Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Csehszlovákia Kuba A Magas-Tatra építészete Rabka — a gyermekváros Erről - arról 1948. óta a Tátra vidéke — Tátrai Nemzeti Park néven —, védett terület. A szép környezetbe stílu­sosan illeszkednek a tátrai építészeti alkotások is A környezetre minden korszak rányomta bélyegét és így a Magas-Tátra rendkívül gaz­dag a' különböző korszakok­ból fennmaradt építészeti alkotásokban. A fejlődést szemmel kísérhetjük az első faragott fakeretbe „ágyazott” téglaházaktól kezdve a szá­zad utáni és az első háborút követő időszak stílusain át egészen napjaink építészeté­ig­A tátrai, erdőkkel elkülö­nített települések önálló ur­banisztikai egységekként alakultak kt Az építészet 1918-ig az egykori Auszt­ria—Magyarország fürdővá­rosaira jellemző stílust köve­ti, később a szlovák és cseh fürdők, építészeti hatása ér­vényesült A XX század elejétől az első világháború kitöréséig a Magas-Tátra turistaforgal­mában a Wagon Lits volt a nagy luxusszállodák építésé­nek kezdeményezője és be­ruházója Ö-Tátrafüreden, Tátratemnicon és a Csorba­tónál. Ezek az épületek az elődöket — a fából faragott házakat — utánozták, külö­nösen az Ó-Tátrafüreden épült Grand Hotelnál. A két háború közötti idő­szakban többnyire szolid, modern megoldású, a napos oldalra néző épületek jöttek létre, nagy erkélyekkel, tera­szokkal és többnyire lapos tetőkkel. Ezt az építészeti stílust képviseli a Morava nevű gyógyintézet Tátralom- nícon — ez már a felszaba­dulás után épült. A második világháború után minden eddigit felül­múló, nagyszabású építke­zés kezdődött A tervezés és a stílus — mint az erőtel­jes fejlődésnél általában —, nem volt egységes, de ezt a tarkaságot mégis egységbe foglalta az a törekvés, hogy az új épületek külsejükkel, formájukkal megfelelő kife­jezői legyenek a modern kornak. Cél volt az is, hogy megfelelőek maradjanak a következő generációk számá­ra is. Az épületek nagy ré­sze az 1970. évi sí világbaj­nokság idején épült. A Csorba-tónál felépült sportkombinát két ugróhíd- jával, háromszögű megol­dással épített szállodájával újszerű jelleget adott a táj­nak. Világszerte ritka az olyan magashegyvidéki épület, mint a piramisszerűen meg­oldott Panorama Szálloda a Csorba-tónáL Ó-Tátrafüre­den a Park Szálloda épült fel, s ez olyan, mint egy hengerpalást keresztmetsze­te. A közelben épült kisebb hegyi szálloda vízszintesen tagolt homlokzatát faragott faburkolattal látták eL Az épület oyan kiképzésű, hogy a nap minden szakában maximális mennyiségű nap­fény éri. A természeti szépségek, valamint a régi és az új épí­tészeti alkotások célszerű és esztétikus egységbe foglalá­sa a cél, amely a Magas- Tátra környékének most ké­szülő új területi fejlesztési tervében jelentkezik. A három folyó völgyében, rendkívül szép környezetben fekvő Habka igen jól ismert üdülőhely Lengyelország ha­tárain túl is — gyermekek­nek kivételesen kedvező klí­májáról. Ennek az éghajlat­nak fő fizikai jellemzői a sok napsütés, csekély napi hő­mérsékletváltozás és kis mennyiségű csapadék. A sű­rűn erdősített terület, mely körülveszi a várost, óvja az üdülőhelyet a hideg, sodró széltől és kivételes tiszta le­vegőt átitatja a jód. A rabkai éghajlati viszo­nyok különösen a gyermekek légcsőbetegségei gyógyítását segítik elő. Rabka egyik leg­nagyobb gyógyintézete a W. Petrowski Sziléziai Gyer­mek-rehabilitációs Gyógy­hely. Eredetileg tudőszanató- riumnak épült, a tuberkuló­zis azonban mint társadalmi probléma megszűnt, viszont az új körülmények új beteg­ségeket hoztak magukkal. A sziléziai rehabilitációs inté­zetben 1965 óta nincs tbc-s gyermek. Helyüket elfoglal­ták azok a kis páciensek, akik az úgynevezett hátgerinc-ol­NDK Szülők akadémiája „JóI nevelt szülőknek nem lehetnek neveletlen