Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Még harcolni kell azért, hogy hosszú távra szóló béke legyen Vietnamban Budapestre érkezett Xuan Thuy Péter János külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, államminiszter, a párizsi négyes értekezleten részt vett VDK-küldött- ség vezetője és kísérete. A, vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és Huynh, Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. Xuan Thuy megérkezése után nyilatkozatot adott a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elmondotta: — A Párizsban aláirt vi- C etnami békemegállapodás nagy győzelme a vietnami népnek, ugyanakkor a szocialista országok a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a békéért harcoló erőknek a közös győzelme, azoknak a győzelme, akik aktivan támogatták a vietnami nép igazságos harcát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya szigorúan betartja a megállapodást, az amerikai fél és a saigoni adminisztráció viszont minden módot felkutatva nem való-, sítja meg teljesen a tűzszünettel kapcsolatos pontokat, s akadályozza a' négyoldalú katonai vegyesbizottság és a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységét Dél-Vietnamban. A vietnami népnek — mind északon, mind délen —, harcolnia kell azért, hogy teljesen végrehajtsák a megállapodást és hosszú távra szóló béke jöjjön létre Vietnamban. Küszöbön álló feladat az is, hogy a két dél-vietnami félnek gyorsan tárgyalnia kell egymással azzal a céllal, hogy megvalósuljon a béke, a szabadság, a demokrácia, létrehozzák a nemzeti megbékélés és egység tanácsát, s elérkezzenek a szabad, általános választásokig Dél-Viet- nambaru Xuan Thuy végül üdvözletét küldte a magyar párt- és állami vezetőknek, Budapest lakosságának, a. testvéri magyar népnek. TOKIÓ Dr. Kurt Waldhelm, az ENSZ főtitkára japánban, tett ötnapos hivatalos látogatását befejezve, szombaton visszautazott New Yorkba. Az első megbízatás Egy fiatal tanácstag kétéves munkájának mérlegét állítottuk fel és közöl- ’ jük a 3. oldalon. * Kultúra, két gyár tövében Hogyan kamatoznák a forintok, amelyeket Hatvan két nagy gyára, a közös művelődési ház fenntartására fordít? Munkatársunk erről ír a 4. oldalon. \ Vasas izeinek — a számok tükrében ! A tavalyi évvel kapcsolatos statisztikai adatok alapján közöl érdekes — ' olykor egészen meglepő és elgondolkodtató — tényeket munkatársunk a lap 5. \ oldalán, á Éjszaka az utakon A megye útügyi szakembereivel voltak ellenőrző körúton munkatársaink. A hóügyeletek munkájáról, az útkarbantartásról és az idei útfelújítási tervekről szól riportjuk a lap 5. oldalán. Bükkszék gondjai Miért folyik el naponta 500 köbméter gyógyvíz haszontalanul a bükkszék!- patakban, mikor szabnak gátat ennek a nagymérvű tékozlásnak? Miért nem tesznek többet gyógyvíz- kincsünk célszerűbb és fokozottabb hasznosítására? Ezeket boncolgatja riportjában Pataky Dezső a 6. oldalon. Huszonöt éves @8 barátság okmánya VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK T TANÁCS NAPILAPJA 1973. február 18., vasárnap A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 25. évfordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Történelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alárendeltséget is jelentette. Magyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hatalom, amely országunkat egyenrangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni vele. A magyar—szovjet barátsági szerződés a történelmi előzmények legszebb hagyományaira-tanulságaira épült. Kiemelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az i9i7—19-es forradalmak tüzében kovácsolódott a magyar és a szovjet nép között. A magyar hadifoglyok tízezrei — a háború elleni gyűlölet, a vérontástól való ir- tózat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szovjet hatalmat, a fehérekkel, az ellenforradalmárokkal, az intervenciósokkal szemben. És e forradalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918. novemberében megalakították a magyar munkásosztály forradalmi pártját, amikor 1919 márciusában kivívták a Magyar Tanácsköztársaságot. Nem kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként született, s az ezzel párhuzamosan kibontakozott politikai folyamat, amelynek következménye az elnyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt A szovjet katonai egységek felszabadító küldetésük teljesítésén túl segítséget nyújtottak a demokratikus