komoly feladat hárul az ez évben megalakult szö­vetkezeti döntőbizottságokra, amelyek — eltérően jogelőd­jüktől, a vezetőségbizottsá­goktól — közvetlenül a köz­gyűlésnek vannak csupán alárendelve. Ez azt is je­lenti, hogy a döntőbizottság­nak — az elfogulatlanság érdekében — nem lehet tag­ja egyik vezetőségi tag sem. így válhatnak a munkáltató és a szövetkezeti tag közötti viták igazságos „bíróságai­vá” a döntőbizottságok. Me­gyei tapasztalatok máris bi­zonyítják, hogy a döntőbi­zottságok határozatai ellen egyre kevesebb fellebbezést nyújtanak be a bíróságok­hoz. Ez azt jelenti, hogy mind a tagok, mind a mun­káltatót képviselő vezetősé­gek, illetve vezetők meg­nyugszanak e bizottság dön­téseiben, azt igazságosnak tartják. ÁTALAKULÓBAN VAN a háztáji bizottságok tevé­kenysége is: a korábbi gya­korlattól eltérően — amikor is szerepük csupán a tagok háztáji földjének kijelölésé­re szűkült le — ma már egyre több szövetkezetben ez a bizottság igyekszik az ér­tékesítési lehetőségeknek megfelelően összehangolni a háztáji termelést, a szüksé­ges kisgépek beszerzését, esetleg kölcsönzését is meg­szervezni. Ezáltal szinte az év minden időszakában akad bőven tennivalója. Külön kell szólni az ellen­őrző bizottságok kiemelt sze­repéről, amelyek a közgyű­lés által elfogadott legfonto­sabb határozatok maradék­talan végrehajtását, hivatot­tak folyamatosan figyelem­mel kisémi, ellenőrizni. Ezen túlmenően rendszere­sen odafigyelnek a gazdál­kodás menetéi«, a pénzügyi, bizonylati fegyelem betartó- | sara, vizsgálják és feltár­jak u szövetkezeti tulajdoni megkárosító szabálytalansá­gokat. A bizottságok tartalmi munkájának állandó javítá­sán munkálkodnak a terü­leti szövetségek is. Egerben' például szinte- valamennyi bizottság elnöke számára rö- videbb-hosszabb tanfolya­mokat rendeztek, illetve ren­deznek. Ezeken megismerte­tik a bizottsági tagok és el­nökök jogait és kötelessége­it, a munka módszereit, fo­gásait. Emellett a szövetség­hez tartozó termelőszövetke­zetek valamennyi bizottsága számára elkészítették és el­juttatták a mintaügyrende­ket. LÁTVÁNYOS EREDMÉ­NYEK nincsenek sehol. Csendes, szerény „hétközna­pi” munka folyik a szövet­kezeti bizottságokban. Azon­ban — mint a pétervásári példából is kitűnik — ezek az egyszerű javaslatok és tettek a szövetkezeti demok­rácia igazi és legfontosabb aprókövei. Apró kövek, ame­lyekből látható körvonalak­kal épül a szövetkezeti ön- kormányzat, amely egyben jó iskolája a szélesebb és egyre magasabb fokon meg­valósuló társadalmi önigaz­gatásnak, a szocialista de­mokráciának. Faludi Sándor Nmüsisg} 1973, február 18« vasaioap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents