Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Hivatala válogatja B osszantó a hivatalnok- magatartás. Amikor T látjuk a hanyag eleganciát, a I tessék-lássék bibelődést, s : halljuk a foghegyről szalaj- fott szavakat, a negédes cse- i vegést: dühödt gondolataink támadnak. ' Termelékenységről, a ter­melés növeléséről, hatékony­ságról, fokozott munkafegye­lemről beszélünk. De miért csak a produktív termelők személyéhez fűzzük az igényt? Hiszen az elvárás társadalmi szintű, s nem egy- egy foglalkozási ághoz fűző­dik csupán. Következésként, a több és jobb, mint mennyi­ségi és minőségi követel­mény, éppúgy vonatkozik a hivatali dolgozókra, mint az üzemek, és a földek munká­saira., A „ld, mennyire képes” — alapon álló munkamegosztás­nak az íróasztalok mellett is érvényesülnie kell. A hiva­tali munkahelyeken termé­szetesen nehéz kimutatni, hogy egyenletes-e a teljesít­mény, megfelelő-e az inten­zitás és mindenki jól hasz­nálja-e ki a munkaidejét Egy termelőüzemben sokfé­leképpen előbukkan az eset­leges „üresjárat”. A hivata­lokban olykor látszólag nem szorít az idő, sem a statisz­tika. Bjens naponta, hanem időközönként derül ki, hogy lehetne jobb is a munka. Nagyjából más a számon­kérés, más az ellenőrzés módja is. S mindez lehetősé­get ad a lazább munkafegye­lemre. Látszólag. Ám hivata­la válogatja. Mert például csodálatra méltó az OTP és a posta alkalmazottainak szorgalma és munkabírása, akiknek asztala vagy mun­kapultja előtt úgyszólván ál­landóan sor áll. S mivel tud­juk, hogy ők és a rajtuk kí­vül ezrek és ezrek becsület­tel teljesítik hivatali köteles­ségüket, kétszeresen bosszan­tó azok magatartása, akik a szó szoros értelmében meg­játsszék a hivatalnokot nyelmes „üresjáratot” — leg­közelebb már viszolyogva kopogtat az ajtón, mert fé­lénkké teszik rossz emlékei. Az ügyfél tudja, hogy a hi­vatalnok-magatartás volta­képpen emberi tulajdonság kifejezője; magán viseli a ri­degség, a közöny jegyeit. Hát mit várhatna az ilyen ember­től? Csakugyan; mitr? Ez az a kérdés, ahol nem szabad megakadni. Ugyanazt kell várni és elvárni tőle, mint amit a társadalom valameny- nyi dolgozójától elvárunk. Az egyik ember termel, érté­ket állít elő. öt ezért fizetik. A másikat meg azért, hogy a maga módján, közvetve bár, de segitse a termelést. Intenzíven, szorgalmasan, ke­vesebb papírselejttel. Egysze­rű, kézenfekvő eszközökkel. A hivatalnok-magatartás man segít, egyenesen gátoL S enki nem követel a hi­vatali dolgozóktól le­hetetlent Csupán azt: úgy dolgozzanak, ahogy a társa­dalmi munkamegosztás sza­bályai előírják. S ha ehhez pluszként egy kis emberi megértést is hozzátesznek, — a lehető legtöbbet nyújtják. Csala László Az „izzások** ok/evete A gépeket a Szovjetunióba küldték Azt mondtuk, nehezen mérhető a hivatali dolgozó munkája Általában igen. A külső szemlélő, többnyire az ügyfél azonban nagyon is érzékeli a jó vagy rossz hi­vatali munkát. Ha rajta csat­tan a hivatalnok-szellem os­tora, hajlamos rá, hogy álta­lánosítson. Elég, ha csak egyetlen ügyének intézésekor kell tapasztalnia az aktatolo­gatást a kilincselést, a lélek- telenséget hallania az „iro­distacsevegést”, látnia a ké­Fiatalodik a megyei magánkisipar - de kapacitása lassan bővül Az állami és szövetkezeti ipar mellett évről évre je­lentős munkát végez Heves megyében is a magánkisipar. Sokan bizonyára nem is sej­tik, hogy szűkebb hazánk kisiparosai tavaly is mint­egy 230 millió forint értéket termeltek, s ebből 85 milliós megbízást a lakosságtól vál­laltak... Mint Szucsik Istvántól, a KIOSZ Heves megyei titkár­ságának vezetőjétől tájéko­zódtunk: az elmúlt évben né­mi szervezeti változtatásokra került sor. így a megyei kis­iparosokat ettől kezdve az egri, gyöngyösi, a hatvani, a füzesabonyi körzeti, illetve a pétervásári, recski, hevesi, a poroszlói és káli helyi cso­port tömöríti egységbe. A csoportok — akár például a szövetkezetek —, a jobb eredményekért egymással állandóan versenyeznek. A legutóbbi