gyerme­keik” — Goethének ezek a szavai emlékeztetőül szolgál­hatnak a szülők számára, hogy felelősséggel tartoznak a társadalomnak gyermekeik neveléséért. Az NDK-ban nagy népsze­rűségre tett szert a berlini szülők akadémiája. Ezen elő­adások hangzanak el a gyer­mekek családi neveléséről, az elmaradó tanulók segítéséről, HAZTÚZNÉZŐBEN a szülői munkaközösség és a nevelő helyes kapcsolatának kialakításáról. Előadóknak is­kolaigazgatókat, osztályfőnö­köket kémek fel, de a művelő­désügyi minisztérium, a Sza­bad Német Ifjúság és a nő­szervezetek képviselői is tar­tanak előadásokat. Az akadé­mián szülői fogadóórákat is bevezettek, ezeken tudomá­nyos munkatársak válaszol­nak a szülőket érdeklő kérdé­sekre, s e beszélgetésekből merítik későbbi előadásaik témáját is. Az akadémia munkatársai az üzemekben is tartanak előadásokat, s a tananyagot más városokba és helységek­be is elküldik. Szó van arról, hogy az akadémia tagozatot nyit Potsdamban, Karl-Marx- Stadtban és Lipcsében. dalferdülésben (skolioza), kü­lönféle allergikus betegség­ben és a felső légzőutak meg­betegedésében szenvednek. A gyógyintézetben jelenleg sok skoliozában szenvedő gyer­meket kezelnek, továbbá 100 hely áll rendelkezésre az al­lergikus, az idült légzőcső- zavarokban, bronchitisben, hörghurutban, vagy mandu­lagyulladásban szenvedő, va­lamint súlyos tüdőgyulladás utáni rehabilitációs kezelést igénylő gyermekek részére. A gyógyhelyet ellátták mo­dern berendezésekkel és kor­szerű orvosi készülékekkel. Ezenkívül tornatermek, für­dőmedencék, műtőterem, szá­mos segédberendezés, belé- legző készülékek és ásvány­fürdőkádak állnak rendelke­zésre. Külön iskola .teszi le­hetővé a hosszabb kórházi ápolást igénylő tanulóifjúság folyamatos, zökkenésmentes oktatását. Gondoltak arra is, hogy a tartós kezelés alatt ál­ló gyermekek szórakozhassa­nak, kellemesen tölthessék idejüket. Így például tánc- tanfolyamokat szerveznek, ami egyébként komoly szere­pet tölt be a gyógyítási eljá­rásoknál is. Az igen szép parkban kötélpálya és báb­színház működik. A gyógyüdülő építését nap­jainkban is folytatják. Rövi­desen befejezik a tornaterem­mel és úszómedencével ellá­tott iskola építését. Ezenkí­vül kutatóműtermek is léte­sülnek és tudományos mun­kaegyüttest szerveznek a hát­gerincferdülés vizsgálatára. Esőztetéses öntözés Kubában a Jaruco (Ha­vanna tartománya) melletti termékeny völgyben állatte­nyésztő gazdaságokat boá­nak éltre, amelyeknek lege­lőit az úgynevezett esőzteté­ses módszerrel öntözik majd. A 4,3 hektáros területre évente 22 millió köbméter vi­zet szánnak. Az öntözéshez szükséges vizet Pedroso és Mamposton nagy víztárolói biztosítják. Matansas — mély vizű kikötő Speciális kotröhajók segít­ségével folynak Matansas kikötő mélyítési munkálatai. A kotróhajót két szivattyú­val és olyan vágószerszám­mal szerelték fel, amely ko­ránok és kemény kőzetek vágására is alkalmas. A ki­kötő medrét 11 méterre mé­lyítik s ehhez több mint 300 ezer köbméter tömegű föl­det kell kiemelni. Népi hangszerek Las Villas tartomány fő­városában, Santa-Claraban kubai, spanyol és afrikai né­pi hangszereket gyártanak: gitárokat, tamburindobokat, klavikordokat, csörgődobo­kat és más különféle egyéb ü tőhangszer ekei. Mongólia Fonalból szőtt szivárvány Az Ulánbátort szőnyeggyár évente sok ezer négyzetmé­ternyi szőnyeget exportál többek között a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába, az NDK- ba. A gyárban 800 munkás dolgozik, túlnyomóan fiata­lok. Az igazgató, Ihamszuren- zsav, a Szovjetunióban sze­rezte diplomáját és egyike Volt a vállalat alapítóinak. A gyár iparművészei ered­ményesen alkalmazzák a nemzeti díszítőelemeket. Egyiküket, Tumenbajart, ta­valy a lipcsei vásáron arany­éremmel jutalmazták Arany­forrás című szőnyegtervéért. A