Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

Még harcolni kell azért, hogy hosszú távra szóló béke legyen Vietnamban Budapestre érkezett Xuan Thuy Péter János külügyminisz­ter meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Xu­an Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak titkára, államminiszter, a párizsi négyes értekezle­ten részt vett VDK-küldött- ség vezetője és kísérete. A, vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fogadta. Je­len volt a fogadtatásnál Ho­ang Cuong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete és Huynh, Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti ideig­lenes ügyvivője. Xuan Thuy megérkezése után nyilatkozatot adott a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Elmondotta: — A Párizsban aláirt vi- C etnami békemegállapodás nagy győzelme a vietnami népnek, ugyanakkor a szocia­lista országok a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciá­ért, a békéért harcoló erők­nek a közös győzelme, azok­nak a győzelme, akik aktivan támogatták a vietnami nép igazságos harcát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya szigorúan betartja a megállapodást, az amerikai fél és a saigoni ad­minisztráció viszont minden módot felkutatva nem való-, sítja meg teljesen a tűzszü­nettel kapcsolatos pontokat, s akadályozza a' négyoldalú katonai vegyesbizottság és a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tevékenysé­gét Dél-Vietnamban. A vietnami népnek — mind északon, mind délen —, harcolnia kell azért, hogy tel­jesen végrehajtsák a megál­lapodást és hosszú távra szó­ló béke jöjjön létre Vietnam­ban. Küszöbön álló feladat az is, hogy a két dél-vietna­mi félnek gyorsan tárgyalnia kell egymással azzal a céllal, hogy megvalósuljon a béke, a szabadság, a demokrácia, lét­rehozzák a nemzeti megbé­kélés és egység tanácsát, s elérkezzenek a szabad, álta­lános választásokig Dél-Viet- nambaru Xuan Thuy végül üdvöz­letét küldte a magyar párt- és állami vezetőknek, Buda­pest lakosságának, a. testvéri magyar népnek. TOKIÓ Dr. Kurt Waldhelm, az ENSZ főtitkára japánban, tett ötnapos hivatalos látoga­tását befejezve, szombaton visszautazott New Yorkba. Az első megbízatás Egy fiatal tanácstag két­éves munkájának mérle­gét állítottuk fel és közöl- ’ jük a 3. oldalon. * Kultúra, két gyár tövében Hogyan kamatoznák a fo­rintok, amelyeket Hatvan két nagy gyára, a közös művelődési ház fenntartá­sára fordít? Munkatársunk erről ír a 4. oldalon. \ Vasas izeinek — a számok tükrében ! A tavalyi évvel kapcsola­tos statisztikai adatok alapján közöl érdekes — ' olykor egészen meglepő és elgondolkodtató — ténye­ket munkatársunk a lap 5. \ oldalán, á Éjszaka az utakon A megye útügyi szakem­bereivel voltak ellenőrző körúton munkatársaink. A hóügyeletek munkájáról, az útkarbantartásról és az idei útfelújítási tervekről szól riportjuk a lap 5. oldalán. Bükkszék gondjai Miért folyik el naponta 500 köbméter gyógyvíz ha­szontalanul a bükkszék!- patakban, mikor szabnak gátat ennek a nagymérvű tékozlásnak? Miért nem tesznek többet gyógyvíz- kincsünk célszerűbb és fo­kozottabb hasznosítására? Ezeket boncolgatja riport­jában Pataky Dezső a 6. oldalon. Huszonöt éves @8 barátság okmánya VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK T TANÁCS NAPILAPJA 1973. február 18., vasárnap A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 25. év­fordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszaba­dulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerző­dést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Törté­nelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alárendeltséget is jelentette. Magyarország történelmé­ben a Szovjetunió volt az első hatalom, amely orszá­gunkat egyenrangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni vele. A magyar—szovjet barátsági szerződés a történelmi előzmények legszebb hagyományaira-tanulságaira épült. Kiemelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az i9i7—19-es forradalmak tüzében kovácsolódott a ma­gyar és a szovjet nép között. A magyar hadifoglyok tíz­ezrei — a háború elleni gyűlölet, a vérontástól való ir- tózat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szovjet hatalmat, a fehérekkel, az ellen­forradalmárokkal, az intervenciósokkal szemben. És e forradalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918. novemberében megalakították a magyar munkásosztály forradalmi pártját, amikor 1919 márciusában kivívták a Magyar Tanácsköztársasá­got. Nem kevésbé fontos tényező volt felszabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredmé­nyeként született, s az ezzel párhuzamosan kibontako­zott politikai folyamat, amelynek következménye az el­nyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt A szovjet katonai egységek felszabadító küldetésük