értékelés alapján a hatvani került az élre, köz­vetlenül megelőzvén a recs­kit és a poroszlóit. A gyön­gyösiek — mintegy megyénk színeit képviselve —, az or­szágos versenyben szerepel­tek és itt, a csoportok között az eléggé előkelő 8. helyen végeztek. Ami pedig a megye egészét illeti: teljesítményei­vel hét hellyel került előbb­re a ranglistán tavaly! Az emúlt év január else­jétől az idei hasonló időpont­ig százhéttel nőtt a megyei iparosok száma, s így egy híján 2600-ra emelkedett. A múlt évi decembert tekintve, az akkori helyzet alapján több kisiparos is lehetne most — de az esztendő végén szá­mosán ismét nyugalomba vo­nultak. Ennek ellenére biztató, hogy erőteljes fiatalodás ta­pasztalható általában, amit minden statisztikánál jobban bizonyít a személyes meg­győződés: a legutóbbi tag­gyűléseken a megyei titkár sok új, ifjú iparossal talál­kozott. Ha szerény mértekben is, de növekszik tehát a magán­kisiparosok tábora — ag­gasztó viszont változatlanul, hogy kapacitásbővülésről alig beszélhetünk. Az iparenge­délyt kérők, kiváltók, ugyan­is jobbára főállásuk mellett, amolyan mellékfoglalkozás­ként gyakorolják műszakjaik után szakmáikat. Működési engedéllyel a zsebükben na­ponta legfeljebb néhány órás munkát vállalnak megren­delőiktől. További gond, hogy egyre csökken a hajdan virágzó régi szakmák iparostábora: egyetlen esztendő alatt pél­dául a kovácsok száma negy­venről harminckettőre, a ci­pészeké száztizennyolcról ki- lencvenhétre esett vissza. Mérlegkészítőből, faesztergá­lyosból, fűzőkészítőből, nap- és esemyőkészítőből, papu- csosból, hangszerkészítőből mindössze egy-egy van már az egész megyében, s késes­ből, műköszörűsből is mind­össze kettő. Emellett az utóbbi két-három év alatt mintegy 40 százalékkal ki­sebbedéit a tanulólétszám — ami szintén korántsem biz­tató. ., Valamelyest vigasztaló, hogy ugyanekkor az építő­javító iparban erőteljesebb a fejlődés: tavaly 207-ről 232- re nőtt az iparosok száma, s egyes szakmák meglehetősen népesek. Viszonylag sokan vannak a szobafestők, villany­szerelők, kőművesek. S ér­dekes, hogy női szabóból van a legtöbb: számuk három­szorosa a férfiakénak A megye iparosai közül napjainkban is egyre többen szereznek mesteri címet. Ta­valy is harminchatan szere­peltek sikerrel a KIOSZ me­gyei titkársága által, nyolc szakmában szervezett mes­tervizsgán a jelentkezett 69- bőL Ez egyben igazolja a kö­vetelmények szigorúságát is. Jellemző erre egyébként az Is, hogy például az említett 69-ből huszonhat jelöltet tel­jes ismétlésre utasított a bi­zottság Mindezek következtében természetesen tovább emel­kedik a színvonal a megyei kisiparban is. Kézzelfogható hizonyítékai ennek azok az elismerések is, amelyeket gyakran az iparosok kapnak. Olykor — mint például a hatvani kórháztól —, írásban is — Gy. Gy. Czobor János esztergályos, Kovács István, az 1-es üzem József, a pártbizottság titkára. vezetője és Klippan (Foto:Tóth Gizella) A Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteletére hirdetett munkaversenyben el­ért eredményeiért a megyei párt-végrehajtóbizottság jubile­umi oklevéllel töntette ki az Egyesült Izzó gyöngyösi gyá­rának dolgozóit. — 17 brigád dolgozik ná­lunk az 1-es üzemben. Nem­rég szerveztük újjá a moz­galmat, a szervezettség eléri a 80—85 százalékot Érezhe­tően jobb lett a közösségi szellem, s természetesen job­bak lettek az eredmények is. A brigádvezetői értekezlete­ken közösen vitatjuk meg a problémákat és nagyon sok ötletet kapunk az irányítás­hoz. Ez lehetett az alapja an­nak, hogy vállalásainkat ma­radéktalanul teljésítettük, s egyöntetűen csatlakoztunk a megyei pártbizottság októberi felhívásában meghirdetett versenymozgalomhoz, Kovács István, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának üzemvezetője mutatta be így röviden a gépgyártás 1-es üzemét Az egyik olyan ter­melőegységet, ahol már jó ideje a legjobb eredmények születnek. Czobor János esz­tergályos, alapszervi párttit­kár, a