gyár kollektívája vállal­ta, hogy az új évben százezer négyzetméternyi szőnyeget állít elő terven felül. Bulgária „Ha létezik paradicsom a világon — akkor az minden bizonnyal a bulgáriai csepi- ni völgykatlan és benne Ve- lingrád: a virágok fővárosa.” A velingrádi kertészet igaz­gatónőjétől származik ez a kedves meghatározás, amely nem csekély lokálpatriotiz­musról tanúskodik, de na­gyon találó. A természet bő­kezűen gondoskodott erről a vidékről. A köd nélküli völgy A varázslatosan szép Ro- dope-hegység szívében a ter­mékeny völgyet minden ol­daláról évszázados fenyve­sekkel borított hegyek öle­lik körül. Télen óvják a hi­deg szelektől, nyárön áraszt­ják a hűvös levegőt; min­denfelől bővizű, tajtékzó fo­lyók zuhognak. Csodálatos éghajlat: enyhe tél — kelle­mes nyár, soha nincs köd, az őszi-téli időszakban sok-sok napsütés, nincs nagy hő­mérsékletingadozás — ezt a sok kedvező természeti té­nyezőt mind figyelembe vet­ték, amikor úgy döntöttek, hogy Bulgária legnagyobb virágüvegházait ide telepí­tik. A „Sím" virágzani kezd... 1964-ben néhány paradi­csom-melegházat átalakítot­tak és elkezdték az úgyne­vezett „Sím” szegfű termesz­tését. Ez a virág amerikai eredetű hibrid, amely itt igen kedvező talajra talált. Minden évben újabb üveg­házakat létesítettek, s a nagy keresletre való tekin­mmm gftt. február 17., szombat tettel a termőterületet egyre bővítik. Miniatűr szegfű De nemcsak palántáról ne­velik a „Sím” szegfűt Ve- lingrádban. Egyedül ez a föld alkalmas Bulgáriában, hogy dugványról termesszék. Az anyanövények hazája Hollandia. Dánia és Nyu- gat-Németország. Egy nö­vényből 18—20 gyökértelen dugványt lehet elültetni. Megfelelő körülmények kö­zött gyökeret eresztenek, pa­lántává cseperednek, majd a palántát kiültetik: felnőtt szegfűvé nevelik. Ugyan­csak itt termesztik az úgy­nevezett miniatűr szegfűt is, melynek szára szétágazó és több virágot hoz. Csak asszonyok... Húszmillió szegfűt szednek le évente, 21 féle színárnya­latban. Több mint 90 száza­lékát exportálják. Legna­gyobb részüket Ausztriába, Nyugat-Németországba, Svájcba, Svédországba, Nor­végiába, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Jugo­szláviába szállítják. Regge­lente vágják őket, este pedig már nyugat-európai ottho­nokat díszítenek. A bolgár szegfű tökéletes mivolta nemcsak a kiváló klímának köszönhető, ha­nem a velingrádi kertészek szaktudásának, hivatásszere- tetének és tapasztalatainak is. Érdekes dolog hogy a szegfű termesztésével csak asszonyok foglalkoznak: ve­lük született a virágok szé- retete. Az általuk termesz­tett bolgár szegfűnek van egy súlyos „baja” — aho­gyan egy holland szakember megjegyezte —, az, hogy ma még „hiánycikk a virágpia- coa”, Szovjetunió „SUBIN KOORHAAZBAN STOP MEGTAAMADTAAK A FARKASOK STOP” —ez a távirat érkezett Georgij Subin barátaihoz. Mindig aggódtak a Moszkvától 200 kilométerre élő egykori fel­derítőért, foglalkozása miatt. Subin farkasokat idomított filmszereplésre. Egyszer, szokása szerint a rjazanyi erdőben vadászgat- va, fölfedezett egy farkas- odút, melyben hat cingár kölyköt talált. Tekintélyes prémium járt minden meg­ölt farkasért — a kora nem számít —, és sok helyütt még egy bárányt is adtak a tetejébe. De Subin — ho­mályos okból — meghagyott két kölyköt és egy fűzfako­sárba dugta őket. Nem sok­kal később a Vlagyimir mel­letti rezervátumba érkezett, ahol éppen filmet forgattak az állatok életéről. A stáb egy olyan filmet is terve­zett, amelyhez farkasok kel­lettek volna, és az egyik ope­ratőr elragadtatva fedezte föl az eljövendő sztárokat a kosárban. Abból a bizonyos filmből ugyan nem lett sem­mi (és a filmekben azóta is inkább kutyák szerepelnek farkasok helyett), de a két farkaskölyök: Lóban és Más­ka sorsa „megpecsételődött”. Subin mindenekelőtt