telje­sítésén túl segítséget nyújtottak a demokratikus közigaz­gatás kiépítéséhez, a népszuverenitás legfontosabb ele­meinek kibontakoztatásához. A félszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szárnya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást Az osztályharcból a haladás erői kerültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — a kommunis­ták vezetésével — kezébe vette sorsának irányítását A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segít­ségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi demokrá­cia győzelméhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kísérletek visszaveré­sét A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokrati­kus Magyarország győzelmét dokumentálta. És doku­mentálta a két ország baráti szövetségét, biztosította a szocialista jövőt. A szovjet—magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése az utóbbi negyed században a szó szoros értelmében át­hatotta életünk minden területét. Gazdasági, tudomá­nyos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában a szovjet ta­pasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszük­séglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. Je­lenleg onnan érkező behozatalunk több mint kétharma­da nyersanyag, villamos energia és más energiahordozó; a Szovjetunióba irányuló exportunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékek alkotják. Kapcsolata­inkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barát­ság—2 kőolajvezeték, vagy a tervezett földgázvezeték. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitá­sunk, nemzeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese annak a Szovjetuniónak, amely a világon páratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek a ma­gyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tu­domány, a népművelés, a kultúra és az élet minden te­rületén. N emzetközi megállapodások próbakövét az eszten­dők jelentik. Az elmúlt negyedszázad históriájá­nak egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar—szov­jet barátságon épülő hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújí­tása is jelez, kiállta a történelem vizsgáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain; egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi, élet esemé­nyeinek menetére, szilárdítják Európa békéjét, biztonsá­gát N. J. 'T"“’ .... ' ...........' M egyei vezetők üdvözlő távirata Csuvasiába N. A. VORÓNOVSZKU ELVTÁRSNAK, AZ SZKP CSUVAS TERÜLETI BIZOTT­SÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK; SZ. M. ISZLJUKOV ELVTÁRSNAK, A CSUVAS ASZSZK LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖ^ÉGE ELNÖKÉNEK; M. B. ZAJCEV ELVTARSNAK, A CSUVAS ASZSZK MINISZTERTANÁCSA EL­NÖKÉNEK. N CSEBOKSZARI Keid vés Elvtársak! Huszonöt éve annak, hogy első alkalommal került sor a Szovjetunió és Magyar- ország között a Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Egyezmény aláírásira. E fontos esemény utat nyitott népünk számára a fejlődés, a haladás felé. Megte­remtette a feltételét az alkotó együttműködésnek a gazdasági és társadalmi élet minden területén. A magyar nép és ezen belül Heves megye lakossága büszke azokra az eredmények­re, amelyet a közös munkában elértünk. E negyedszázados évfordulón szívből kíván ink, hogy ez az együttműködés járuljon hozzá népeink, a két testvérkerület barátságának további erősítéséhez. OLÄH r.' ÖRGY, FEKETE GVŐR ENDRE, a me-vei pártbizottság a megyei tanács 6laöke. «bű titkára. .. _ ________________„ K i lesz a tegjabb Ez foglalkoztatta a, har­madéves szakmunkástanuló­kat, akik beneveztek a szakma kiváló tanulója címért folyó megyei verseny­be. Szombaton délelőtt Eger­ben a géplakatosok és a vil­lanyszerelők versengtek a legjobbnak járó elismerésért. Képeink a vetélkedő han­gulatát idézik: Bűvészkedés a kábelekkel a Vörös Csillag Ttraktorgyár egri gyárának tanműhelyében. (Fenti ké­pünk.) Jobbra: Az egyik selypi versenyző fúrógépen dolgo­zik. Tóth GueUni XXIV. évfolyam, 41. szám ÁRA; L— FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI Waldheim az indokínai újjáépítésről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Japánban tett öt­napos hivatalos látogatásá­nak befejeztével tartott saj­tóértekezletén bejelentette: ígéretet' kapott a japán kor­mánytól a közreműködésre bármilyen, az ENSZ védnök­ségével kezdeményezendő in­dokínai újjáépítési program­ban. Hozzáfűzte, hogy a vi­lágszervezet konzultációkat folytat a háborúban állt fe­lekkel az újjáépítési segély­re vonatkozóan. Az ENSZ főtitkára a to­vábbiakban annak a meg­győződésének adott ' kifeje­zést, hogy a vietnami háború befejezése jobb nemzetközi légkört teremt egyéb függő­ben levő, így a közel-keleti a ciprusi és a dél-afrikai kérdések megoldásához. /

Next

/
Thumbnails
Contents