bemutatást még ennyi­vel egészítette ki: — A helyi adottságokat fi­gyelembe véve vállaltunk többet Röpgyűléseket tartot­tunk, ahol megbeszéltük a legfontosabb tennivalókat Hogy mik voltak ezek? Fény- csőbeforrasztó gépeket szállí­tottunk a Szovjetunióba: a brigádok védnökséget vállal­tak az export fölött, felaján­lották, hogy minőségben, mennyiségben többet adnak eddigi teljesítményüknél. Az üzem átlagéletkora 29 év — a KISZ-nek is döntő szerepe volt tehát a sikerben. Kalauzunkkal, Pampuk Imrével, a szakszervezeti bi­zottság termelés felelősével, a Mező Imre brigádot kerestük meg az üzemben. A közösség néhány régi tagjával, eszter­gályos szakemberekkel be­szélgettünk a gépek mellett — Napjában sokszor öt-hat féle feladatot is elvégzünk egy ilyen esztergagépen — mondta Bartók Károly. — Ebben a mi felajánlásunkban elsősorban a minőség játszott fontos szerepet, s bizony raj­tunk is sok múlt de a bri­gádban jobbára régi szakem­berek vannak, velük sok mindent meg lehet oldani. A kommunista műszakunk óvo­dai felajánlásában különben én is érdekelt vagyok: egyik gyermekem bölcsődébe, a másik óvodába jár. Buda Imre brigád vezet őt négy éve választották erre a posztra. — Igaz, ahányan vannak, annyi községből járnak be, de azért csak jól összeszoktunk. Gyakorlott emberek, rájuk lehet bízni a legkényesebb munkát is. A felajánlásban meg éppen a szovjet export­ra kerülő, gépek szerepeltek: hát meg is akartuk mutat­ni. .. S hogyan „mutatta meg” az egész gyár? Erről Klippan Józsefet, a pártbizottság tit­kárát kérdeztük meg. — Mikor értesültünk a fel­hívásról, mindjárt elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk, és a tennivalókat rövid idő-alatt megbeszéltük az üzemek dol­gozóival. Az eredmény: fény- esőbeforrasztó gépeink de­cember 31-e helyett már ka­rácsony előtt túljutottak a határon. Félvezetőgyárunk­ban hasonló sikerek szület­tek, s ezek így együtt is hoz­zájárultak ahhoz, hogy az árbevételi tervünket 60 mil­lió forinttal túlteljesítettük. Összefogással, közös aka­rattal születtek ezek az ered­mények. Minden bizonnyal ilyen lesz a folytatás is. (hekettj Elnöki tanács! határozat a bírák fegyelmi szabályzatáról Az alkotmány rendelkezé­sei szerint a bíróságokról szó­ló 1972. évi, IV. törvény be­vezette a bírák választását; a bírákat határozatlan időre a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja. A bírói tisztség társadalmi megbe­csülésének növekedése együtt jár a kötelességek fokozódá­If iili»i*aIá§8í exportál a Május 1 Ruhagyár A Május 1. Ruhagyárban készült „Elegant” emblémájú kosztümöt, kabátot egyaránt szívesen viselik Moszkvában, Párizsban és Montrealban. A nagy konfekcióipari vállalat az utóbbi időben komplett ru­hagyárak felszerelésével is foglalkozik külföldön: ittho­ni „műhelyeiben” pedig szá­mos külföldit ismertet meg a nagyüzemi ruhagyártás tudnivalóival. A múlt nyá­ron például vietnamiakat lát­tak vendégül, akik kitartó szorgalommal tanultak a ma­gyar vállalatnál. Ez is része volt annak a munkaprogram­nak, amelynek megvalósulá­sa nyomán Hanoiban rövide­dül munkához láthat egy új, korszerű ruhagyár. Befejezéshez közeledik az alexandriai Stia ruhagyár fejlesztésének első szakasza. S az alexandriai üzem rövi­desen évi 50 000 öltöny kapa­citással működik majd. A Máius 1. Ruhagyár tíz szak­emberét küldte Alexandriá­ba, ahol már 102 egyiptomi lányt tanítottak be, az elkö­vetkezendő időszakban pedig további 50 dolgozó kiképzé­sét tervezik. Nemrégiben egy nagyo bb létszámú szakembergárda utazott a Május 1. Ruhagyár­ból Mongóliába. ahol az ulanbatori ruhagyár jövőre befejeződő rekonstrukciójá­ban segítenek, A takarékosság egy esztendeje AZ ORSZÁGOS Takarék­pénztár legfontosabb felada- , tai közé tartozott és tartozik a lakossági takarékbetétek kezelése. Az 1972. évi adatok szerint a megyében megha­ladta az 1 milliárd 600 mil­lió forintot a betétállomány összege. Ezen belül a legnép­szerűbbek egyike a gépkocsi- nyereménybetétkönyv, amely