egy dajka kutyát adott melléjük. Nem részletezzük a kutya látható zavarát „fiai” ádáz játszadozása láttán, sem azt, miképp tanult meg idővel megfelelően nagy pofonokat adni nekik Tény, hogy a farkasok annyira megsze­rették, hogy hiába nőttek kétszer akkorára, továbbra is hízelegve, ragaszkodva vették körül. Ekkor már jókora ketrec­ben éltek, s kiképzésük is megkezdődött Ha Subin be­lépett hozzájuk, szinte el­tűnt az állatok között, mert nagy igyekezetükben, hogy az arcát végigny alják, fe­ten gva rácsimpaszkodtak, ö meg határozott, de barátsá­gos hangon, rendületlenül beszélt hozzájuk hol kicsit fültövön koppintva, holmeg- vakargatva őket, aszerint, hogy volt megelégedve ve­lük. Apró húsdarab-ajándé- kait pedig mindig kéznél tartotta, úgyhogy a farkasok nagy buzgalommal dolgoz­tak. Hozzászoktak a reflek­torfényhez és mint felnőtt „sztárok”, sem maradtak so­ha munka nélkül. Lóban például húsz filmben ját­szott. A farkasok eltűrték ugyan az emberek társaságát, fil­mezés közben, de csak Su­bin iránt éreztették rokon- szén vüket. Mindenki mással szemben oly leplezetlenül bizalmatlanok voltak, hogy a filmesek meglehetősen „tisz­telték” a veszélyes állatokat. Ha például Subin szétvá­lasztotta a verekedő farka­sokat, meghűlt a stáb erei­ben a vér. Ilyenkor büszkén mondogatta, hogy nem dol­gozik szelíd bárányokkal. Máskor felszólított valakit, csináljon úgy, mintha meg akarná ütni. S bizony az el­ső gyanús mozdulatra kivil­lant a farkasok foga, szűrük égnek meredt, szemük pedig tüzet okádott a „merénylő­re”, akinek a földbe gyöke­rezett a lába. Máska az évek során több­ször is kölykedzett, de köly- keit mindig kutyák szop­tatták. Egy napon — ami­kor ugyancsak előre hala­dott állapotban volt — Más­ka vonakodott minden han­cúrozástól, Lóban pedig -tü­relmes gyöngédséggel vette körül, mint mindig, ha már nagyon elnehezült. Ekkor lé­pett be Subin a ketrecbe, de csak Lóban szaladt eléje. A volt felderítő, aki Máska ko­rábbi elléseinél is segédke­zett, lehajolt, hogy a tava­lyi szőrgubancokat kifésül­je a nőstény emlői körül, és Máska elutasító morgását tréfára véve barátságos ba­rackot nyomott az állat or­rára. Máska abban a pillanat­ban felszökkent és foga kö­zé kapta a férfi karját. Ló­ban sem késlekedett: Subin- ra vetette magát, akinek et­től kezdve semmi esélye sem volt ezekkel a vadak­kal szemben, „akik” még a lovat is képesek egyetlen ug­rással leteríteni. Subin „Ló­ban! Lóban!” kiáltásai mint­ha el sem hangzottak vol­na ... Azóta a farkasok állat­kertben élnek. „Diplomás” nagymamák A minszki egészségügyi felvilágosítás házában szo­katlan, az országban eddig egyedülálló iskola működik. Tanítványai... nagymamák. Vannak köztük 40 és 70 éve­sek. Bár vállaikat már sok év terhe nyomja, hátuk mö­gött gazdag élettapasztalat áll, továbbtanulnak. Uno­káikat tudományos alapon kívánják nevelni, mindent akarnak tudni, amit a tudo­mány az iskoláskort még el nem ért gyermekek nevelé­séről feltárt. A Belorusz Anya- és Cse­csemővédelmi Tudományos Kutató Intézet munkatársai előadásokat tartanak a gyer­mekpszichológiáról, a kis­gyermekek táplálásáról, a járványos betegségek meg­előzéséről. A nagymamák­nak filmeket mutatnak be különböző nevelési témákról. A tanfolyam programjába tartozik a gyerekek ellátását bemutató gyakorlati foglal­kozás, bölcsődék és óvodák látogatása, rendelőintézetek és szülőotthonok megtekin­tése. Négyhónapi tanulás után minden nagymama ok­levelet kap az iskola elvég­zéséről és egy kis könyvtárat ajándékoznak nekik, amely a gyermekek nevelésének legfontosabb kérdéseiről szók A bölcsődébe és óvodába nem járó gyermekek szülei nyugodtan bízhatják kicsi­nyeiket a „diplomás” nagy­mamák gondozására. A virágok fővárosa Sítúra a hó világában.

Next

/
Thumbnails
Contents