közigazgatás kiépítéséhez, a népszuverenitás legfontosabb elemeinek kibontakoztatásához. A félszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szárnya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást Az osztályharcból a haladás erői kerültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — a kommunisták vezetésével — kezébe vette sorsának irányítását A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi demokrácia győzelméhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kísérletek visszaverését A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Magyarország győzelmét dokumentálta. És dokumentálta a két ország baráti szövetségét, biztosította a szocialista jövőt. A szovjet—magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése az utóbbi negyed században a szó szoros értelmében áthatotta életünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. Jelenleg onnan érkező behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, villamos energia és más energiahordozó; a Szovjetunióba irányuló exportunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékek alkotják. Kapcsolatainkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barátság—2 kőolajvezeték, vagy a tervezett földgázvezeték. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitásunk, nemzeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese annak a Szovjetuniónak, amely a világon páratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek a magyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, a kultúra és az élet minden területén. N emzetközi megállapodások próbakövét az esztendők jelentik. Az elmúlt negyedszázad históriájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar—szovjet barátságon épülő hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújítása is jelez, kiállta a történelem vizsgáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain; egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi, élet eseményeinek menetére, szilárdítják Európa békéjét, biztonságát N. J. 'T"“’ .... ' ...........' M egyei vezetők üdvözlő távirata Csuvasiába N. A. VORÓNOVSZKU ELVTÁRSNAK, AZ SZKP CSUVAS TERÜLETI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK; SZ. M. ISZLJUKOV ELVTÁRSNAK, A CSUVAS ASZSZK LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖ^ÉGE ELNÖKÉNEK; M. B. ZAJCEV ELVTARSNAK, A CSUVAS ASZSZK MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK. N CSEBOKSZARI Keid vés Elvtársak! Huszonöt éve annak, hogy első alkalommal került sor a Szovjetunió és Magyar- ország között a Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Egyezmény aláírásira. E fontos esemény utat nyitott népünk számára a fejlődés, a haladás felé. Megteremtette a feltételét az alkotó együttműködésnek a gazdasági és társadalmi élet minden területén. A magyar nép és ezen belül Heves megye lakossága büszke azokra az eredményekre, amelyet a közös munkában elértünk. E negyedszázados évfordulón szívből kíván ink, hogy ez az együttműködés járuljon hozzá népeink, a két testvérkerület barátságának további erősítéséhez. OLÄH r.' ÖRGY, FEKETE GVŐR ENDRE, a me-vei pártbizottság a megyei tanács 6laöke. «bű titkára. .. _ ________________„ K i lesz a tegjabb Ez foglalkoztatta a, harmadéves szakmunkástanulókat, akik beneveztek a szakma kiváló tanulója címért folyó megyei versenybe. Szombaton délelőtt Egerben a géplakatosok és a villanyszerelők versengtek a legjobbnak járó elismerésért. Képeink a vetélkedő hangulatát idézik: Bűvészkedés a kábelekkel a Vörös Csillag Ttraktorgyár egri gyárának tanműhelyében. (Fenti képünk.) Jobbra: Az egyik selypi versenyző fúrógépen dolgozik. Tóth GueUni XXIV. évfolyam, 41. szám ÁRA; L— FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI Waldheim az indokínai újjáépítésről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Japánban tett ötnapos hivatalos látogatásának befejeztével tartott sajtóértekezletén bejelentette: ígéretet' kapott a japán kormánytól a közreműködésre bármilyen, az ENSZ védnökségével kezdeményezendő indokínai újjáépítési programban. Hozzáfűzte, hogy a világszervezet konzultációkat folytat a háborúban állt felekkel az újjáépítési segélyre vonatkozóan. Az ENSZ főtitkára a továbbiakban annak a meggyőződésének adott ' kifejezést, hogy a vietnami háború befejezése jobb nemzetközi légkört teremt egyéb függőben levő, így a közel-keleti a ciprusi és a dél-afrikai kérdések megoldásához. /