az összbetétek több mint 10 százalékát teszik ki; 1971-hez képest 13 millió forinttal nö­vekedett az elmúlt esztendő­ben ez a betétfajta. A taka­rékosságra nevelésben jelen­tős szerepet tölt be az iskolai takarékbetét, melynek össze­ge megközelítette a kétmillió forintot. A KST-n keresztül több mint 20 ezer ember áll kapcsolatban az OTP-vel. Ez a szám önmagáért beszél. Ami az ifjúsági betétet illeti —az egyik „legfiatalabb” ta­karékossági forma —, az el­múlt esztendő végéig több mint ötezer ilyen, bátran mondhatjuk: a jövőt anyagi­lag biztosító betétet kezeltek a megyében. Az átutalási be­tét — jól tudják, akik ezzel élnek — plusz szolgáltatás, hétköaoayi gondokat enyhítő segítség a takarékpénztár ré­széről. Egyelőre csak Eger­ben és Gyöngyösön vezették be, de növekvő népszerűsége bizonyára lehetővé teszi, hogy később a megye más vidékein is igénybe vehessék. KÜLÖN meg kell említeni az OTP által biztosított hite­lek fontosságát. A több hitel­fajta közül a legjelentősebb a lakásépítésre és lakásvásár­lásra folyósított kölcsön. Épí­tésre 1972-ben 116,7 millió fo- . rint értékű hitelt engedélye­zett az OTP a megyében. A lakásépítési program a ne­gyedik ötéves terv előírásai szerint az OTP-t 2505 lakás fejlesztésére kötelezi. Ebből az elmúlt esztendőben 228 lakást kellett volna felépíte­ni a takarékpénztár saját be­ruházásából. A volna itt dicséretet vezet be, mivel 1972-ben — 318 lakást adtak át! Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt épült összesen annyi la­kás az OTP beruházásából, mint 1972-ben „egyszerre”... Az OTP munkájában új­donságként könyvelhetjük még el az új szerepet: egyéb funkciójuk mellett 1912. óla — megelőző és sikeres előké­szítés után — a tanácsok bankjaként is működik. Ezt a munkát tavaly a kívánal­maknak megfelelően az érde­keltek megelégedésére, jól végezte a megyében a taka­rékpénztár; a kommunális feladatokkal kapcsolatos anyagi ügyek ilyen lebonyo­lítása egyszerűsítése, gyorsít­ja az eljárást, s ez a lakos­ság érdekeit is képviseli. A SZERENCSEJÁTÉKOK során sem panaszkodhat a megye 1972-ben. Fortuna jó­voltából egy ötös és igen sok négyes találat született a lot­tón. Az év folyamán több mint 15 millió forintot „fizetett” a lottó A tárgynyeremény­sorsolás hat külföldi utazást, egy gépkocsit és egy fővárosi öröklakást „eredményezett” több más nyeremény között, a szerencsés totózók pedig több mint hárommillió forin­ton osztozkodtak. A gépkocsi- nyereménybetétkönyvek sor­solásával 74 személygépkocsi­val gyarapodott a „maszek” gépjárműpark Heves megyé­ben az elmúlt esztendőben. sávaL A bírák lelkiismeretes és elfogulatlan ítélkező munkáját biztosítják a törvé­nyek a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai, s az El­nöki Tanács által most elfo­gadott fegyelmi szabályzat. A bírák fegyelmi felelős­ségre vonásának szabályai sok tekintetben hasonlóak, de — éppen választott tiszt­ségükre és ítélkező tevékeny­ségükre figyelemmel — el is térnek más dolgozók fegyel­mi felelősségre vonásának szabályaitól. Fegyelmi eljárást bírák el­len csak az igazságügyi mi­niszter, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke és a bíróságok el­nökei kezdeményezhetnek. A fegyelmi eljárást csak előze­tes vizsgálat alapján lehet megindítani, s kizárólag ab­ban az esetben, ha a vizsgá­lat eredményeként alapos gyanú merül föl arra, hogy a bíró fegyelmi vétséget köve­tett el. A fegyelmi eljárást testületi szervek folytatják le: a megyei és a katonai bí­róságokon, s a Legfelsőbb Bíróságokon a bírák soraiból választott fegyelmi tanácsok. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés az alacsonyabb bí­rói tisztségre történő beosz­tás és a bírói tisztségből va­ló visszahívás indítványozá­sa. Az indítványról az Elnö­ki Tanács határoz. Az első fokú fegyelmi határozat el­leni fellebbezést a Legfel­sőbb Bíróság bírálja el. (MTI) Nmím Q 1373, február VI,, szambái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents